Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-28 / 50. szám
2 "népújság 1981. február 28. Nyikolaj Tyihonov beszámolója a gazdasági és szociális fejlődés fő irányairól (Folytatás az 1. oldalról.) rolkémiai ipar, az elektronika, az automatizálási eszközök és vezérlőrendszerek gyártása, a műszer- és a gépkocsigyártás. Növekedett a korszerű berendezések előállítása. 588 milliárd rubel értékben helyeztek üzembe állóalapokat. Több mint 1200 nagy iparvállalat épült. Tovább fejlődött a fűtőanyag-energetikai komplexum. Jó nyersanyagbázis és korszerű gépgyártás birtokában jelentős lépést tettünk az atomenergetika fejlesztésében. Folytatódott a Szovjetunió egységes energetikai rendszerének kiépítése, amely jelenleg már 220 millió főt meghaladó lakosságú területre terjed ki. Létrejött az ország egységes földgázellátó rendszere — a fő gázvezetékek hossza a két utóbbi ötéves tervidőszak alatt 64 ezer kilométerrel nőtt, vagyis megkétszereződött.” „Nyugat-Szibéria zord természeti viszonyai között a XXV. és a XXVI. kongresz- szus közötti időben több mint a kétszeresére növelték a kőolaj-kitermelést (beleértve a gázkondenzátumot is), és 4,3-szeresére a földgáz kitermelését. Ez a haza javára véghezvitt újabb hőstett, méltó ajándék a XXVI. kongresszusnak. A X. ötéves tervidőszakban nagyszabású intézkedéseket valósítottunk meg a mezőgazdaság további fellendítésére. Ennek az ágazatnak a fejlesztésére több mint 170 milliárd rubelt fordítottunk. Iparunk teljesebb mértékben elégíti ki a falu igényeit mezőgazdasági gépekkel és műtrágyával. Tovább fejlődtek az olyan szakosított ágazatok, mint a falusi építés, a talajjavítás és a vízgazdálkodás, valamint az állattenyésztésben használatos és a takarmánytermesztési gépek gyártása és a mikrobiológiai ipar.” „Annak ellenére, hogy öt év közül háromban kedvezőtlenül alakultak az időjárási viszonyok, a mezőgazda- sági termelés évi átlagban 9 százalékkal nőtt. A gabona évi átlaghozama először érte el a 205 millió tonnát és a IX. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva több mint 23 millió tonnával nőtt. A gyapot évi termelési átlaga több mint egymillió tonnával emelkedett.” „A párt következetesen valósította meg a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelését célzó irányvonalát. Nőtt az egy főre jutó reáljövedelem. Az ötéves tervidőszak végére a lakosságnak mintegy fele egy családtagra számítva több mint 100 rubel havi jövedelem felett rendelkezett, míg 1970- ben csupán a lakosság 18 százalékának volt ilyen jövedelme.” Tyihonov ezután így folytatta: ..A párt, méltóképpen értékelve a X. ötéves tervidőszakban elért eredményeket. látja a nehézségeket és a fogyatékosságokat is. Elsősorban arról van szó, hogy nem sikerült a megszabott mértékben megoldanunk a munkatermelékenység növelésének. az egyes népgazdasági ágazatok fejlesztése meggyorsításának feladatát, nem sikerült leküzdenünk a beruházások szétforgácsolt- ságát.” ..Nem mindig jó gazda módjára használtuk fel az erőforrásokat. erről teljes élességgel volt szó az SZKP KB beszámolójában és a kongresszus delegátusainak felszól alásaiban. A népgazdaságban előfordult nehézségek, fogyatékosságok és szűk keresztmetszetek fő oka — ahogyan arra a KB beszámolója rámutatott — az. hogy még nem küzdöttük le teljesen a tehetetlenségi erőt. a megszokásnak. az. olyan hagyományoknak a visszahúzó erejét, amelyek abban az időszakban alakultak ki. amikor nem anáivira a munka minőségi, mint mennyiségi oldala állt előtérben. A párt által támasztott követelmények lényege most A tanácskozáson több mint 17 millió párttag ötezer küldötte és 109 ország 123 pártjának képviselői vesznek részt. A képen: a benépesült kongresszusi terem. az, hogy maximálisan kihasználva a szocialista gazdasági rendszer előnyeit, az óriási gazdasági lehetőségeket és tartalékokat, áttérjünk az intenzív termelésnek, a hatékonyság növelésének és a munka minősége javításának útjára. Ez lehetővé teszi, Az előadó ezután áttért beszédének „Az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő feladatai a XI. ötéves tervidőszakban” című részére. Bevezetőben hangoztatta: „A párt a XI. ötéves tervidőszak fő feladataként tűzi ki a szovjet emberek jóléte további növelésének biztosítását, a népgazdaság stabil, dinamikus fejlesztésének, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának, a gazdaság intenzív fejlődési útra történő átállításának, az ország termelési potenciálja ésszerűbb felhasználásának, az összes erőforrásokkal való messzemenő takarékosságnak és a munka minősége javításának alapján.” A továbbiakban áttért a részletes tervfeladatokra. „Az új ötéves tervidőszakra a gazdaság fejlesztésének egyenletes, stabil ütemét irányozzuk elő. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem fogyasztásra és felhalmozásra fordítandó része 18—20 százalékkal növekedjék.” „A XI. ötéves tervben a párt széles körű intézkedéseket irányoz elő a nép jólét következetes emelésére, az egyén mindenoldalú fejlődéséhez, a nagy termelékenységű munkához, a szovjet emberek egészségvédelméhez és üdültetésének javításához, a közoktatás, a tudomány és a kultúra fejlesztéséhez szükséges kedvezőbb feltételek megteremtésére, mindarra, ami szocialista életmódunkat alkotja. Emelni kívánjuk a fogyasztási alap részarányát a nemzeti jövedelemben. Az egy főre jutó reáljövedelem 16—18 százalékkal növekszik. Kidolgozás alatt áll és megvalósításra kerül az élelmi- szerprogram, valamint a közszükségleti cikkek gyártása fejlesztésének programja. Ez lehetővé teszi, hogy javítsuk az ellátást húsból, tejből, gyümölcsből és más élelmiszerekből. Bővítjük, illetve felújítjuk a közszükségleti cikkek választékát, javítjuk minőségüket, többet bocsáj- tunk a fogyasztók rendelkezésére az új, divatos, valamint az olcsó és jó minőségű árucikkekből.” „Tovább nőnek a lakosság pénz jövedelmei is. A munkások és az alkalmazottak havi átlagbére 13—16 százalékkal növekszik. A kolhoztagok munkájának díjazása 20—22 százalékkal emelkedik. A háztáji gazdaságokból származó jövedelmek figyelembevételével a kolhoztagok keresete szorosan megközelíti majd a munkásokét és az alkalmazottakét. hogy a gazdasági építésben elért sikerekre támaszkodva biztosítsuk a népgazdaság további fejlődését a XI. ötéves terv időszakában és az azt követő években és sikeresen oldjuk meg azokat a feladatokat, amelyeket a kongresszus jelöl meg.” Nagy gyakorlati jelentősége van minden szovjet család szempontjából azoknak a széles körű intézkedéseknek, Hatékonyság, „A nép jólét emelésének nagy és sokoldalú programját csakis az anyagi termelés fejlesztése, hatékonyságának növelése alapján tudjuk megvalósítani. A termelés hatékonyságának messzemenő fokozása a jelenlegi gazdasági fejlődés elvi alapja, a kommunizmus építése mai szakaszának legfontosabb gazdaságpolitikai feladata. Történelmi méreteinél, jelentőségénél és következményeinél fogva a szovjet népgazdaság átállítása az intenzív fejlődésre joggal állítható egy sorba az olyan mélyreható átalakítással, mint az ország arculatát gyökeresen megváltoztató iparosítás.” „A nyolcvanas években be kell fejeznünk a gazdálkodás intenzív útjára történő áttérést, meg kell valósítanunk a szocialista termelés hatékonyságának további növelését célzó intézkedéseket. A tizenegyedik ötéves terv új, nagy lépést jelenthet és kell is, hogy jelentsen ebben a folyamatban.” „A gazdasági növekedés fő tényezője a munka termelékenységének fokozása. A XI. Mértékegység Villamos energia milliárd kwó Kőolaj (beleértve a föld- gáz'kondenzátot) millió tonna Földgáz milliárd köbméter Szén millió itonna Hengerelt vasáru (kész) millió tonna Gépipar, fémfeldolgozó ipar termékei milliárd rubel Műtrágyafélék: feltételes egységben millió tonna 100 százalékos tápanyagokra átszámítva millió tonna Szintetikus gyanták és műanyagok millió tonna Műrostok és műszálak ezer tonna Cement (a gazdaságközd szervezetek termelése nélkül) millió tonna „A tizenegyedik ötéves terv az első szakasz lesz a Szovjetunió energetikai programjának a megvalósításában, amelyet most dolgoznak ki Leonyid Iljics Brezsnyev kezdeményezésére. Ebben elsődleges fontosságra tesz szert a gázipar kiemelt fejlesztéamelyeket államunk, mint ismeretes, h társadalmi fogyasztási alapok felhasználásával valósít meg. 1985-ben ezek az alapok elérik a 138 milliárd rubelt, ami egy négytagú családra számítva átlag 2000 rubelt tesz ki.” „Űj, széles körű intézkedésrendszert dolgoztunk ki az anyák és a serdülő nemzedék életkörülményeinek javítása érdekében. Az 1981—1983-as években részlegesen fizetett gyermekgondozási szabadságot akarunk bevezetni az anyák számára a gyermek egyéves korának eléréséig. A továbbiakban ezt a szabadságot a gyermek másfél éves koráig hosszabbítjuk meg.” termelékenység ötéves tervidőszakban biztosítani kell a társadalmi munka termelékenységének 17— 20 százalékos növekedését. Ebből kell, hogy származzon a nemzeti jövedelem gyarapodásának legalább 85—90 százaléka. Előirányozzuk a termelékenység növekedési ütemének a X. ötéves tervhez képest jelentős fokozását az iparban, az építőiparban, a vasúti közlekedésben és a mezőgazdaságban.” Ipar Az anyagi termelés ágazatai fejlesztésének kulcskérdéseire áttérve Tyihonov kifejtette : „A tizenegyedik ötéves terv elvi sajátossága, hogy az ipar ,,B” csoportjához tartozó ágazatok termelése gyorsabb ütemben fejlődik, mint az „A” csoporthoz tartozó ágazatoké”. Az ipar báziságazatai legfontosabb termékfajtáinak a tizenegyedik ötéves tervidőszakra előirányzott termelésnövelését jellemzik: az alábbi .adatok 1980 1985 növekedés 1981-1985ben százaIákban 1295 1550—1600 20—24 603 620—645 3—7 435 600—640 38—47 716,4 770—800 7—12 103 117—120 14—17 179 250 legalább 1,4-szeres növekedés 104 150—155 44—49 24,8 36—37 45—49 3,64 6—6,25 65—72 1176 1600 36 124 140—142 13—15 se, mindenekelőtt Nyugat- Szibériában, ahol biztos nyersanyagbázisa van. Az új ötéves tervben éppen Nyu- gat-Szibériában irányozzuk elő a földgázkitermelés egész növekedésének elérését. A villaimosenergia-terme- lés főképpen a nukleáris A fejlesztés feladatai a XI. ötéves tervidőszakban üzemanyag, a vízenergia és az ország keleti szénkészletei révén fog növekedni”. Mezőgazdaság „Az új ötéves tervidőszakban folytatódik az egységes agráripari komplexum ágazatainak összehangolt, kiegyensúlyozott fejlesztését célzó munka. E komplexum fejlesztésére és tökéletesítőMértékegység Gabona millió tonna Cukorrépa millió tonna Napraforgó millió tonna Nyersgyapot millió tonna Hús (vágósúlyban) millió tonna T.ej millió tonna Tojás miilJárd darab Zöldség millió tonna Gyümölcs- és bogyósfélék millió tonna Gyapjú ezer tonna „A legfontosabb feladatok közé 'tartozik a gabonatermesztés növelése, a takar- mányítermelés gyökeres javítása, ,s ennék alapján az állattenyésztés fejlesztése, úgyszintén intézkedések megvalósítása a mezőgazdasági termékek veszteségének csökkentésére és minőségének javítására. A termékek tárolási feltételeinek javítására és a veszteségek csökkentésére az új ötéves tervben 15 milliárd rubel beruházást fordítunk, azaz l,6-«zer annyit, mint az előző ötéves tervben. Ezeket az összegeket gabonatárolók, hűtőhazak, zöldség- és takarmánytárolók, valamint más létesítmények építésére fordítjuk.” Külgazdaság A külgazdasági tevékenységre áttérve az előadó hangoztatta : Természetesen figyelmünk középpontjában volt és marad a szocialista országokkal való együttműködés. A testvéri országok közötti gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok a közös érdekek szilárd alapjára épülnek, mély és átfogó jellegűek. Gazdasági együttműködésünk ezekkel az országokkal olyan nagy fontosságú problémák megoldására összpontosul, mint az energetika fejlesztése, a fűtőanyag- és nyersanyag-erőforrásokkal való ellátás és azok ésszerű felhasználása; a gépgyártás műszaki színvonalának és a végtermék minőségének emelése, a legkorszerűbb gép- és berendezéstípusok előállításában megvalósuló kooperáció elmélyítése; a közszükségleti cikkek választékának bővítése és minőségének javítása. Erre irányulnak a KGST-tag- országok által az 1990-ig terjedő időszakra közösen kidolgozott hosszú távú együttműködési célprogramok. A fejlődő államokkal való együttműködésünket igazságos és egyenjogú alapokra építjük. Ezt szolgálta a kereskedelem, valamint az ipari és mezőgazdasági objektumok építésében, a nemzeti káderek képzésében való közreműködésünk, s a hosszú távú ipari kooperációra épülő egyezmények megvalósítása. A Szovjetunió továbbra is a tőkés országokkal való szilárd, kölcsönösen előnyös kapcsolatok építése, s e kapcsolatoknak a kölcsönös kötelezettségek szigorú betartása alapján történő bővítése mellett foglal állást. „A Szovjetuniónak a nemzetközi gazdasági együttműködés széles körű fejlesztését célzó irányvonala változatlan marad. Ez elvi irányvonalunk, amely a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban azt tükrözi, hogy a szovjet külpolitika céltudatosan törekszik a béke megőrzésére, az enyhülés és a népek közötti kölcsönös megértés elmélyítésére.” sére a népgazdasági beruhá* zások csaknem egybarmadát irányozzuk elő, s ennék nagyobb részét közvetlenül a mezőgazdasági termelés fellendítésére fordítjuk. Ezt a mezőgazdaságnak az élelmezést probléma megoldásában betöltött szerepe teszi szükségessé”. A tizenegyedik ötéves tervidőszakban az alábbi mértékben irányozzuk elő a mezőgazdasági kedését: termelés ri öve1976—1980 1981—1985 az évi átlagévi átlagévi átlagtermelés termelése termelése növekménye 1981—1985ben (százalék) 205,0 238—243 16—19 88,4 100—103 13—16 5,32 6,8 28 8,9 9,2—9,3 3—4 14,8 17—17,5 15—18 92,6 97—99 5—7 63,1 72 14 26,0 29,4 13 9,4 11,5 22 460 470—480 2—4 Az irányítás és a gazdálkodás színvonalának fejlesztését célzó tevékenységre áttérve Tyihonov emlékeztetett rá: „Pártunk Központi Bizottsága és a kormány intézked- sek komplexumát dolgozta ki a gazdasági mechanizmus tökéletesítésére, valamint annak érdekében, hogy a mechanizmus nagyobb mértékben szolgálja a hatékonyság és a minőség fokozását. Előirányoztuk a tervezési munka javítását, a gazdasági önelszámolás megszilárdítását, az anyagi és az erkölcsi ösztönzés fokozását.” x3 „Nagy gazdasági és társadalmi jelentősége van a mai viszonyok között annak, hogy fokozottabban bevonjuk a munkásokat, a kolhoztagokat és az alkalmazottakat a termelés irányításába, hogy emeljük a legnagyobb tömegszervezet, a szakszervezetek szerepét mindazon kérdések megoldásában, amelyek a termelésre, a dolgozók munka- és életkörülményeire és pihenésére vonatkoznak... „Az eltelt tíz ötéves tervidőszak méltóképpen szolgálta a kommunizmus építésének és a béke megszilárdításának nagy ügyét, a szovjet emberek életkörülményeinek javítását. Ezeknek a céloknak van alárendelve új, tizenegyedik ötéves tervünk is.” „Az alkotás és a béke, ez a két egymástól elválaszthatatlan fogalom, fölöttébb közel áll valamennyi dolgozó ember szívéhez, s ez határozza meg terveink lényegét. A mai bonyolult nemzetközi helyzetben, amikor aktivizálódtak az imperialista reakció és agresszió erői, a Szovjetunió, mint azt Leonyid Iljics Bresznyev hangsúlyozta, mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje és megszilárdítsa a békét, hogy megakadályozzon egy úi világháborút, s megbízhatóan szavatolja a szovjet emberek békés teremtő munkáját.” „Továbbra is lankadatlan figyelemmel kísérjük az ország védelmének megszilárdítását. Nem férhet hozzá kétség: dicső fegyveres erőinket minden szükségessel ellátjuk ahhoz, hogy megbízhatóan szembeszegüljenek az imperialista erőknek a katonai fölény megszerzésére irányuló kísérleteivel. Pártunk és népünk büszke az elért kimagasló vívmányokra és magabiztosan tekint a jövőbe. A kommunizmusért, iá békéért további megfeszített alkotó munka vár ránk. A nagy Lenin mondotta: ahhoz, hogy óriási építőmunkát végezzünk, kellő tudatosságot, eszmeiséget, önfeláldozást és állhatatosságot kell tanúsítanunk. A forradalmi harc és az új élet építésének egész hősi útja megmutatta, hogy ezeket a nagyszerű tulajdonságokat testesíti meg lenini pártunk, a szovjet nép — a nagy alkotó, harcos és építő nép! (Folytatás a 3. oldalon.)
