Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-25 / 71. szám
^.^PÜJSÁG 1981. március 25. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hová tűnt a halászlékocka? Csillag Jánosné bonyhádi olvasónk kérdéssorozata: „Miért csak a maszek zöldségesnél kapható már évek óta halászlékocka? Hová tűnt a Vegeta? Miért nincs villanykörte?” A válaszokat a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályáról Sólyom Zoltán osztályvezető adta: „A halászlékocka forgalomba hozható mennyisége a rendelkezésre álló hal-árualaptól függ. Tekintve, hogy halból 1980-ban nem volt és előreláthatóan a jövőben sem várható jó ellátás, így a ha- lászlékocka-ellátásban sem számíthatunk lényeges javulásra. Az elmúlt időszakban csak esetenként lehetett kapni halászlékockát mind a magán zöldség-, gyümölcskereskedőknél, mind az állami és szövetkezeti kereskedelemben. Vegeta azért nem kapható, mivel dollárelszámolású beszerzésből származik, és országos érdek a dollárral való takarékoskodás. Helyette sok más, jó minőségű egyéb ételízesítő — például Delikát, Szilas, stb. — kapható, . mélyből korlátlan mennyiség áll rendelkezésre. Izzólámpákból évek óta kiegyensúlyozott volt az ellátás, előfordult azonban, hogy egyes típusok (25 W-os, gyertyaégők.) átmenetileg hiányoztak a választékból. Tájékozódásunk szerint az izzólámpa-ellátással jelenleg nincsenek problémák.” Közműfejlesztés, de mennyi? Bíró Jánosné és lakótársai az alábbi levelet küldték szerkesztőségünknek : „Kajdacson a Dózsa György utcában tavaly ősszel szilárd burkolatú utat épített a tanács. Kivetették a 4 ezer forint út- és közműfejlesztési hozzájárulást, bár a falugyűlésen szó sem volt még arról, hogy ezért az útért fizetnünk kell. Kérdésünk: miért nem egységesen fizet az egész utca, hiszen az utat mindenki használja? Ahol betegek, idősek, munkaképtelenek is vannak, méltányosság is van?” Tar György, a kajd ácsi községi tanács elnöke az alábbi választ adta: „A jogszabály értelmében nincs mód arra, hogy minden egyes telekkel és házingatlannal rendelkező részére kivessük a közműfejlesztési hozzájárulást, az egész községre vetítve. Az összeg nagyságát tekintve méltányossági kedvezmény nem adható, de részletfizetési kedvezmény igen, melynek jogosságát a kérelem után a szakigazgatási szerv állapítja meg. A Kaj- dacs községi Tanács 5/1977. (III. 24.) számú tanécshatáro- zata rögzíti a közműfejlesztési hozzájárulás mértékét, melyet a 8/1970. (IV. 16.) ÉVM— PM. számú együttes rendelet 3. §., valamint az ezt módosító 9/1977. (I. 28.) ÉVM—-PM. számú rendelet ír elő. A jogszabály alsó és felső határt állapít meg a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésénél. Tanácsunk szilárd burkolatú járda esetén lakótelkenként 2000 forintot, pormentes közút építése esetén 4000 forint összegű hozzájárulást állapított meg.” Hiánycikk a képcső Simon János kurdi olvasónk panasza: „Több évvel ezelőtt vettünk egy Mona Lisa televíziót, melynek a képcsöve a közelmúltban tönkrement. A dombóvári GELKÁ-nál közölték, hogy képcsövük nincs. Azóta is több helyen érdeklődtünk, de hiába...” A GELKA Tolna megyei kirendeltségéről Varga János műszaki ellenőr az alábbi választ adta: „Panaszos ügyfelünknek igaza van, szervizeinkben (az egész országban) állnak az 59 UK 3 B típusú, képcsőre váró készülékek. A fenti típusú képcsövet hosszú idő óta nem szállítja a külföldi partner központi raktárunknak. Tudomásunk szerint a közeljövőben nem is várható szállítás... (Ezúton is felhívjuk az illetékesek figyelmét a képcsőhibás televíziótulajdonosok gondjára.) Méltányossági megálló özvegy Hollósy Lajosné kérése: „Az idős embereknek és a kisgyermekes anyáknak autóbusz-megállóra lenne szükségük Bonyhád és Cikó között. Rendkívül nehéz a közlekedés, az út mentén kell gyalogolni hóban, fagyban...” Olvasónk levelét a 11. sz. Volánhoz továbbítottuk, ahonnan Piegl Ferenc igazgató az alábbi választ adta: „A levélben feltüntetett részén csak az út egyik oldalán lehet kiépíteni az autóbuszok biztonságos leállására a kitérőt. Cikó—Bonyhád viszonylatában csak árokléfe- déssel lehet biztonságos leállást biztosítani. A kért megálló létesítését sem a bonyhádi, sem a cikói tanács 1981- re nem tervezte. Tekintettel arra, hogy kisgyermekkel utazók is igénybe veszik a cikói vonalszakaszt, azért az 5141/927 számú járatnál méltányossági megállást rendeltünk el a Bonyhád feliratú táblánál, 1981. március 2-i hatállyal. A méltányossági megálló kizárólag a kisgyermekkel utazó felnőttekre, valamint a bejelentőre vonatkozik.” T elefonszámunk: 12-284 Ml VÁLASZOLUNK A megyei kisdobos-szakbizottság ülésén hallottuk (TUDÓSlTÚNKTÖL) A megyei kisdobos-szakbizottság a kihelyezett ülését a tamási nagyközségi úttörőházban tartotta. A résztvevők meghallgatták Dúsa Gáspár- né, a tamási járási kiisdobos- szakbizottság vezetőjének tájékoztatóját a járásban működő kisdobos-szakkörök munkájáról. A gazdag tapasztalattal rendelkező úttörővezető először a mozgalmi múlt emlékképeiből villantott fel néhányat. Hogy is kezdődött a szakköri munka? Az úttörőmozgalom megalakulása idején még nem szakkörjellegűek voltak a foglalkozások, hanem műkedvelők kis csoportját képezték a résztvevők, akiknek nevelőik tanították a népi kultúra megőrzésére érdemes táncjátékait, szokásait. A foglalkozások nem „órát” jelentettek, hanem a tanuló és a nevelő olyan kapcsolatát, melynek alapja a munka volt, és együttműködve akartak a köznek többet adni. A nevelőszándék és a tett sikeresen találkozott. Ez nemcsak az osztott iskolákra volt jellemző, hanem a kisebb településekre is. Sikereikről a régebbi évek oklevelei tanúskodnak. 1960-tól vált szervezetté a szakkörvezetők felkészítése. Megyénkben Bonyhád adott otthont mindazoknak a nevelőknek, akik valamelyik szakágban gyermekcsoporttal foglalkoztak. A felkészítést követően fellendült az úttörővékenységszervezés folyamatába. Szervezői és egyben fejlesztői is lettek a közösségnek. A kapott élményanyag hozzájárul ahhoz, hogy a legtöbb tanuló szívesen vesz részt a szakkörök munkájában. Ott megtanulják helyesen értékelni, önmaguk teljesítményeit, tudják edzeni akaratukat. A tájékoztatóiból kiderült az is, hogy a tamási járásban változatos lehetőségeket kínál a szakköri munka. Az idei mozgalmi évben 20 kisdobos- szakkör működik a járásban. Tanulmányi munkát kiegészítők: irodalom, báb, kismate- matekus, technika. Zenei műveltséget alapozók: énekkar, furulya. Sporthoz tartozók: futball, atlétika, művészi torna. Tánckultúra megalapozását segítő szakkör: népi tánc. Ezeken kívül barkács- és játékkészítő szakkörök is működnek a járásban. A kézimunka-, citera-, közlekedési, kerékpáros-, képzőművész-, zenekar-, népi tánc-, és nemzetiségi német karének szakkörökben úttörőkkel közösen tevékenykedhetnek a járás kisdobosai. A beszámolót tapasztalatcsere követte. Szóba került a szakkörvezetők utánpótlásának problémája, az elsőosztályosok foglalkoztátása. Ez utóbbinál jó példával szolgál a tamási úttörőház, ahol meseszobát alakítottak ki, s ott komplex programmal biztosítják a gyerekek szabad idecsapatok kulturális munkája. Növekedett a bemutatók száma, művészibb teljesítményekről tanúskodnak az értékelések. A 70-es évektől illeszkedett bele a kisdobosszakkör a tejének hasznos eltöltését. Élénk eszmecsere jellemezte a második napirendi pontot. A szakbizottság tagjai a kisdobos szaktárgyi verseny egységesítéséről tárgyaltak. ÉKES LÁSZLÓ A XI. kerületben, a Budapesti Műszaki Egyetem tőszomszédságában épül a kétszázhetvenkét szobás, ezerhatvan- négy személyes, húszszintes, hatvanhat méter magas kollé gium. A Műszaki Egyetem új kollégiumát várhatóan április végére adják át. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozóinak munkaidejéről, valamint munkadíjazásának szabályozásáról szól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a munkaügyi miniszter 4/1981. (II. 26.) MÉM—MüM. számú együttes rendelete, amely a Magyar Közlöny idei 13. számában jelent meg. A jogszabály kimondja, hogy a szövetkezet dolgozóinak a belső szabályzatban megállapított munkaideje az alaptevékenységben és az ehhez kapcsolódó tevékenységben túlórával együtt legfeljebb évi 3000 óra, az ipari tevékenységben pedig túlóra nélkül évi 2500 óra lehet. Részesművelést a tsz-dolgozók az előírt éves munkaidőt meghaladóan is végezhetnek. A munka díjazását illetően akként rendelkezik a jogszabály, hogy a szövetkezetét az előző évi tényszá- mok alapján kategóriába kell sorolni, a kategóriát a szövetkezet közgyűlése, illetőleg ahol küldöttgyűlés működik, a küldöttgyűlés állapítja meg. (A kedvezőtlen termőhelyú szövetkezetét a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve az irányadó kategóriánál eggyel magasabb kategóriába sorolhatja.) A fizikai dolgozókat, illetőleg az általuk ellátott munkákat a szövetkezet minősíti, és ennek alapján mun- kadíjcsoportba sorolja be. A munkák besorolásával egyidejűleg személyre szólóan meg kell állapítani a fizikai dolgozók személyi alapmunkadíját, illetőleg alapbérét. A dolgozók besorolását rendszeresen felül kell vizsgálni. Teljesítménybérben történő díjazás esetén a szövetkezet a munka szervezettségének és a munkavégzés helyi feltételeinek figyelembevételével teljesítmény-előírásokat köteles megállapítani és alkalmazni. Ezeket a teljesítményelőírásokat is rendszeresen felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell. A nem fizikai dolgozók munkadíját besorolási feltételek és munkadíjtételek alapján kell megállapítani. A jogszabály mellékletei táblázatokban tüntetik fel a kategóriába sorolás, a minősítés feltételeit, a besorolási feltételeket, a munkadíjcsoportokat és munkadíjtételeket is. A nem munkadíj jellegű és szociális juttatásokra vonatkozó előírások közül kiemelendőnek tartjuk, hogy a közforgalmú személyszállító eszközzel való munkába járásnak a dolgozót terhelő költsége, illetőleg a saját gépkocsival történő munkába járás költsége a dolgozó részére nem téríthető meg, továbbá, hogy a munkaruha-juttatás, valamint az üdültetés pénzben nem váltható meg, a szociális létesítmények hiánya miatt a dolgozók pénzbeni juttatásban nem részesíthetők. A rendelet kihirdetésekor (1981. február 26.) hatályba lépett, a munkadíj-táblázatokban szereplő alsó munka- díjhatárokat pedig 1981. március 31. napjától kell alkalmazni. Költségvetési intézmények reprezentációjáról rendelkezik a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 1/1981. MÉM számú utasítása, amely szerint a reprezentációs előirányzat — a személyes reprezentációra is kiterjedően — az 1979. évi előirányzathoz képest 25 százalékkal csökkentett mértékben nyert jóváhagyást. Az utasítás megjelöli a reprezentációs keret forrását és felhasználásának szabályait külön megjelölve, hogy mi számolható el belföldi rendezvények vendéglátási költségeként, s milyen összeg használható fel külföldiek részvételével szervezett rendezvények során. (Megjelent a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő f. évi 3. számában.) Ugyanitt közlemény jelent meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazat területén folyó szocialista munkaverseny értékelése és a kiváló cím elnyerésének feltételei tárgyában. A kizáró okok közül kiemelten hívjuk fel a figyelmet a munkavédelmi és szociális intézkedési tervben foglaltak súlyos megsértésére, mint kizáró okra. és idézzük a következőket: „Kiváló címre csak az a gazdasági egység terjeszthető fel, amely tartósan magas színvonalon gazdálkodik és legalább az utolsó három évben — a terhére fel nem róható okok miatt —■ veszteséggel, illetve pénzügyi hiánynyal nem zárt.” DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke. A munkahelyek (üzemek és vállalatok) szocialista brigádjai részére 1974 óta folyamatosan, évente meghirdetjük az Ütközben elnevezésű művelődési akciót. Gélünk a program összeállításánál az volt, hogy ember- közelibbé tegyük a brigádtagok részére a vállalást, a választási és felkészülési lehetőségek szabadabbá tételével. Az akció tartalmi célja: programajánlás a brigádok kulturális vállalásainak teljesítéséhez. A legutóbbi 3 évben kérdés-felelet játék formájában adtak számot az akcióba benevezendő brigádok vállalásaik teljesítéséről. A brigádok javaslata alapján 1981-ben 2 vetélkedőt rendezünk, s a vetélkedőre való felkészülés a formai változtatás. Az első félév vetélkedőjét júniusban, a másodikat decemberben tervezzük. A személyes részvétellel hangsúlyozni szeretnénk az ajánlott lehetőségek megismerése Után az egyéni megközelítés, véleményalkotás jelentőségét. A Tolna megyei Népújságban továbbra is megjelennek havonta kérdések,' melyek gazdasági, politikai és kulturális életünkkel kapcso'ato- sak. A kérdésekre való válaszadással folyamatosan készülnek a vetélkedőre a brigádok. A vetélkedő anyagának másik része az ajánlatunkból kiválasztott (vállalt) téma egyéni és csoportos feldolgozása Éves ajánlatunkat eljuttattuk a megyei üzemeinek, munkahelyeinek brigádjaihoz, s a vállalások határideje március 1-én lejárt. A megyéből 150 brigád jelentkezett a művelődési ak- oióra. (Bátaszék, Bonyhád, Dombóvár, Paks, Simontor- nya, Tamási, Tolna és Szekszárd.) A szekszárdi munkahelyekről összesen: 45 brigád (Húsipari Vállalat, Népbolt Vállalat, Mezőgép Vállalat, Mechanikai Mérőműszerek Gyára, Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat, Gyógyszertári Központ, Nyomda Vállalat, Borsodi Vegyi Kombinát, Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat és a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat) vállalta az akciót. Kérjük a vállalatok gazdasági, társadalmi szerveit, a művelődési bizottságokat, hogy az akcióba benevező brigádokat támogassák a felkészülésben, vállalásaik teljesítésében! Valamennyi brigádnak eredményes felkészülést kíván: a megyei operatív bizottság.
