Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-14 / 11. szám

1981. január 14. tfÉPÜJSÁG 5 Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság Sikeres tervidőszak után 1968. január elsején egye­sült a Duna ártéri erdőgazda­ság és a gemenci vadgazda­ság. Azzal a céllal jött létre az egyesülés, hogy a két ága­zat egymást kiegészítve az új körülmények között hatéko­nyabb erdő- és vadgazdálko­dást folytasson. Az elmúlt tizenkét év alatt e feladatát a gazdaság teljesítette. Kü­lönösen az elmúlt ötéves terv idején volt egyenletes a fej­lődés, bár ekkor sem volt kí­méletes a természet. Három megyére kiható területen folytatnak erdőművelést, il­letve vadgazdálkodást. 37 000 hektáron erdőművelést, ezen belül saját állataik — a va­dak, igavonók — takarmá­nyának előállítására 1300 hektáron szántóföldi, vadföl­di gazdálkodást is folytatnak. A vadászati gazdálkodás 110 000 hektárra terjed ki. A gazdaság központja Baján van, erdészetei pedig Bédán, (Baranya megye), Bátaszé- ken, Szekszárdon, Pörbölyön, Hajóson, Baján és Pandúr­szigeten van. Ezenkívül a gazdasági kerületeket, erdé­szeteket szolgálja az építő­részleg, a rakodó- és hajó­üzem, valamint a műszaki erdészet. A gazdaságnak 1390 alkalmazottja van. A favágás, erdőmunka ős­idők óta az ember egyik leg­fontosabb mestersége, fűtő­anyagot adott, erdei gyümöl­csöt, építéshez fát, étkezés­hez vadat, madarat. Nehéz fizikai munka erdőn dolgoz­ni, még akkor is, ha olyan jól gépesített a rakodás és a fakitermelés, mint amilyen e gazdaság erdészeteiben. Tavaly a gazdaságban 56 millió forint nyereséget ter­veztek, ezzel szemben anégy­A KKSZ 10-es, szovjet gyártmányú bakdaru tízmillió fo­rintba került és közvetlenül lehet vele vagont és teher­gépkocsit rakni. százmillió forinton felüli ter­melési terv teljesítése révén nyolcvanmillió forint nyere­séggel zárták az évet. Külön említésre méltó, hogy a nye­reségből ötmilliót terven fe­lül a 82 szocialista brigád vállalásának teljesítése révén értek el. Az idei tervek is teljesít­hetők, bár annyi nyereséget, mint tavaly, talán csak a tervidőszak végén érnek el. Az erdőművelés ágazatban 470 hektáron első kivitelben termelnek fát és 170 hektá­ron legelőször újítják fel a területet, ezek általában a mezőgazdasági művelés alól kivont területek, s erdősítés­re kerülnek. Az idén 195 000 köbméter fát termelnek ki, mintegy ötvenezer köbmétert a magyar—jugoszláv egyez­mény alapján szállítanak el, a gazdaság tízmillió forintot érő új rakodóállomásáról, ki­kötőjéből. A dolgozók átlag­bérszínvonala tavaly 46 ezer forint volt, idén kétezer fo­rinttal magasabb lesz. Növe­lik a' faárukészítő üzemekből — Érsekcsanád és Pörböly — kikerülő termékek értékét azzal, hogy magasabb ké­szültségi fokú árut adnak to­vább, tehát parkettafrízt és rakodólaptuskókat is készí­tenék. A vadgazdálkodás terüle­tén is alapos tervvel készült fel az új tervidőszakra, és az idei évre a gazdaság vezető­sége. A vadásztatás, mint szolgáltatás, színvonalának emelése a cél, s a vadállo­mány ritkítása, minőségének- javítása a feladat. Ennek ér­dekében már 1979-ben és ta­valy vadszámlálást végeztek repülőgépről. Ennek alapján állapíjták meg, hogy az erdő mely területén ajánlatos a vadállományt növelni, vagy csökkenteni, esetleg frissíte­Horváth Mihály kerületvezető összegezi a favágók napi teljesítményét. Petri Attila osztályvezető­helyettes a munkások szer­számát ellenőrzi, azaz a két és fél kilós, húsz év óta „szolgáló”, kitűnő minősé­gű svéd fejszét. ni. Ezekben a napokban két hazai brigád vaddisznóvadá­szattal foglalkozik. Még nem fejezték be, így nincs össze­sítés arról, hogy milyen ered­ménnyel járt ez a hó nélküli vadászat. Tavaly 22 arany­érmes szarvast lőttek a ha­zai és külföldi vendégvadá- szo'k. Jelentős a gazdaság dolgo­zóinak az a tevékenysége is, amelyet környezetünk szépí­tése, gondozása érdekében tesznek. A szekszárdi Csörge­tő, a szálkai tó, a Sötétvölgy, a Cserta-parkerdő és más je­lentős erdősítési, parkosítási tervek arról beszélnek, hogy környezetünk védelme, meg­óvása érdekében sokat tesz­nek Baján. A hét elején Petii Attila osztályvezető kíséretében több jelentős területet láto­gattunk meg. A pandúr­szigeti erdészetnél tapasztal­hattuk, hogy az erdőmunka Egy a kilencszáz erdei munkás közül — ebéd köz­ben. — a favágás, rakodás — jól gépesített. Ebben a negyven­évesnél öregebb erdőrészben szép fákat termelnek ki, s azonnal szállítják a bajai ra­kodóra, ahol különleges da­ruk segítségével rakják va­gonba, illetve az uszályokból a rakodótérre. Horváth Mihály kerület­vezető erdész elmondotta, hogy a dolgozók utaztatása, ellátása jó, a nehéz munkát az emberek eredményesen végzik, a pandúr-szigeti ke­rület teljesítette tervét. A Tóth-'brígád éppen ebédelt, amikor az erdőben jártunk. A Hercegszántóról ide járó munkások mindegyike tíz év­nél régebb óta dolgozik a gazdaságban, s ez azt is bi­zonyítja, hogy jól érzik ma­gukat ott. PALKOVÁCS JENŐ Fotó: GottVald Károly Hogyan közlekedtünk decemberben? A Jászberényi Hűtőgép­gyárban kifejlesztették az el­ső hazai energiatakarékos hűtőgépet. Az új készülék űrtartalma 280 liter, a leg­nagyobb, amit valaha is gyártott az üzem. A szekrény kétajtós és kéthőfokú. A fel­ső, 60 literes rész a mélyhű­tő-, illetve a fagyasztótér, az alsó, 200 literes tér pedig a normál hőmérsékletű. A gép­be NDK gyártmányú komp­resszort szereltek, igaz, a pe­remfűtést és a leolvasztó fű­tést elhagyták, de az átlagos napi energiafogyasztása nemzetközi mércével mérve is az egyik legtakarékosabb: 24 óra alatt mindössze 1,3 kW: További újdonság, hogy a fagyasztó és a normál rész­ben a polcok egyaránt vál­toztathatók. Az új típusnál alkalmazzák először a fran­cia kooperációban készült, változtatható ajtóbélést, ami ugyancsak a jó helykihasz­nálást biztosítja. Az idén a 280 literes, kéthőfokú hűtő- szekrény nullszériája ké­szül el, és jövőre kezdik meg a sorozatgyártást. Tolna megye közútjain a múlt hónapban az előző év decemberéhez viszonyítva a közúti balesetek számszerű alakulása kedvezőnek mond­ható. A tavalyinál lényege­sen rosszabb út- és látási vi­szonyok között most tizenhá­rommal kevesebb, kereken harminc személyi sérüléses baleset fordult elő. Az ünne­pek is nagyobb baj nélkül teltek el. Igaz ugyan, hogy a hosszan tartó, kedvezőtlen időjárási körülmények sok járművezetőt vissza is tartot­ták a vezetéstől. A balesetek közül három volt halálos kimenetelű, ti­zenhét súlyos, tíz pedig köny- nyű sérüléssel végződött. Ezek során három ember vesztette életét, huszonegyen súlyosan és ugyanannyian könnyebben sérültek. Számuk összesen tizenhattal volt ke­vesebb, mint egy évvel ko­rábban. A közúti balesetek eme ja­vulónak mutatkozó számada­tain bélül azonban elszomo­rító tény, hogy a legsúlyo­sabb, a halálos kimenetelű szerencsétlenségek száma ez­úttal sem csökkent, ellenke­zőleg, a tavalyihoz képest eggyel emelkedett. Továbbá az sem vigasztaló, hogy a harminc balesetnek csaknem a negyedrészét — hetet — most is ittasan okoz­ták, és a halállal végződöt- tek közül is kettőnek ittas gyalogosok voltak az okozói, egyben áldozatai is. Egyikük józan ítélőképessége hiányá­ban gépikocsi elé rohant, má­sikukat az alkohol úttestre fektette, s úgy lelte halálát, egy teherautó kerekei alatt. Egyébként decemberben a legtöbb ittas baleset Dombó­váron és környékén, továbbá a szekszárdi járásban fordult elő. Az országutakon keletke­zett anyagi kár mintegy öt­száztízezer forintra tehető. A közúti szerencsétlenségek okozói zömmel a múlt hónap­ban is személyautók vezetői voltaic, összesen tizenkilen­cen. Ötöt tehergépkocsi-ve­zet ők idézték elő, négyet gya­logosok (közülük hármat it­tasan), egyet-egyet pedig autóbusz-, illetve motorke- rékpárvezetők. Baleseti okként huszonkét esettel megint csák a relatív gyorshajtás szerepel az első helyen, kétszer pedig elsőbb­ségi jog meg nem adása kö­vetkeztében ütköztek össze járművek Szekszárdon és Dombóváron. Noha a sza­bálytalan előzés decemberben csak egy ízben vezetett köz­úti balesethez, ez egyben tra­gédiával is járt tizenkettedi­kén este, Dombóvár térségé­ben. Egy személyautó veze­tője ugyanis az előírt feltéte­lek egyikének hiányával mit sem törődve, úgy kezdett elő­zésbe, hogy a vele szemben kerékpárját toló gyalogost el­ütötte, aki sérüléseibe bele­halt. Sokan és sokszor elfe­lejtik, hogy az előzés söha- sem kötelező, csak megenge­det, ékkor, ha egyéb körül­mények mellett annak mind az öt .meglévő feltétele is veszélytelenné teszi lebonyo­lítását. A csupán — sokszor nem is létező — rutinra ala­pozott és a mindenáron való előbbrejutás érdekében, fele­lőtlenül végrehajtott előzge- tések súlyos, végzetes hely­zetbe sodorhatnak vétlen, szabályosan közlekedőket is. A területi megoszlást ille­tően a múlt hónapban a közlekedési balesetek száma az előző év azonos időszaká­hoz mérten Dombóváron és környékén nem változott, máshol mindenütt csökkent. Külön említést érdemlő, lé­nyeges csökkenés volt ta­pasztalható a megye székhe­lyén, Bönyhádon és környé­kén, valamint a tamási járás­ban. A rendőrség decemberben közlekedési szabályszegések miatt ezernégyszáznegyven személyt helyszínbírságolt, háromszázharmincnyolc ellen szabálysértési feljelentést tett és hetvenkét járműveze­tőtől bevonta a vezetői enge­délyt. PIÁCSEK GYÖRGY A téeszek jövedelmi helyzete A termelőszövetkezetek gazdálkodási eredményének és jövedelmi helyzetének fel­mérése és számbavétele a múlt év végi gyorsjelentések elkészítésével megtörtént. A jövedelmi helyzet az elmúlt évnél kedvezőbb eredményt mutat.. A bruttó jövedelem 5.6 százalékos növekedésén belül a munkadíj emelkedé­sét meghaladóan nőtt a nye­reség mértéke. A munkadíj 2.6 százalékos emelkedése mellett a nyereség 10,3 szá­zalékkal emelkedett. Az eredményjavulás a ko­rábbi évek mértékét számot­tevően meghaladó, 16,1 szá­zalékos költség- és 9 száza­lékos termelésiérték-növeke- dés mellett következett be. A költségek emelkedéséből kitűnik a termelői árválto­zások hatása mellett az amor­tizáció mértékének változása, de a tavalyi év termelési kö­rülményeinek hatása is. Az eredményjavulás mellett na­gyon sajátos a felosztás struktúrája. A. jövedelemadó összege — a nyereség emel­kedése ellenére — csökkent, a személyes jövedelemhez kapcsolódó adó változása nem számottevő. A központosítás­ra kerülő eredményrész, va­lamint a kötelező tartalék­alap-képzés után rendelke­zésre álló nyereség mintegy 57 millió forinttal haladja meg az 1979. évit. A fejlesztésialap-képzés összegének mintegy 15 szá­zalékos emelkedése mellett számottevően, 20 százalékkal csökken az idei évre áthozott fejlesztési forrás. A változás kedvezőtlennek tűnik, azon­ban nagyon pozitív szövet­kezeti magatartás húzódik meg mögötte: alapvetően a saját készletre alapozott ta­karmányellátás biztosítására és a termelési készletek sa­ját forrásból való növelésére, a forgóalap-feltöltésre kötöt­ték le ezt az alapot. A növénytermelés minden ágazatát érintő tenyészidő- szak-csúszás végigkísérte és negatívan érintette a szövet­kezetek pénzügyi helyzetét. Annak ellenére, hogy az el­múlt évi eredményből, más rendeltetésű alapokból és hi­telforrásokból jelentős össze­gű forgóalap-feltöltés tör­tént, tovább nőtt a szövetke­zetek hiteligényessége. Az igénybe vett hitelek vo­lumene tavaly 10—11 száza­lékkal haladta meg az előző évit. Az ipari eredetű anya­gok árváltozása mellett ez irányba hatott — az említett — növénytermelési bevételek időbeni késése, a tervezett­hez viszonyított csúszása. A hiteligénybevétel növekedése mellett egy hónappal meg­nyúlt a magas hitelállo­mánnyal terhelt időszak is. A negatív tendencia elle­nére a szövetkezetek pénz­ügyi helyzetét összességében kiegyensúlyozottnak mond­hatjuk. Néhány, átmeneti és eseti fizetésképtelenség volt, de a pénzügyi lehetőségek jól szolgálták a termelés fo­lyamatosságát. A termelőszö­vetkezetek által jelzett be­ruházási volumen 11,5 szá­zalékkal elmaradt az 1979. évitől. d— Pandúr-szigeten teljesen gépesítették a rakodást.

Next

/
Thumbnails
Contents