Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-26 / 48. szám

2 ^ÉPÜJSÁG 1981. februáriam. Gáspár Sándor: A Szovjetunió a világbéke védelmezője Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a nagy népi hurál elnökségének elnöke a mongol kommunisták, a mon­gol nép üdvözletét tolmá­csolta. A többi között foglal­kozott azzal, hogy az elmúlt időszakban tovább szilárdult a szocialista közösség orszá­gainak egysége, szoros test­véri barátsága, együttműkö­dése. A szocialista közösséget az eszmék és a célok egysége forrasztja össze. Cedenbal foglalkozott az agresszív imperialista erők, az Egyesült Államok és a Li Dzong Ok: Li Dzong Ok, a Koreai Munkapárt Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagja, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság közigaz­gatási tanácsának elnöke a párt üdvözletét tolmácsolva méltatta a Szovjetunió törté­nelmi sikereit, az ország nagy eredményeit. Részletesen foglalkozott a Koreában kialakult helyzet­tel, az Ázsia északkeleti ré­szében megmutatkozó impe­rialista törekvésekkel. Elmon­dotta: ez a térség fontos sze­repet tölt be az amerikai im­perializmus stratégiai ter­veiben, mintegy „előretolt védelmi zóna” Washington számára. Szólt arról, hogy a népi demokratikus Koreában most meggyorsítják, kiszélesítik a szocialista építőmunkát. To­vább harcolnak az ország bé­kés egyesítéséért. „Meghiúsítjuk az imperia­lizmus és csatlósai terveit, meg fogjuk teremteni az or­Dusan Dragoszavac, a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottsága elnökségének titkára a többi között rámutatott, hogy a JKSZ, Tito pártja munkájá­nak egyik összetevője Októ­ber szelleme, Lenin tanítása. A párt becsülettel teljesíti kötelezettségét az ország munkásosztálya, a nemzetkö­zi munkásmozgalom, a nem­zeti felszabadító mozgalom iránt. A jugoszláv küldöttség ve­zetője az ország kommunis­táinak, dolgozóinak meleg üdvözletét tolmácsolva a pártkongresszusnak méltatta a szovjet—jugoszláv viszonyt is. A két ország kapcsolatai Leonyid Brezsnyev és Joszip Broz Tito személyes találko­zásai révén gyorsan fejlőd­tek, bővültek. Dragoszavac szólt arról, hogy a forradalmi mozga­lom tapasztalatai megmutat­ták: a célok elérésének útjai különbözhetnek. Napról nap­ra bebizonyosodik, hogy mi­lyen nagy jelentősége van minden haladó erő számára a függetlenség, az egyenjo­gúság, a be nem avatkozás elveinek, a pártok önállósá­gának. Enélkül nem lehet el­képzelni az önkéntes nem­zetközi együttműködést és a szolidaritást, a munkásmoz­galom, a forradalmi mozga­NATO vezető körei próbál­kozásaival az enyhülés alá- aknázására, a fegyverkezési verseny növelésére, a feszült­ség kiélezésére. Ezekkel az erőkkel együtt lép fel a je­lenlegi kínai vezetés, amely­nek céljai és tettei az enyhü­lés ellen, a szocialista orszá­gok egységének megbontásá­ra irányulnak. A Mongol Népi Forradalmi Párt a ha­ladásért vívott harc részének tekinti a maóizmus, a pekin­gi vezetés nagyhatalmi so­vinizmusa elleni harcot — mondotta a többi között a mongol párt főtitkára. szág békés egységét” — han­goztatta a koreai küldöttség vezetője, aki köszönetét mon­dott a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának, a többi szo­cialista országnak azért, hogy támogatják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság javaslatait, s ezzel segítik az ország békés egyesítését. * AVGUSZT VOSSZ, a Lett Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára el­mondotta, hogy az elmúlt öt­éves tervben a köztársaság nagyot lépett előre: az egy lakosra jutó nemzeti jövede­lem 21 százalékkal nőtt, s Lettország az egy főre jutó termelési értéket tekintve az elsők közé került a Szovjet­unióban. Vossz hangsúlyozta: Lett­ország kimagasló eredmé­nyeit a többi szovjet köztár­saság testvéri segítségével érte el, s maga is hozzá kí­ván járulni a szovjet gazda­ság fejlesztéséhez. lom és a nemzeti felszaba­dító mozgalom együttműkö­dését számos párttal. * A délelőtti ülés utolsó fel­szólalója ALVARO CUNHAL, a Portugál Kommunista Párt főtitkára volt. Hangsú­lyozta: pártjuk szorosan együttműködik testvérpárt­jaival a Szovjetunióban, a szocialista országokban, min­dig aktívan szolidáris — kü­lönösen a nehéz órákban — más országok pártjaival, munkásmozgalmával, népé­vel. Cunhal bírálta azokat a nézeteket, amelyek szerint az elvi politika csökkenti a párt befolyását. Míg például 1975- ben a PKP tagjainak száma százezer volt, ma már 187 ezren sorakoznak föl" a párt mögött. A forradalmi, haza­fias és internacionalista po­litika bebizonyította erejét. A párt szifárd vonalat követ. Szerdáin reggel az SZKP vezetői ellátogattak a Lenin Mauzóleumhoz, s a XXVI. kongresszus küldöttei nevé­ben elhelyezték koszorúju­kat. A koszorúzáson jelen volt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a KB Politikai Bizottságának tag­éppen ezért a remény és a jövő pártja — hangoztatta a PKP főtitkára. Ezután a kongresszuson ebédszünet következett. A kongresszus szerda dél­után GYINMUHAMED KU- NAJEVNEK, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Kazah Kommunista Párt Központi Bizottsága első tit­kárának elnökletével folytat­ta munkáját. Az első felszólaló, az 1. szá­mú moszkvai házgyár bri­gádvezetője után TURDA- KUN USZUBALIJEV, a Kir­giz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szólt a kongresszusi kül­döttekhez. A Szovjetunió elektronikai ipari .minisztere, ALEK- SZANDR SOKIN az egyik legmodernebb ágazat fejlődé­séről számolt be a kongresz- szusnak. BORISZ PASZTUHOV, a Komsznmol Központi Bizott­ságának első titkára a szovjet ifjúság nevében köszöntötte szeretettel és tisztelettel a párt kongresszusát. DZSABAR RASZULOV, a Tadzsik Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a köztársaság gazda­sági fejlődéséről számolt be részletesen. Nagy lelkesedéssel fogadták a kongresszusi küldöttek BABRAK KARMAL, az Af­ganisztáni Népi Demokrati­kus Párt Központi Bizottsá­ga főtitkára, az Afgán De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke beszédét. Kar­mai méltatta a Szovjetunió testvéri segítségnyújtását, amellyel a fejlődő országokat, a függetlenné vált népeket támogatja az amerikai impe­rializmus, a nemzetközi reak­ció és a velük szövetkezett pekingi hegemonista vezetés új, összpontosított támadásá­val szemben. Ezek az erők a háborús fenyegetés veszélyes útjára léptek, dühödt táma­dást indítottak a béke és a haladás erői ellen — mondot­ta az afgán vezető. RADZSESVARA RAO, az Indiai Kommunista Párt Or­szágos Tanácsának főtitkára részletesen foglalkozott azok­kal az imperialista kísérletek­kel, amelyek a Szovjetuniót és a szocialista közösség or­szágait támadva a népek ér­dekei ellen követnek el me­rényletet. Hangsúlyozta: az Indiai Kommunista Párt tá­mogatja a Szovjetunió és a többi szocialista ország erő­feszítéseit a fegyverkezési verseny megállítására, a nemzetközi enyhülés megszi­lárdítására. a béke megőrzé­sére. GUS HALL, az Egyesült Államok Kommunista Pártjá­nak főtitkára éles szavakkal leplezte le a jelenlegi ame­rikai vezetés, az imperialista, reakciós körök szovjetellenes rágalmait, azt a vádat, hogy a Szovjetunió támogatja a „nemzetközi terrorizmust”. A délutáni ülés utolsó fel­szólalója MENGISZTU HAI- LÉ MARIAM, az Etióp Dol­gozók Pártjának megszerve­zésére alakult bizottság (COPWE) elnöke, a Szocia­lista Etiópia ideiglenes kato­nai kormányzó tanácsának elnöke volt. Hangoztatta: a Szovjetunió a világ minden országa számára példát nyúj­tott a forradalmi elmélet megvalósításában, a szocialis­ta építőmunkában. Az SZKP XXVI. kongresz- szusa ma délelőtt 11 órakor folytatja tanácskozását. jiaii és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, a szövet­séges köztársaságok kom­munista pártjai központi bi- zoteágainák első titkárai, az SZKP területi és határterü­leti bizottságainak első tit- kártai. Gáspár Sándor, a Szak- szervezeti Világszövetség el­nöke, aki az SZKP KB meg­hívására részit vesz az SZKP XXVI. kongresszusán, szer­dán délelőtt a Lenini Kom- szomolról elnevezett moszk­vai autógyárba látogatott. Kíséretében volt Kazimir Maoki j e vi cs j usz, a Szovjet Szakszervezetek Köziponti Tan ácsának ti tkára. A vendégeket Valentyin Babakin, a 29 ezer dolgozót foglalkoztató egyesülés párt­bizottságának titkára tájé­koztatta a szovjet főváros egyik legnagyobb üzemének félévszáziados történelméről. Gáspár Sándor megtekin­tette a karosszériiaszerelő csarnokot, valamint a meleg­Hétfő óta Moszkvára irá­nyul a Tolna megyeiek fi­gyelme is. Nézik a televíziót, hallgatják a rádiót és olvas­sák az újságokban a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusáról szóló tudósításokat. Beszédtéma otthon is, a munkahelyen is a kongresszus. Az lesz még hosszú ideig, sokan elteszik az újságokat, hogy később is tanulmányozhassák a kong­resszusi dokumentumokat. A világ első és legnagyobb szo­cialista országának vezető pártja készített számvetést és jelöli ki feladatait. Az egész világ sorsára, jövőjére egyre nagyobb befolyást gyakorol a szocialista világrendszer és benne elsősorban a Szovjet­unió politikája, fejlődése. Átfogó kép még nem alakul­hatott ki az emberekben, akikkel beszéltünk, csak fel­felvillantanak egy-két gon­dolatot. . Deli György nyugdíjas tí­már, simontornyai községi pártalapszervezeti titkár: — A szovjet pártkongresz- szusokat már idestova har­minc éve — az 1952-ben tar­tott XIX. óta kísérem figye­lemmel, mindegyik mond valami újat. így van ez most is. Bár a Szovjetunió béke­politikájának hangsúlyozása nem új, ez végigvonul vala­mennyin — tulajdonképpen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta —, de mint mindig, most is el­hangzott néhány bizalom- erősítő, a békés egymás mel­lett élést szolgáló, a világ­háború elkerülését célzó konkrét javaslat. Bizonysá­gául annak, hogy a Szovjet­unió el van foglalva a hatal­mas építőmunkával, fokozot­tabban akarja kiaknázni ter­mészeti kincseit, ezt — és nemcsak a háború elkerülé­sét — is szolgálná a fegy­verzetcsökkentési, leszerelési javaslatok elfogadása. Na­gyon jó érzés volt hallani, amikor Bresznyev elvtárs a szocialista országokról, a testvéri-baráti kapcsolatok­ról, gazdasági együttműkö­désről szólva, megemlítette hazánkat is, mint példát ar­ra, hogy mi milyen hozzá­értően szerveztük meg a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek és vállalatok munkáját. Felhívta a szovjet kommu­nisták figyelmét a testvéri országok tapasztalatainak ta­nulmányozására és széles kö­rű hasznosítására. Mátrai Józsefné, a vár­dombi MEZŐGÉP-gyáregység betanított munkása: — A kongresszusi tévé­adásokat nézve, az újságokat olvasva életemnek egyik leg­szebb emléke idéződik fel bennem: két évvel ezelőtt, a nemzetközi nőnap alkalmá­ból, jó munkám jutalmaként Szocsiban üdülhettem. Akkor jártam először a Szovjetunió­ban és lenyűgözött nemcsak a lendületes építőmunka, ha­nem az is, hogy milyen ba­ráti érzéssel fogadnak ben­nünket a szovjet emberek. E testvéri barátság erősítéséről is beszélt Brezsnyev elvtárs. És persze, sok egyéb olyan­galvanizáló üzemet. Ezután munkásgyűlésen .találkozott a gyár kollektívájával. Köszöntötte a gyár dölgo- zóiit és örömét fejezte ki, hogy a Szakszervezeti Világ­szövetség képviseletében részt vehet az SZKP XXVI. kongresszusán. „Nagy megtiszteltetés ez számunkra, s e meghívásban kifejezésre jut, hogy a lenini pért milyen nagy jelentősé­get tulajdonított és tulajdo­nít a szakszervezeti mozga­lomnak — hangoztatta. A vi­lág minden táján a békéért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért har­coló emberek nagy érdeklő­déssel kísérik kongresszusu­kat.” ról, amit mi is megszívlelhe­tünk, mint például a minőség javítását a termelőmunkában. Rövid ideig voltam vendége a hatalmas szovjetországnak, de így is tapasztaltam, hogy a nőknek milyen nagy szere­pük van nemcsak a termelő- munkában, hanem a közélet­ben is. Ezért lepett meg, amikor Brezsnyev elvtárs a nőkről való fokozottabb gon­doskodásra hívta fel a fi­gyelmet, és arra is, hogy még korántsem valósult meg tel­jes mértékben felelősségtel­jes beosztásokba való kineve­zésük. Néztem, hallgattam a tévében Kádár elvtárs fel­szólalását. Az én nevemben is beszélt. Pásti József bátaszéki MÁV főfelügyelő: — A lenini tanításokon alapuló békepolitika újabb kezdeményezései, a gazdasá­gi építőmunka nagy felada­tai ragadták meg leginkább a figyelmemet a kongresszu­si beszámolóban és termé­szetesen — mint vasúti dol­gozót — igen érdekelt, amit Brezsnyev elvtárs a közleke­dés fejlesztéséről mondott. A vasútnál például a menet­rendszerűség további javítá­sáról, holott köztudott, hogy e tekintetben mennyivel előbbre vannak nálunk. Ám mint propagandista, már tegnap este részletesen tanulmányoztam az első fe­jezet harmadik pontját, az SZKP és a kommunista vi­lágmozgalom kapcsolatáról szóló részt. Csütörtökön és pénteken „A nemzetközi po­litika kérdései” tanfolyamon, ahol oktatok, éppen a kom­munista pártok helyzete és politikája lesz napirenden. Kiegészíthetem mondandó­mat azzal, amit az SZKP fő­titkára e kapcsolatok tartal­máról mondott. Az együtt­működésről, véleménykülönb­ségek, a viták megítéléséről, arról, hogyan lehet ezeket megoldani, leküzdeni, hogy „amikor a kommunisták kö­zös forradalmi ügyükért har­colnak, abból indulunk ki, hogy a különböző nézetek és álláspontok türelmes, elvtár­si megvitatása felel meg a legjobban közös céljaink­nak”. Szurovecz Erzsébet tanár, a szekszárdi Babits Mihály Általános Iskolában: —• Véleményem szerint majdnem minden ember el­sősorban arra figyel, hogy béke lesz-e a világon. Öröm­mel hallgattuk, hogy a kong­resszus töretlenül azt az ál­láspontot képviseli, ami a Szovjetunió külpolitikájának a • lényege, amióta egyálta­lán van Szovjetunió. Sőt, még régebbről kezdeném, hiszen az Októberi Forradalom első dekrétuma is a békéről szólt. A következetességet hangsú­lyoznám általában az egész politikát illetően is. Szépek a gazdasági ered­mények, ezzel kapcsolatosan arról beszélnék, amiről a na­gyobb gyerekekkel is szót váltunk néha. Ügy érzem, „Szövetségünk főtanácsá­nak Moszkvában megtartott legutóbbi ülésén elhatároz­tuk, hogy 1982 februárjára összehívjuk a X. szakszerve­zeti világkongresszust. Kong­resszusunkra készülve arra törekszünk, hogy tovább erő­sítsük a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom egysé­gét. Kezet nyújtunk minden- kioek, akinek szent a mun- káisszol'idiairi'tás, aki a mun­kásosztály alapvető létérde­két jelentő békéért, a társa­dalmi haladásért velünk küzd.” Gáspár Sándor végezetül köszönetét mondott a szov­jet szakszervezeteknek azért a tevékenységükért, amelyet a Szakszervezeti Világszö­vetségben kifejtenek. még mindig keveset tudunk a Szovjetunió belső viszo­nyairól, például az életszín­vonalról. Tudjuk, hogy a bé­kéért áldozatot kell hozniuk a szovjet embereknek, a szo­cialista országoknak, de emellett nem árt látni, hogy az életszínvonalat nem egye­dül a jövedelem határozza meg, hanem például az egyéb juttatások mértéke és meny- nyisége is. Erről például ke­veset tudnak a gyerekek. Nem hallottak arról, hogy sok az állami lakás, alacso­nyak a lakbérek. Mi a gye­rekeket arra neveljük, hogy becsüljék meg a békét, mert az, ami nekik olyan termé­szetes, sok munka és küzde­lem eredménye. A megyei könyvtárban há­rom könyvtárossal beszél­gettünk arról, hogy az ő fi­gyelmüket mi ragadta meg a kongresszuson elhangzottak­ból. Schmidt Antalné: Szerin­tem minden normális ember elsősorban a békére gondol és az erre vonatkozó javas­latokat figyeli. A beszámoló úgy fogalmazott, hogy készek minden vitás kérdésről tár­gyalni. Az lenne a jó, ha ez meg is valósulna, és végre valóban egyezményeket köt­nének a világbéke érdeké­ben. De van itt sok más kérdés is, ami figyelemre méltó. Például az egyik pontban ar­ról szól a beszámoló, hogy a kisgyerekes anyák részmun­kaidőben is dolgozhatnak. Ügy gondolom, hogy nálunk is érdekes lehetne egy ilyen forma, mert sok kismama van, aki szívesen dolgozna naponta néhány órát, és a többit a gyerekével töltené. Ilyen módon a délelőtt, dél­utáni váltással több gyerek­nek juthatna óvoda, bölcső­de ugyanazon a helyen, ugyanazzal a személyzettel. Dr. Imreh Csanádné: Ne­kem is a béke az első gondo­latom, ha másért nem, a gyerekeink jövője miatt. Szé­pek a gazdasági élet mutató­számai is, de ez bennünket közvetlenül nem érint, erről bizonnyal a szovjet emberek beszélnek többet, de a béke mindenkinek személyes ügye. Azt is látja az ember, hogy mekkora erőt képvisel a Szovjetunió mind gazdasági­lag, mind a béke védelmé­ben. és ez megnyugtató, az egyébként nyugtalanító nem­zetközi helyzetben. Soós Lőrincné: Sok érde­kes és úi gondolat is szere- Delt eddig a kongresszuson. Ide sorolnám azt. hogy kor­szerűsíteni kívánják a gaz­dasági életet, nagyobb fele­lősséget és hatáskört kapnak a vállalatok és azok vezetői. Ügy találom, hogy sok konk­rét terv és javaslat is van az anyagban. Szó esett még ezenkívül a beszélgetésben a szovjet kul­túra. művészet eredményei­ről és figyelemre méltónak tartják a könyvtárosok azt a megállapítást is, hogy nő a szovjet emberek érdeklődése az erkölcsi kérdések iránt. I. I.—J. J. Megteremtjük Korea békés egységét Dusán Dragoszavac: Október szellemében, Lenin tanítása nyomán Koszorúzás a Lenin Mauzóleumnál Tolna megyeiek a szovjet kommunisták tanácskozásáról Jumzsagijn Cedenbah A szocialista közösséget az eszmék és a célok egysége forrasztja össze Tanácskozik a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) haladó erő támogatását, ma­gabiztosan haladhatunk to­vább a szocialista építés út­ján, teljesíthetjük nemzetkö­zi kötelezettségeinket.”

Next

/
Thumbnails
Contents