Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-06 / 31. szám
XXXI. évfolyam, 31. szám. ARA: 1,40 Ft. 1981. február 6., péntek. Mai számunkból A TÖRVÉNY HOLT BETŰI (2. old.) A KÖNYVELÉSRŐL, SOKSZEMKÖZT (3. old.) GYÓGYSZER AZ EMLŐRÁK ELLEN (4. old.) DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÖSÁG (5. old.) TEJESGYAKORLAT AZ ÓVODÁBAN (5. old.) Nemcsak a cégtábla új Az elmúlt hetekben vadonatúj cégtáblát erősítettek több tucat iparvállalat kapujára. Nem egyszerűen a régi .névtáblákat cserélték ki díszesebbre, de a .vállalát neve ás megváltozott. A VBKM Akkumulátorgyár cégjelzéséről például törölték a négy nagybetűt. Hasonlóképpen: a Salgótarjáni Tűzhelygyár, a Kecskeméti Fürdőkádgyár, vagy a Bonylhádli Zamáncárugyár új névtábláiról lemaradt az eddig márkát és minőséget jelentő, s a világ vagy hatvan országában jegyzett LAMPART felirat. Mi is történt valójában? A válasz egyszerű: e trösztök, nagyvállalatok gyárai önállóak lettek. Minden előzetes hírverés nélkül — sokszor még az érintett üzemek dolgozói sem tudták előre, legfeljebb sejtették a tervezett szervezeti változásokat. Mert ténylegesen, főleg szervezeti intézkedésről van szó, s nem a vállalat megszokott életének, munkájának megbolygatásáról. Az önállósult vállalatok között akad olyan is, például a Csepel Művektől levált Híradástechnikai Gépgyár, vagy az Egyesült Izzóból 'kivált Gábor Áron öntöde, amely — jó néhány évtizeddel ezelőtt — máj volt önálló vállalat. Olyan üzem is van köztük, például az Ajkai és a Parádii Üveggyár, amely a budapesti központ vidéki ipartelepítési törekvéseinek eredményeként nőtte ki magát korszerű nagyüzemmé. Miért kell most a trösztöket, nagyvállalatokat szétdarabolni, .amikor nem is olyan régen a hazái gazdaság- irányítás ennék éppen ellenkezőjét, a vállalatok ösz- szevonását, egybeolvasztását szorgalmazta? Mert azóta egy és más megváltozott. Elsősorban a. külpiac kényszerítő hatására már a vállalatok vezetői is belátják: a jövedelmezőbb termelésnek kizárólag a piaci lehetőségeket felismerő és azt ki is használó, szervezettebb munka a 'biztosítéka. Ennek érdekében a népgazdaság irányítási és szabályozási rendszerét sok tekintetben megváltoztatták az utóbbi években, de az iparvállalatok szervezd formája és ennek megfelelően érdekeltségi rendszere nem igazodott ehhez a folyamathoz Tapasztalatok bizonyítják: nem minden tröszti, nagy- vállalati szervezet ösztönzött a termelékenyebb, minőségi munkára. Hiszen, ha egy-egy üzem rosszul dolgozott, netán ráfizetéses volt, kisegítette a központ valamelyik jól menő egysége. Ugyanez,volt a helyzet a pénzügyi alapok elosztásával és a fejlesztésekkel is: előfordult, hogy a fejlesztési keretből éppen az a gyár kapott aránytalanul keveset, amelyik más üzemeket is „eltartott”. Gazdaságpolitikánk mostani és jövőbeni feladatai indokolttá tették a nagyvállalati formák fokozatos leépítését. Ez a munka már tavaly megkezdődött a bor-, a dohány- és a cukoripari üzemék önállósításával, s az idén folytatódik. Az év elejétől önálló vállalatként dolgoznak az édesipari üzemek, neves porcelángyárak, .néhány útépítő- és könnyűipari üzem, valamint a szénbányák. Az önállóság .nagyobb felelősséggel jár. Különösen most, amikor nemcsak éves munkaprogramot, hanem ötéves tervet ‘is kell készíteniük a vállalatoknak, ezúttal teljesen önállóan. Az exportléhetőségeket újból felmérik, estenként új külkereskedelmi partnert keresnek. Sokuknak a tervezésnél figyelembe kell venniük: termékeik eddig világszerte elismert márkajelzéssel, — például Tungsram, LAMPART — futottak, ezentúl azonban erre nincs lehetőség, hiszen több önálló vállalat egyidejűleg használhatja ugyanazt a védjegyet. Eközben jó néhány házon belüli gondot is meg kell oldaniuk. A szervezd változással együtt csökkentik a korábban félduzzasztott nagyvállalati alkalmazotti létszámot. Cseppet sem irigylésreméltó feladat több száz embernek, köztük sok kiváló szakembernek felmondani, új állást keresni, s találni. Néhány vállalatnak gondot jelenthet a korábban felvett exportfejleszési hitelék törlesztése. A Kecskeméti Kádgyár például csaknem félmiílliiárdot kapott rekonstrukciós beruházásra az egykori LAMPART központtól. Most, hogy önállósultak, kétségesnek ítélik meg a jövőre esedékes törlesztést, szerintük ugyanis ma még ráfizetnek a fürdőkádra. A kiutat gyorsabb gyártmányfejlesztéssel, termékeik formatervezésével, divatosabb színezéssel és körültekintő piackutatással kívánják megtalálni. A most önállóvá vált iparvállalatok többségének tehát jó néhány jogi és szervezeti nehézségét kell áthidalniuk. Az üzemekben, a műhelyekben, a munkapadoknál azonban a megszokott ütemben dolgoznak; mondhatnánk úgy is, mindén a régi. Vagy mégsem? SZŰKE LÁSZLÓ A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta a Gazdasági Bizottság tájékoztatóját az energiaellátás helyzetéről és jóváhagyta a továbbiakban szükséges tennivalókat. A kormány elfogadta a tartósítóiparról szóló jelentést, egyben megerősítette az Állami Tervibizottságnak azt az állásfoglalását, amely kötelezi a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, hogy komplex programot dolgozzon . Honecker fogadta Brutyó Jánost Erátíh Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön Berlinben fogadta Brutyó Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnökét, aki — az NSZEP KB meghívására — hétfő óta pártküldöttség élén a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodik. Az NSZEP KB főtitkára tájékoztatót adott a Német Szocialista Egységpárt április 11 —16-án megtartandó X. kongresszusának eredményes előkészítéséről. ki az iparág gazdaságosságának és exportképességének fejlesztésiére. A Minisztertanács jóváhagyta az ÁTB határozatát és intézkedéseit, amelyek az erdőtelepítési és a fásítási, valamint a talajjavítási tevékenység elősegítését szolgálják a VI. ötéves terv időszakában. A kormány módosította az árhatósági hatáskörökről szóló 1967. évi határozatát. Az új határozat az időközben bekövetkezett szervezeti és szabályozási változásoknak szeKöz I ekedésbizto nság Eredményes Tegnap, február 5-én a szekszárdi Városi Tanács nagytermében ülést tartott a Tolna megyei Közlekedésbiztonsági Tanácskozó Testület. Császár József, a megyei KBT elnöke méltatta bevezetőjében az aktivisták eredményes munkáját, amelyről részletesen beszélt Eigner György rendőr százados, a KBT ügyvezető elnöke. Elmondotta, hogy a nevelőmunka, és a helyi — városi, járási és üzemi — KBT-csopor- tok tevékenysége nyomán javult Tolnia megyében a helyzet, de még sok a tennivaló. Ugyanis a baleseti fő bkok tavaly is a „szokásosak” voltak: relatív gyorshajtás, ittas vezetés, elsőbbségi jog meg nem réz érvényt, továbbá felhatalmazza az Országos Anyag- és Árhiivatal elnökét, hogy ellenőrizze az árhatóságok tevékenységét, valamint az általuk megállapított árakat. A Minisztertanács egyetér- tőleg tudomásul vette a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelentését a tömegétkeztetés helyzetéről. Felhívta az illetékes tárcák, főhatóságok és a tanácsok vezetőit, hogy a jelentésben feltárt tapasztalatokat hasznosítva tegyék meg a szükséges intézkedéseket. (MTI) propaganda adása. Nőtt a segédmotoros kerékpárral közlekedők között is a balesetet okozók és a sérülteik száma. Elmondotta, hogy a megyei és a járási, valamint városi szakbizottságok jó nevelőmunkát végeztek, főleg a diákság körében. A tömegszervezetekkel való együttműködés javult, úgyszintén eredményesebb volt a propagandamunka, mint korábban. A vita során tizenkettőn mondták el a közlekedési helyzetről, baleseti okokról véleményüket, közöttük értékes tanácsokat adott a tennivalók végrehajtásához dr. Adrián Zsigmond megyei rendőr-főkapitány, valamint Körösi György ny. r. vezérőrnagy, az OKBT alelnöke. Magyar-török tárgyalások Liter Tünkmen, a Török Köztársaság külügyminisztere — aki Buja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos látogatásra szerdán este Magyarországra érkezett — csütörtökön délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. Ezt követően a Külügyminisztérium épületében Púja Frigyes és liter Turkmen, több vezető munkatársuk részvételével, hivatalos tárgyalásokat folytattak. Az eszmecserén áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alakulását, a gazdasági, a kulturális együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A diplomáciai vezetők nagy figyelmet szenteltek a nemzetközi élet kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseinek. Mindenekelőtt az enyhülés, a leszerelés, az európai biztonság és együttműködés ügyének. Áttekintették a madridi értekezlet résztvevőinek eddigi munkáját, s elemezték a találkozó várható kilátásait. Véleményt cseréltek a világ különböző térségében kialakult feszültségek csökkentésének lehetőségeiről, módozatairól. A tárgyalásokat követően, a két miniszter jelenlétében — ugyancsak a Külügyminisztérium épületében — Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és Oguz Gök- men, Törökország budapesti nagykövete, aláírta a Magyar Népköztársaság és a Török Köztársaság kormánya közötti, 1983 decemberéig szóló kulturális és tudományos csereprogramot. Drága a fűtés - késik a primőr A rnözsi központtal működő Kertészeti Gazdasági Társuláshoz nyolc, a megyében zöldségtermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági szövetkezet tartozik. A Hollandiából, valamint a kecskeméti Kertészeti Kutató Intézettől beszerzett zöldségmagvak egy részét már januárban elvetették. Jelenleg a káposzta-, a karfiol- és a salátapalántákat nevelik, melyek később — a korábbi évek gyakorlatától eltérően — a fűtetlen fóliaházaikban kapnak helyet. A palántákat összesen 2000 négyzetméter fólia alatti területen nevelik, s' ebből hd- degbajtatás után csupán áprilisban lesz áru. Minthogy az olajár-emelkedés miatt a korai, primőrtermesztés rendkívül drága, idén csupán a palánttanevelésihez használnak olajat, a termesztéshez nem. Ennek következtében, míg más években már április végén, május elején megjelent az üzletekben a primőr paradicsom és paprika, idén csupán júniusban láthatjuk a polcokon. A KGT taggazdaságaiban ne.m foglalkoznak geotermikus energiabasznosítással, legfőképp azért, mert a sókat reklámozott vízfüggönyös fűtést eddig még az ország egyetlen nagyüzemében sem próbálták ki. A hajtatásnak ez a beruházásigényes módja elsősorban a kistermelőknek ajánlott. A nyolc gazdaságban egyébként tovább szűkül a cikklista: nemcsak primőr, de korai káposzta , sem lesz a megszokott időben. A szántóföldi zöldségtermesztésben csökken a sók kézi munkát igénylő kultúrák termesztése: kisebb területen lesz paradicsom, paprika, uborka, fűszerpaprika. Mint azt Szentes Nándortól, a KGT igazgatójától megtudtuk: nem a termesztés színvonalával, hanem az átvétellel van a legtöbb baj. Mégpedig azért, mert az átvételi árak nem követik az alapanyagárak emelkedését. A gazdaságos zöldborsótermesztés alapfeltétele a hektáronkénti 40—50 mázsa hozam, — de ez az üzemekben 30—40 mázsa körül alakul, részben az időjárás, részben a fajiba miatt. Ráadásul a konzervgyár sem tudja mindig időben fogadni a termést. Természetesen a KGT szakemberei is keresik az energiatakarékos zöldségtermesztés módját: dupla fóliatakarót feszítenek a tartóbordákra, szerves trágyával szigetelik a fóliaházak alját, a szántóföldön pedig helybe vetik most már nemcsak a fűszer-, hanem az étkezési paprika magját is. A tavalyi 12 hektárral szemben 1981-'ben fólia alatti termesztés csupán hét hektáron lesz — fűtés nélkül. A szántóföldi zöldségtermőterület harminc százalékkal csökken idén, ami 3—400 hektárt jelent. Ebben az évben csupán ezer hektáron termelnek szabadföldi zöldségnövényeket a KGT taggaz’daságaá: zömében zöldbabot, zöldborsót, paprikát, paradicsomot, fűszerpaprikát, káposztaféléket és dinnyét. d— Fotó: bj m Tavaly ilyenkor működtek az olajkazánok Salátapalánták — tápkockában
