Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-26 / 72. szám

a Képújság 1981. március 26. Schaár Erzsébet- emlékmúzeum Több hónapos szünet után ismét megnyitotta kapuit Szé­kesfehérvárott a Schaár Erzsébet-emlékmúzeum. A XX. századi magyar szobrászat jelentős alakjának számos al­kotásával — térhatású bronz- és üvegplasztikáival — élet­művének teljes keresztmetszetével ismerkedhet meg a lá­togató. (MTI-fotó: Szabó Imre felvétele — KS) Háromszáz esztendős vázlatkönyv Művészettörténeti szenzá­ciónak számító alkotás került elő Baranyában: egy három­száz esztendős vázlatkönyv, amelyet az egyik falusi plé­bánián őriztek eddig. A könyvszerűen bekötött mappa 237 rajzot tartalmaz, osztrák mesterek munkáit. Rendkívü­li értékére való tekintettel a maippát a pécsi püspöki könyvtáriban 'helyezték el. Felfedezője, Boros László művészettörténet-’kutató ba­rokk szoborterveknek véli a rajzóikat, amelyeket minden bizonnyal egy osztrák szob- részműhelyben készítettek, s ezek alapján faragták ki a szobrokat. Boros László a A budapesti és vidéki szín­házakban játszott darabok újabb rendező- és súgópéldá­stílusjegyek alapján Felső- Ausztriába helyezi az egykori műhelyt. A szignált és datált rajzok a XVII. század máso­dik felében keletkeztek. A pécsi kutató most feldol­gozza és előkészíti kiadásra a művet, amelynek azonosítási neve Fünfkirchen Skizzen­buch, azaz Pécsi vázlatkönyv lett. A munka során kapcso­latba lépett a salzburgi Szent Péter Könyvtár és Levéltár szakembereivel, hogy további támpontokat találjon, majd felkeresett számos osztrák templomot és kolostort, ahol a Skizzenbuch tervei alapján készült szobrok vannak. nyaával, értékes díszlet- és jelmeztervekkel gazdagodott a közelmúltban az Országos Széchényi Könyvtár Színház- történeti Tárva. A napokban két Csehov-dráma — a Cse­resnyéskert és a Ványa bácsi — rendezői példányát veszik mikrofilmre; az előbbi szín­műé az Ádám Ottó rendezte Madách Színház-<beM előadás­ról, az utóbbi ia Nemzeti Szín­ház Gellért Endre rendezésé­ben játszott előadásáról árul el megannyi műhelytitkot a színháztörténeti kutatónak. A gyűjteményben egyébként megtalálható a legtöbb olyan színdarab rendező-, súgó-, ügyelőpéldánya — telestele megjegyzésekkel, húzásokkal, technikai utasításokkal —, amelyet másfél évszázad alatt hazai színpadjainkon előad­tak, vagy legalábbis bemutat­ni szándékoztak. A színház- történeti tárban több mint 30 ezer dokumentumot őriznek, értékeik között a Nemzeti Színház, a Vígszínház, a régi pesti Népszínház, a Budai és Pesti Német Színház, a Sze­gedi Nemzeti Színház megkö­zelítően teljes gyűjteményét. A rendezőpéldányok beszédes tanúi elmúlt korok művészi felfogásának, s a legkiválóbb hazai rendezők — Szigligeti Ede, Molnár György, Paulay Ede, Hevesi Sándor, Horváth Árpád, Németh Antal, Hege­dűs Tibor kézírását őrzik és a színészrendezőkét, Góth Sándorét, Ódry Árpádét, Scxmlay Artúrét, Apáti Imré­ét, az írókét: Jókai Mór, Kosz­tolányi Dezső, Heltai Jenő, Gábor Andor, Molnár Ferenc széljegyzeteit. Videotechnika A Szombathelyi Tanárkép­ző Főiskolán megalakult a Művelődési Minisztérium pe­dagógiai oktatástechnológiai és szakmódszertani szakbi­zottsága. Az új szakbizottság feladata a pedagógusképzés elvi és tudományos kérdései­nek vizsgálata. A szerdai alakuló ülésen vitát rendeztek a videotechni­ka felhasználásáról a pedagó­gusképzésben. Az ELTE, a Pécsi és a Szombathelyi Ta­nárképző Főiskola munkatár­sai beszámoltak a képmagnó és a televízió alkalmazásáról és tanulmányozták a szom­bathelyi főiskola ez irányú te­vékenységét. Szombathelyen két videotechnikai egység se­gíti a tanárjelöltek képzését: a gyakorló általános iskolai zártláncú televíziórendszer és a főiskolai stúdió. Ez utóbbi a minisztérium megbízásából videofelvételek tervezésével, készítésével és országos ter­jesztésével foglalkozik. Dunántúlt napló Üjra Baranya zöldséges­kertje lehet a Mohácsi-szi­get. Hatszázmilliós meliorá­ciós program. Humusz kerül a homokföldekre. Vízelvezető és önitözőrendszjer. Már a cí­mek is elárulják, hogy nem kis munkába és összegbe ke­rül, hogy valóban zöldséges- kertté váljék ez a szép szi­get, amelynek területén el­avult a lassan százéves, csak­nem négyszáz kilométeres csatorna- és öntözőrendszer. A jelenlegi árszinten több mint hatszázmilliós és egy évtizedig tartó beruházás után a Mohácsi-sziget 25 ezer hektár termőföldje va­lóban ár- és belvízmentes lesz. Ehhez azonban meg kell valósítaná a vízkormányzást, vagyis a belvízveszélyt jelen­tő többletvizeket el kell ve­zetni. Szárazság idején az el­vezetett vízből öntöznek majd. A munka nagyságára jellemzőék a következő ada­tok is: kimélyítenek mintegy negyven kilométer csatornát, megépítenek nyolcvan hidat, zsilipet, halfogó rácsot és negyven kilométer hosszú­ságban műanyag csöveket fektetnek le. Ennek az alag- csőrendszemek a vízháztar­tása szabályozható lesz. 2500 hektáron feljavítják a főként homokos talajt, többek kö­zött a szigeten található Ri- ha-tó humuszban gazdag iszapjával, de tőzeget is szál­lítanak a közeli bácsikai bá­nyákból. A tervek szerint 1935-tig 11 szigetbéli község, kisebb település csatornáit rendezik, sőt emellett öt­száz hektár termőterülethez jutnak a régi utak, vizenyők, mocsarak felszámolásával. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Ha lyukad a radiátor —ez a címe annak az írásnak, amely a radiátorok egyre gyakoribb lyu'kadásával fog­lalkozik. Szekszárdon is a korábbi években gyakran kaptunk ilyen jelzést a la­kóktól. A Dunai Vasmű til­takozott, mondván, nem a raditáorbam van a hiba, ha­nem az üzemelésben. Folyt a hólabda-csata és egyszer — hogy, hogy nem —, Szekszár- don megszűntek ezek a pana­szok. Székesfehérváron vi­szont most kezdődnek. Az új­ságíró töpreng: mitől lyukad­hatnak ki azok a lemezra­diátorok, amelyekre a gyártó Dunai Vasmű nyugodt lelki­ismerettel ad öt év garanciát és amelyekkel a gyár nyuga­ti vásárlói tökéletesen elége­dettek? — Egészen ritkán előfor­dulhat lemezhiba, de*ez való­ban elenyésző. Gyakoribb a tervezési hiba. Az, hogy egy rendszerben vegyesen fordul­nak elő acéllemez és alumí­nium radiátorok.. Egy folya­dékban két különböző fém, akár egy galvánelem, elekt­rokémiai folyamatokat indít el, felgyorsul a korrózió. Megtörténhet, hogy lyukadás­nál, vagy illetéktelen beavat­kozásnál oxigén kerül az egyébként folyamatosan el­lenőrzött fűtővízbe. Ez is fo­kozhatja a korróziót. A leg­gyakoribb hibaforrás a sze­relési trehányság. Üzembe helyezés előtt nincs áttisztít- va a rendszer. Az alsó köz­csavar alatti táskás részben összegyűlik a szenny, a re­ve, az iszap. Így az oxigén­szegény víz és a közbeikta­tott finom szűrők ellenére is megindul a korrózió. Kooh Péter, a Székesfehér­vári Ingatlankezelő Vállalat távfűtési főművezető helyet­tese adott választ arra a kér­désre, miért lyukúdnak a ra­diátorok Székesfehérváron. PETÓFt Népe A szakemberek — a dol­gozók egészségi állapotának ás munkakörülményeinek Vizsgálati adataiból — arra a következtetésre jutottak, hogy azok egészségét, de kü­lönösen a fizikai munkáso­két, több veszély fenyegeti, mánt a lakosságét általában. A foglalkozásból eredő egészségkárosodások megelő­zése érdekében kell kiemel­ten fejleszteni az üzemegész­ségügyi ellátást az ipari, me­ző- és erdőgazdasági üze­mekben. Rács-Kiskun megyében je­lenleg 28 főfoglalkozású üzemorvos és 46, ugyancsak főfoglalkozású szakdolgozó védi a dolgozók egészségét. A megyei tanács egészség- ügyi osztálya, valamint a megyei kórház vezetőinek hathatós közreműködésével 1980. december I-én meg­kezdte munkáját a megyei üzemegészségügyi szakren­delés. A szakrendelés — a KÖJÁL-ial együttműködve végzi a kijelölt üzemek dol­gozóinak vizsgálatát, a kór­ház dolgozóinak üzemegész­ségügyi ellátását és fokoza­tosan teljesít minisztériumi jóváhagyás mellett — szak­mai programfeladatokat. A megyei üzemegészség­ügyi szakrendelés keretében működik majd a kiskőrösi üzemegészségügyi szakrende­lés. Itt a termelőszövetkezetek összefogásával, a területi tsz- szövetség koordinálásával kö­zel 3,5 millió forintért kor­szerű üzemegészségügyi köz­pontot építenek és rendeznek be. Az intézmény két üzemi orvosai, laboratóriummal, valamint audíológiai állo­mással alkalmas a környék­beli mezőgazdasági üzemek dolgozóinak egészségügyi el­látására. A kezdeményezés azért is nagy figyelmet érde­mel — állapítja meg a lap —, mert az erők ilyen össze­fogása az üzemegészségügyi helyzet javítására sokkal eredményesebb, mint az anyagi javak elaprózása. SOMOGYI*”" Kézi feldolgozással eddig is volt információs rendszer a kaposvári Volán Vállalat­nál. Most az adatokat lyuk- kártyán a budapesti központ­ba küldik, ahonnan gépi táb­lákon érkezik vissza, jelentő­sen megkönnyítve ezzel a tá­rolást. A Volánnál elmondták: a Műszak 79 programja nem­csak rendszerezve adja visz- sza az adatokat, hanem érté­kel is. Kimutatja például, hogy hány órát fordítottak az adott jármű javítására: milyen jellegű munkákat vé­geztek. Nagy mennyiségű adatról van szó, így feldol­gozásuk sokkal könnyebbé vált. A következő lépés a rendszerek közötti kapcso­latteremtés lesz, majd pedig minden vállalat TPA típusú számítógépet kap a budapesti központtól. Kaposváron 1983- ban indul meg ilyen gépen a helyi számítógépes feldolgozás. Színháztörténeti tár Hímes tojások Kalocsáról Hívószámunk: 05 Tanulságok 1980 tűzkárstatisztikájából Kalocsán és a környékbeli falvakban már javában fes­tik a húsvéti hímes tojáso­kat. A jellegzetes színes ka­locsai virágmintákkal díszí­tett és színes fonálra felfű­zött „füles” tojásokból több tízezer készül, mivel külföld­re is jelentős mennyiséget szállítanak. A Kalocsai Nép- művészeti és Háziipari Szö­vetkezet tíz—-tizenkét leg­ügyesebb „íróasszonya” ké­szíti a locsolkodók ajándékát. Mint minden évben, most is elkészítettük megyénk el­múlt évi tűzkárstatisztikáját. Az adatokat elemezve és ér­tékelve igyekszünk átfogó ké­pet nyújtani az 1980-as év eseményeiről. összesen 205 tűzesetről ér­kezett bejelentés. Ebből 66 volt az olyan tűz, amelyet a tulajdonos, a károsult, illet­ve a lakosság oltott el. Ez arra enged következtetni hogy a korábbi években szer­vezett és lebonyolított széles körű tanfolyamok hatéko­nyak voltak. Bár a tűzesetek száma kissé emelkedett, még­is minden harmadikat a tűz­oltóság igénybevétele nélkül, az állampolgárok gyors és szakszerű beavatkozásával si­került lokalizálni. Az említett összes tűzeset 80 százaléka okozott anyagi kárt, 20 százaléka pedig ve­szélyeztette környezetét. Több mint 4,8 millió forint veszte­ség érte megyénk üzemeit, szövetkezeteit, lakosságát. Lényegében a két fő adat­ban nincs különösebb válto­zás sem az elmúlt 5, sem a 10 év átlagszámaihoz viszo­nyítva. Ipari üzemeinkben a káresetek száma jelentősen emelkedik, a kárérték vi­szont csökken. A legtöbb tü­zet a szabálytalanul végzett hegesztések okozzák. Sokkal nagyobb figyelemmel kellene ezt a tűzveszélyes munkát végezni. Két esetben meghaladta a 100 000 Ft-ot az anyagi kár (200, illetve 845 ezer Ft), a többinél sikerült a nagyobb veszteséget megelőzni. A mezőgazdaság területén kezd megszilárdulni a tűz­védelmi fegyelem. Az állami gazdaságok eddig is magas szintű megelőző munkát fej­tettek ki, az elmúlt évben azonban már a termelőszö­vetkezeteknél is komolyab­ban vették a különböző elő­írásokat, rendeleteket. Persze keletkeztek itt is nagyobb tüzek, pl. Tolnaszigeten egy erőgép kipufogócsöve gyújtot­ta meg a búzatáblát. Negyed- millió forint kár keletkezett. Továbbra is nagyon sok a tarló, gaz, kukoricaszár ége­téséből adódó veszélyhelyzet, amikor kellő felügyelet hiá­nyában a közeli erdőbe, lá­bon álló terménybe vagy ka­zalhoz „legel be” a tűz. Évek óta emelkedik a lakó­házi tüzek száma és a kár. Tavaly 68 ilyen tűz 900 ezer forint kárral járt. A tüzelő- berendezések műszaki meg­hibásodása 17, sugárzó hője, illetve a kisállatok helyisé­geinek fűtésére használt inf- ralámpák sugárzó hője 14, míg az eldobott égő cigaretta 13 esetben okozott tüzet. Változatlanul sok a közle­kedési eszközökben keletke­zett tűz. A járművek leg­veszélyesebb részei az üzem­anyag-ellátó rendszer és az elektromos berendezések, ká­belek. Éppen ebből követke­zik, hogy a káresetek leg­alább felét a szakszerűtlen javítgatásokra, barkácsolá­sokra, vagy a rendszeres és szakszerű karbantartás hiá- ■ nyara lehet visszavezetni. A nagykónyi mgtsz-t 600 ezer forint kár érte, amikor kiégett egy erőgépe. A még új, garanciális gép adagolója előtti olajcsővezeték megla­zult és a kiömlő gázolaj a forró kipufogócsőre ömlött. Az összes tűzeset fele ma­gántulajdonban, 25—25 szá­zaléka pedig az állami, illet­ve szövetkezeti tulajdonban keletkezett. A legnagyobb ká­rosodás (2 millió forint) a szövetkezeti tulajdonformát érte, de jelentős a magán- szektor (1,6 millió), illetve ál­lami tulajdon (1,2 millió fo­rint) kára is. A legtöbb tüzet évek óta a különböző berendezések mű­szaki meghibásodása (kály­hák, járművek, stb.) okozza, szám szerint 36-ot, 1 millió forint kárral az elmúlt év­ben. Emelkedő tendenciájú a fűtőberendezések sugárzó hő­jétől (27), az eldobott égő dohányneműtől (21) és az elektromos berendezések rö­vidzárlatától (20) keletkezett tüzek száma. Azonos számú tüzet okoztak a hegesztők az előírások megszegésével és a gyermekek a gyufával való játszadozásuk közben (15— 15). Érdemes megemlíteni, hogy mintegy öt év óta vagy egy­általán nem, vagy csak 1—1 tűzeset keletkezik kémény- tűzből, traktorszikrától és mozdonyszikrától. Az 1980-as évben egyik sem fordult elő. i Szólni kell — bár részben már érintettük — a szabad­ban történő tüzelés veszélyé­ről. Igaz, tavaly mindössze 5 esetben okozott kárt ez a tevékenység (70 ezer forint), de több mint 40 alkalommal csak azért nem, mert sikerült az erdőre, a kazalra, vagy éppen lakóházra átterjedés előtt a lángokat megfékezni. Ismét hangsúlyoznunk kell: szemét-, gaz-, szárégetést csak szélmentes időben, söté­tedés előtt, és állandó, foko­zott felügyelet mellett szabad végezni!... Néhány vödör víz és lapát mindig legyen kéz­nél. Az égetés befejezésével az egész területet nagyon gondosan át kell vizsgálni, meg kell szüntetni a legki­sebb parázslást is. A tüzelésre vonatkozó ta­nácsaink megfogadása, illet­ve a mindennapos tevékeny­ség nagyobb figyelemmel tör­ténő végzése alapján remél­jük, jövőre kedvezőbb képet adhatunk megyénk tűzvédel­mi helyzetéről. Megyei Tűzoltóparancsnokság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents