Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-27 / 49. szám

XXXI. évfolyam, 49. szám. ARA: 1,40 Ft. 1981. február 27., péntek Mai számunkból KÉT TERMELÉSI RENDSZER EGYESÜLT 3. old. CSALÁD — OTTHON 4. old. ÜGYEK, ÜGYIRATOK 5. old. BÜTORLEMEZ POZDORJA ÉS FAFORGÁCS KEVERÉKÉBŐL 3. old. Megújuló mezőgazdaság A mikroprocesszorok vi­lágát éljük — viharos gyor­sasággal nyugdíjba küldtük a logarlécet. Manapság csaknem minden mezőgaz­dasági üzemben dolgozó ve­zető zsebében ott lapul a kis számológép, és az alap­adatok ismeretében pillana­tok alatt kiszámolja, ho­gyan alakult például az egy hektárra jutó költségráfor­dítás és a hozam viszonya. Mostanában azonban nem csak a mennyiséget, hanem a minőséget is szá- mítgatják, mert hát hiába adnak mondjuk az állatok­nak sok, de gyenge minő­ségű abrakot vagy tápot, a súlygyarapodás lényegesen lassúbb, mintha kevesebb, de nagyobb beltartalmi ér­tékű takarmánnyal etetnék a jószágot. A kötelező ta­lajvizsgálatok következté­ben azt is pontosan lehet tudni, hogy az adott, kultú­rának mennyi szerves és műtrágyára van szüksége. A számításokat azonban nemcsak részletekben kell elvégezni, hanem az alap­kérdésekben is: érdemes-e a meglevő területen a ko­rábban termesztett növé­nyeket „megtartani”, nem lenne-e célszerű más. a környezeti viszonyokat job­ban értékesítő növényféle­ségeket vetni, vagy legelőt telepíteni oda. ahol alig- alig hoz valamit a napra­forgó. A mezőgazdaság más ága­zatokhoz képest rugalma­sabban tud alkalmazkodni a kül- és belkereskedelmi, az élelmiszeripari igények­hez. A föld adott, az üze­mek zömében a gépesített­ség kielégítő, e mellé nem kell más, mint időben fel­ismerni, hogy melyik ter­méknek gazdaságos a pia­ca, s a lehető leggyorsab­ban változtatni a termelés szerkezetén. Szerencsére, a gazdaságok többségében ve­zető és beosztott egyaránt jól tudja: csak versenyké­pes, jó minőségű terméke­ket érdemes előállítani. A megújulás a mezőgaz­daság minden ágazatára jellemző. Nem volt nehéz felismerni, hogy az abrak­takarmány akkor értékesül a legjobban, ha feletetik az állatokkal, a húst feldol­gozva juttatják a piacra, hogyha növelik a tej hoza­mot, kevesebb tehén is ké­pes biztosítani a tejipar igényeit, hogy szántás nél­kül is lehet gabonát ter­meszteni, mert hisz ez a módszer számos országban már évek óta bevált gya­korlat. A már-már papírvékony­ságúra zsugorodott zsebszá­mológép azonban önmagá­ban mindehhez nem elég. Termékeny üzemi légkör, és bátor kockázatvállalás nélkül a számok üres ada­tok maradnak. DVM A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa elfogadta a Központi Bizottság beszámolóját Kádár János beszéde a zelenográdi nagygyűlésen , * RU **"**(, ......** *..H A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXVI. kongresszu­sa csütörtöki ülésén ARVID PELSE, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja el­nökölt. Elsőnek a Moldavai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, SZEMJON GROSSZU szólalt fel. Beszédében részletesen kitért a Központi Bizottság beszámolójának külpolitikai megállapításaira is. Különö­sen élesen szólt azokról a kí­sérletekről, amelyek a szo­cialista közösség megbontá­sára irányulnak. Részletesen szólt a Molda­vai Szovjet Szocialista Köz­társaság eredményeiről, kü­lönösen a mezőgazdaságban elért gyors fejlődésről. A szovjet bányászok üd­vözletét a Krasznodon—Ugol Bányászati Egyesülés „Ifjú Gárda” bányájának brigád- vezetője, ALEKSZANDR KO- LESZNYIKOV tolmácsolta. Szólt a bányászok eredmé­nyeiről, de gondjairól is. El­mondotta : a Don-medencé- ben ma már mind nehezeb­bé válik a kitermelés. Ép­pen ezért a bányászoknak új gépekre, berendezésekre van szükségük és sürgős feladat­nak tartják, hogy a tudo­mány és az ipar együttmű­ködésével ezeket elkészítsék. MUHAMEDNAZAR GA- PUROV, a Türkmén Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára is a köztársaság eredményeit emelte ki felszólalásában. El­mondotta például, hogy Türkméniában rendkívül megnőtt a földgáz- és a nyersolajtermelés. A földgáz kitermelése ma már megkö­zelíti az évenkénti 70 mil­liárd köbmétert. Jelentős eredmény a mezőgazdaság fejlődése is. A mezőgazda­ság fejlődését azonban jelen­tősen akadályozza a víz­hiány. Bár a Karakum- csatoma tovább épül, a köz­társaság jó termőföldjeit a víz hiányában nem lehet hasznosítani. A Türkmén Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára éppen ezért támogatta azt a javaslatot, amelyet korábban Kunajev kazah és Rasidov üzbég köztársasági első tit­kár terjesztett elő: építsenek nagyszabású vízrendszert, amely a szibériai folyók vi­zének egy részét a haszno­sítható szűzföldekre juttatja el. Az örmény Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, KAREN DE- MIRiCSJAN a többi között utalí arra, hogy 60 évvel ez­előtt alakult meg az örmény Szovjet Szocialista Köztársa­ság, és nemrég emlékeztek meg arról, hogy örmény- ország keleti része csatlako­zott Oroszországhoz. Az orosz nép a keleti népek igaz ba­rátjának bizonyult, nagy se­gítséget, támogatást nyújtott nekik gazdasági felvirágzá­sukhoz, kultúrájuk, művelt­ségük emeléséhez. Demircsjan beszámolt az örmény SZSZK eredményei­ről. A többi között szólt az ipar gyors fejlődéséről is. A habarovszki határterü­leti pártbizottság első titká­ra, AEEKSZEJ CSORNIJ, a szovjet Távol-Kelet eredmé­nyeiről és gondjairól szólt, s a többi között méltatta a körzetnek a Bajkál—Amúr- vasútvonal építésével együtt járó gyors fejlődését. Hang­súlyozta azonban: Szibéria és a Távol-Kelet gazdasági hasznosításához sürgető szükség van komplex prog­ramok kidolgozására. Ugyan­akkor azt is elő kell segíteni, hogy megfelelő számban te­lepedjenek le a vidéken a dolgozók, s ehhez megfelelő szociális, kulturális létesít­ményeket, lakásokat kell ki­építeni. Az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, KARL VAJNO a mezőgazdaságról, a köztársa­ság számára rendkívül fon­tos gazdasági ágazatról szólt. Ö is foglalkozott az eszmei­politikai harc kérdéseivel, hangsúlyozva: Észtország földrajzi helyzeténél fogva is olyan területen fekszik, ahol különösen erőteljes az ellen­séges propaganda. Az utóbbi időben a különböző burzsoá propagandaszervek valóságos lélektani háborút indítottak (Folytatás a 2. oldalon.) A műszaki bázis az egész tagságé Az Autóklub programja Közel hat éve írtunik elő­ször arról, hogy ia Magyar Autóklub Tolna megyei szer­vezete műszaki bázist épít. Tavaly elkészült az állomás, a tanácsi szervek és vállala­tok támogatósával, s más szervek erkölcsi segítségével megvalósult a régi álom. Most már van mivel „csalo­gatni” a több mint negyven­ezer autótulajdonost a klub tagjai közé. A műszaki bázison tartotta idei első gyűlését a megyei szervezet vezetősége. Az új üzenn bemutatása nem sze­repelt a napirenden, de min­den vezetőségi tag nagy fi­gyelemmel szemlélte a jól szervezett, pontos munkát, a figyelmes és gondos ügyfél- fogadást. Ez a bázis sokkal nagyobb létszámú tagság igé­nyét is kielégítené, az elekt­romos és egyéb (berendezés a folyamatos, tervezett munka révén nemcsak a jelenlegi 2500 klubtagot, illetve jár­művét tudná kiszolgálni, ha­nem sokkal többet. Ezért — meg a műszáki ál­lomás jövedelmezőbbé tétele érdekében is — indokolt volna, ha a taglétszám nö­vekedne. Ugyanis a 'megyei szervezettől jövő igények — tehát a javítás, diagnosztikai vizsgálat, fényszóró-beállítás, vizsgára való előkészítés és vizsgáztatás — ma még ke­vés munkát adnak. Tehát több tagra van szükség ah­hoz, hogy itt többen javít­tassanak. Mert az üzemnek a (bevétele képezi a megyei szervezet működéséhez szük­séges pénzeszközök egy ré­szét. A másik részt a tagsági díjakból szedik be. De, amint az elmúlt évek kis számú * <• • . • : tagsága, illetve a tagdíjak alacsony összege, nem tette volna lehetővé — egy ilyen korszerű üzem felépítését — így a megyei szervezetnek a jövőben is kötelességei vannak, például másutt mű­szaki állomás építését előse­gíteni. A szekszárdi állomáson rendszeres klubfoglalkozást tartanak — élménybeszámo­lók, diavetítések, oktatások — és a negyedik negyedév­ben elkezdik a vezetőjelöltek Tanácskozás a pártfegyelmi munkáról Tegnap a megyei pártbi­zottság oktatási igazgatóságá­nak nagytermében egész na­pos tanácskozást tartottak a pártfegyelmi munkáról a me­gyei, városi, járási és fegyel­mi jogkörrel rendelkező köz­ségi és üzemi pártbizottságok fegyelmi bizottsági tagjainak részvételével. Részt vettek a tanácskozáson a pártbizottsá­gi első titkárok, illetve titká­rok is. Dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára köszön­tötte a résztvevőket, köztük dr. Suhajda Józsefet, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága titkárságának tagját, K. Papp Józsefet, a KEB tagját, a megyei párt- bizottság első titkárát, majd Hoffmann János, a megyei fegyelmi bizottság elnöke adott tájékoztatót a KEB ál­tal januárban rendezett két­napos tanácskozásról, a me­gyében folyó pártífegyelmi munkáról és feladatokról. Ezután dr. Suhajda József és K. Papp József szólalt fel, majd délután Pallos János, a KEB munkatársa tartott elő­adást az új, a pártalapszer- vezetek és pártszervek fegyel­mi munkájához készült út­mutató értelmezéséről. Ez­után a tanácskozás résztve­vői öt csoportban vitatták meg a pártfegyelmi munká­val kapcsolatos kérdéseket, gyakorlati tapasztalatokat. oktatását. Tágas, világos, jól berendezett műhely —-----------------------------------------------------------------------­i ád ár János csütörtökön Zelenográdba látogatott, ahol forró hangulatú barátsági nagy­gyűlésen találkozott a kerület dolgozóival. Beszédét a 2. oldalon közöljük. (Képtávírónkon érkezett.) Korszerű műszerek segítik a szerelőket

Next

/
Thumbnails
Contents