Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-05 / 54. szám
1981. március 5. rtEPÜJSÄG 5 Kisdobosok Vadvirágok (TUDÓSÍTÓNKTÓL) 1965-ben alakult meg Dombóváron a „József Attila” úttörőcsapat gyermek- tánccsoportja. Az eltelt tizenöt év alatt, közel négyszáz gyermeket tanított meg a népdal és néptánc szereteté- re Káka Albertné tanítónő. Nemrég a dombóvári művelődési otthon színháztermében mutatták be kétórás műsorukat a „Vadvirág”-ok. Ma 70 tagja van az együttesnek, s a városban igen sokat szerepelnek üzemi ünnepségeken. Képeink a jubileumi bemutatón készültek. Magyarszéki Endre Őrsi tisztségviselők Zászlós Kosztolányi Dezső ezt írja Zászló című versében: Csak bot és vászon, de nem bot és vászon, hanem zászló. Mindig beszél. Mindig lobog. Mindig lázas. Mindig önkívületben van az utca fölött, föllengő magasan egész az égben, s hirdet valamit rajongva. Ezek a verssorok szépen érzékeltetik, mit jelent az embereknek a zászló. Nektek is ilyen nagyszerű jelkép az őrsi lobogó. Hirdeti összetartozásotokat, a kisközösség jelképe, amely csak akkor lobog tisztán, büszkén, ha tetteitekkel nem hoztok szégyent rá. A zászlós feladata, hogy őrizze, vigyázzon tisztaságára. Helye általában a rajzászló mellett van. Milyen alkalommal kell magatokkal vinni ? Ünnepélyes csapatgyűlésen, raj- összejöveteteken természetesen ott a helye. De vigyétek magatokkal őrsi kirándulásra, portyára is. A zárt helyen tartott foglalkozásokon is legyen ott. Az úttörőnyakkendő a vörös zászló része, ezért a zászlós mutasson példát ebben is. Vasalt, szép tiszta nyakkendőt hordj! A zászlós az őrs jó hírnevének is őre. A HÍRVIVŐ Vajon mi feladata lehet a hírvivőnek? Hisz sok helyen működik csapatrádió, s a korszerű technika oly sok eszköze továbbítja a híreket! Nem a hajdani futárra hasonlít egy kicsit ma az őrs hírvivője? Bizony nem! Nagyon fontos és felelős tisztség ez. A hírvivő lehet az őrsi riadólánc első láncszeme. Ő továbbíthatja a rajvezető, a csapatvezető üzenetét. Fontos, nagy megbízhatóságot igénylő tisztség ez. Először is meg kell tanulnod a füst-, a síp- és a karjeleket. S természetesen az őrs tagjainak is meg kell tanítanod őket, hisz ha ők nem tudják, a te üzenetedet sem érthetik meg. Előnyös, ha megismered a morzeábécét. De az sem árt, ha az úttörőház vagy az MHSZ-klub rádiósszakkörében a tábori telefonnal és a fénytávíró működésével is tisztába jössz. Feladatod üzenetek, parancsok, hírek, jelentések gyors továbbítása. Táborozáson, kiránduláson, hadijátékokon, de sok esetben az iskolai úttörőéletben is nagyon fontos, hogy pontosan, megbízhatóan, idejében továbbítsd az üzenetet. Ezzel az őrs győzelmi esélyeit növeled, rajtad múlik, a te felelősségtudatodon. hogy idejében érkezik-e társaidhoz egy fontos megbízatás híre. A hírvivő legfontosabb erénye: a megbízhatóság! (átányi) Tamási Sportvetélkedő Befejeződött a járási úttörőelnökség, a KISZ-lbizottság és a tamási úttörőház által meghirdetett Gyerekek és szülők sportvetélkedő-sorozat. A február eleji első osztályosok vetélkedőjén a magyar- keszi, február 21-ón a második osztályosok döntőjén az iregszemcseiék csapata ért el első helyezést. A versenyek családias, sportszerű hangulatban zajlottak, a részt vevő csapatok egyenként öt szülő és öt gyermek felállásában vetélkedtek, játékos és ügyességi feladatokat oldottak meg. A járási döntőket megelőzték a helyi, iskolai szintű versenyek, amelyeket évfolyamonként rendeztek meg az úttörőcsapatok. Még kalászt is gyűjtöttek Úttörőtörténet Az 1950-es években is szorgalmasan gyűjtögették az úttörők a hasznosítható hulladékanyagokat: fémet, papírt, rongyot. Államunk méltányolta is ezt a szorgalmat, az egyik úttörő még a Magyar Népköztársaság Érdemrend ezüst fokozatát is megkapta kiemelkedő fémgyűjtő-ered- ményéért. De akkoriban mást is gyűjtöttek a pajtások. Kalászt a learatott búzamezőkön. Többnyire kézzel arattak az ötvenes évek elején, s a tarlón ott maradt az elhullott kalász. Az élelmiszerben akkor még nemigen bővelkedő országban összegyűjtendő érték volt a tarlón maradt kalász. 1952-ben például 373 100 kilogrammot gyűjtöttek be az úttörők. Soksok mázsa kenyeret lehetett ebből sütni. 1952- ben. nevezetes vendégük volt Csillebércen az úttörőknek, Ho apó, a vietnami nép legendás hírű vezére. 1953- ban az úttörőknek ajándékozták a Budapesten lévő városligeti tavat. Megindult hazánk második úttörővasútja is. Nyíregyházáról a sóstói táborig járt. 1954- ben nagy árvíz volt a Duna felső szakaszán, elpusztította az ásványrárói iskolát is. Az úttörő-összefogás szép példája született meg ékkor, minden csapatból áradt a segítség az ásványráróiaknak. * 1955-lban került sor az első országos úttörőtalálkozóra Budapesten. Minden csapatot egy-egy pajtás képviselt, akit aztán egy-egy fővárosi család látott vendégül. 1956-ban ünnepelte az úttörőszervezet fennállásának tizedük évfordulóját. A Margitszigeten tartott ünnepélyen emblémát tűzték fel a legjobb csapatok zászlóira. Zarnár- dilban tábort adott át az úttörőknek Kádár János. Ebben az évben hazánkba látogatott és találkozott az úttörőkkel Mereszjev, az „Egy igaz ember” című Polevoj-re- gény hőse. 1956-ban a Duna újabb áradása hatalmas károkat okozott. Az úttörők ismét segítettek. A jelszavuk: Egymiillióan vagyunk, egymillió forintot adjunk. A csekkszámlán ennek kétszerese gyűlik össze. A tánc megismertet más népek kultúrájával is (átányi) Leány-karikázó Hátul a zenekar Botos-tánc A legkisebbek gyermekjátéka „Ropjuk együtt a táncot!”
