Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-11 / 59. szám

1981. március 11. Képújság 5 MÁV üzemfőnökség, Bátaszék Jobb a munkaerő-gazdálkodás Alig több mint féléves az új gazdasági konstrukció Bá- taszéken. A MÁV egyre több új gazdasági intézkedést hoz, s ezzel megváltoztat évtize­des gyakorlatot. Az újhoz való „ragaszko­dás”, a gazdaságos és haté­kony szervezési témák kere­sése mintegy évtizede inten­zív módon történik a Pécsi MÁV Igazgatóság területén is. Érzékenyebbé vált a vasút a népgazdasági változások iránt, követi — sok esetben megelőzi — a más iparágak­ban forradalminak mondott változásokat. Tolna megyében két jelen­tős kísérletről is tudósítottunk már, az első a dombóvári volt, amikor a vasútüzemeket összevonták, majd később üzemfőnökséget alakítottak ki, a második pedig tavaly félévkor Bátaszéken történt, ahol ugyancsak egy irányítás alá vonták a forgalmi szolgá­latot a kereskedelmi szolgá­lattal együtt a vontatási szol­gálattal. A dombóvári ,kísérlet”-ről már az induláskor tudtuk, hogy végleges lesz, kis módo­sításokkal az új gazdasági szervezet működőképes. S az ott szerzett tapasztalatok alapján az igazgatóság terü­letéhez tartozó bátaszéki vas­úti csomóponton is megtör­tént az előrelépés. Szentes László mérnök-fő- intéző röviden így értékeli eddigi munkájukat: — Tavaly átszervezés volt, azzal a céllal, hogy hatéko­nyabban dolgozzunk. Az ed­digi vizsgálati eredmények azt bizonyítják, hogy a célt elértük: hatékonyabb a mun­ka, jobb a munkaerő-gazdál­kodás, és csak néhány helyen vannak munkaerőgondjaink. A bátaszéki üzem területe lényegesen megnőtt. A Báta- szék—Hosszúhetény, a Báta- szék—Dombóvár és a Báta- szék—Rétszilas vasútvonalon lévő üzemek, főnökségek, ál­lomások, rakodók és persze az egész forgalmi, kereske­delmi és vontatási szolgálat személyi állománya, mintegy hatszáz fő tartozik a kötelék­be. A fűtőháznak, tehát a vontatási szolgálatnak is van főnöke, Tarjányi Pál, és a forgalmi szolgálatnak, azaz az állomásnak is: Szuhács Ist­ván. Továbbá: a vasútvona­lakon lévő állomások főnökei is „maradtak” — ám a lét­számmal központi szerv gaz­dálkodik. Például ha hiány­zik Hidas állomáson, beteg­ség, szabadság miatt egy vál­tókezelő, akkor lehet, hogy éppen Mözsről irányítanak oda — ott feleslegben lévőt. Persze, a munkaszervezésnél nem ilyen, „kanyart” csinál­nak, mint példánkban is em­lítettük, hanem Mágocs-Alsó- mocsolád állomás ilyen te­kintetben előbb szóba jöhet — még úgy is, hogy a dombó­vári üzemfőnökséget segítik ki szakemberrel. A dolgozók elégedettek az új szervezési formákkal, mert kellő időben megtudják, hogy mikor hol vár rájuk kikül­detés, ugyanakkor munkaide­jük igen nagy részét a legtöbb beosztásban régi, megszokott környezetükben tölthetik el. Az emberek ügyének inté­zése is szakszerűbbé vált. Például: nem biztos, hogy egy tízszemélyes állomáson van szakszerű ügyintézés táp­pénzpanasz esetén például, de még a juttatások témaköré­ben is igen sok bizonytalan­ság szokott előfordulni. Ma­napság gyorsabban intéznek bármilyen ügyet, mint koráb­ban — s egységesebb a nyug­díjasokkal való törődés, amit a most dolgozó munkásoknak, a jövőbeni nyugdíjasoknak ugyancsak jóleső érzés tudo­másul venni. Az „egyesülés” gazdasági hasznát kilométerről kilomé­terre, állomástól állomásig, utastól utasig nehéz pontosan elszámolni. Hiszen a MÁV üzemei szorosan kapcsolód­nak egymáshoz, a teljesítmé­nyek áthúzódhatnak egyik fő­nökségről a másik területére, sőt, át a másik igazgatóságéra is. Így olyan teljesítménymé­rések vannak, amelyek meg­foghatók. Például a vagonok állásidejének növekedése vagy csökkenése. (A rakodási fegyelem — úgy tapasztalják a bátaszéki szakemberek — nőtt a fuvaroztatók körében. Arról nem beszélnek, sze­rénységből talán, hogy jobb a kocsiszolgálat is.) A másik értékelés a vontatásnál a mozdonyok teljesítménye. A naponta munkába induló gé­pek tervszerű mozgatása, és karbantartása meglehetősen beszabályozott, de mérhető ennek ellenére. Ha késik egy személyszál­lító vonat, „elverhet” másik két-három tehervonatot is, és ilyenkor már négy késésről, forintban talán ki sem fejez­hető kárról beszélhetünk. Hi­szen sosem lehet tudni, hogy a szállítmány mely' üzemben milyen sürgős beépítésre vár. A vonatok menetrendszerű­sége lényegesen javult.— el­lentétben a szigorú téltől mindig várható romlástól. A hosszú és kemény tél alatt persze voltak olyan vonatok, amelyek sokat késtek. De: ha nincs az a nagyfokú szerve­zettség, a szolgálati ágak Az öreg mozdonyok a tél folyamán igen jól vizsgáztak A vontatási főnökségen nagy figyelemmel javítják a régi gőzmozdonyokat szándékos egymásra utalása, a forgalmi és vontatási dol­gozók érdekének összekapcso­lása, nagy bajok lehettek vol­Éppen a téli időszak mu­tatta meg a jobb munkaerő­szervezés egyik hasznát: a sok hiányzást üzemen belüli ve­zényléssel át tudták hidalni. A nagy teljesítményű moz­donyok üzemeltetése nem ol­csó. Nemcsak a tüzelőanyag, hanem a kenőanyag magas ára miatt is. A vontatási szol­gálat dolgozói részt vesznek az üzemanyag-takarékossági versenyben, és szép eredmé­nyeket értek el. E területen is igen nehéz a takarékos munka értékelése. Ugyanis egy mozdony vesztegeltetése tolatás közben járó motorral olcsóbb, mintha leállítanák, s újraindítanák arra a fél órá­ra, amíg átengednek egy „sza- ladós” vonatot. Mert több a kár, a másik vonatnál, ha a tolatóst részesítik előnyben. Az üzemanyag-felhasználás mennyisége. értéke tehát ugyancsak függ a jó munka- szervezéstől. Érdekes, hogy a bátaszéki vontatásnál lévő öreg gőz­mozdonyok a tél folyamán igen jól vizsgáztak. A moz­donyvezetők jelentős megta­karításokat értek el — bár a szén minősége ugyancsak sok kívánnivalót hagy maga után. Ennek ellenére, százalékosan kimutatva, a gőzösök vezetői több energiatakarékossági pénzt kaptak, mint a dízel­mozdony-vezetők. Volt olyan mozdonyvezető, aki negyedévben ezer forint körüli takarékossági pénzt is kiszámolhatott a borítékból, de volt arra is példa, hogy egy fillér sem jutott a másik mozdonyvezetőnek. Ki hogyan teljesíti vállalásait, a normát, a menetidőt miként tartja be, úgy részesül a jóból, a pré­miumból. PÁLKOVÁCS JENŐ Kora tavasz a kiskertben Amennyiben új szőlőt vagy gyümölcsöt akarunk telepí­teni, akkor nagyon sok szem­pontot kell figyelembe venni, mert ez a munka hosszú idő­re meghatározó jellegű. Olt­ványt csakis faiskolából, il­letve megbízható helyről sze­rezzünk be. A gyümölcsfa­oltvány egészséges, egyenes törzsű, jól fejlett és ép gyö- kérzetű legyen. Lényeges, hogy minél fiatalabb legyen az oltvány — illetve kétéves­nél idősebbet semmilyen kö­rülmények között ne vásá­roljunk meg. A telepítést ter­mészetesen mindig talajelő­készítés előzze meg. A már korábbi telepítésű szőlőkben a metszési mun­kákat kell elvégezni. A ve­nyige összegyűjtésével és ki­hordásával egy időben éges­sük el rögtön a pajzstetvek és atkák telelő alakjaival fertőzött vesszőrészeket. Az évi első permetezést mindig áztatásszerűen kell végezni, erre a téli hígítású mészkén- lé a legmegfelelőbb. Ilyenkor már megjelennek a szőlő ko­ra tavaszi kártevői. Az atka kártevők közül a szőlőlevél- atka és a szőlőgubacsatka; a rovarkártevők közül nedig a szőlőilonca és a kendermag­bogár ellen kell védekezni. A gyümölcsfák is bőven adnak tennivalót. Legsürge­tőbbek a mechanikai védeke­zés munkái, vagyis a vasta­gabb ágrészek és a törzs ka­parása. A kaparékot gyűjt­sük össze és égessük el, így a további fertőzéseknek ele­jét tudjuk venni. EH kell tá­volítani továbbá a pajzs­tetvekkel és a lisztharmattal fertőzött gallyakat, vesszőket, a fákon található hernyó­fészkeket és a gyümölcsmú­miákat. Amennyiben ezt a munkát elhanyagoljuk — a későbbiekben már nem pó­tolhatjuk. Ilyenkor kell a besűrűsödött koronáf is ki- rifkítani. Nagyon fontos min­den gyümölcsfa részére a tél végi lemosó permetezés. (Ezt a mechanikai védekezés munkái után végezzük!) Almagyümölcsösben min­den körülmények között még a rügypattanás előtt végez­zük el ezt a permetezést. Igen jó hatású a Novenda 2 százalékos oldata. Előnyös a téli hígítású mészkénlé hasz­nálata is. A gyümölcsfaolaj használatával vigyázni kell, ne feledjük el, hogy csak háromévenként szabad alkal­mazni ; 5 százalékos tömény­ségben. A továbbiakban na­gyon fontos a lisztharmat el­leni védekezés. Rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalék 4- Ditri- fon 50 WP 0,2 százalék + Thiovit 0,75 százalék keveré­kével permetezzünk. Ahol varasodás veszélye van, ott Mancokár 0,3 százalékos lé­vel az idősebb és fiatalabb fákat egyaránt permetezzük le. A körtefák tél végi lemosó permetezését DNOC tartalmú növényvédő szerekkel végez­zük. Rügyfakadás után kell elkezdeni és az egész termés­érés utáni időszakig folya­matosan kell védekezni a va­rasodás ellen. Rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalék, Cuprosan Super D 0,3—0,5 százalékos permetlét használjunk. A kajszi- és őszibarack­fákat is áztatásszerűen kell lepermetezni. Bordóilé 2 szá­zalékos oldata a legmegfele­lőbb. Rügypattanáskor rovar­ölő szerek használatára van szükség, így tudunk védekez­ni a pajsztetvek, rügysodrók és barackmolyok ellen. (Bor­dóilé 2 százalékos oldata: 1 liter víz + 2 dkg rézgálic és 1 dkg oltatlan vagy 20 dkg oltott mész.) A cseresznye- és meggy­fákat szintén még rügypatta- nás előtt kell tél végi lemosó permetezésben részesíteni. Neopol 5 százalékos hígítás­ban vagy téli hígítású mész- kénlével. A szilva- és ringlófákat háromévenként kell gyü­mölcsolajjal kezelni a rovar- kártevők ellen. A bogyós gyümölcsűek (málna, köszméte, ribizli) ko­ra tavasszal először is me­chanikai védekezésekre szo­rulnak. Csak azután követ­kezhet a levélfoltosság és a rovarkártevők elleni perme­tezés. Kombinált növényvédő szerként Rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalékos és a Satox 20 SCW 0,4 százalékos lé szük­séges. A vesszőfoltosság el­len pedig Orthocid 0,3 szá­zalék vagy Rézoxiklorid 50 WP 0,5 százalékos permete­zés szükséges. Február végétől — március végéig a hidegtűrő növények magvait vethetjük. Sárgarépa (murok), petrezselyem (fehér gyökér), hónapos retek, hagy­mafélék vetése és dugványo­zása; fejes saláta, sóska, spe­nót, borsó vetése időszerű. Egyes zöldségfajoknál (ubor­ka, zeller) előnyös a magot előcsíráztatni. Amennyiben mód van rá, akkor a vető­magot csávázzuk. Legjobb a FALTÁN vagy TMTD ható­anyagú szer. A magokat leg­alább öt percig csávázzuk. A különféle palánták és magok beszerzése előtt gon­doljuk meg alaposan, hogy virágos kertünket ebben az évben hogyan kívánjuk ren­dezni. KALOCSAY KLÁRI A gyepmester Tovább javul Fázósan állunk a kapuban. Az asszony többet beszél, de jobban vonakodik minden válaszadástól, mint a férje. az építkezők anyagellátása Az asszony kesereg, hogy azért nem akar mondiani semmit, mert három évvel ezelőtt már beleírták az új­ságba, hogy a férje papucsá­ban csoszogott az udvaron. Hozzáteszi, igaz volt, de sen­kinek semmi köze ahhoz, hogy mikor milyen cipőben jár odahaza, az udvaron... Keresztes Ferencet, Szek- szárd város gyepmesterét kérdem: — Sértő-e, ha valaki úgy szólítja: sinitér? — Már miért lenne az? Az vagyok! — Hát akikor honnan a gyepmester? — A jóég tudja. Nekem az a dolgom, hogy elszállítsam az állati hullákat, meg hogy összeszedjem :a város kóbor macskáit, kutyáit. Az asszony panaszkodik, hogy az egyik reggel két ku­tya- meg egy disznótetemet dobott le valaki a kapu elé. — Mintha nem is emberek lennénk! Az udvaron fehér kuvasz fekete macskával hempereg, mögöttük a górészerű bonc­épület. — Mikor csapott agyon kutyát? Asszony és férj összenéz, a férfi szólal meg hama­rább: — A múlt héten, hatot. Hogy a gyepmester szere­ti-e a kutyákat, arról csak annyit: volt idő, amikor egy­szerre nyolc eb ugatta a porta előtt sétáló embereket. A sintérház közel sem olyan, minit amilyennek el­képzelné az ember: rácsok mögött nem csaholnak ku­tyák. Az udvarban sár, a házról lekopott az utolsó de­ka vakolat is. Az asszony apja innen ment nyugdíjba. — Amikor még az „öreg” kezdte, jobban ment min­den. Volt mit értékesíteni. Vették a kutya- meg a nyú­zott marhabőrt — mondja az asszony. — Most meg Solt nem viszi el, ha meg van nyúzva. A gyepmester: — Fantasztikusak az em­berek. Sírnak, hogy sok a városban a kóbor kutya. Az­tán, ha meglátják, hogy a kezemben a hurokkal me­gyek a kutya felé, elkezde­nek hessegeni, meg a lábuk­kal dobbantani, köveket ha- jigálni a kutya felé, csakhogy ne tudjam megfogni. — Kik hozzák ide a kutyá­jukat? — Aki akarja. Volt aki csak azért hozta el, mert szuka kutya volt, és az nem kell neki. Más meg csak azért, mert be kellett volna fizetnie nyolcvan forintot adónak. Keresztes Ferenc: — Megismerni azt a ku­tyát, amelyiknek gazdája van. De ha látszik rajta, hogy régóta kóborol, azt is meg kell fogni... — sárközi — Kedvezőbbre fordult az építőanyag-kereskedelem helyzete, javult kínálata, már most, a szezon kezdetén min­denféle építőanyag a vásár­lók rendelkezésére áll — tá­jékoztatták a Belkereskedel­mi Minisztériumban az MTI munkatársát. A tervezett 31 ezer családi házon kívül több ezer tár- saSház építéséhez, valamint a tatarozás!, fenntartási, fel­újítási munkákhoz szükséges építőanyagok — födémszer­kezeti anyagok is — elegen­dő mennyiségben állnak ren­delkezésre. így például vas­betongerendából a múlt évi 5,3 millió helyett 6 millió folyóméter, a korszerű köny- nyűszerkezetes Fert-geren- dából 423 ezer helyett 500 ezer folyóméter szállítására kötöttek megállapodást a ter­melőkkel, melyek az idén azbesztcement-termékekből, nyílászáró szerkezetekből, parkettából, falazóanyagok­ból többet is ajánlottak az igenyeltnél. A tetőfedő cse­rép, a mészhidrát, s a padló- burkolólap viszont nem ígér­kezik elegendőnek — a hiányt palával, darabos méssztel, illetve importáruval igyekeznek pótolni. Az építőanyag-kereskede­lem ;a jó kínálati helyzetet kihasználva igényesebb a ter­melőkkel. Megszigorítják az áruáfcvételt, például csak ki­váló minőségű ajtóra, ablak­ra tartanak igényt. Palából is csak akkor vásárolnak többet, ha az ipar bővíti vá­lasztékát, s új formákat, szí­neket kínál. Az árubőség mégsem ígér zavartalan ellátást. Változat­lan gond ugyanis, hogy sem az ipar, sem a külkereskede­lem nem tartja a szerződés­ben kikötött negyedévi, s főleg nem a havi szállítási ütemet. Az üzemek termelése sem folyamatos. Előfordul például, hogy egy-egy fajta ajtót, ablakot egy évben csak kétszer gyártanak, így időn­ként hiányos „a kínálat. A sok fiálazóanyagon belül vál­tozatlanul kevés a kisméretű tégla. Legutóbb Sopronban — egy országos szakmai ta­lálkozón 40-féle bejárati aj­tót mutattak be a kereske­delemnek, mely harmincat választott ki közülük, de csak 15-nek a gyártására vállalkoztak az érintett üze­mek. Az országban jelenleg 850 telepen árusítanak építő­anyagot, dé nem mindenütt kínálják a teljes választékot. Ezért kezdték meg az úgy­nevezett bázistelepek kiala­kítását — Érden, Egerben, Siófokon, Sikláson, Vácott, Dombóváron már van, Szol­nokon most épül ilyen.

Next

/
Thumbnails
Contents