Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-07 / 56. szám
Mai számunkból A NEB ÉLETÉBŐL (3. old.) épült: ajánlott terv ALAPJÁN (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT HOVA VEZETNEK AZ UTAK? (3. old.) Javaslatok a békéért A szovjet belpolitika, különösen a gazdaságpolitika kérdései álltak az SZKP XXVI. kongresszusának előterében, de a világ közvéleménye a legnagyobb érdeklődéssel Leonyid Brezsnyev külpolitikai megállapításait, mindenekelőtt az enyhülés folyamatát segítő javaslatait fogadta. Érthető ez, hiszen a kongresszus küszöbén az imperialista körök bizonyos . csoportjainak szinte hisztériás hangulatú szovjetellenes uszítása következtében magasra csapott a hidegháborús hullám, szinte ta- pinthatóvá vált a feszültség. S ráadásul ez a propagandakampány nem akárhonnan indult ki: tevékeny résztvevői, sőt kezdeményezői voltak az új washingtoni kormányzat vezető személyiségei. A kongresszus előtt sokakban felmerült a kérdés: vajon mi lesz minderre a Szovjetunió válasza, vajon nem következik be az, hogy a Központi Bizottság beszámolója a támadásokra hasonló hangvétellel válaszol, s akkor a nemzetközi helyzet még bonyolultabbá válik, a konfliktus veszélye még inkább megnövekszik. Azok persze, akik komolyan végiggondolták, mi volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának külpolitikai irányvonala az elmúlt kongresszusokon, már a tanácskozás megnyitása előtt tudták, hogy a beszámoló nem ilyen lesz. A szovjet vezetés már az új amerikai kormányzat hivatalba lépte után nagyon határozottan és higgadtan válaszolt a nyilvánvalóan rosszindulatú és rágalmazó támadásokra, de nem zárta be a kaput semmiféle tárgyalási lehetőség előtt. Ez a nyugodtság, megfontoltság, önmérséklet, s ugyanakkor az őszinte szándék az enyhülés folytatására, megszilárdítására teljes mértékben tükröződött a Leonyid Brezsnyev által előterjesztett beszámolóban. Az SZKP KB főtitkára nemcsak reális és objektív értékelést adott a nemzetközi helyzetről, nemcsak összegezte a Szovjetunió és a különböző államok, államcsoportok kapcsolatainak jellemző vonásait, hanem új kezdeményezéseket is tett, abban a szellemben, hogy azt az előző kongresszusokon megfogalmazott és megerősített békeprogram is kifejezésre juttatta. A kiindulópont mindvégig azonos: a Szovjetuniónak nincs szüksége háborúra, a békéhez viszont nem ellenfeleket, hanem partnereket keres és kész mindenkivel együttműködni, aki hajlandó vállalni bizonyos magatartási minimumot, azt, hogy nem akar egyoldalú előnyökhöz jutni. Ez a szovjet magatartás, a kongresszus ilyen állásfoglalása a világ sok részén, minden békeszerető embernek nyilvánvaló megkönnyebbülést hozott, s legfeljebb azok dolgát nehezíti meg, akiknek most újabb ürügyeket kell keresgélniük a szovjetellenes kampány folytatására, a szovjet kezdeményezések visszautasítására. Nyilván nem lesz könnyű dolguk. A kongresszuson előterjesztett javaslatok annyira világosak, közért- hetőek, s tegyük hozzá, népszerűek, hogy nehéz lesz kitérni előlük. Mit javasolt Leonyid Brezsnyev, mit kíván megvalósítani az SZKP és a szovjet állam? Indítványozta, hogy terjesszék ki Európában az úgynevezett bizalomnövelő intézkedéseket, amelyek csökkentik a katonai konfliktusok veszélyét, s késznek mutatkozott arra, hogy ezek érvényét — például a hadgyakorlatok bejelentését — a Szovjetunió egész európai területére kiterjesszék, ha a Nyugat megfelelő válaszintézkedéseket tesz. Ez a Helsinkiben aláírt záróokmány egyik fontos intézkedésének jelentős kiszélesítése lenne, s kétségkívül elősegítené nemcsak a bizalom megnövelését, hanem a Varsói Szerződés tagállamai által javasolt európai leszerelési konferencia összehívását, eredményességét is. Az SZKP főtitkára javasolta továbbá, hogy tegyenek hasonló intézkedéseket a bizalom növelésére a Távol- Keleten is. Konkrét előterjesztést tett a szovjet és amerikai fegyvertárba újonnan bekerülő nukleáris rakétahordozó tengeralattjárók gyártásának korlátozására, s ezek rakétafegyvereinek korlátozására. Kifejezte a Szovjetunió készségét a hadászati támadófegyverekről folytatott tárgyalások felújítására, s ennek csupán egy feltételét szabta meg: nem szabad veszélyeztetni a korábban elért eredményeket, nem szabad felrúgni a létrejött megállapodásokat. Ugyancsak konkrét javaslatot tett az Európa területén lévő, közép-hatótávolságú nukleáris rakéták számának a jelenlegi szinten történő befagyasztására, mindaddig,, amíg sorsukról nem sikerül tárgyalásokon megegyezni. Újabb — bizonyos nyugati álláspontokat figyelembe vevő — elképzeléseket terjesztett elő a Perzsa-öböl térségében kialakult konfliktus rendezésére, nem zárva ki az ilyen megbeszélések napirendjéről az úgynevezett afgán kérdés megvitatását sem, természetesen Afganisztán szuverenitásának messzemenő tiszteletben tartásával. Lehetségesnek tartja a legmagasabb szintű szovjet—amerikai tárgyalások folytatását éppúgy, mint a Biztonsági Tanács tagjainak csúcsszintű tárgyalását a feszültséget okozó kérdések rendezésére. A kongresszusi beszámoló más fontos javaslatokat, elképzeléseket is tartalmazott, de ezek keltették a legnagyobb érdeklődést, mivel ezek tartalmaztak új elemeket a korábbi jól ismert szovjet állásponthoz képest, s megvalósításukhoz különösebb nehézség nélkül akár azonnal hozzá lehet kezdeni, megfelelő jóindulat esetén. E javaslatok elfogadása egyik fél biztonságát sem veszélyezteti, nem változtat a kialakult egyensúlyon, megvalósításuk viszont jelentős előrelépés lenne' a feszültség azonnali enyhítésében és a nagyobb előkészítést, vitát igénylő tárgyalások megalapozásában. KISS CSABA Kitüntetési ünnepség a Parlamentben A X. szekszárdi jogásznap Dr. Jókai Loránd, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára nyitotta meg a X. szekszárdi jogásznapot Tegnap Szekszárdon, az ómegyeháza dísztermében került sor a X. szekszárdi jogásznap rendezvénysorozatára. Dr. Molnár István, a Szekszárdi Megyei Bíróság elnöke üdvözölte a jogászszövetség tagjait és a megjelent vendégeket, akiknek sorában helyet foglalt K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára is. A szekszárdi jogásznapot dr. Jókai Loránd, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára nyitotta meg, majd dr. Sza- bópál Antal, a megyei tanács elnöke mondott bevezetőt. A jogásznap munkáját meghatározó előadást dr. Borics Gyula igazságügy-minisztériumi államtitkár tartotta Állami és jogi életünk időszerű kérdései címmel. Dr. Borics Gyula államtitkár előadása után a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó rögtönzött kiállítását a helyszínen dr. Szigeth Ferenc, a Szekszárdi Járásbíróság elnöke, a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezetének elnökségi tagja nyitotta meg. Délután szekcióüléseken folyt a munka. Az államigazgatási jogi szakosztály ülésén dr. Raft Miklós, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese tartott előadást A közigazgatási tevékenység hatékonyságának néhány problémája címmel. Korreferensek voltak: dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára és Vidóczy László, a dombóvári Városi Tanács elnöke. Ugyanebben az időpontban ülésezett a Szekszárdi Megyei Bíróság dísztermében a polgári jogi, a szövetkezeti, a vállalati szakosztály ülése. Dr. Pajger Vince Tolna megyei főügyész elnökölt, az előadást A jog a gazdálkodó szervezetek munkájában címmel dr. Zlehovszky József, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze tartotta. Itt korreferensek voltak: dr. Lencsés Gyuláné, a Megyei Bíróság elnökhelyettese, dr. Kovács János Tolna megyei főügyészhelyettes és dr. Bokor Sándor, a KI- SZÖV jogi irodájának vezetője. A nemzetiközti nőnap alkalmából pénteken kitüntetési ünnepséget rendeztek a Parlamentiben. Részt vett taz ünnepségen Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Aczíél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Duschék Lajos- né, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Losoncai Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte az ország lányait, asszonyait, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. Megyénkből a Munka Érdemrend ezüst fokozatát vette át a Parlamentben rendezett ünnepségen Esküdt La- josné dr., a Szekszárdi Állami Gazdaság személyzeti osztályának vezetője, a járási pártbizottság tagja. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Dulblai Vilmosaié, az Orion tamási gyárának műhelyraktárosa, a nagyközségi pártbizottság tagja. A Szakszervezetek Országos Tanácsánál rendezett ünnepségen vette át Zolitai Pál- né, az SZMT elnökségének tagja, a szekszárdi műszergyár dolgozója a Szakszervezeti munkáért kitüntetés ezüst fokozatát. Szekszárdi Bútoripari Vállalat Szép eredmények Űj üzemrész, a poliuretánhabosító Tegnap tartotta termelési tanácskozását a Szekszárdi Bútoripari Vállalat. A tanácskozáson részt vett dr. Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára és Tamás Istvánná, a megyei tanács ipari osztályának vezetője. A munkásgyűlésen Bus Ambrus, a vállalat igazgatója tartott beszámolót. az elmúlt ötéves terv végrehajtásáról, a tavalyi esztendő munkájáról, valamint az 1981. évi feladatokról. Bus Ambrus elmondta; a vállalat az ötödik ötéves terv időszakában 500 millió 787 ezer forintos árbevételt teljesített, ami megfelel- az öt esztendő alatt 42 ezer Szirén típusú — ez a típus a vállalat legkelendőbb, s legtetszetősebb terméke — garnitúra, vagy 143 ezer egyszemélyes heverő gyártásának. A vállalati termelékenység 32 százalékkal növekedett az öt év alatt, s a mind több termelést kevesebb létszámmal produkálják, mint 1975-ben. A mostani létszám a tervezettnek csak 84 százaléka, ami azt jelenti, hogy a Székszárdi Bútoripari Vállalatnál jelenleg 217 ember dolgozik. Szó esett a vállalat 1975 és 1980 közötti beruházásáról is. Az elmúlt öt évben 10 millió forintos nagyságrendben történtek beruházások a vál-* ládáinál. A többi között felépült egy 610 négyzetméteres műhelycsarnok, egy 420 négyzetméteres raktár, s tíz különböző gépet is vásárolt a vállalat. Az eltelt öt esztendő alatt mintegy nyolcvanszázalékos tenmékszerkezetváltást is végrehajtottak, amely során új, modernebb, ízlésesebb garnitúrák kerültek a piacra. 1980-iban 100,6 százalékra sikerült teljesíteni az árbevételi tervet, a vállalati bér- színvonal hét százalékkal, ugyanakkor az egy főre jutó nyereség-részesedés 20 százalékkal nőtt az 1979-es évihez képest. Bus Ambrus elmondta, hogy az üzem már erre az esztendőre is lekötötte teljes kapacitását, termékeiket keresik és szívesen vásárolják a fogyasztók. 1981-ben közel négymillió forintos beruházásra kerül sor, felépül egy új üzemcsarnok, s elkészül a vállalat területén egy kilencven négyzetméteres üzlethelyiség is, amelyben a vállalat termékeit vásárolhatják meg a fogyasztók. S. J. Fotó: B. J. A műhelycsarnok
