Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-14 / 62. szám

1981. március 14. NÉPÚJSÁG 3 r Pártcsoportok a dombóvári MAV-csomóponton Szerepük a pártdemokráciában HA A TÍZ—TIZENÖT év­vel ezelőtti állapothoz ha­sonlítjuk a jelenlegit, elége­dettek lehetünk. Ám, ha a mai követelményekből indu­lunk ki, van még javítani­való a munkán. Ezzel foglal­ta össze Tóth Ferenc, a dom­bóvári MÁV üzemi pártbi­zottság titkára a legutóbbi végrehajtóbizottsági ülés vi­táját, amikoris a pártcsopor­tokban folyó politikai munka tapasztalatait, a pártcsopor­tok szerepét a pártdemokrá­cia erősítésében, tárgyalták. A korábbi helyzet: „Elége­dettek voltunk, ha minden pártbizalmi eljuttatta a bé­lyeget a pártcsoport tagjai­hoz és időben elszámolt.” A mai...? — A kilenc alapszer­vezetben működő negyven- három pártcsoport túlnyomó többsége aktív, kis politikai közösség, amely alkalmas a párthatározatokból adódó fel­adatok továbbítására, azok egységes értelmezése alapján a végrehajtás biztosítására, a párttagság pártmunkával va­ló rendszeres és folyamatos ellátására, a kommunisták nevelésére, a cselekvési egy­ség erősítésére. A pártcso­portok jelzőrendszerként is működnek, hírt adnak a kommunisták és a pártcso­port működési területén a pártonkívüli dolgozók véle­ményéről a párt politikájával, a munkahelyi dolgokkal, problémákkal kapcsolatban. Egy-egy pártesoport álta­lában egy-egy munkaterület kommunistáit fogja össze. Éppen azért nem lehet előír­ni, hogy hány tagú legyen, bár voltak olyan vélemények, hogy 5—15 tagból álljon egy ilyen közösség, végül is úgy foglalt állást a vb, hogy még ez a korlátozás is merev lenne. Az alapszervezet ve­zetősége határozza meg, hogy mely területeken alakít párt­csoportot és az fogja össze az ott dolgozó összes párttagot. Ez igazodjék az üzemek gaz­dasági és szakmai felépítésé­hez. A PÁRTCSOPORTOKBAN olyan légkör és munkamód­szer alakult ki, hogy körül­tekintően tudnak foglalkozni a párttagok személyes ügyei­nek, gondjainak, problémái­nak megoldásával és az új párttagok nevelésével is. Rendszeresen, havonta tar­tanak pártcsoport-értekezle- tet, ezeken egyrészt az alap­szervezet munkatervében szereplő feladatokkal foglal­koznak (minden pártcsoport- bizalmi megkapja az alap­szervezet féléves munkater­vét), másrészt, időszerű ~>oli- tikai és gazdasági kérdések­kel, munkahelyi problémák­kal. E tanácskozásokat meg­előzi a párt csoportvezetők alapszervezetenként megtar­tott értekezlete. A pártcso­portok megvitatják a taggyű­lés elé kerülő témákat is. Az a tapasztalat, hogy a párt- csoport-értekezletek aktivitá­sa nagyobb, mint a taggyű­léseké, itt a párttagok, keve­sebb ember előtt, a munka­helyi kommunisták szűkebb közösségében, felszabadul­tabban mondanak véleménye akár országos kérdésekről, akár munkahelyi gondokról, problémákról van szó. Több vb-tag hangsúlyozta: időn­ként indokolt, hogy a párt- titkár, pártvezetőségi tag, vagy felsőbb szintű szakmai vezető is részt . vegyen az ilyen tanácskozáson. Tapasz­talat, hogy ez esetben a párt­csoport tagjai hajlandók órá­kig is elbeszélgetni a munka­helyi eredményekről, gondok­ról. Fejleszteni és az egész te­rületen ki kell alakítani azt a legtöbb helyen már alkal­mazott és bevált módszert, hogy az alapszervezet vezető­sége javaslatot kér a párt­csoporttól: kik azok a dolgo­zók, akikkel a pártépítés so­rán érdemes foglalkozni. Ugyancsak általánossá kell tenni azt a gyakorlatot, hogy az újonnan felvett párttaggal egy bizonyos idő után — fél év, egy év — elbeszélget a vezetőség. Ezen részt vesznek az ajánlók, valamint az „il­letékes” pártcsoportbizalmi is. Itt kölcsönösen tájékoztatják egymást arról, hogy a felvé­tel óta miként sikerült az új párttagnak beilleszkednie az alapszervezetbe, milyen se­gítséget kér az új párttag és mit vár el tőle a vezetőség. ÉLÉNK VITA FOLYT a vb-ülésen a pártcsoport- bizalmiak és a szakszervezeti bizalmiak közti kapcsolatról. Több helyütt ellentétek van­nak, amelyek „gyökere”: a szakszervezeti bizalmi gya­korta friss információkkal rendelkezik, amelyek szak­mai „vonalon” jutottak el hozzá és ezekről a pártcso­portbizalmi nem tud. Kiala­kult az egységes álláspont: nem irigyelni kell a jólin- formáltságot a szakszervezeti bizalmiaktól — hisz pár éve épp ellenkező volt a helyzet, a szakszervezeti bizalmiak tá­jékozatlansága és gyakorlat­lansága volt a probléma. Ma a félezer szakszervezeti bi­zalminak egyötöde párttag. Éls nincs pártcsoport, amely­ben ne lenne szakszervezeti bizalmi is. Elérhető, hogy a friss információk a pártcso­port tagjainak is tudomásá­ra jussanak. A pártcsoport­ban folyik a pártmegbízatá­sok teljesítésének ellenőrzése. A pártcsoport kérje számon a szakszervezetben dolgozó kommunistáktól a pártmeg­bízatás teljesítését, rajtuk ke­resztül érje el a pártszerve­zet határozatainak végrehaj­tását. Az utóbbi időkben visszaesett a szocialista bri­gádmozgalom. Itt is fontos feladat hárul a pártcsopor­tokra. A kommunisták túl­nyomó többsége szocialista- brigád-tag, pártmegbízatás­ként kell tőlük számon kérni a brigádmozgalomban vég­zett munkát. MEGÁLLAPÍTOTTA A VB, hogy az alapszervezetekben a pártcsoportoknak tekintélyük van, a párttagok érzik, hogy a pártcsoport-megbeszélése- ken elhangzottak nem ma­radnak válasz nélkül, a ja­vaslatokat, észrevételeket a vezetőség figyelembe ve­szi. A felvetett sze­mélyes problémákra is azon­nal reagál. Évente egyszer egyéni beszélgetést folytatnak minden párttaggal — ezen a pártcsoportbizalmi is jelen van — értékelik a párttag munkáját, pártmegbízatásá­nak teljesítését, véleményt kérnek a pártcsoport, a párt- csoportvezető és a vezetőség munkájáról. " J. J. A forradalmár ifjúság napjai Ismét március van, ismét zászlókat — nemzetiszínű és vörös zászlókat — lobogtat a tavaszi szél, ismét megkez­dődtek a Forradalmi ifjúsági napok. E napok kezdete ezúttal is ezernyolcszáznegyvennyolc márciusának ün­nepe, s nem véletlen, hogy most ez a kezdet a nemzeti egység jegyében ülésező népfrontkongresszus időpontjá­val is egybeesik. A nemzeti egység édestestvére a for- radalmiságnak, a haladásnak, hiszen ahogyan nemzeti költőnk hazafiságát a „szent Világszabadság” eszméje táplálta tűzzel; igazi hazafi ma is csak az lehet, akit a proletár internacionalizmus eszméje lelkesít. A Forradalmi ifjúsági napok kezdetén jó tudnunk múltunk oly karszaka-iról is, amely korszakokban har­cunk osztályellenségei mondták a március 15-i „ünnepi beszédet”. És emlékeznünk kell egy még sötétebb korra, amikor a magyar munkást egy nemzeti érdeknek hazu­dott profitéhség űzte borzalmas háborúba. És emlékez­nünk kell például arra, hogy az 1919-es magyar prole­tárforradalom előestéjén a kormány 1848. március 15-e emlékét dicsőítette, s hogy Csepel munkássága volt iga­zán hű nemzeti forradalmunkhoz, amikor március 18- án, a Párizsi Kommün évfordulóján a proletárdiktatú­ráért tüntetett. A Forradalmi ifjúsági napok kezdetén emlékeznünk kell arra is, hogy negyvennyolcas zászlóinkat 1941-ben a szovjet kormánytól kaptuk vissza. A Szovjetuniótól, amely így adta népünk tudtára, hogy békét akar, hogy semmi köze Miklós cár Oroszországéhoz, s hogy figyel­meztesse népünk akkori urait: ne kergessék a magyart ellenük háborúba. És Horthyék ismét a hamis hazafiság álpátoszával, zászlóinkat megszentségtelenítve küldtek meghalni a Donhoz kétszázezer magyart. Emlékezzünk: a dicsőséges, de a fasiszta szennyben meghurcolt negy­vennyolcas lobogókat újra visszakaptuk 1948. április ne­gyedikén, felszabadulásunk harmadik évfordulóján. A vörös zászló alatt harcolók előbb a szabadságot hozták el, majd — szabadságharcunk centenáriumi évében — dicső történelmünk relikviáit, nemzeti zászlóinkat adták át nekünk. Nemzeti ünnepeinken — március 15-én, március 21-én, április 4-én — a vörös és a nemzetiszínű zászló együtt repked a szélben. Tudatában kell lennünk annak, mit jelképeznek együtt, mert csak így léphetünk szabadság- harcos elődeink örökébe, csak így lehetünk forradalmi múltunkra büszke magyarok. ACZÉL GÁBOR Vállalati erőfeszítések a környezet védelmére lyodékok égetőműve. A ben­Gyár a termelőszövetkezetben Alkatrészek tengeri hajókhoz Ha meghalljuk a környe­zetvédelem szót, reflexszerű- en az eliszaposodó -tavakra, a hatalmas kéményekből ki­tóduló sűrű fekete füstre, a fák, bokrok -leveit belepő .lisztszerű porra, a folyók fel­színén úszó olajfáitokra gon­dolunk, s -aggódva kérdezzük: mi lesz a jövőnkkel? Az egészséges életre 'alkalmas környeze t megterem tésón ek igénye alapvető emberi szük­ségletté vált, s politikai ál­lásfoglalást, kormányszintű határozatok meghozatalát tette szükségessé. Az egészséges, emberhez méltó életkörülmények ki­alakításán, megőrzésén túl gazdasági szempontból is je­lentős szerepe van a környe­zetvédelemnek, ugyanis érté­kes, újból felhasználható nyersanyagokhoz juthat a népgazdaság például a hulla­dékok megfelelő kezelése, felhasználása, vagy szűrőbe­rendezések létesítése útján. A környezetvédelem jelen­legi helyzete -jórészt anyagi okokból, de -n-em utolsósor­ban a tudati, gondolkodás­mód-beli hiányosságok miatt nem kielégítő, de azért akad jó néhány követésre -méltó példa, -biztató vállalati kezde­ményezés. A -Dunai Vasműben még 1980-ban elkészült -a kombi­nát szennyivízülepítő telepé­nek felújítása és -a -gyári szennyvíz gerincvezeték. A 31 millió forintos költséggel elvégzett korszerűsítés a nyöl-cadrészére csökkentette a Duna vízének szénpor- és vegyi szennyezését. Megkezd­ték az -acélműkérnények por­szűrőinek -szerelését is. 1982- ig 360 millió forint értékű beruházással eletotrofil teres porszűrő kerül a mar-tinüzem 4 kéményére, -s ezzel évente 40 ezer -tonna iisztfinomságú ércport tarthatnak vissza, amelyet újból felhasználhat­nak a techmológiiad folyamat­ban. A -környezetszennyezés csökkentésére törekszik a székesfehérvári Videoton gyár is. A tervidőszak végé­re elkészül a tűzveszélyes fo­zin, benzol, -aceton és -a nit- rohii-gí-ták elégetésével meg­szüntetik -a folyékony vegy­szerek talajkárosító és leve­gőszennyező hatását, ugyan­akkor az égetőkemence hő­energiáját — a későbbiek fo­lyamán — felhasználják a Videoton galvanizáló szenny­víziszapjának beszárításá- hoz is. A Zagyvarónai Ötvözet­gyár igen nagy -mértékben — napi 17 tonna porral — szennyezi a környező -telepü­lések levegőjét. Ennek meg­szüntetése érdekében tavaly több külföldi cégtől kértek a-jánl-a-tot korszerű porelszívó berendezés létesítésére, mely­nek beruházási költségeit központi és vállalati alapból fedezik. A tervek szerint 1983-ba-n -tiszta levegőt szív­hatnak ezen a környéken is az emberek. Salgótarjánban messziről vörösük -a- H-ailda, a kohásza­ti üzemek -sialakhegye, amely az alatt -a 70 év alatt kelet­kezett, -amíg széntüzelésű ge­nerátor-gázkazánokkal állí­tották elő -a -gyártáshoz szük­séges energiát. Egy évtizede azonban a generátorokat földgáztüzelésű kazánok vál­tották fel. A Volán 2. sz. Vállalata most -megkezdte a k-azánsalak kitermelését, az építési célokra való értéke­sítését. Amilyen ütemben fogy a hegy, úgy foglalja vissza helyét a természet. Természetesen a zaj is szennyezi környezetünket. A Magyar Hajó- és Da-rugyár- ban kiemelten foglalkoznak ezzel a ik-érdéssel, ugyanis a nagyvállalat különböző gyár­egységeinek vasszerkezeti üzemeiben általában 90 deci­bel körüli a zajszint, de a nap bizonyos -időszakaiban eléri a 100-at is. Az MHD- ben az idén kétmillió forin­tot fordítanak zajt csökkentő beruházásokra. So-k munka­helyen úgynevezett hangel­nyelő térelemeket szerelnek föl. A váci -gyár konténer- sorainál már megkezdték a hangelnyelő burkolat szerelé­sét. A Faddról Duna-szent- györgyre vezető útról nézve impozáns -látványt -nyújt a fa-didi „Lenin” Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezet gazda­sági majorja. Ezen -a terüle­ten állnak -azok a-z üzemcsar­nokok, melyekben közel 400 dolgozó tevékenykedik, két­harmad részben -nők. A mun­ka három -nagyobb termelé­si részre tagozódik. Az ipari melléküzemág termelési ér­téke tavaly megközelítette a 100 millió forintot. Ebiből a -legtöbb bevételt a műany-a-güz-em hozta. Jelen­tősebb megrendelőik közé tartozik a KIPSZER gyönfci gyáregysége. Nekik k-apcsoló- szerelv-ények -belső -műanyag alkatrészeit készítik. A lőrin­ci Fém- és Műanyagipari Szövetkezet részére a WC- tartályok szelepeit gyártják itt. Az úgynevezett saját késztermékeik 10 millió fo­rintot meghaladó összeget hoznak a „konyhára”. Ezek: i-pari és szemetesvödör, vala­mint vállfa. Az üzemrész termelése év­ről évre emelkedik, -a nö­vekvő igényeket újia-b-b gé­pek beállításával -tudják csak kielégíteni. Már megérkeztek az új NDK fröccsöntő gé­pek, -melyék -beszerelését és üz-e-mbe állítását -most végzik. A -műanyag után a gumi- üzem következik, mint a legtöbb -munkát végző egy­ség. Tőlük -az egri Finom- szerelvény Gyár .rendel a legtöbbet. Fém -alkatrészek gumírozását végzik, -melyek az egriek -szerelvényeiben a svéd MECHMAN céghez ke­rülnek. Faddon készítenek a Csepel -autókhoz a gumi-, illetve gumírozott pótalkat­részeket. Nagy rendelő az Ikarus, a Magyar Hajó- és Darugyár. A fadd-i gumisok készítik szovjet megrende­lőknek -a hajócsavaro'k csap­ágy gumiperselyeit és ten­geri hajókra -a gu-m-iütköző- ket. A gumiüzemben alkalmi megrendelésre kis -szériában i-s készítenek -gumi tömítése­ket -és más -alkatrészeket. Űj-a-blba-n -a TAURUS gyár is megrendelőik közé tartozik. A fémöntődében szivattyúk alkatrészeit készítik iá kalo­csai AFIT részére. Külön­böző alumínium és bronz i-pari félkész gyártmányok és alkatrészek is szerepelnek a gyántmánylistán. A három üzemet kiegészíti a lakatos- és forgácsolómű­hely, -ahol az öntéshez, a gu­misütéshez és a műanyag­üzem részére -készítik a szer­számokat, valamint ők javít­ják a gépeket. Ebben az üzemben készítik a termelő- szövetkezet gépparkja részé­re azokat a pótalkatrészeket, melyek házilagos kivitelezés­ben is elkészíthetők. Az egri Finomszerelvény Gyárnak készülő alkatrészek A bronzöntő műhelyben Összeállítják az öblítőszelepeket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents