Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-27 / 49. szám
1981. február 27. ^ÉPÜJSÁG 5 Ügyek, ügyiratok: * Ä valamely elfoglaltságnak, tevékenységnek tárgya, intézkedést, beavatkozást kívánó helyzet, viszony, tényállás, folyamat. Az ügyirat - nevéből is kitűnik, hogy — valamely ügyre vonatkozó iratot jelenti. A hivatalos ügyirat a hatósághoz érkező beadvány illetve a hatóságtól belső vagy külső használatra kiállított hivatalos irat. A polgári ügyirat pedig polgári személyek egymás közötti ügyes-bajos dolgának írásba foglalt rögzítése, például bizonyítvány, elismervény, kötelezvény, nyugta, szerződés stb. Rendkívüli segélyek, hadiözvegyi járadék Ügyek, ügyiratok szempontjából talán iá legforgalmasabb hivatalok a 'tanácsok. Ha valakinek gondja, panasza, intéznivalója van — viszont tanácstalan, hogy hova forduljon —, felkeresi a községi, nagyközségi, városi, netán a megyei tanácsot. Mii a szálkái tanácsházára mentünk, - mégpedig abbéli „ügyünkből (kifolyólag”, hogy a kis település lakossága miféle élin'tézendők- re kéri ott a segítséget. Kérdéseinkre Gsátár Lajosné vb- tiitkár válaszait, hatalmas aktahiaimaz segítségével. — Évente ötszáz-ötszázötvenre tehető iaz ügyiratforgiáim, unik. Köztük jócskán vannak körlevelek, idézések és más egyebek. Konkrét ügyiben hozott intézkedésünk alig -haladja meg taz évi harmincat. Ezek közé soroljuk a rendkívüli segélykérelme - két. Az elmúlt esztendőben ebből tizenhat volt... — 'Elég sokan kértek segélyt — mondom: — Éppen az a baj, hogy a tizenhat rászoruló közül egyetlen egy sem fordult kérelemmel a tanácshoz. Az emberek általában szégyellik, hogy rászorulnak ia segélyre. Ha hivatalból nem kezdeményeznénk az ilyen „ügyeket”, azt hiszem, egy sem lenne belőlük. — Tehát a tanácsok kezdeményező szerepe jelentős? — Így igaz. Ismernünk kell a településen élőket örömükkel, gondjaikkal együtt — mondja a vb-titkár, miközben egy jellemző „Előadói ívet” tesz elénk. Mielőtt tanulmányozni kezdenénk az iratot, a következő magyarázatot fűzi hozzá: — özvegy Buda Józsefné a községben lakik. Férje a II. világháborúban eltűnt. 1943. januárjában adott utoljám életjedit magáról... Az elmúlt esztendő őszén beszélgettem az idős asszonynyiai, s iákkor javasoltam neki, hogy igényelje a hadiözvegyi járadékot. Az asszony a tanács segítségével elkészítette a kérvényt és elküldték a szekszárdi járásbíróságnak. Mivel a végzés csaik tavaly október 13-án emelkedett jogerőre, az előtte néhány nappal érdeklődő ügyfelet azzal küldték haza, hogy a bizonyos 13-a után postán küldik meg címére. A hivatalos papír csak idén február 20- á-n érkezett Szálkára, ugyanis Buda Józsefné azon a napon utazott be ismét érte... (A végzés kiadásának dátuma jól olvashatóan 1980. október 31.!) Más... A megyeszékhely közelében lévő kis településnek imég nincs meg a köz- ségfejiesztési hozzájárulási előírása erre az esztendőre. De sebaj! Az „ez ügyiben” íródott mérséklési kérelmek máris szép számmal érkeznek a tanácsra... Rövidített határidők A megyei tanács végrehajtó bizottságának egyik'irányelve alapján rövidített ügyintézési határidőket állapítottak meg Tolnában a helyi tanácsok, a járási hivatalok és a megyei tanács osztályai. Legutóbbi ülésén a szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága is határozatot hozott erről, hiszen az állampolgárok ügyeinek gyors intézése fontos társadalmi érdek. A megyeszékhelyen a .tanácsnál az eddigi 30 napos határidejű típusok közül 42-őt azonnal elintézendővé tettek. A három napon belül elintézendő ügyek közé 7 típust, a nyolc napon belül végrehajtandókhoz 25-öt soroltak, s 11-félét kell tizenöt napon belül elintézni. A batáridők határozatban rögzített rövidítése örvendetes tény megyeszerte. Hozzá kell azonban tenni, hogy legitöbbször eddig sem a maximális, 30 napos határidőhöz tartották magukat a tanácsi dolgozók. IHoföriusok Ügyeket erőltetetten kicsikaró, ok nélkül, tá'n szórakozásból jelentgető, gyakran rosszirtdulattól sem mentes emberektől szabályosain rettegnek a különböző szak- igazgatási szervek, intézmények előadói, főelőadói, osztály. és más vezetői. Ez teljesen érthető is, hiszen a notórius panasztevők „ügyeinek” kilencvenkilenc százaléka vélt sérelem, s je- lentgetéseiket csupán unaloműzőnek tekintik. Szívesen várakoznak „nagy emberek” előszobáiban, majd pontosan idézett paragrafusokkal, határozatokkal igyekeznek alátámasztani .látomásaikat, vagy egy elejtett szóból ki- kerékített rágalmazásukat. Időt, energiát nem kímélve járják a hivatalokat, s mindenütt azzal búcsúznak, ha ügyüket nem az általuk elképzelt módon, az általuk megálmodott szankciók alkalmazásával zárják, majd mennek tovább, jelentenek feljebb. Sajnos, fogalmazhatunk úgy, hogy minden városnak, minden nagyobb településnek megvan a maga egy-két megrögzött feljelentgetője, Pontosan tudják, hogy a panasztörvény értelmében bejelentésüket ki kell vizsgálni. Vagyis ők nem élnek, hanem visszaélnek az említett törvénnyel. Ezenkívül rengeteg fölösleges munkát adnak az ügyintézőknek, ugyancsak ok nélküli izgalmat okoznak a feljelentettnek. Nem beszélve az ilyen ügyek anyagi kihatásáról... Ügyintézés ügyirat nélkül Ügyeink egymás között is akadnak szép számmal, és a legtöbbhöz nem kell semmiféle okmány, kérvény, feljegyzés vagy más hasonló irat. Esetleg egy-két kemény szó, fenyítés és az ügy ad acta... Így van ez a gyerekeknél is. Számtalan intézni való akad. És egy sem lényegtelenebb, mint a felnőtteknél. Sőt, sok lényegesebb, és nem egy esetben felnőttesen intézkedik a gyerek is. Nézzük csak a kis Mártit. Csípőre tett kéz, mint egy kardos menyecske. És a Márton? Bizony már hátrálóban. íme: egy ügy el- intéztetett. Apróságok Vannak dolgok, amelyek az ügyek legszerényebbjének kategóriájába sem illenek be. Ezek az úgymond apróságok. De olyan apróságok, amelyek kellően megkeserítik az ügyfélnek sem nevezhetők napjait. Előfordul, hogy a postás, illetve a hírlapkézbesítő nem hozza meg az előfizetett sajtóterméket. Mit csinál ilyenkor az állampolgár? Telefonál a hírlaposztályra, s kéri, hogy az újságot vagy folyóiratot pótlólag szíveskedjenek bedobni levél- szekrényébe. A vonal másik végén közli az ingerült hang, hogy majd említi a kézbesítőnek... Elmúlik egy hét. Űjabb telefon. Néhány nap elteltével megismétlődik az egész. Az állampolgár már éhezik a szóra, hogy „elnézést”, s mérges is... És csak azt hallja: „Kérem, mi megteszünk mindent”. Az állampolgár köszöni a hivatalnokok önfeláldozását, s Várja az évek óta gyűjtött folyóirat kimaradt számát. De az nem érkezik meg. Sőt! Még egy „Hivatali válasz-levelezőlap” sem, amin kimagyarázkodnának... Február lévén, igen borsos áron kaphatóak a virágok. A megyeszékhely régi központjában alig néhány napja nyílt üzletben 16 forint egy apró csokor ibolya. S ha valaki ezt megveszi, vessen magára — gondolhatnánk, amikor a parányi csokor a vásárlást követő reggelre teljesen elfonnyad. Ekkor a vásárló jószándékkal telefonál az üzletbe, hogy új bolt lévén, igyekezzenek vigyázni jó hírnevükre. A vonal másik végén az üzletvezető-helyettes közli, hogy a virágokat Budapestről kapják... és ő is hasonlóan járt a tavaszi csokorral. Majd vidáman belekacag a kagylóba. Nevetését kolléganői hangos hahotája festi alá. Az állampolgár megkérdezi, hogy „ügyén” mi a nevetséges? A válasz: — Annyi hasonló panasz volt már... — zavart csend. És a folytatás, már ingerültebben: — Ne gondolja, hogy csak magával foglalkozunk. Van nekünk más, érdekesebb témánk is. (Mennyivel másként hangzott volna, és oly sok más esetben egy udvarias „pardon, hibáztunk”! Remélhetően az ügy jó kezekbe került... Jogsegélyszolgálat A jogsegélyszolgálat intézménye idestova hat esztendős. Az országban először 50 üzemnél vezették be kísérletképpen, majd azok tapasztalatai alapján országszerte. Megyénkben 43 jogsegély- szolgálat működött 1979-ben. Számuk az új rendelkezés következtében tovább növekedett. Míg 1977-ben 1766 ügyben adtak felvilágosítást, segítséget vagy képviseletet, addig 1979-ben már 2121-ben. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa közgazdasági osztályának vezetőjét, Egyed Dezsőt a jogsegélyszolgálatok munkájáról kérdeztük: — Nagyon kedvezően fogadták a dolgozók ezt az intézményt: hamar felismerték, hogy érdekképviseleti szervet hoztak létre érdekükben. Megyénkben önálló és más vállalathoz kapcsolt jogsegélyszolgálati forma létezik. És még egy: mi, 1978-ban létrehoztuk az SZMT mellett működő jogsegélyszolgálatot is. Az utóbbi formának a megszervezésével az volt a célunk, hogy megteremtsük azoknak a dolgozóknak az érdekképviseletét is, akik nem tartoznak az előbbi kettőből egyikhez sem. — SZOT-irányelv rögzíti a jogsegélyszolgálatok munkáját, és az ügyekben való közreműködést. — A vállalati szakszervezeti bizottság irányítja a jogsegélyszolgálatot. Az szb jóváhagyása kell egy-egy ügy képviseleténél. A szolgálatok feladata elsősorban a munkaügyi és a társadalombiztosítási ügyekben való részvétel. Nagyon (fontos, hogy ezeknél ne csak felvilágosítást és tanácsot kapjanak a dolgozók, hanem konkrét érdekképviseletet is. Egyes • családjogi ügyekben is indokolt a képviselet. Vagyonjogi ügyekben csak tanáccsal segíthetünk. De, például szándékos bűn- cselekményekben indított ügyekben a felvilágosításon kívül, még egy iratot_se szerkeszthet meg a jogsegélyszolgálat. — Ügycsoportokat ismertetett ... Melyeknél veszik leginkább igénybe a dolgozók a j ogsegély szolgálatot ? — A várakozástól eltérően kevés a munkaügyi és a társadalombiztosítási ügy. Zömmel inkább családjogi ügyeknél; gyermekláthatásnál, szülő- és gyermektartásnál kérik a szolgálat közreműködését. — Miként vélekednek az érintettek a jogsegélyszolgálatok munkájáról? — Ügy tapasztaljuk, hogy elégedettek a dolgozók. Ám nemcsak ők! A megyei bíróság is szervezettnek és alaposnak találja a jogsegély- szolgálatok érdekképviseleti munkáját és felkészültségét. Orvos a taxiban Közismert, hogy a körzeti orvosok meglehetősen leterhelitek. Körzetük nagy, rendszeresen tanítanak éjszakai ügyeletet. Munkájuk végzéséhez pedig kiegyensúlyozottság, pihent test és lélek szükségeltetik. .. iÉs mégis... Sokan fittyet hánynak mindennek, az orvost hoppmestemek vagy éppen szobalánynak tekintik. Nem ritka, hogy a „körzetit” riasztja egy hozzátartozó: „Azonnal jöjjön a beteghez”, laki egy idős asz- szony, és mindössze ennyi a Ibetegsiég: — írjon mór föd egy kis B-vitannint, meg a szokásos cseppeklből. A néni a délelőtti rendelésre benézett ugyan, de nem futotta a cérnájából kivárni a sorait. Egy másik „ügy”, ami szintén nem egyedi. Riasztják az orvost. A beteg rosszul van, s már kétszer vodlt infarktusa... A doktor — mivel kocsija szervizben van — taxiba vágja magát... A körzetébe nemrég költözött asszony a „beteg”, ágyban fekszik, s láthatóan élvezettel szívja a Symphoniát. Hogy mi a baja? Szédül és gyengének érzi magát. Igaz, két napja nem evett, csak ivott és cigaret- rázott... Hát ez is ügy. De nem pro, hanem kontra. És ilyenkor mi van? Az oldalt készítették: Czakó Sándor, V. Horváth Mária és Szűcs László János. \7, ügy mellé kávé és cigaretta is dukál... Csendélet
