Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
1981. február 1. SrtEPÜJSÄG 5 Törékeny élet lA csecsarnőhaláloaási fontos demográfiai mutató. Jelzésének a jelentősége azonban jóval több annál, mintha pusztán csak népesedési adat lenne. A csecsemőhalálozás olyan egészségügyi mutató, amely magába foglalja a társadalom sokirányú törekvését, a társadalmi gondoskodás színvonalát is. Hiba lenne, ha bárki feltételezné, hogy a második világháború előtti és a mai értékek különbsége csupán az orvostudomány fejlődésének köszönhető. Ha így lenne, nem mutatkoznának olyan szembetűnő eltérések a fejlett és fejlődő országok között. Inkább az általános népjólét, egészségkultúra, intézményes társadalmi szintű anya- és csecsemővédelem együtthatásának tulajdonítható az előrelépés. Nálunk az utóbbi négy évtized számadatait összevetve óriási a fejlődés. Hazánkban 1938-ban az ezer élveszüle- tettre jutó csecsemőhalálozás 131,4 volt. Tíz évvel később, 1948-ban 94,1. Húsz év múltán már 35,8 ezrelékre csökkent, 1978-ban pedig elértük a 24 ezreléket. Saját mércénkkel mérve tehát igen nagyot léptünk ' előre. Örömünk csak azért nem lehet mégsem teljes, mert ;az európai mezőnyben még mindig a sereghajtók között járunk. És mert főképpen a 0—6 napos korú újszülöttek halálozásának csökkentésében nem olyan az előrehaladásunk, miint szeretnénk. Szakemberek mondják, ebben elsősorban a koraszülések hazai, szinte speciális gyakorisága a vétkes, hiszen az újszülött veszélyeztetettségének elsőrendű tényezője a születési súly. Minél kis- sebb súllyal jön világra a csecsemő, annál törékenyebb az élete. Ezért is kutatja hozzáértők széles köre a koraszülés okait. Miközben szülészek, gyermekgyógyászok küzdenek ellene. Igyekeztek legyőzni a kiváltó okok között a művi terhességmegszakítások káros gyakorlatát, bár ez nem volt könnyű dió, mert aránya éveken át jóval meghaladta az élveszületésekét. Erről ma már szerencsére múltidőben beszélhetünk. Következményeit azonban nyomasztóként érzékeljük a koraszülések stagnáló vagy éppen emelkedő arányában. Biztató jel viszont, hogy az országos 10,5 százalékon belül elég nagy a szóródás. Vas megyében például 8,2 százalék volt 1978-ban. Nyilvánvalóan ennek is tulajdonítható, hogy itt a csecsemőhalálozás is mintegy kétharmada az országosnak. Hasonlóképpen jár élen Komárom és Nóg- rád megye. Legkedvezőtlenebb a kép Szabolcsban (30,7 ezrelékj, ami után Tolna megye, harmadikként pedig Budapest következik. Ezek az adatok jócskán feladják a leckét, mert míg Szabolcsban a helyenként még meglévő elmaradottság, a fővárosban alighanem az urbanizáció okozta ártalmak húzódnak meg az okok között. Az említett megyék jó eredményeiben az életszínvonal és nyilvánvalóan a csecsemő- és gyermekvédelem, nem kevésbé a következetes terhesgondozás tükröződik a jó eredményekben. Az utóbbi pozitív jelenség lényeges föltétele lehet a további előrelépésnek. Természetesen a mai formalitások sallangjai nélkül. Helyettük érdemi, módszeres gondozással lehet elejét venni a sok elvetélt terhességnek. Főként akkor, ha már gyermekkorban megkezdődik a nevelés az egészségkultúrára. Ehhez persze meg kell keresni végre a megfelelő hangot iskolának és családnak egyaránt, mert a családi életre való nevelésnek ez a kettőse ma még sók mindenben adósunk. A házasság előtti tanácsadások sem igaziak, mivel ide inkább az állampolgári kötelesség és nem belülről fakadó igény viszi a házasuló fiatalokat. Mindezeket felsorolni sem kevés, de meg kell szívlelni, hogy a csecsemőhalálozás értéke egyéb, kedvező egészségügyi mutatónkhoz hasonlóan tükrözhesse fejlettségünk általános fokát. —ó— w Uj helyzetben Manapság az ember százszor is meggondolja, hogy mire költse pénzét, hát még egy nagyobb gazdálkodóegység, legyen az akár nagynevű világcég, vagy maga az állam. Kontinensünk, s talán a világ egyik legrangosabb autóbusz- gyárában, az Ikarus-ban nemrégiben tartott munkásgyűlésen a vezérigazgató megszívlelendő dolgokat mondott. Talán jelképesnek fogható fel az is, hogy e szavak az elmúlt évek nagyarányú fejlesztései nyomán tízmilliókat felemésztő új szerelőcsarnokban hangzottak el. — ,,A jelenleg felmérhető lehetőségek alapján 1981-ben csökkent autóbusz-értékesítéssel számolunk." Érdemes idézni a további mondatokból is: — „Munkája közben gyárunk minden dolgozója gondoljon arra, hogy a piaci versenyben sokszor még a kiváló árut is nehéz eladni, s a vállalat eddig megszerzett jó hírnevét csak rugalmassággal, minőségjavítással és gazdaságos termeléssel tarthatja meg.” OttÖrök Zänkän A téli Balaton' egélszen másifajta látványosságot, sportolási alkálimat nyújt; mlint a nyári, A befagyott tó jegét szabálytalan alálkibaln rianások nyomai tarkítják, de még így is marad1 a sportofllnli vágyóiknak bőségesen szabad felület a hiúsz 'centisre hízott Ijégenj , Zánka nyáron' aiz igazi, de az úttörőváros télen sem kihalt. Jelenleg az őrsvezetők és rajltitlkáro-k továblbklép- ,zése folyik. Tolna megye minden részéből vesznek részt ezen a továbbképzésen. ÖsSzeseta százhúsz pajtás1, január 7-tőll február 3-ig.. — A program, elég feszes — monölja Nagy iTeréz mó- rágyi pajtás. — Előfordul, hogy este hátiig, nydlciig van előadás. Szerencsére, bőségesen akad olyan program, .amikor a szábadban vagyunk, sokat1 mozoghatunk. — Ugyanúgy járunk suliba^, mint otthon. A délelőtti foglalkozásion ninlcs osztályozás1, csak pecsétet kapunk, mit a tanító nlénl otthon értékel — .mondja a bonyhádi .Gáspár Erika. Nagy Zsuzsa paksi pajtás kissé szomorú volt, mert megrándult a .bokája. '(Önkritikusan bevallja, hogy kissé szeles és ezért a lépésén megbotlott, de nem komoly a báj.) 'Ezért neim véhetett részt a járőrversenyen, ami olyan lelkesen szervezték. Zsuzsa hegedűi, és a regölyi Mersz Dezsővel' szívesen kísérik pajtásaikat, amikor közös éneklésre kerül sor. Egyébként bármit kérdez az ember, többnyire az a válasz, hogy jő, kezdve a programoktól az ételeikig, minden. Fotó: K. A. Valóban a gondos, figyelmes munka garancia a minőségre, a jó minőség pedig előfeltétele a jövedelmezőbb termelésnek és exportnak. Ez az, amire az Ikarus-ban rájöttek. Úgy tűnik, mindenki csak a maga (s nem más) kárán tanul. Az Ikarus példáján talán könnyebb választ keresni arra a mind gyakrabban felvetett kérdésre, hogy valóban kritikus év lesz-e 1981, a „kakas éve"? Ha hinni lehet a távol-keleti jósoknak és a tanult gazdasági jövendőmondóknak, akkor valóban nehéz esztendő elé tekintünk. A feszültebbé vált nemzetközi helyzet és a világkereskedelem általános visszaesése is meglehetősen pesszimista képet vetít elénk. A fejlődés ütemének stagnálása és lelassulása — mint tény — beleillik az általános képbe. Mit tehetünk mi azért, hogy megőrizzük cseppet sem lebecsülendő vívmányainkat, és megalapozzuk a következő évek esetleg nagyobb ütemű fejlődését? Fel kellene végre ismerni mindenhol: elsősorban nem többet, hanem mást és jobbat kell produkálni. Az Ikarus-ban immár rájöttek erre. A kormányzat olyan kereteket szabott a vállalati gazdálkodásnak, amelyek közül egyre nehezebb kibúvót találni, nincs „jótékony nagybácsi” a rosszul álló pénzügyek rendezésére. A gazdasági vezetés a korábbinál stabilabb, ugyanakkor rugalmasabb szabályozórendszerrel kívánja főleg kívülről jött kényszerítő hatást az itthoni gyakorlatba átültetni. A szabályozórendszer idén életbe léptetett kiegészítéseivel tovább nő a vállalatok önállósága. Végtére is nem lesz könnyű ez az év, s nemcsak az Ikarusnak kell megbirkóznia az új világgazdasági helyzettel, és a sok tekintetben megváltozott belső feltételekkel. SZŐKE LÁSZLÓ Szerencsére van hó és szánkó is A Tolna megyeiek A bűvös kocka itt is népszerű Megtanulják a terepen való tájékozódást Az őrsi naplókba bekerülnek a fontosabb események A győztesek jutalma Jónéhány Balatonról szóló népdalt is megtanultak
