Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-04 / 53. szám
üüH Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXXI. évfolyam, 53. szám. ARA: 1,40 Ft. 1981. március 4„ szerda BÁNYAMENTŐK (3. old.) A BIZALOM CÍMLETEI (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) A KINCSEK GYÁRÁBAN (4. old.) A béke, az alkotás kongresszusa A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa miniden tekintetben igazolta azt a várakozást, amellyel munkáját világszerte kísérték. Nemzedékek tapasztalata alakította kd a meggyőződést, hogy a szovjet kommunisták kongresszusainak helyze'telemzsée és az ebiből következő feladatok meghatározása túlmutat az ország határain, igen nagy hatást gyakorol a nemzetközi kommunista mozgalom életére, sőt, az egész világ helyzetére. Ez a tény egyaránt összefügg a történelemmel, s a jelenlegi világhelyzet realitásaival. Ami a históriát illeti: Lenin -pártja volt az első új típusú forradalmi munkáspárt; s ma egyetlen olyan kommunista párt sincs, amelynek története elválasztható lenne az SZKP történetétől, a leninizmus kialakulásától. Ami pedig a jelent illeti: az SZKP annak az országnak a vezető ereje, amely szilárd támasza és önzetlen segítője a szocializmusért, a társadalmi haladásért, a szabadságért és nemzeti függetlenségért, a békéért folyó küzdelemnek. Az SZKP vezette Szovjetunió fejlődése ma is és a jövőben is a nemzetközi erőviszonyoknak döntő tényezője, Az SZKP XXVI. kongresszusa mélyrehatóan elemez, te a világhelyzet alapvető vonásait. A két kongresszus között eltelt időszak igen bonyolult vol-t. Ahogy a beszámoló meghatározta, e periódust mindenekelőtt a világpolitika kélt irányzatának harca jellemezte. Egyfelől: a fegyverkezési hajsza megfékezésének, a béke és az enyhülés megszilárdításának irányzata, az elnyomott népék f els zab adu Lásáért folyó küzdelem; másfelől: az enyhülés laláásásámak, a fegyverkezési hajsza fokozásának vonala, a felszabadító harc elfojtásának politikája. Ez utóbbi irányzat veszélyét növelte meg az imperializmus — elsősorban az amerikai imperializmus — agresz- sáivitósának fokozódása, s a kínai külpolitika, amely továbbra is az imperializmus törekvéseit szolgálja. Ilyen körülmémyék közt különösen jelentősek és reálisak azok az új javaslatok, amelyeket az SZKP — bé- kaprogramját továbbfejlesztve — fogalmazott meg és fogadott ed ezen a kongresszuson. A javaslatok között egy sincs, amely egyoldalú előny megszerzésére irányulna, vagy amelynél ne vették volna figyelembe a másik fél érdekeit és lehetséges biztonsági szempontjait is; Vagyis mindezek a javaslatok az azonos biztonság elvén alapulnak. A javasolt lépésék, tárgyalások, megállapodások aligha képzelhetők el az Egyesült Államok nélkül. Ezért is, de nemcsak ennek okán lényeges az a mód, ahogy a Központi Bizottság beszámolója a szovjet—amerikai kapcsolatok ügyével foglalkozott. Fontos ez azért is, mart Washingtonból huzamosabb ideje a korábbi évékből ismerős (hidegháborús hangokat hallani a Szovjetunióval, a szocialista országokkal szemben. Népszerű jelszó lett a ,.nagyobb erő” követelése — ilyen hátsó gondolatokkal fejlesztik Kínával is a politikai-katonai kapcsolatokat —, és hidegháborús propagandisztűkus kampányokat emelnek az állami politika rangjára. Ilyen előzményék adnak különös súlyt annak, hogy a beszámoló minderre a mérséklet, s a józanság hangján reagált, másiként, mint -azt az arőpolitika prókátorai szerették volna. A XXVI’. kongresszus igen nagy -figyelmet fordított az építőmuinka soron levő feladatáéra. Megjegyzendő, hogy ezt a Szovjetunióiban sók hónapos, igen széles körű Vita készítette elő a Központi Bizottság 1980. decemberében közzétett gazidaságfej-lesztési tervezete alapján. Űjra bebizonyosodott, hogy az ilyen átfogó, demokratikus, előzetes viták a párt kongresszusait a gazdasági fejlődés irányításának és ellenőrzésének különösen hathatós fórumaivá teszik. Az iparfejlesztés irányait meghatározva két tényezőt húztak alá különösen nagy nyomatékkal. Az első: az új ötéves tervben a többi ágazatnál -gyorsabban kívánják fejleszteni- azokat az ágazatokat, amelyék a népgazdaságban progresszív szerkezeti változásokat, stabil és kiegyensúlyozott, bővített újratermelést biztosítanak. A második: biztosítani kell, hogy az iparban a B szektor (fogyasztási cikkek) valamivel gyorsabban fejlődjön, mint az A szektor (termelési eszközök). Így kívánják elérni, hogy a megnövekedett szükségleteknek megfelelően állj-a-nalk rendelkezésre a fogyasztási cikkek. A mezőgazdasági termelés fellendítésének fő irányait a kongresszuson körvonalazott külön, élelmiszertermelés fejlesztését szolgáló program határozza majd meg. Erről a programról, amelynek ki-dolgozása most kezdődött, " igen sok szó esett, s többen hangsúlyozták: valamenyr nyi olyan kérdés közül, amelytől a következő években- az életszínvonal emelkedése függ, ez a legfontosabb. MK-nd az ipar, mind pedig a mezőgazdaság kérdéseinek tárgyalásánál különösen kiemelték a minőség javításának, a takarékosságnak, a hatékonyság fokozásának szükségességét. Hangsúlyozták, hogy ennek szolgálatába kel-1 állítani a műszaki tudományos fejlesztést, a gazdálkodási módszereket és a gazdaságirányításit is. A Szovjetunió XI. ötéves terve a szovjet nép további életszínvonal-emelkedésének, a békés építőmumkának a programja, s így mindennél jobban- bizonyítja, hogy a Szovjetunió politikáját a béke fenntartásának céljai vezérlik. A XXVI. kongresszusnak a (béké, az enyhülés védelméről és a szovjet emberék jólétének fokozásáról szóló határozatai elválaszthatatlanul összefüggnek, s egyszersmind a szocialista rendszer lényegéről és maga- sabbrenidűségéről tanúskodnak. VAJDA PÉTER Belejezte munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszmsa A Központi Bizottság főtitkárává ismét Leonyid lljics Brezsnyevet választották meg Kedden délben a moszkvai Kreml kongresszusi palotájában ünnepélyes keretek között, Leonyid Brezsnyev zárszavával ért véget az SZKP XXVI. kongresszusa. A kongresszus nyolc napon át tanácskozott. Megvitatta a Központi Bizottság beszámolóját, a Szovjetunió új ötéves nép- gazdasági tervének irányvonalát, megválasztotta az új Központi Bizottságot és Központi Revíziós Bizottságot. A kongresszus munkájában több mint ötezer küldött vett részt Százkilenc országból 123 párt küldte el delegátusait a tanácskozásra. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttségét -Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezette. A záróülés előtt, hétfőn délután a kongresszus zárt. ülésen választotta meg a Központi Bizottságot. A Központi Bizottság választotta újjá az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjait és póttagjait, a titkárság tagjait. A választás eredményét Leonyid Brezsnyev ismertette a záróülésen. A befejező ülés ünnepi hangulatban kezdődött meg a kongresszusi palotában. Jelen voltak a külföldi küldöttségek vezetői és tagjai. A kongresszus küldöttei nagy lelkesedéssel köszöntötték az elnökséget, a külföldi vendégeket.-Leonyid Brezsnyev bejelentette, hogy a Központi Bizottság első ülésén ismét őt választotta meg a Központi Bizottság főtitkárává, őszinte köszönetét mondott ezért a megtisztelő bizalomért. Ezután ismertette a Politikai Bizottság -tagjainak és póttagjainak, a Központi Bizottság titkárainak névsorát, az SZKP KB mellett működő pártellenőrző bizottság és a Központi Revíziós Bizottság elnökének nevét. Az új Központi Bizottság teljes ülésén megválasztott vezető szervék összetétele a következő: Az SZKP KB főtitkára: Leonyid lljics Brezsnyev. Az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai: Leonyid Brezsnyev, Jurij Andropov, Konsztantyin Csemyen-ko, Mihail Gorbacsov, Viktor Gri- sin, Andrej Gromiko, Andrej Kirilenko, Gyinmuhamed Kunajev, Arvid Pelse, Grigo- rij Romanov, Vlagyimir Scserbickij, Mihail Szuszlov, Nyikolaj Tyihonov, Dmitrij Usztyinov. Az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjai: Gej- dar Alijev, Pjotr Gyemicsev, Tyihon Kiszeljov, Vaszilij Kuznyecov, Borisz Ponomar- jov, Saraf Rasidov, Eduard Sevardn-adze, Mihail Szolo- mencev. Az SZKP Központi Bizottságának titkárai: Leonyid Brezsnyev (főtitkár), Konsztantyin Csemyenko, Vlagyimir Dolgih, Mihail Gorbacsov, Ivan Kapitonov, Andrej Kirilenko, Borisz Ponomar- jov, Konsztantyin Ruszakov, Mihail Szuszlov, Mihail Zim- janyin. Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő párt ellen őrző bizottság elnöke Arvid Pelse. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának elnöke Gennagyij Szizov. Leonyid Brezsnyev az újonnan megválasztott Központi Bizottság nevében köszönetét fejezte ki a küldötteknek a nekik nyújtott bizalomért. Hangsúlyozta: nagyra értékelik ezt, a bizalmat és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kongresszus által megszabott feladatokat teljesítsék. Az SZKP XXVI. kongresszusát értékelve azt hangsúlyozta, hogy a tanácskozás megmutatta a kommunista párt egységét és összeforrott- ságát, ennek jegyében ment végbe, s ez jelenti a párt sikereinek biztosítékát is. Nyolc napon át ebben a teremben megfeszített munka folyt — mondotta Brezsnyev, hangsúlyozva: a küldöttek teljes mértékben átérezték felelősségüket. Két, egymással összefüggő feladatról volt szó: az alkotó munkáról és a béke biztosításáról. A kongresszus elvi és ugyanakkor konkrét feladatokat adott, s most hozzá kell kezdeni e feladatok megvalósításához. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta: mindenekelőtt feltétlenül teljesíteni kell a XI. ötéves tervet. Ehhez nagy felelősségérzetre, igazi tudatos kommunista fegyelemre van szükség, s ugyanakkor új gondolatokra, az új keresésére, az új megsegítésére minden téren. Brezsnyev méltatta azt a nagyszabású támogatást és ösztönzést, amelyet a szovjet dolgozók nyújtottak a kongresszusnak a munkaversenyben elért új, kimagasló jelentőségű győzelmeikkel és köszönetét mondott ezért a küldöttek nevében, hangsúlyozva : a verseny sikerei magas fokú hazafiasságról tanúskodnak. A XXVI. kongresszus ismét megmutatta, hogy a kommunista párt Hatalmas, egészséges, érett kollektíva, valóban a nép forradalmi élcsapata — hangsúlyozta záróbeszédében Leonyid Brezsnyev, rámutatva: a pánt ereje — egysége a néppel. Leonyid Brezsnyev a továbbiakban rámutatott: a kongresszuson elhangzott felszólalások, az ott elfogadott dokumentumok ismét megmutatták, hogy az SZKP fő célja a béke megőrzése volt, és marad, a szovjet kommunisták külpolitikai programja az enyhülés megőrzése és elmélyítése, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért folytatott harc. Népünk nemcsak óhajtja, hanem akarja is a békét, a tartós és szilárd békét — mondotta, rámutatva: a kongresszus pontos (Folytatás a 2. oldalon.) A PIÉRT 17-es számú lerakata Ötszázhuszonöt egységbe szállítanak A PIÉRT Kereskedelmi Vállalatnak az ország valamennyi megyéjében van lerakata, így Tolnában is, Szekszárdon, a Béla téren. A 17-es számú szekszárdi lerakat látja el a megyét mindenféle papírtermékkel, ösz- szesen 525 kereskedelmi egységbe szállítanak háztartási csomagoló-, kenyér- és kalap- csomagoló-papírokat, közületi cikkeket, irodagépet, posztereket és képeslapokat, iskolaszereket. A szekszárdi lerakat Dombóvárra és környékére nem szállít, mert ezt a részt szállítási költségekkel való takarékosság miatt a kaposvári körzethez csatolták. Egyébként szó van arról, hogy a lerakatokat — éppen az előbb említett ok miatt — újra körzetesítik. A szekszárdi lerakat, a szabadtéri területtel együtt összesen kétezer négyzetméteren tárolja a különböző árucikkeket, egyelőre nehéz körülmények között. A városban- a központi lerakat mellett még hat raktára van a vállalatnak; A szállítást két tehergépkocsival, s néha bérelt gépkocsikkal végzik. A telep vezetője, Prajda Gyula elmondta, hogy csak kiszerelt, ezüstfehér pergament csomagolópapírból, tubusos ragasztókból és alufóliából van hiány, más termékekből igény szerint kap a lerakat. Tolna megye lakossága — Dombóvár és környéke kivételével — havonta 600 ezer csomag tizlapos papírzsebkendőt, 400 ezer csomag öt- venlapos szalvétát, 150 ezer csomag egészségügyi papírt használ el. Érdekességként megemlítjük, hogy egy olyan kis község boltja, mint a Mu- csi, minden hónapban kétszáz szalvétát, 1000 csomag papírzsebkendőt rendel. A kiskereskedelmi egységek évente 1000 tonna fűszerzacskót használnak el. sá—ka A lerakat 2-es számú tapéta- és poszterüzlete Ez a rakomány Bátaszékre kerül
