Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-14 / 11. szám
1981. január 14, Képújság 3 T AÉ V-tervek Alkalmazkodnak a módosult piaci helyzethez Felkészültek a hatodik ötéves tervre A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál az elmúlt év második negyedében kezdték meg a hatodik ötéves terv készítését. A gazdasági szabályozók módosítása, a várható intézkedések, valamint az építőipari helyzet ismerete birtokában széles körű kutatómunkát végeztek, s okulva az elmúlt évek tapasztalatain, elkészítették a tervet, amelyet némi módosításokkal az ÉVM jóváhagyott, s megtárgyalt a vállalati pártbizottság és a szakszervezet testületé. Végül is a vállalat terve az elmúlt évek fejlesztési eredményeire épül, a várható fejlődés dinamikájának ismeretében. Mindenekelőtt érdemes szólni az ötödik ötéves tervben elért fejlődésről. 1975- ben az évi teljesítmény 633 millió forint volt, de 1979- ben már meghaladták az egy- milliárd forintot. Az ipari termelést 166 millió forintról 416 millióra emelték. A generál építési-szerelési munka értéke az ötödik ötéves terv alatt 4,45 milliárd forintot ért el, ebből Tolna megyében a saját termelés 3,6 milliárd forintot tett ki. 1976 és 1980 között 205 millió forint értékű - beruházást valósítottak meg. A tervidőszak elején az egy fizikai állományú foglalkoztatottra jutó termelés 240 ezer forint volt, de a tervidőszak végére 380 ezer forintot is meghaladta. STRATÉGIA ÖT ÉVRE A vállalat a következő öt évre stratégiát dolgozott ki, amelynek lényege, hogy az évi 1,5—2 százalékos létszám- csökkenés ellenére a termelést éves átlagban 2—2,5 százalékkal emelik. Ezzel együtt olyan vállalkozási politikát dolgoztak ki, amely új területekre való betörést jelent, a pénzügyi stabilizáció mellett pedig megfelelő jövedelmezőséget is biztosító intézkedéseket hoztak. Megtartják a termelő berendezések technikai színvonalát. A középtávú vállalatpolitikai célkitűzések elkészítéséhez igen jó „tanácsokat” adott az MSZMP KB 1978. október 12-i és a megyei pártbizottság 1979. április 25-i építőiparra vonatkozó határozata. A vállalati pártbizottság feladattervet készített e határozatok szellemében, és a gazdasági vezetéssel való jó együttműködés alapján már 1980. november végén komplex gazdasági tervvel rendelkeztek nemcsak az 1981. évre, hanem az egész ötéves tervidőszakra. A TERMELÉS ALAKULÁSA A tervidőszak alatt az alvállalkozók nélküli termelési érték 5,2 milliárd forint értékű lesz. Az első két évben körülbelül annyi a terv, mint az ötödik tervidőszak utolsó évében, s majd csak a harmadik, a negyedik és az ötödik évben lesz erőteljesebb a fejlődés. A hagyományos építőmesteri termelés kevesebb lesz a jövőben, más építési-szerelési igények kielégítésére készülnek fel. Figyelembe vették, hogy csökken a paneles lakásépítési igény, de nő a hagyományos, családi házakra és főleg a kisebb épületek kivitelezésére az igény. Az öt év alatt 3100 lakást szándékoznak építeni, ebből 1900 lesz Tolna megyében. Csökken az állami nagyberuházásokon is a vállalatra háruló feladat, az eddiginek csaknem a felére. Viszont a megyén kívüli teljesítmény 90 —95 százalékkal növekszik. A vállalat működési területét kiterjeszti Siófok térségére, szállodaépítési feladattal és Kaposvárra. vállalkozáspolitika A kialakult piaci helyzethez alkalmazkodva változtattak a vállalkozási politikán is. A fő elvek a következők: — Alapvető Tolna megye és Komló építési igényeinek kielégítése; — a megrendelőknek a korábbinál kedvezőbb feltételeket adnak, a megbízhatóság folyamatos bizonyítását akarják elérni; — erősíteni a vállalkozási politikát több fontos, a jövőben fejlesztésre számításba vett város területén; — az állami nagyberuházásokon is vállalnak munkát, főleg a paksi építkezésen, üzemi épületeknél; — exportmunkát csak a mindenkori szabad kapacitás erejéig végeznek; — a megyén kívül csak rövid ideig tartó munkát vállalnak, hogyha szükséges, az erőket a megyei beruházásokra tudják átirányítani; — és végül fokozzák az ipari termelést: az ipari üzemek termékeinek értékesítésénél dinamikus növekedést érnek el. A tervekhez alkalmas a vállalat technikai felkészültsége, ám a panelgyártó kapacitás, vállalati és hitelforrások igénybevételével fejlesztésre szorul. A számítások szerint a tervidőszak feladatainak teljesítéséhez legalább 290 millió forint fejlesztési összegre van szükség. JÖVEDELEM-, SZOCIÁLPOLITIKA A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat szakmailag jó felkészültségű, stabil munkásgárdával rendelkezik. Várhatóan nagyobb lesz a nyugállományba vonulók száma, mint amennyit az iparitanuló-képzés pótolni tud. Az ötödik ötéves tervidőszak alatt sikerült a káderpolitikai elvet érvényesíteni: minél több magas képzettségű szakembert munkába állítani, de továbbra is kiemelten kezelik a szakmunkásképzést. A tervidőszakban a személyi jövedelem meghatározó tényezője a bérszabályozás szerinti bértömeg lesz. A termeléshez szükséges létszámot e bérpolitikával — a fokozatos fejlesztéssel — igyekeznek megtartani. Bár 1981— 1982-ben nyereségrészesedést nem tudnak fizetni, ennek következtében a keresetek csak kisebb mértékben növekednek. Az 1985-re előirányzott 56,1 ezer forint/dolgozó bérszínvonal elérése a minimális célkitűzés. Jelentősen javítják a dolgozók munkakörülményeit, a ' nehéz fizikai munkát fokozott kisgépesítéssel akarják kiváltani, és biztosítják a dolgozók szakmai és politikai továbbképzését. A TÁÉV gazdasági és pártvezetése a közelmúltban az MSZMP Tolna megyei végrehajtó bizottsága előtt számolt be a hatodik ötéves tervre való felkészülésről. A vb alapos elemző munka után a TÁÉV fölkészülését jónak tartotta. A néhány észrevétel, javaslat, ami a testület vitája során elhangzott, a vállalati gazdálkodás hatékonyságát, a munka jobb szervezését hivatott elősegíteni. Szekszárdon új városrészek, szociális és egészségügyi célokat szolgáló épületek, üzletházak jelzik a TÁÉV dolgozóinak munkáját. Képeinken a Gróf Pál utca ötszintes épületei — balra — és ennek a házsornak egyik erkélyrészlete látható. A kertvárosi ÁBC-áruházat is a TÁÉV építette. Üj vegyes tüzelésű, energiatakarékos hőlégfúvót kísérleteztek ki a tabi Építő- és Vegyesipari Ktsz-nél. Az új berendezés sorozatgyyártását rövidesen megkezdik. A képen: az új hőlégfúvó. A dolgozók jogai /. A munkaidő és beosztása Kevés az olyan kérdés a dolgozók jogaival kapcsolatban, ami jobban foglalkoztatná az embereket, mint a munkaidő-beosztás. Nem véletlen, hogy ezt a témát a jogszabályok részletesen szabályozzák, sőt a Munka Törvénykönyvének legutóbbi módosítása során is született erre több előírás. Köztudott, hogy az elmúlt évtizedben bevezetett munkaidő-csökkentések eredményeként egész népgazdaságunkban általánossá vált a heti 44 órás munkaidő. Ezt deklarálja a módosított törvény- könyv is, amikor kimondja, hogy Magyarországon a dolgozók heti törvényes munkaideje 44 óra. (Korábban heti 44—48 óra volt.) Az említettnél rövidebb, vagy — kivételesen — hosszabb munkaidő csak olyan munkahelyen, vagy munkakörben alkalmazható, ahol erre a jogszabály egyértelműen módot ad. A Munka Törvénykönyvének módosítása — amely 1980. január elsején lépett hatályba — a korábbi helyzethez képest szűkítette azt a lehetőséget, hogy a vállalatok a törvényesnél hosz- szabb munkaidőt állapítsanak meg dolgozóik számára. Az új törvény például a közlekedés területén és az idényjellegű tevékenységekkel kapcsolatosan is megváltoztatta azt a rendelkezést, amely gyakorlatilag általánosan lehetővé tette a dolgozók foglalkoztatását a törvényesnél hosszabb munkaidőben. A jelenlegi szabályozás szerint heti 44 óránál hosszabb munkaidő kivételesen csak két területen állapítható meg. Az egyik ilyen a mezőgazda- sági termelés és feldolgozás, amelyben a leggondosabb munkaszervezés mellett is előfordulhat a feladatok halmozódása. A másik területhez azok a munkakörök tartoznak, amelyekben a munkaidő teljesen vagy részben készenléti jellegű. Itt tehát arról van szó. hogy a dolgozó ugyan a munkahelyén tartózkodik, de tényleges munkát nem végez, például portás, kapus. Ilyenkor indokolt lehet, hogy a munkáltató a heti 44 óránál hosz- szabb munkaidőt állapítson meg: ezt azonban a kollektív szerződésben, vagy a dolgozóval kötött munkaszerződésben kifejezetten ki kell kötni. A portások, őrök és egyéb őrzési szolgálatot ellátó személyek munkaidejét a jogszabályok általában heti 60—72 órában maximálják. Az általánosnál rövidebb, heti 40—44 óra a rendes munkaidő mértéke a folyamatosan, illetőleg a naponta három vagy több műszakban termelő ipari és építőipari vállalatoknál. Az egészségre ártalmas munkakörökben a heti munkaidő 36—42 óra között váltakozhat. Ezeket a munkaköröket az egyes ágazatokra, iparágakra vonatkozóan a felügyeleti miniszter a munkaügyi és az egészség- ügyi miniszterrel egyetértésben határozza meg. A munkaidő mértékének a meghatározása után a másik legfontosabb kérdés a munkaidő beosztása. Ezzel kapcsolatosan a módosítás arra irányult, hogy minél tágabb körben legyen lehetőség a vállalati szükségletekhez és körülményekhez igazodó rugalmas munkarend kialakítására. A munkaidő beosztásának ésszerű kereteit ezért úgy határozták meg, hogy több vonatkozásban csökkentették a központi kötöttségeket. Vizsgáljunk meg néhány példát! A munkaidő alapvetően kétféle módon osztható be: egyenlően és egyenlőtlenül. Egyenlő munkaidőbeosztást kell alkalmazni azoknál a vállalatoknál, ahol a munka időbelileg nagyjából arányosan oszlik meg. A vállalatok, hivatalok többsége általában ezt a módszert alkalmazza. Ennél a beosztásnál a hét minden munkanapjára egyenlő munkaidőt kell meghatározni, kivéve a szombatot, amelyre rövidebb munkaidő is megállapítható. Egyenlőtlen munkaidőbeosztás ott indokolt, ahol a feladatok aránytalanul oszlanak meg. Ilyen előfordulhat az idényjellegű munkáknál a mezőgazdaságban, és bizonyos más munkakörökben is (például bérelszámolók, karbantartók, stb.). Ilyenkor az év meghatározott hónapjaira, vagy azon belül egyes hetekre különböző hosszúságú napi munkaidő állapítható meg. Például a nyári hónapokban napi tíz-, télen napi hatórás, vagy a hónap első két hetében rövidebb, a másik két hetében pedig hosszabb munkaidő. Az új. rendelkezések azonban bizonyos korlátokat is szabnak, a munkaidőbeosztás tehát nem csupán a vállalat tetszésétől függ. így az egyenlőtlen munkaidőbeosztásban sem lehet a dolgozó munkaideje egy napon négy óránál rövidebb, vagy ■— a váltásos szolgálatot kivéve — tizenkét óránál hosz- szabb. A munkajogi szabályozás a dolgozók érdekeinek maximális védelme mellett, méltányolja azt a fontos nép- gazdasági érdeket is, hQgy a korszerű, nagyfokú szervezettséget kívánó technológiai folyamatokhoz az átlagostól eltérő munkaidő-beosztásra van szükség. Ezért az új rendelkezések szerint a folytonos, folyamatos üzemelésű munkahelyeken — és kivételesen egyéb indokolt esetekben — a heti munkaidő a szükséghez képest egybefüggően hat, de legfeljebb tíz munkanapra is beosztható. Ilyenkor a szabadnapok összevontan is kiadhatók, ezek száma azonban a heti pihenőnappal együtt sem haladhatja meg az egybefüggően ledolgozott munkanapok számának felét. Az ilyen munkarendben például tíz munkanapra maximálisan öt, nyolcra négy, hatra pedig három szabadnap adható. DR. DEÁK ANDRÁS Ke vesebbenerglávai
