Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-01 / 51. szám
XXXI. évfolyam, 51. szám. ARA: 1,80 Ft 1981. március 1., vasárnap Mai számunkból HÉTRŐL HÉTRE HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) RÉSZLETKÉRDÉS? (5. old.) NEMCSAK FORINTBÖL LEHET (7. old.) HÁZAK NŐNEK MAJD KI A FÖLDBŐL (4. old.) Munkagazdaság hazánkban A munkaerő-gazdálkodást egy sor olyan módosulás jellemzi, amelyet a fejlődés mérsékeltebb üteme, a termékszerkezet-váltás, illetve az ezzel összefüggő munkaerőmozgás idézett elő. Ezek a változások már 1976—80. között megkezdődtek, s abban nyilvánultak meg, hogy a munkaerő-állomány több évtizedes gyarapodása után megkezdődött a keresők létszámának apadása. Az új jelenségek közé tartozik, hogy míg a korábban dinamikusan növekvő ipari, építőipari létszám mérséklődni kezdett, „fordult a kerék” a mezőgazdaságban is — az agrárdolgozók száma növekedésnek indult. Ugyancsak a változások listájára írandó, hogy a vállalatok munkaerő-kereslete csökkent. A számítások szerint az elkövetkező öt évben a munkaképes korú lakosság mintegy 50 ezer fővel csökken. Kisebb lesz a nyugdíjas munkavállalók tábora is. A keresők létszámának ilyen mértékű apadását nem ellensúlyozzák a gyesről visszatérő nők. Mindezek alapján az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma 5 év múlva a mostaninál 120—150 ezerrel lesz kevesebb; várható viszont, hogy a szállításban, a hírközlésben, az egészségügyben és a szolgáltatásokban nő a létszám. A következő fél évtizedben a munkaerő kereslete és kínálata megközelíti az egyensúlyi állapotot. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezután bárki bárhol elhelyezkedhet. A gazdaság új követelményei és a foglalkoztatáspolitika feltételeinek megváltozása időszerűvé tette a munkagazdaság újraértékelését — hangsúlyozták a február közepén tartott III. munkagazdasági konferencián. A VI. ötéves tervidőszak egyik központi feladata várhatóan a teljes és hatékony foglalkoztatás egyidejű megvalósítása. A gazdasági fejlődés jellegéből adódóan a korábbinál több társadalmi és egyéni konfliktus feloldására, enyhítésére lesz szükség. Az említett tanácskozáson a munkaügyi miniszter leszögezte: a két követelmény egyidejű teljesülése egyúttal kifejezi a munkához való jog és az ezzel járó kötelezettség egységét is. A teljes foglalkoztatás emellett azt is jelenti, hogy maximálisan ki kell használni ^ termelés legfontosabb erőforrását: az ember fizikai és szellemi képességeit. A teljes foglalkoztatás megvalósításában változást hoz, hogy az irányító szervek — az állami vállalatok és a szövetkezetek mellett — jobban figyelembe veszik a második gazdaság lehetőségeit. A második gazdaság térnyerése egyebek közt azzal magyarázható, hogy ilyenképpen több mód nyílik a lakosság igényeinek kielégítésére, s a verseny kibontakozása feltehetően elősegíti az indokolatlan jövedelemkülönbségek felszámolását. A teljes foglalkoztatás természetesen nem valósítható meg ingyen. A munkaerőmozgást kikényszerítő struktúraváltással kapcsolatban nem elég a propaganda, nem elég a meggyőzés. Az átképzés, az utaztatás pénzbe kerül. • Ami a másik fő kérdést, a hatékony foglalkoztatást illeti, ezzel kapcsolatban mindenkinek vannak rossz tapasztalatai. Ezek a következőkben foglalhatók össze: nem egyenletes a terhelés, különböző jogcímeken gyakran elvonják a dolgozókat az alaptevékenységtől. Továbbá: a munkahelyek átszervezésekor, az ösztönzők kialakításakor nem mindig és nem mindenütt veszik tekintetbe az emberek egyéniségét, a dolgozók érdekeit. A Magyar Villamos Művek Tröszt fogyasztásmérő, terhelési görbéi szerint a hét különböző napjain rendkívül eltérő a munka intenzitása és hatékonysága. Különösen hétfőn és a szabad szombat előtti pénteken kúsznak alacsonyan a görbék. Nem törésmentesek a műszakváltások sem. Az ötnapos munkahétre való áttérés is indokolttá teszi, hogy a vállalatok és szövetkezetek, illetve maguk az emberek — mindenki a maga posztján — az eddiginél jobban gazdálkodjanak, a termelés legfontosabb erőforrásával. A heti munkaidő csökkentése néhány területen már az idén, július 1-én megkezdődik. Az ötnapos munkahét célja a pihenőidő növelése, az életkörülmények javítása. Ez azonban semmiképpen sem valósítható meg olyan áron, hogy a munkaidő-rövidítés miatt csökken a gazdálkodó szervezetek teljesítménye, romlik a termékek és a szolgáltatások minősége, és a termelési kooperáció, netán csökken a dolgozók keresete. Vagyis a rövidebb munkaidőnek termelékenységnövekedéssel kell együttjárnia, s ez — miután új beruházásokra csak gyéren lesz lehetőség — egyúttal a belső tartalékok feltárását, a szervezettség színvonalának javítását is igényli MOLNÁR PATRÍCIA Folytatódtak a felszólalások a Szovjetunió Kommonista Pártjának XXVI. kongressznsán Kádár János és Leonyid Brezsnyev találkozója Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szombaton Moszkvában találkozott L. I. Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökével. Eszmecserét folytattak a magyar—szovjet kapcsolatok néhány vonatkozásáról és fontos nemzetközi kérdésekről. Kádár János melegen üdvözölte Leonyid Brezsnyevet abból az alkalomból, hogy az SZKP XXVI. kongresszusán nagy jelentőségű beszámolót mondott. Teljes egyetértéséről és támogatásáról biztosította a beszámolónak az enyhülés folytatására, a nemzetközi együttműködés fejlesztésére és a béke megszilárdítására vonatkozó javaslatait. A Magyar Szocialista Munkáspártnak eltökélt szándéka — mondotta Kádár János —, hogy hozzájárul a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdításához, minden imperialistaellenes erő összefogásához. Kádár János és Leonyid Brezsnyev megállapította, hogy az elkövetkező évek rendkívül nagy jelentőségűek lesznek a háborús veszély növekedése, a fegyverkezési verseny fokozása ellen vívott küzdelemben. Aláhúzták, hogy a világ békéjének legfőbb biztosítékát a testvéri szocialista országok jelentették s jelentik továbbra is. Kádár János és Leonyid Brezsnyev találkozója szívélyes, elvtársi légkörben ment végbe. Az SZKP XXVI. kongresszusának szombat délelőtti ülésén GRIGORIJ ROMANOV, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a leningrádi területi pártbizottság első titkára elnökölt. Az első felszólaló a szara- tovi területi pártbizottság első titkára, VLAGYIMIR GUSZEV volt. Ügy gondolom, valamennyi küldött érzéseit fejezem ki, amikor örömmel üdvözlöm külföldi vendégeinket, fegyvertársainkat a 'közös harcban, bajtársainkat a munka hadseregében — mondotta. A felszólalások, amelyek itt, a Kremlben, valamint a munkásgyűléseken hangzottak el, nagyra értékelték az SZKP tevékenységét, következetes, internacionalista politikáját. Ez a szolidaritás felmérhetetlen értékű ösztönzés a szovjet emberek számára, segít abban, hogy átérezzük mindennapos munkánk nemzetközi jelentőségét — mondotta beszéde elején a jelenlévők nagy tapsa közepette. Részletesen szólt a terület gazdasági fejlődéséről, s elsősorban azt sürgette, hogy gyorsítsák meg az öntöző- rendszerek építését: mint mondotta, ezáltal biztosíthatnák a mezőgazdasági termelés jelentős bővítését. A Szovjetunió egyik legeredményesebben működő energiatermelő ágazata, a gázipar üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak az ága zat minisztere, SZABIT ORUDZSEV. A gázipar, amelynek területén ma 400 ezren dolgoznak, a tizedik ötéves tervben meghaladta az előirányzatot és 1980-ra már 435 milliárd köbméter földgázt termelt. Az iparágban a munka termelékenységét öt év alatt egyedülálló mértékben, 43 százalékkal növelték. A miniszter örömmel számolt be a kongresszusnak arról, hogy a szocialista országok összefogásával létrejött Európa legnagyobb gázvezetéke, a Szövetség gázvezeték, amely a KGST tagállamaiba juttatja el a szovjet földgázt. A délelőtti ülésen több külföldi vendég is felszólalt. MOHAMED SZAID MAZU- ZI, az Algériai Nemzeti Fel- szabadítási Front Pártja Politikai Bizottságának tagja tolmácsolta Bendzsedid Sadli elnök és a front egész vezetésének üdvözletét. Hangsúlyozta: az algériai nép figyelemmel kíséri a Szovjetunió népeinek sikereit. A Szovjetunió az emberiség haladásának élén jár, az októberi forradalom a nemzeti önrendelkezésért küzdő népek stratégiai szövetségese lett — mondotta a többi között. A kok ezer börtönben senyvedő, illegális munkára kényszerített vagy száműzetésben élő uruguayi kommunista, az uruguayi nép üdvözletét RODNEY ARIS- MENDI, a Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára tolmácsolta. Hangsúlyozta: Latin-Amerikában az Egyesült Államok ma korlátlan uralmat akar megvalósítani. Fenyegeti Kubát, akciókat indít Nicaragua ellen, nyomást gyakorol Panamára, összeesküvést szít Grenada ellen. Támogatja a véres diktatúrákat Uruguayban, Chilében, Guatemalában, saját terrorizmusát igyekszik leplezni, amikor igazolni próbálja a salvadori junta népirtását. Arismendi széles körű egységet sürgetett Latin-Ameri- kában és az egész világon az amerikai imperializmus próbálkozásai ellen. (Folytatás a 2. oldalon.) TiízíHorganyzok Török Józseffel, aki a szekszárdi MEZŐGÉP horganyzó üzemében dolgozik, néhány hónappal ezelőtt beszélgettünk munkájáról. A savazásról, horganyzásról, a fárasztó és nagy fegyelmet kívánó munkáról. Akkor megállapodtunk, hogy egy későbbi időpontban felkeressük az üzemet, és bemutatjuk olvasóinknak a horganyzók munkáját. Róluk készített képriportunk lapunk ötödik oldalán található.
