Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-26 / 48. szám

4 1981. február 26. rtÉPÜJSÁG Művészet és ifjúság Megkezdődölt a bemutatósorozat FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Nemzetiségi oktatás Legnagyobb nemzetiségi megyénkben Baranyában, megszervezik a szerb-horvát nyelvű középiskolai oktatást és ősszel létrehozzák az első délszláv osztályt a pécsi Ja­nus Pannonius Gimnázium­ban. Az iskola Baranyán kí­vül Somogy, Tolna és Bács- Kiskun megyéből fogad majd diákokat. A nem helybeli gyerekek kollégiumban kap­nak otthont és a jó tanulók ösztöndíjban részesülnek. Ez­zel az intézkedéssel létrejön Pécsett a nemzetiségi nyelv- oktatás teljes struktúrája. Már több pécsi általános is­kolában fblyik a német nem­zetiségi nyelvoktatás, míg a délszláv kisdiákoknak önálló általános iskolájuk és saját kollégiumuk van a városban. Középiskolai szinten a Leő- wey Klára Gimnázium adott otthont a német nyelvi tago­zatnak és ugyanezt a szere­pet fogja betölteni a szerb- horvát nyelvű oktatásban a Janus Pannonius Gimnázium. Az idén másodszor kerül sor Művészet és ifjúság cím­szó alatt az amatőr művészeti csoportok, együtesék és szó­listák bemutatóim. A Művészet és ifjúság ak­ciót a KISZ Központi Bizott­sága hirdette meg. A megyei rendezvények irányításában, lebonyolításában részt vesz az ifjúsági szövetségen kívül az úttörőelnökség, a megyei művelődési központ, a KÓ- TA megyei szervezete, a csa­ládi és társadalmi ünnepeket szervező irodák, a TESZÖV, a megyei tanács .művelődés- ügyi osztálya, az SZMT, a fogyasztási és a kisipari szö­vetkezetek megyei szövetsé­ge. A program összetettsége és sokoldalúsága" teszi szüksé­gessé és ezzel együtt jelen­tőssé ezeknek a szervezetek­nek, intézményeknek az ösz- szefogását. A fiatalok nagy tömegei vesznek részt a programokon, és ez a szabad idő eltöltésének kétségkívül egyik legjobb formája. Mint az akció neve is mutatja, cél az ifjúság művészeti nevelé­se. A különféle művészeti ágakat gyakorlóiknak pedig szervezett bemutatkozási le­hetőség, ami a fejlődésük biztosítéka. Ami a művészeti együtte­sek fejlődését illeti, az ak­ciósorozat még ennél is töb­bet jelent számukra, mert szakértő zsűri vesz részt a bemutatókon és azt követően minden szereplő csoportot, illetve egyéni bemutatkozót értékelnék. Már az idén lát­szik az eredménye, mert az eddigi .bemutatók bizonyítot­ták, hogy egy év alatt is fejlődött az együttesek több­sége. A sorozat február közepén megkezdődött, amikor a nép­tánc, népzene, népdal és a népi együttes kategóriában lépték fel a csoportok Pak­son. A vers- és prózamondó­verseny elődöntője Bonyhá- don és Székszárdon volt. Vasárnap, március elején, az irodalmi színpadok, színját­szók, úttörőzenekarok, szóló­hangszeresék, kumíarazené- szek és pol-beat együttesek, lépnek színpadira a megye városaiban. Székszárdon kerül sor a vers- és prózamondóverseny döntőjére. Ez az a kategória, amelynek a legjobban örül­hetünk, hiszen az elmúlt években még az országos versenyek elődöntőjén is na­gyon kevesen indulták Tol­na megyéből. Az idén a be­mutatón nyolcvan versmon­dó , szerepelt, ami jelentős előrelépésnek számít ezen a területen. A további szakmai segítségnyújtás lehet a biz­tosítéka annak, hogy a szín­vonlai is emelkedjék. Valahány rendezvényt fel­sorolni lehetetlen, mert a bemutatósorozat szombaton és vasárnaponként egészen április negyedikéig folytató­dik. Márciusban már a .ta­vaszi ünnepségekhez kapcso­lódnak, a Forradalmi ifjúsá­gi napok, illetve az úttörő és kisdobos kulturális szem­lék részeként. A középisko­lások számára ez a rendez­vénysorozat egyben a Heli­kon-ünnepségek „elődöntő­je” is. Míg a felnőtt- és gyer­mekcsoportok munkáját ok­levéllel és szakmai segítség- nyújtással jutalmazzák, ad­dig a középiskolások bronz, ezüst és arany minősítést kapnak. Az arany fokozatot elért együttesek, illetve szó­listák számíthatnak arra, hogy meghívják őket a He­likon-ünnepségekre. Néhány fontosabb rendez­vényre azért már most ér­demes felhívni a figyelmet. Március 15-én kerül sor Bonyhádon a megyei diák­napra, ahol a középiskolai kórusok és a gálaesten a töb­bi művészeti ág legjobbjai szerepelnek. A Tanácsköztársaság év­fordulóján lesz á rendez­vénysorozat következő gála­műsora Tamásiban, az ifjú­sági nlap keretében. A har­madik a felszabadulás év­fordulójának ünnepségei kö­zött kap helyet Dombóváron. Bemutatkoznak a rendezvé­nyeken a megyei KISZ-bi- zottság ösztöndíját elnyert amatőr képzőművészek, a fotó-, képző- és díszítőművé­szeti pályázat legjobbjai. Mivel utazzunk? Fiatal feltalálók Több községi alapszerve­zetnél felvetődött a kérdés, hogy a KISZ-tagság mivel utazzon el a járási-városi, vagy akár más községbeíi KISZ-rendezvényekre? A megyei KISZ-bizottság ille­tékesei adtak választ a kér­désre. A kiemelt megyei ren­dezvényekre, ezek például a Forradalmi ifjúsági napok fontosabb eseményei, a me­gye, a városi, járási bizottsá­gok közösen szervezzenek autóbuszjáratokat. Ezeken a megjelenés nem okoz nehéz­séget. A képzések, tovább­képzések tábori útiköltségeit a kiíró szervek, tehát a KISZ-bizottságok, úttörő- elnökségek fizetik. A Művészet és ifjúság be­mutatósorozatára az együtte­seket a fenntartó szerv és a megyei KISZ-bizottság utaz­tatja. Ez esetben a középis­kolások vannak némileg ne­hezebb helyzetben, de az egyéni szereplők, énekesek, szavalok utazásának költsé­geit átvállalhatja az iskola, vagy annak a KlSZ-bizottsá- ga, hiszen erre a célra meg­vannak a megfelelő költség- keretek. Más a helyzet a több napos túrák, sportprogramok és egyéb rendezvények ese­tében. Ezekre a KlSZ-szerve- zetek egyénileg utaznak. Ha például több napos túrára in­dulnak, úgy csak odamenni kell, a többi már a szervezők dolga. A KISZ-tag teljes el­látást, sőt még szórakoztató, tartalmas programot is kap, megéri hát a buszköltséget. De erre tulajdonképpen a legritkább esetben van szük­ség. Ugyanis sok vállalat, termelőszövetkezet, intéz­mény rendelkezik saját kis vagy nagy busszal, és ezeket igen szívesen bocsátják a fia­talok rendelkezésére. A kér­dés akkor fel sem merül, ha kirándulásról van szó, mert akkor minden esetben terem­tenek buszt a fiatalok. Sokan rendelkeznek személygépko­csival, és ha összeadják a benzin árát, csak pár forint jut egy főre. Nem olyan nagy a megye, hogy a ren­dezvényeken való részvétel­nek az utazás jelenthetné akadályát. A magyar kiállítás pavilonja Moszkvában, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa tiszteletére rendezett ifjúsági tudományos és műszaki kiállításon. Az itt látható termékeket a KGST-országok fiatal feltalálói tervezték. Jazz - művészi fokon Február 16-án Székszárdon a megyei művelődési köz­pontban közkívánatra megismételték a szekszárdi amatőr Jazz-Bigband együttes műsorát. A „telt ház” néha túlzás, de ebben az esetben a valóságot leghűségesebben tükröző kife­jezés. Egy nappal korábban a tamási Gőgös Ignác Művelő­dési Központ adott szereplési lehetőséget az együttesnek, a siker ott sem maradt el. A teljes repertoárt felsorolni képte­lenség, a kétórás műsor számai közül különösen nagy sikert aratott Razaf: Hangulatban és Rimszkij-Korszakov: Hindu dal című műve a nagyzenekar interpretálásában. Fúvósok Jazz-balett Átélés Több mint TZde,év' hogy pártunk Központi Bi­zottsága mélyrehatóan ele­mezte az ifjúság társadalmi helyzetét, az ifjúság körében végzett politikai munka ta­pasztalatait és megjelölte a további teendőket a párt-, ál­lami, és gazdasági szervek­nek, a társadalmi szerveze­teknek. A Központi Bizottság 1970. (február 18—19-i hatá­rozata helyességét az eltelt időszak gyakorlata messze­menően igazolta. Az ifjúsági munka fejlődé­se azonban nem egy stabil, változatlan és mozdulatlan közegben ment végbe. Ebben a folyamatban végig benne volt az élő, eleven társadalmi valóság, a folytonos változás és mozgás. Régi problémák szűntek meg, előreléptünk egy sor területen, ugyanakkor újabb kérdések követeltek választ, új ellentmondások keletkeztek. A fiatalok eszmei, tudati arculata a ’ dinamikus átala­kulás korát élő társadalmunk­ban ellentmondásos, bonyo­lult folyamatokon keresztül alakul ki. A fiatalok tudatfor­málásának tényezői azok a körülmények, amelyek között, s ahogy végezzük politikai, gazdasági és kulturális építő­munkánkat. Egyre erősebben bontako­zik ki a tudományos techni­kai forradalom, a technikai civilizáció pedig elsősorban a fiatalok civilizációja. Űj jelenségek, tendenciák, ellentmondások figyelhetők meg magában az ifjúságban is, amelyek átszövik egész életét. Az ifjúságra is erősen hat a felgyorsult élettempó. Mindez nemcsak a fiatalok növekvő leterheltségében, az őket érő információdömping- ben mérhető, de nagy szere­pe van a (fiatalok egyéniségé­nek formálódásában is. Mind­ezek azt is jelentik, hogy ma­gasabb követelmények maga­sabb szinten várnak megol­dásra. Hogy ez mennyire így van, elég megemlíteni gazda­sági építőmunkánk megválto­zott körülményeit, illetve az ideológiai harc bizonyos fokú kiéleződését. hiba lenne mun- L-Zcf C kánk értékelésével és a feladatok kijelölésével csak a kiinduló helyzetet fi­gyelembe venni, és az időköz­beni változásokat mellőzni. Így van ez a gazdaság, a tár­sadalom politikai életének minden területén, de különö­sen áll az ifjúságpolitikai munkára. A ma ifjúsága nem azonos a 10 évvel ezelőttivel, mint ahogy a politikai fel­adatok sem azonosak. A 80- as években új feladatokat, új körülmények között kell meg­oldanunk, mégpedig nagyobb eredményességgel és haté­konysággal. Természetesen az új politikai! feladatok az MSZMP régóta gyakorolt és bevált általános politikáján belül a megvalósítás módsze­reiben keresendők. Alar>vető- en ezt tükrözik pártunk XII. kongresszusának határozatai is. A fejlett szocialista társa­dalom építésének változó nemzetközi és hazai feltételei, a fejlődéssel együtt járó nö­vekvő követelmények még in­kább igénylik az egész társa­dalom — benne az ifjúság — végrehajtásban való részvéte­lét. Közös feladataink csakis közös munkával hajthatók végre sikeresen. Ebben a munkában fiataljainkra is fo­kozottabb felelősség hárul, hiszen az idősebb nemzedék utánpótlását az Ifjúság adja, rájuk vár a hosszabb távú cél­kitűzések végrehajtása, a po­litikai és gazdasági építő­munka folytatása. A szocialista forradalom különböző szakaszaiban, így a fejlett szocialista társada­lom építésének időszakában is nélkülözhetetlen az idősebb és fiatalabb nemzedék egysé­ge, részvétele a társadalmi haladásért vívott harcban. És ebben az egységben, kapcso­latban a felnőtteké kell hogy legyen az irányító, befolyáso­ló szerep, hiszen az idősebb nemzedék kötelessége felké­szíteni a maga ügyének to- vábbfolytatóját, az ifjúságot. Hogy mire kell felkészíteni világosan mutatja az, hogy nem kisebb feladatnak kell megfelelniük, mint a fejlett szocialista társadalom felépí­tése. Ez nemcsak az ifjúságra ró nagyobb felelősséget és fel­adatokat, hanem a velük 'fog­lalkozó párt- és társadalmi szervezetekre is. Tehát ilyen viszonyok kö­zött kell keresnünk azokat a módokat, lehetőségeket, hogy hogyan tudjuk még jobban megoldani a feladatokat, az ifjúság szocialista nevelését. A felsoroltak ilgo-1' san mutatják, hogy helytelen alapállás lenne korábban megfogalmazott feladatok végrehajtását időben túlhala­dott körülmények között vizs­gálni, a fejlődéssel együtt járó változásokat figyelmen kívül hagyni. Lehet, hogy amit ko­rábban eredményként emlí­tettünk, az ma már kevés. És amit ma elérünk, az holnap már nem lesz elég. Eredmé­nyeinket újra és újra meg kell erősíteni, mégpedig egy lépéssel mindig továbblépve. Az élet és a politika egyetlen területe sem tűri az egy hely­ben topogást, de az ifjúsági munkában különösen káros lehet. Az ifjúságpolitikai munka változó feltételeinek figye­lembevételét hangsúlyozva azonban szükséges megje­gyezni, hogy a Központi Bi­zottság határozatában foglal­tak ma is élő, aktuális fel­adatokat tartalmaznak, amelynek végrehajtása hosz- szabb távon napirenden kell hogy legyen. Helytelen szem­lélet lenne a határozatot „le­jártnak” minősíteni, és a si­keres végrehajtást elkönyvel­ni. Az ifjúság közötti munka nem tűri sem a kampány­szerűséget, sem a feladatok „kipipálását”. Az ifjúság körében végzett munkát nem elég egyszer megszervezni, a feladatokat egyszer sikeresen végrehajta­ni, hiszen ifjúságon mindig az egymást váltó és mindig változó korosztályokat ért­jük. Sok-sok példa bizonyítja — éppen ebből kiindulva — hogy számos területen vi­szonylag könnyű a fiatalok bizalmát megnyerni, de leg­alább ilyen könnyű azt elve­szíteni. Ezt feltétlenül szem előtt kell ■ tartani a fiatalok körében pártmegbízatást tel­jesítő kommunistáknak, a párt- állami és gazdasági szervek vezetőinek. Csakis folyamatos munkával, a szüntelen fejlődés igényével lehet még eredményesebb if­júságpolitikai munkánk. II." munkát igényel leieniOS az eredmények megtartása is, de ezek to­vábbfejlesztése még nagyobb feladatot jelent. A látványos eredmények időszakán túl­jutva ma már elsősorban tervszerűbb, folyamatosabb és hatékonyabb munkára van szükség. Olyan munkára, amely a holnap és a holnap­után feladataival számol, fi­gyelembe veszi az élet dina­mikus változásait, a társada­lom és ifjúság változó sok­rétűségét és ennek megfelelő tennivalókat, munkastílust, munkamódszert alakít ki. SÄGILÁSZLÓ a szekszárdi járási pártbizottság politikai munkatársa

Next

/
Thumbnails
Contents