Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-27 / 73. szám

1981. március 27. NÉPÚJSÁG 5 Alapellátás. A szó nem szerepel sem a lexikonokban, sem az értelmező szótárban. Egy speciális szakkifejezés. Más szavakkal: alapvető igényeket, szükségleteket kielégítő ellá­tás, amely tartalmazza mindazokat a létesítményeket, szolgáltatásokat, amelyek az élet alapvető feltételeit biztosítják. Azonban még soha senki nem határolta pontosan körül, hogy hol mi tartozik ide. Mi sem e hiány pótlására törekszünk, hiszen a téma vizsgálatának idején rá kellett jönni, hogy nagyon szélsőséges ér­tékek között mozog a meghatározás tartalma. Hogy mást ne mondjunk: Szek­szárd alapellátásához hozzátartozik a helyi tömegközlekedés, de ugyanezt távol­ról sem igénylik például Alsónánán. Az ötezres lélekszámú község alapellátásához hozzátartozik a körzeti orvos — vagy orvosok —, de az ötszáz lakosúnál ez egyelőre megoldhatatlan, tehát a cél ott az, hogy a szomszéd községben lakó orvos bármikor elérhető legyen. Nem soroljuk tovább. Csupán ahhoz kívánunk segítséget nyújtani, hogy meg­közelítőleg egyformán ítéljük meg ezt a fogalmat az igény és a lehetőség össz­hangja alapján. A szerepkörnek megfelelően Evekkel ezelőtt sokkal többször kerültek szóba a járdák, mint mostanában. Városon és falun közös összefogással teremtették meg az esőben is száraz lábbal használható gyalogutakat. Ma már legtöbb út mentén elkészültek ezek a betonsávok. Archív képünkön egy szakályi járdaépítés látható. Levélféle több címzettel Mit adott a közösbe? AZ ALAPELLÁTÁS leg. alapvetőbb tényezője a lakás. Erről újságoldlalakon keresz­tül lehetne írni. Most ennek a sokoldalú témának csak egy kicsinyke, de cseppet sem lé­nyegtelen részéről beszélget­tünk Császár Józseffel, a megyei tanács általános el­nökhelyettesével. A statiszti­kából sorolva az adatokat, vi­lágított rá egy ritkán emlege­tett tényre: sok településen csökken a Iákosok száma, s egyre több, jó állapotban lé­vő épület válik lakatlanná. Pólfán például 23 százalékkal laknak kevesebben, mint tíz évvel ezelőtt, a lakások szá­ma pedig szinte nem csök­kent. Kalaznóról a lakosság 32 százaléka költözött el, de az épületek száma csak 11 százalékkal alacsonyabb, Nagyszékelyben ez az arány 33, illetve 11 százalék. Ebből is egyértelműen kitűnik, hogy sok üres lakás van a megye kisebb településein, Csak a jó, illetve közepes ál­lapotúak száma a közelmúlt­ban készült részletes felmé­rés szerint 375. Most a megyei tanács elnökének engedélyé­vel a nagycsaládosok vásárol­hatnak ezek közül, jelentős kölcsönnel, tehát olcsón. Ez is javítja a lakáshelyzetet a megyében. A lakásgondok megszünte­tése, enyhítése mellett a ha­todik ötéves tervben a legfon­tosabb feladatok közé tarto­zik az egészséges ivóvíz biz­tosítása a megye minden te­lepülésén. Erre általában tár­sulás formájában lehet meg­oldást találni, vagy mély fú- ratú kúttal, aminek vizét köz­kifolyóhoz vezetik. A kereskedelemnek és a vendéglátásnak is megvan a maga alapellátási funkciója. A leglényegesebb az élelmi­szer-ellátás. A bolthálózatot fejleszteni kell, de itt az el­látást jelentősen javíthatják a mozgó boltok, amilyenből egy már Dombóvár környé­kén bővíti az áruválasztékot. S bár nem tartozik szorosan az alapellátások közé, de szükséges a több szaküzlet is. Az oktatás mindenképpen a legfontosabb tényezők egyi­ke. Ezen a téren az elmúlt években végbement egy lé­nyeges változás. Megszűntet­tek számos iskolát, hogy má­sutt, a körzeti iskolákban, a Családi házat építőknek A lakáshelyzet javításához nagy mértékben hozzájárul­nak azok, akik hozzálátnak új otthon építéséhez, építte­téséhez. Ezt a .tevékenységet az állam is nagymértékben segíti. Idén januártól a köl­csön, amit az OTP ad az építkezőknek, a megye tizen­két kiemelt településén húsz­ezer forinttal emelkedett, s összesen kétszáz ezer forint. A többi, településen 160 ezer forint kölcsönt ad az OTP. Ha pedig ajánlott terv alap­ján készül a családi ház, a kölcsön összege további tíz százalékkal emelkedik. Az új intézkedés, a köl­csön összegének emelése, szintén az alapellátás javítá­sát segíti elő, sok embert érint. Hiszen jelenleg is 848 miagánépítkezés van a me­gyében, s közülük 577-en családi házat építenek. kor követelményének megfe­lelő szintre lehessen emelni az oktatás színvonalát. AZ V. ÖTÉVES tervben a fő feladatok közé — a demo­gráfiai hullám szülte követel­mény kielégítése érdekében — az óvodai helyek gyarapí­tását sorolták. Ennek ered­ményeként öt év alatt Tolna megyében háromezerrel nőtt az óvodai helyek száma. Most hasonlóan lényeges fel­adat az általános iskolák be­fogadóképességének növelése. De, hogy a diákok minden­honnan eljussanak az iskolák­ba, a megfelelő közlekedési lehetőségek megteremtése el­engedhetetlenül fontos volt. S emiatt is az alapellátáshoz tartozik az úthálózat. A jövőt illetően pedig a törekvés az, hogy minél több legyen a szi­lárd burkolatú út. Alapfelté­telnek azonban napjainkban az számít, hogy a települése­ket összekötő, a KPM Közúti Igazgatóság kezelésében lévő utak legyenek szilárd burko­lattal ellátva. Az egészségügyről, mely szintén az alapellátáshoz tar­tozik, bőven esett szó a múlt héten, a megyei pártbizottsá­gon megtartott egészségügyi aktíván. így most csak, szin­te címszavakban a feladatok­ról. A megyeszékhelyen a kórház kazánházának bővíté­se megoldandó feladat, s bő­víteni kell a rendélőintézetet. Tamásában is a rendelőinté­zet nagyabbítására kerül sor, és a kórház bővítésének be­fejezése mellett ez a feladat Bonyhádon is. A hatodik ötéves tervidő­szakban a tanácsok forintjai­nak java részét az alapellátás bővítésére fordítják. A célki­tűzések nyolcvan százaléka ezt szolgálja. Mintegy kilenc- milliárd forint az az összeg, amit Tolnában lakásépítésre, az alapvető kereskedelmi há­lózat bővítésére, korszerűsíté­sére, a gyermekintézmények­re, a körzeti orvosi hálózat munkafeltételeinek javításá­ra, az Oktatás feltételednek javítására, az egészséges ivó- vízellátás kiterjesztésére, a közlekedés jobbá tételére, a vendéglátás, a villamosener- gia-ellátás fejlesztésére, mű­velődési célokra fordítanak. A Tengelic A vezetőkön nagyon sok múlik — így kezdte a beszél­getést Tengelicen Zsók Amb­rus, a községi tanács vb- titkára. — Tudnék példákat mondani olyanokról, akik ké­nyelmesek, nem törik magu­kat. Náluk a pénz is meg- •marad az év végén, amit az­tán elvonnak a településtől. Nálunk ilyen még nem for­dult elő. A tengeliciek éveken át elsők lettek a település szeb­bé, tisztábbá tétele érdeké­ben meghirdetett megyei versenyben. A lakók által végzett társadalmi munka el­ismerést érdemel. S ezt ma­guknak végzik. Emellett már nem is csodálkozik senki azon, hogy a faluban az alap­ellátás színvonala az átlag­nál magasabb. Van bölcsődéjük, immár tíz éve. Ez pedig a' megye ha­sonló nagyságú településein egyáltalán nem számít az alapellátásba. S pár évre rá, hogy a legkisebbek nappali otthona felépült, bővítették az óvodát is. Ma három fog­lalkozóteremben száz ember­ke gyarapodik testileg, szel­községekben a korábbinál több pénzt költenek majd az úthálózat javítására, fenntar­tására. A megyei vezetés ösz­tönzi a helyi tanácsokat, hogy anyagi lehetőségeiknek a ko­rábbinál nagyobb részét for­dítsák ilyen alapvető célokra. Ez egyébként bizonyos mér­tekben szemléletváltozást is követel. Ugyanis eddig sok esetben előfordult, hogy a te­lepülések gazdái valami kü­lönlegességre fordították a pénzt, amivel kiemelkedtek a sorból, ám ennek az alapel­látás fejlesztése látta kárát. Ezekben a hetekben készül a megye településhálózatá­nak az átfogó fejlesztési ter­ve is. Ebben a települések be­sorolásának megfelelő alapel­látási szint kialakítása, fenn­tartása a meghatározó ténye­ző. Alapelv, hogy a kisebb településék a korábbinál ma­gasabb összeget kapjanak fenntartási célokra. Ezzel korrigálni szándékoznak a megye vezetői egy egyre in­tenzívebbé váló folyamatot, a robbanásszerű urbanizálódást. A VÄROSIASODÄS me­gyénkben a hatvanas évek közepén kezdődött el, s igen nagy ütemű volt. Szekszárd lakossága például az utóbbi két népszámlálás között 40 százalékkal emelkedett. A vá­rosi liákosok számának növe­kedése idézte elő, hogy a ki­sebb településeken jelentős csökkenés volt tapasztalható, aminek következménye töb­bek között, hogy sok az üres lakás. Most az urbanizációs ütem csökkentése a szüksé­ges, amit a községek alapel­látásának javításával lehet és kell segíteni. Erre szolgálnak egyébként azok a kedvezmé­nyek is, amit a városok, na­gyobb települések környékén élők kapnak családi ház épí­tésekor. S emellett itt jelen­tősen javulnak a következő esztendőkben az élet alapfel­tételei. Jobb utak, biztonsá­gosabb villlamosenergia-ellá- tás, a telefonhálózat bővítése, a kereskedelem, szolgáltatá­sok, víz- és szennyvízhálózat további építése szerepelnek az alapellátás fejlesztésének tér-' vében. Településeink ebben a munkában államigazgatási, gazdasági, kulturális szerep­körüknek megfelelően érde­keltek. lemileg, szokj a a közösségi életet. Az iskolások is korszerű körülmények között sajátít­hatják el a tudományokat. Hetvenegyben száz általános iskolás diáknak építettek itt kollégiumot, s néggyel bőví­tették a tantermek számát. Az elmúlt évtized első felé­ben átalakították, bővítették a korábban elég siralmas külső mutató művelődési há­zat, s nagyobb helyet adtak a könyvtárnak is. És gondol­va a munkában megfáradt idősebb emberekre is, elké­szítették az öregek napközi •otthonát. — A kereskedelmi ellátás már nem olyan rózsás, mint a tanácsi intézményekkel való ellátottság •— folytatja a ta­nácstitkár. Ám a felsorolás közepén a krónikásnak az jut eszébe, a némi elégedetlen­ség inkább a többet, jobbat akarás jele. Mert Tengelicen, s az ide tartozó 11 külterü­leti részen szép számmal ta­lálhatók vegyes- és szakbol­tok. Szőlőhegyen, ami a leg­nagyobb a tizenegy közül, van egy vegyesbolt, egy ital­Közművelődés Megyénkben az elmúlt öt­éves terv időszakában dina­mikus volt a fejlődés a köz- művelődés területén. Üj mű­velődési házak épültek, a meglévőket korszerűsítették, az új városi művelődési köz­pontok életbe lépésével pedig szervezettebbé és eredménye­sebbé vált a módszertani munka szervezése és irányí­tása. Az előző évekhez viszo­nyítva lényegesebben javult a közművelődési dolgozók szakképzettségének aránya. Ehhez hozzátartozik még az is, hogy 1981 elejéig nagyobb anyagi erőforrások álltak a közművelődési intézmények rendelkezésére. Mindezen feltételek mellett is komoly munkát kellett vé­gezniük a művelődési házak, könyvtárak és múzeumok dol­gozóinak, hogy a közművelő­dés területén beszélhessünk minőségi változásokról. A szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központ módszertani munkájának bi­zonyos visszaesése ellenére is eredményt ért el több terü­leten, például a színházi elő­adások megszervezésével és egyes művészeti csoportok működtetésével. A megyei könyvtár felada­tait egyenletesen és jó szin­tvonalon látta el. A könyv- állomány gyarapításán felül egyre több bibliográfiával és önálló kiadvánnyal jelentke­zett. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum fokozta mun­kakapcsolatait a megye más múzeumaival. A tudományos és néprajzi kutatásokban je­lentős eredménnyel büszkél­kedhet. A Dunatáj című tu­dományos és művészeti folyó­irata igényesen és mindvégig következetesen publikálja — a művészeti írások mellett — a megye múltjával foglal­kozó kutatások eredményeit. bolt, s hamarosan lesz egy húsbolt. A háztartási tüzelő­olajat ide, tavaly november óta, az áfész viszi ki. Júlia- majorban másfél éve a volt iskolába költözött a régi, a földes út mellett lévő picike üzlet. Jánosmajorban is van vegyesbolt, italbolt. Felső- tengelicen együtt van a bolt és a kocsma. Középhídvégen, a gazdaságban is van az áfésznek kis vegyesboltja. Tengelicen pedig két húsbolt van, továbbá egy önkiszolgáló üzlet, egy vegyesbolt, egy ruhäbolt, ahol cipőt, sőt bú­tort is lehet venni, a főutcán egy vas- és műszaki bolt, aminek az udvarában szenet, fát és tüzelőolajat is árusíta­nak. Az egészséges ivóvízzel való ellátás is megoldott. Időben ébredtek, mikor még a törpe- vízmű építése jóval keveseb­be került, mint ma. Tenge­licen és Szőlőhegyen is van egy. Tíz éve alakult, készült el, mikor lakásonként még csak másfél-háromezer fo­rintot kellett a vízvezetékért fizetni. Kedves kismama! Hosszan tűnődtem felhábo­rodásán. Kisfiát levegőztette a játszótéren, s kiselőadást tartott a környéken álldogá­ló ifjú édeslanyánlak és a tár­saság egyetlen nagymamájá­nak a védőnő és ön között támadt afférról. Düihödten magyarázta, hogy mi köze a védőnőnek ahhoz, hogy egy kismama mikor mos, mikor és mit főz a gyermekének. Hogy mindehhez bizony van köze a védőnőnek, kétségte­len, s ezt ott a helyszínein több fiatal anyuka kis is fej­tette. Ezután ön szinte védeke­zésképpen — de teljesen lo­gikátlanul — azt fejtegette, hogy majd akkor tegyenek szóivá bármit 'magának, ha a gyerekét nem kell több kilo­méterre hordania a bölcső­débe, ha lesz élelmiszerbolt a lakótelepen, s a bébiételért nem kell legalább 800 mé­tert gyalogolnia, mégpedig „úttalian utakon”, vagyis ve­hemensen kérelmezte, hogy az út még nem készült el — megjegyzem, épül! Szóval, kedves kismama! Csak akt szeretném elmon­dani, hogy meglehetősen fals elképzelései vannak a gyer­mekintézmények elhelyezé­sét illetően. Talán azt várná, A vízről A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál még nem készültek el a hatodik ötéves terv teendőinek ösz- szegezésével. Adatokat csak a tavaly befejeződött terv­időszakról kaptunk. Akkor a megyében héttel nőtt a veze­tékes ivóvízzel ellátott tele­pülések száma, jelenleg ez 67. Közel 16 ezer lakásba ve­zették be az öt év során a hogy minden házhoz mini- bölcsődét „ragasszanak”, majd mellette épüljön az óvoda, s annak a szájába ál­talános és középiskola, ne­tán egyetem? Gondoljon in­kább arra, hogy pillanatnyi­lag milyen jó dolog is az, hogy kisfiát bölcsődében tud­hatja napközben, vagyis olyan helyen, ahol a gyerkőc tiszta ruhájáról, megfelelő étkezéséről, s értelmi szint- jénék fejlesztéséről is gon­doskodnak. Ezzel szemben — ne ve­gye sértésnek — ismét hivat­kozom a védőnő intelmeire. A tízhónapos baiba etetésé­vel, tisztántartásával ön vaj­mi keveset törődik, még a néhány napnyi táppénzes ál­lománya idejében is. Szóval oda alkarok kilyukadni, hogy az alapellátás biztosításába, megteremtésébe mi magunk is részt kell vállaljunk, nem­csak a társadalom. És sze­rintem az alapellátás otthon, a négy fal között kezdődik; folytatódik pediglen azzal, hogy a közösbe mi mit adunk, erre jöhet pluszként az „in­tézményesített alapellátás”, aminek Vélt vagy valós hiá­nyosságaiért fennhangon, s elég sokszor igazságtalanul háborgónk.- röviden vizet, s ma már 54 ezer 400 Tolna megyei lakóházban van vízvezeték. A közelmúltban új kutak fúrásával a vízhá­lózat további bővítésének alapjait teremtették meg. Űj kút készült Mőcsénylben, Mórágyon, Cikón, Magyarke- szlin és Tevelen. S elkészül­tek már a teveli vízcsőháló­zat tervei is. Az oldalt készítették: Szepesi László, V. Horváth Mária, Szűcs László János. _____ a legjobbak között UdvözlLi: Egy fültanú Járdaépítés

Next

/
Thumbnails
Contents