Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-17 / 64. szám
A^PÜJSÄG 1981. március 17. Dobai Tamás zongoraestje Moziban Psyche és Nárcisz története Kortárs magyar költészetünk egyik legjelentősebb alakja Weöres Sándor. Psyché című verses művéből írta Csapiár Vilmos és Bódy Gábor a Psyché című filmet. A soha nem létezett, viharos életű költőnő a filmben valósnak tűnő, tankönyvidézetekkel alátámasztott történelmi alakká nő. Psyché-Lónai Erzsébet élettörténetét a szerzők mintegy százhúsz évre tágították ki, úgy, hogy közben a szereplők alig húsz évet öregednek. Ez a sajátos —• történelmi korok és szereplők közé állított — életút azonban mégis megőrzi a realitását. Egy szabadságért, női egyenjogúságért és korlátlan függetlenségért állandó küzdelmet folytató szuverén nő története. Egyre több szó esik manapság filmeskörökben a mai magyar filmművészet megújításának lehetőségeiről. A televízió megjelenése óta nő azoknak a tábora, akik a mozifilmet már-már elsiratják, lassú haláláról beszélnek. Bódy Gábor filmje a leghatásosabb érv e szemlélet ellen. A Psyché olyan film, amit csak moziban lehet elképzelni, és így, akár alapmodellül is szolgálhatna a filmújítók számára. Az alkotók eszköztárában jelentős szerepet kapott a látvány, a csak mozifilmen érvényesülő jelenetek sokasága és a televízióban elképzelhetetlen színpompája. A rendező céljait külön látvány- tervező (Bachman Gábor) segítette. Fontos szerepet kapott a pirotechnikus, az elektromos effektusok tervezője is. Hildebrand István kamerájával olyan nagy hatású képsorokat rögzített, amilyeneket még soha nem láttunk magyar filmben. Van aki a film képi világát Felliniéhez hasonlította. Véleményem szerint sajátos Bódy Gábori képi világ. Előző filmjei ismeretében ezt bátran kimondhatjuk. A Psychében a látványnak oly nagy szerepe van, hogy néhol már-már a szerkezeti arányok rovására megy. Talán a négyórás film több vágással, szerkezetileg egységesebb, feszesebb és így jobb is lett volna. Sokáig kereste Bódy Gábor filmje főszereplőit, de végül Választása telitalálatnak bizonyult. A madridi kísérleti színház fiatal (23 éves) színésznője Patrícia Adriani hűen keltette életre Psyché soha nem létezett alakját. Mellette Udo Kiér Tóth Lászlója a film másik színészi bravúrja. Kettőjük játéka éppúgy emlékezetes marad, mint a film nagyon sok képsora. Mert Bódy Gábor filmje képes volt visszaadni egy verses, költői művet úgy filmen, hogy azt nem érezzük kevesebbnek, a film adta keretek nem szorították gúzsba az eredeti mű költői szárnyalását, képi világával kifejezte annak minden szépségét. A Psyché című filmet lehet szeretni, lehet lelkesedni érte, lehet látvány- és hatásvadásznak, esetleg unalmasnak is nevezni, de egyet nem lehet; nem venni róla tudomást. Mert a fiatal filmrendező életművében és egész magyar filmművészetünkben jelentős esemény, állomás a Psyché című film bemutatója. TAMÁSI JÁNOS Dohai Tamás Bajáról került Szekszárdra, s bár muzsikus híre megelőzte, első önálló koncertjére csak most került sor. A várakozást valóban igazolta, mert kitűnő pianistát ismertünk meg benne, aki első estjén kivételesen gazdag műsorral lépett a közönség elé. Bach Olasz koncertjével kezdte műsorát, s már itt feltűnt technikai biztonsága. A Bach-művek előadása mindig vitatott, Dobai Tamás a tempójelzés nélküli első tétel szokatlan iramával lepett meg, s valószínűleg ez okozta, hogy a lírai gazdagságú andante kicsit magányosan állt a két sebes sodrású tétel között. Az iram a Mozart- szonátában is a szokottnál gyorsabb volt, s itt mindenképp úgy éreztük, hogy ez a Beethovent idéző mű, mely oly gazdag lírai elemekben, teljesebb azononulást követel meg. A Chopin-balladákat már közelebb éreztük Dobai Tamás művészetéhez, ami igazi szépségében Schubert imp- romptu-iben csillogott. Ez a négy zongoradarab 1827-ben keletkezett, Schubert szándéka szerint könnyű előadási darabnak, kifejezetten házi muzsikálás céljára. Bár nem olyan könnyűek, mint Schubert gondolta, de az előadót nem állítják megoldhatatlan feladat elé, nehézségi fokukat inkább bensőségességük jelenti, a személyhez szóló meghittség. Dobai Tamás igazi kvalitásait elsősorban ezeknek előadásában éreztük, mert ebben a négy zongoradarabban valóban együtt volt minden, s ezért jelentett igazi hangversenyélményt. A siker is ezt igazolta, mert a nagyszámú közönség lelkesen ünnepelte a fiatal művészt, aki Schumann és Bartók egy-egy művét adta elő ráadásként. cs. 1. Rádió A kihelyezett tehén Útközben *81 ; A MŰVELŐDÉSI AKCIÓ FEBRUÁRI KÉRDÉSEI Az élet folyvást produkál új és új kifejezéseket, vagy változtatja 'több-kevesebb sikerrel a már megszokottak értelmét. Korálblbi ismereteim szeriinit például a „kiváltás” gzó annyit jelentett, hogy valamilyen éítéket ia kölcsön lejárta előtt visszaszereztünk a zálogházból. Netán, valamitől méregbe gurultunk és az haragunkat váltotta ki. Manapság az import „kiváltása” van soron, annak felcserélése, helyettesítése, netán pótlása helyett. Bizonyára va'n, aki megszokta, nekem még nem sikerült, de ezt egyáltalán nem panaszképpen mondom. A címben olvasható nyalkáiéként kifejezés szintén szócsiinálmány. A magyar nyelv hete alkalmából a legőszintébben remélem, hogy sosem jön divatba: — a kifejezés, de nem a mögötte rejlő tartalom. Arra ugyanis érdemes odafigyelni. A rádió illetékesed bizonyára számolnák azzal, hogy aszfalton élő honfitársaink jelentős része érdeklődik a mezőgazdaság, a falu iránt. Éppen ezért a Falurádió adásait időnként a Ike- vésvésbé koránikelőlk részére déiltájban megismétlik. Ilyen ismétlés keretében esett sző az elmúlt szerdán az ócsai Vörös Október termelőszövetkezet 360 tehenéről. A tehenek nem valamiféle hipermodern, zárt rendszerű telepen találhatók, hanem a tagoknál, üresen álló régi istállókban, Akad, aki félszabad tartásra rendezkedett be, más éppen most vásárol egy elhagyott tanyát, teheneinek létszámát gyiarapí- tandó. Ez utóbbi történetesen egy valamikori jónevű motorversenyző, aki szavai szerint „fantáziát lát” a dologban és Van is benne. A termelőszövetkezet bizonyos számú tehén tartásának vállalása esetén fejőgépét, sőt tartalék fejőgépet biztosít, elintézi ezek szervizét és természetesen a fej szállítását* és értékesítését szintúgy. A részletes üzemviteli adatok megismerésére az érdeklődők utazzanak Ócsáira. Nem csinálnák, ha nem érné meg. Már nem egy elképzelés, forma, akció született a sokszor niagyon értékes, de a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés során üresen maradt gazdasági épületek hasznosítására. Ez is fontos, a szarvasmarha-program támogatása szintúgy. Ócsán mindkettő történik. A rádió pedig a propagator szerepét vállalta, okosabbat nem is tehetett volna. O. I. Magyarország, Népszabadság, Tolna megyei Népújság 1. A Szakszervezeti Világ- szövetség elnöke, Gáspár Sándor elvtárs részt vett az SZKP XXVI. kongresszusán. Hogyan fogalmazta meg a Szakszervezeti Világszövetség terveit? 2. Egy NATO-tagország kommunista pártjának főtitkára az SZKP XXVI. kongresszusán felszólalásában hangsúlyozta: pártjuk szorosan együttműködik az SZKP- vefl és a többi testvérpárttal. Bírálta azokat a nézeteket, melyek szerint az elvi politika csökkenti a párt befolyását. Saját pártja eredményeivel igazolta, hogy a forradalmi, hazafias’, internacionalista politika támogatásra talál a néptömegek körében. •Ki volt a felszólaló? 3. A Tolna megyei Népújság egyik februári száma az MSZMP KB titkárával, Havasi Ferenccel készített interjút közölt. Ebben az interjúban a KB titkára megindokolja, hogy a VI. ötéves tervben előirányzott növekedési ütem miért nem lehet nagyobb? Milyen érveket sorol fel? 4. Az elmúlt évben hazánkban 10 munkahely-változtatásiból hánynak volt kezdeményezője a dolgozó? Ha hatékonyabban dolgozó vállalathoz kerül a munkás, az ilyen- spontán munkaerő- mozgás hasznos-e a népgazdaság számára? Mi a brigád véleménye erről? 5. A népgazdaság irányítási és szabályozási rendszere az utóbbi években sok tekintetben megváltozott. Miben nyilvánul ez meg? Élet és Irodalom, Űj Tükör 6. Illyés Gyula tizedik drámáját mutatták be februárban Pécsett. Mi a darab címe és tárgyköre? 7. Kibékíthetetlen-e az ellentét a mezőgazdasági termelés és a környezetvédelem céljai között? Mire lenne szükség a kérdés megoldásához? 8. Mikor és hol készítették a világ első képes levelezőlapját? 9. Milyen plakátok nyerték el az 1980. év legjobb plakátja címet? Élet és Tudomány 10. Karácsony táján érdekes déligyümölcs került az üzletekbe: a gránátalma. Milyen különös hatást tulajdonítottak ennek a gyümölcsnek régen? 11. Okoz-e maradandó munkaképtelenséget az infarktus ? Hogyan kell élnie az infarktuson átesett betegnek? Válaszok beküldési határideje: március 31. Megyei operatív bizottság Tankönyvek két változatban Ezentúl előre jelzik a ton- könyv-Igényeiket 'az általános iskolák. A Művelődési Minisztérium közoktatási főosztályának intézkedése szerint már az 1981—82-es tanévre szükséges tankönyvek megrendelésekor közűik, hogy az 1982—83-as tanévre a tankönyvek két változata közül melyiket igényűik, és hány példányban. Miiként az intézkedésből kitűnik, az előzetes tájékoztatás azért szükséges, hogy a kiadó és la ‘terjesztő idejében gondosfcodibassék a könyvellátásról, annyi tankönyvet nyomtassanak, amennyi szükséges. Az iskoláknak a tanulóikat is ‘tájékoztatniuk kell arról, hogy a tankönyvek melyik változatát használják majd. Ebben a tanévben ugyanis némelyik iskola az első osztályos tanulóikkal megvásároltatta az olvasókönyv mindkét változatát. TV-NAPLÓ , Ismeretterjesztés Március 15-re igazán stilszerű polt a vasárnap délelőtt felújított két rövidfilm: az egyik a Nemzeti Múzeumot mutatja be, a másik Ferenczy István és Izsó Miklós néhány alkotását. Jogos a panasz, hogy képzőművészeti kultúránk alacsony, az iskolai oktatás sem kielégítő, s szükség lenne minél több olyan filmre, amely a hatékony ismeret- terjesztést szolgálja. Ezek ilyenek, mert kevés szóval, sajnos, a második film esetében túl kevés szóval, mutat be olyan alkotásokat, amelyek a magyar művészet fontos állomásai. S tegyük hozzá, a film kivételes lehetőségekkel rendelkezik, mert az operatőri lelemény rejtett, egyébként talán soha nem látható szépségeket is fel tud tárni. A Nemzeti Múzeum nemcsak egyik legszebb középületünk, szerepe történelmünkben, művelődésünkben is nagyon fontos. Története egybe kapcsolódik az európai múzeumok építésével (a negyedik Európában), ugyanakkor valósággal a nemzet szimbólumává is vált. S tegyük hozzá: egy legenda forrása is, mely úgy tudja, — a filmben is elhangzik — hogy Petőfi ennek lépcsőiről szavalta el a Talpra magyart. A nemzeti legendáknak is '‘megvan a létjogosultságuk, s például az úgynevezett Rákóczi fák közelében akkor is meghatódunk, ha tudjuk, hogy Rákóczi nem pihenhetett meg alattuk. Nem is tehette, mert ha minden fa „hiteles” lenne, a nagy fejedelem mást se tett volna életében, mint tölgyfák alatt pihen. A Petőfi-legenda azonban ellenőrizhető, s pontosan tudjuk, hogy hol szavalta el a nevezetes költeményt, s azt is, hogy hol nem hangzott el. A Nemzeti Múzeum lépcsőjén például nem szavalt, de kényes kérdésről lévén szó, hívjuk tanúnak Illyés Gyulát: „Ez a tömeg gyűlt délután a Múzeum elé népgyűlésre. Ellentétben a legendával itt — véletlenül épp itt — nem hangzott el a Nemzeti dal. Itt már a kinyomtatott példányokat osztogatták országos szétröpítésré.” A Ferenczy-, Izsó-műveket bemutató film, ami ugyancsak ismétlés volt, kiválóan alkalmas arra, hogy közelről mutassa be ezeket a remekműveket. Itt azonban némi útbaigazító szöveg feltétlenül szükséges lenne, s a következő filmeknél talán nem is marad el. Ugyanis így fényképezve a szobrokat, a néző nem is sejti, hogy milyen anyagból vannak és mekkorák. Mindegyik a monumentalitás látszatát kelti, igazolva azt, hogy semmit nem a méret tesz igazán naggyá. Tehát: Ferenczy István pásztorlánykája (A szépművészetek kezdeti) márvány, 94 cm magas. Izsó Miklós Búsuló juhásza ugyancsak márvány, magassága 95 cm. A Táncoló parasztok terrakotta szobrok, magasságuk 27, illetve 28 centi, holott a film alapján legalább is méteresnek gondolhatnánk őket. A felvételek szépek, hatásosak, az viszont méltatlan és művészietlen, amikor a verbunkos zenére elkezdik forgatni a két terrakotta figurát, s úgy érezzük, mintha bábszínházban lennénk. Ilyent azért mégsem szabad. CSÁNYI L. Ágy vagy otthon? Keller Zsuzsa, a Védtelen utazók című dokumentumjátékfilm rendezője és egyik forgatókönyvírója filmjével kapcsolatosan mondja: az alkotók úgy érezték, hogy a sorsok és konfliktusok labirintusában nem tolmácsul kell szegődniük, hanem csupán kalauzolniok kell. A film olyan szövőgyári munkásnők sorsát, problémáit feszegeti, akik munkásszálláson élnek, akiket a nagyváros — Budapest — felszippantott: s egyiknek ez a boldogulást, másiknak a szomorú kényszermegoldást jelenti. A film amatőr szereplői jórészt munkásszálláson lakók, akik őszintén, természetesen adták át sorsuk egy-egy epizódját a tévénézőknek, no és — a film készítői segítségével — az illetékeseknek, akik remélhetően „elkapják” a filmpattintotta labdát. A textilipar és munkásszállás témájára mondhatjuk, hogy „lerágott csont”, de a Védtelen utazók — a címe is mily sokat mond! — annyi valóságos elemet, s ezzel együtt annyi igazi megoldásra váró gondot tár a társadalom elé, hogy valóban fel kell kapnunk a fejünket. A filmből — amely a műfaj határain belül minden lehetőséget megragadott — csupán egyetlen témát és tényt emelek ki. Történetesen ezt: tévedés azt gondolni, hogy a munkásszállókon egy ággyal, netán hidegmeleg vízzel letudható az ott lakók otthongondja. A film szép, lírai jelenete egy karácsony estet, meleg, meg hitt ünnepet is bemutat, amikor a szálló igazgatónője — Venczel Vera alakítja — megengedi, hogy a lányok vőlegényei, udvarlói is ott töltsenek az estből néhány órát. (Ezért alaposan meg is lakói.) Lehet disputáim! Mi lenne, ha a munkásszállásokra bejárhatnának — jelen esetben — o férfiak... Alkalom szüli a tolvajt! Avagy mi kéne még, esetleg egy piros lámpa? — kérdezhetnék a vitatkozók. A válasz pedig: hogy alkalmat teremteni a legkönnyebb, s hogy a szállás lakói többségükben nagykorú munkásnők. Legtöbbje három műszakban dolgozik. Sőt jól dolgozik. Miért kell erkölcseiket álszemérmesen vigyázni? Miért nem bízunk meg ítélőképességükben? Ha az utóbbit tennénk, akkor ideiglenes lakóhelyük nem munkásszállás, hanem munkásotthon lehetne. És mennyivel szebben hangzik az utóbbi.... V. HORVÁTH MÁRIA Következő heti filmjegyzetünket az Ellopták Jupiter fenekét című filmről írjuk.
