Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-13 / 10. szám
1981. január 13. KÉPÚJSÁG 3 A takarékpénztár mérlege és terve (Folytatás az 1. oldalról.) tál növekedett. Az az általános tapasztalat, hogy a lakosság saját bevételének megközelítőleg ugyanakkora arányát helyezte el 1980-ban is takarékbetétben, mint a korábbi években, de a megszokottnál többet vett ki, Tolna megyére is érvényes. 1980-ban a betétállomány mintegy nyolcmilliárdos növekedésével szemben, a hitelállomány megközelítően 13 milliárd forinttal emelkedett. Tolna megyében ez a növekedés forintban kifejezve 315 millió forint volt. A takarékpénztár ezzel a tendenciával számol az idén is. A takarékpénztár vezetőinek számításai szerint 1981- ben a lakosság betétállománya 8 milliárd, a hitelállománya pedig 15,7 milliárd — Tolna megyében 200 millió, illetve 280 millió — forinttal nő. AZ OTP az eddigiekhez hasonlóan a VI. ötéves terv időszakában — 1981-ben is — fő feladatának tekinti a népgazdasági tervben meghatározott célok segítését. Ez pedig nem más, mint a népgazdaság egyensúlyi helyzetének helyreállítása, az elért életszínvonal megőrzése és emelésének megalapozása, a lakosság életkörülményeinek a lehetőségekhez igazodó továbbfejlesztése. Hogy e célok elérését jól segíthesse, szükséges a betétállomány növelése, mert csak így tudják biztosítani a szükséges hitelforrást. A pénzügyi kormányzat az OTP üzletpolitikájában — a betétállomány növelése és a hitelforrás bővítése érdekében — több változtatást határozott el. Az OTP módosította a viszonylag új betétforma, a takaréklevél feltételeit. Megmaradt az eddigi hároméves lekötés után járó hatszázalékos kamat, de, aki tovább bent tartja a pénzét, az öt év eltelte után hét százalék kamatot kap, mégpedig visz- szamenőlegesen, mind az öt évre. JANUÁR 1-TÖL lényegesen kedvezőbb feltételei vannak az ifjúsági takarékbetétnek. Az elmúlt években ifjúsági takarékbetétet csak a 14—30 év közöttiek helyezhettek el. Január elsejétől ez már a születéstől 35 éves korig lehetséges. Korábban csak maximum 800 forintot lehetett félretenni havonta ebben a betétformában, január 1-től nincs felső határ. A betétes több kedvezményes kölcsönt vehet fel lakásépítésre, lakásvásárlásra: az eddigi 56 ezer helyett 70 ezér forintot kaphat 1—2 százalékos kamattal 30—35 évre. E takarékossági forma keretén belül január 1-től külön kölcsön nyújtható toldaléképítéshez, emeletráépítéshez, tetőtér-beépítéshez, továbbá nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá történő átalakításához, üresen álló magán- és állami házak megvásárlásához. Ez utóbbi esetekben a külön kölcsön összege maximum 60 ezer forint lehet. A hagyományos családi- ház-építés jeléfilegi három településkategóriája megszűnt. Ehelyett 420 fejlesztésre kijelölt településen kedvezőbbekké váltak a hitelfeltételek. Tolna megyében: Szekszárdon, Bonyhádon, Dombóváron, Pakson, Duna- földváron, Gyönkön, Báta- széken, Hőgyészen, Simon- tornyán, Tolnán és Decsen a hitel mértéke a bekerülési költség 60 százaléka lehet, míg a többi településen 50 százalék. A nyújtható kölcsön felső határa a kiemelt településeken 200 ezer, az egyéb településeken 160 ezer forint. A három vagy ennél több gyermeket eltartó építtetők számára a kedvezményes ^ százalékos kamat és a 30 éves lejárat fennmarad. ÜJ MÉG, hogy a korszerű családiház-építéshez szociálpolitikai kedvezmény nyújtható, az egyedi többszintes lakóházépítéssel azonos ösz- szegben és mértékben. Azon családok részére, amelyek bérlakásjuttatásra jogosultak és vállalják a telepszerű, többszintes lakásvásárlással járó nagyobb terheket, a tanácsok OTP-beruházású lakást juttathatnak, az állami vállalati munkások kedvezményes feltételeivel, a lakás- vásárlók foglalkozásától függetlenül. Ennek előfeltétele a 20 százalékos mértékű munkáltatói támogatás. Az állami vállalati munkások telepszerű többszintes lakásépítéséhez adható állami támogatás a 420, Tolna megyében a már felsorolt szerepkörrel rendelkező településen nyújtható. Ezzel egyidejűleg viszont megszűnik az a lehetőség, hogy a kedvezmény kivételesen egyedi többszintes lakás építéséhez is adható. A vállalat kölcsöntámoga- tást adhat: emeletráépítéshez, nem lakás célját szolgáló helyiségek átalakítására, állami bérlakás bővítéséhez, üresen álló családi házak vásárlásához. BŐVÜLTEK a törlesztési kedvezmények is. A fiatal házaspárok és a három, vagy ennél több gyermeket eltartók kérelmére az első öt évben a törlesztőrészlet: a tanácsi értékesítésű és munkáslakások esetében maximum 30 százalékkal, a többszintes lakóházépítési és a csoportos korszerű lakóházépítési formában maximum 40, a hagyományos családiház-építés esetében maximum 30 százalékkal mérsékelhető. (Továbbra is érvényben marad a tanácsi értékesítésű és munkáslakásokhoz nyújtandó 20 százalékos, mindenkit megillető kötelező törlesztési kedvezmény.) A fiatal házaspárok és a három, vagy ennél több gyermeket eltartók kérelmére új lakások építéséhez, vásárlásához az előtörlesztés (saját rész) megfizetéséhez, annak ötven százalékáig, maximálisan 50 ezer forintot adhatnak három, kivételesen 5 évre az építési, illetve adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg. A kamat nyolc százalék. Ha valaki bérlakásáról akár a tanács, akár gyereke, egyenesági rokona javára lemond, személyi tulajdonú lakását eladja, a városok vonzáskörzetében lévő üdülőépülete felújítására, korszerűsítésére, bővítésére, közművesítésére kölcsönt kaphat, természetesen akkor, ha üdülőjét lakásnak használja. A kölcsön maximális összege 70 ezer forint. AZ EDDIGIEKBŐL kitűnt: a legnagyobb változások a lakásépítés, lakáskorszerűsítés, -felújítás finanszírozásában vannak. A közép és rövid lejáratú hitelezés területén a kölcsönigények közül elsőbbséget biztosítanak azoknak a mezőgazdasági termelési kölcsönöknek, amelyek konkrét cél megvalósítására irányulnak, a központi árualapot növelő árutermeléssel kapcsolatosak. A fogyasztási kölcsönök közül pedig az áru- és szolgáltatási hiteligények kielégítésére törekszenek elsősorban. A kiskereskedők és kisiparosok természetesen ezentúl is kaphatnak hitelt üzletük, műhelyük beindításához. Az OTP hitelezési tevékenységében előnyben részesíti az ifjúsági takarékbetéteseket, a családalapító fiatalokat, a kölcsönre szociális helyzetüknél fogva leginkább rászorulókat, valamint a nagyobb saját részt, illetve rövidebb idő alatti törlesztést vállalókat.-Jó# vizsgáiott a küldöttgyűlés Számvetés a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben A korábbiaknál is jobban munkajellegűek lesznek az idén a termelőszövetkezetekben e héten megkezdődő, a munka eredményét összegező és a további tennivalókat meghatározó küldöttgyűlések, illetve zárszámadó közgyűlések. A három évvel ezelőtt módosított termelőszövetkezeti törvény a sorrendiségben elsőbbséget biztosít a küldött- gyűléseknek. Korábban a közös gazdaságokban a közgyűlés nyújtott lehetőséget a tagságnak arra, hogy megfogalmazza véleményét a szövetkezeti élet belső rendjéről, a gazdálkodás gyakorlatáról, továbbá a tervezésről és a falvak életében meghatározó jelentőségű szövetkezeti kulturális tevékenységről. A szövetkezeti életnek ez a fóruma aznban időközben szűkké vált, mivel az elmúlt időszakban számos gazdaság egyesült és a több ezer hektárosra bővült nagyüzemek gyakran több falunyi tagságának véleménye egyetlen nagy tanácskozáson „elveszett” volnia. Már az elmúlt két évben jól vizsgázott a küldöttgyűlés, amelyen eredményesen vitatja meg a tagság a gazdálkodás alakulását, valamint a tervkészítés részleteit, lehetővé téve ezzel, hogy a későbbi közgyűlés valóban a gazdaság egésze szempontjából fontos témákkal foglalkozzon. Az idén egyébként szinte kettéválik a két fórum szerepe, mivelhogy 1981 a hatodik ötéves terv induló éve. Ennélfogva különleges jelentősége van a tennivalók pontos rögzítésének, a vitának, amely nyomán kikristályosodik majd egy-egy üzem középtávú fejlesztési elképzelése. Ezért a MÉM és a Pénzügyminisztérium együttes intézkedése lehetőséget adott a tsz-eknek arra, hogy a közgyűlést a korábbi gyakorlattól eltérően az idén későbbi időpontban, akkor rendezzék meg, amikor már tiszta képet kaphatnak a vitában résztvevők az ötéves tervidőszak reális helyi lehetőségeiről és tennivalóiról. Ennélfogva a sorrendben előbb megtartott küldöttgyűléseken a tagság megvitatja majd az elmúlt évi gazdálkodás feladatait, válam'int az 1981-es tennivalókat. A küldöttgyűlésen jóváhagyott mérleg alapján fizethetnek a termelőszövetkezetek prémiumot a tagságnak és az alkalmazottaknak. A később megtartott közgyűlésen a hatodik ötéves terv feladatai kerülnek napirendre, mégpedig a küldöttgyűlés ajánlásai és az időközben ösz- szeállított helyi programok, tervek, elképzelések alapján. Az országban 1338 termelő- szövetkezet, 60 mezőgazdasági szakszövetkezet és 16 halászati termelőszövetkezet készít számadást. A rendelkezések szerint, ha a taglétszám 300 alatt van, nincs szükség küldöttgyűlésre, a megvitatandó anyag egyenes úton a közgyűlés elé kerülhet. Ennélfogva a kisebb tsz-ekben, ahol a küldöttgyűlés elmartad, két közgyűlés lesz; az elsőn a legközelebbi tennivalókat elemzik, a második közgyűlésen pedig a középtávú elképzeléseket vitatják meg. A veszteséggel gazdálkodó üzemek tevékenységét ugyanúgy, mint a korábbi években, felülvizsgálják. Szakértőcsoportok adnak majd útbaigazítást a gazdálkodás jövedelmezőségének helyreállításához. Maéocsánmtél is dolgos Keresni kell még egy ilyen falut az országban, mint Ma- docsa: annyi a munka télen is mindennap, mint más évszakban. Végigdolgozzák a telet az állatgondozók, a gépjavítók, az almafametszők, a szállítók, sőt az asszonyoknak is jut teendő minden napra. Almaválogatás vagy más egyéb. A metszés például olyan óriási feladat, hogy egy-egy embernek ezernél több fát kell rendbe tennie. Mindez mellett — hiszen csak a közös munkákat soroltam — otthon rengeteg jószágot gondoznak, ami köztudottan sok vesződséget jelent reggel is, este is. Mado- csán nagyon sok a háztájiban a sertés meg a szarvas- marha. Vállalják a jószágot, a tehenekkel járó kötöttséget, a sertéstenyésztést és -hizlalást egyaránt. Persze hagyományt folytatnak mindenben. „ősidőktől” szeretik a jószágot, az almatermesztést és a dalt, a táncot. Jut idejük a dalra? A tsz- irodán két „középvezető” újságolja, hogy rövid idő alatt három bált is rendeztek Ma- docsán. A középvezető kifejezést ők hozzák elő, mondván, hogy most csak ők állhatnak rendelkezésre a tájékoztatáshoz, kalauzoláshoz, ha megfelelnek. Az elnök Tengelicen van egyhetes továbbképzőn, a főagronómus Budapestre ment. Mivel minden lényeges dologban tájékozott Molnár András üzemgazdász és Szabó Ferenc gyümölcstermesztési brigádvezető, beleértve a könyvtárforgalmat és a pártoktatást, együtt nézünk körül a faluban. Hogyan lehetett három bált rendezni tíz napon belül: ezt említsük meg, ha már elfoglalt emberekről szólunk, télen is szorgosakról. Karácsony másnapján mulattak először egy paksi zenekar közreműködésével, aztán szilveszterkor, amihez bölcskei zenészek játszottak, mindkét alkalommal sramli szólt. Az egész falu részt vehetett a táncban. Szándékosan mellőzték a „csak fiataloknak való” hangokat és hangerőket. Január 4-én újabb hangulatot vittek a művelődési ház termébe: a kiskőrösi pávakor vendégszerepeit náluk, Földesi János szervezése- ismeretsége révén, persze a madocsai népi együttes is „föllépett”, aztán elkezdődött a bátyusból.^ Együtt voltak az emberek, jól érezték magukat. Ez volt Szili István most kezdte a metszést a cél, tökéletesen megvalósult. Ha van lehetőség elmenni otthonról, a tv mellől, elmennek szívesen. Szórakozóhely egyébként sincs más, mint a presszó-falatozó. Közös cigarettafüstben ülnek itt a sörözők, a sakkozók és az egymásnak valamit elsuttogni akaró fiatal párok. Most ugyan reménykednek, hogy talán föllendül a klubélet a művelődési házban, mert új igazgató vette kézbe az irányítást. A szobájuk és berendezésük megvan a fiataloknak a saját összejövetelhez, de program nélkül maradtak, nem találtak semmi okot arra, hogy bejárjanak. Inkább választják a presszót. A munka mindenütt szervezetten folyik, erről meggyőződtem. Még akkor sem lazítanak, ha nincs a közelben vezető. Vérükben van a madocsai embereknek a szorgalom, a kötelességteljesítés. Szeretik a pénzt, ez igaz, de a háztáji maga is jól fizet, a tájékozatlan ember azt gondolná, esetleg lazíthatnának a közösben, legalább télen. Rendesen dolgoznak. Sőt, még versengés is van, például a gyümölcsfametsző tsz- tagok között. Ez egyébként vitákat kiváltó tevékenység, amióta megvalósították a minőségi bérezést. Beszélgettem néhány emberrel a több mint harmincezer almafa rengetegében, kimentünk oda is Szabó Ferenccel és Molnár Andrással. Ök előre megmondták, mi a helyzet, így felkészülve tudakozódtam. Úgy tűnt a „majdnem panaszkodó” emberek szavaiból, nem találják meg a számításukat. Már aki panaszkodott, vagy majdnem. Később értettem meg, nem is az a baja az „öreg” metszőnek, hogy minősítik a munkáját és kifogást is találhatnak benne, hiszen a metszés bonyolult dolog az almafánál. Hídvégi Jánosné gyümölcstermesztési ágazatvezető elmondja, amikor már a hűtőházba megyünk és sikerül vele találkozni: nem hiszik el a több éve metsző emberek, hogy a kezdő is végezhet olyan jó munkát, mint ők. Némelyik ember ragaszkodik ahhoz, amit valamikor megtanult, pedig közben változik a technológia, ahhoz kell igazodni, pontosan végrehajtani. Plusz kereset is lehet a metszésben, de levonás is. Minden fát minősítenek. Madocsán sok a fiatal a termelőszövetkezetben, megtalálják a helyüket, hát itthon maradnak. Az állatgondozók többsége 30—40 év közötti. Minden ötödik napjuk szabad, tehát megadja a szövetkezet a pihenés lehetőségét is, nemcsak a munkáét. Válogathatnak a munkában. A 24 éves Szili István például traktorról szállt le és elment metszeni, később permetezni akar és egyéb hasonló munkákat. Megtanulta a gyümölcsfametszést és az új évben kezdett odakint dolgozni. De magabiztosan beszél új helyzetéről, elmondta, hogy legtöbbet a sógorától. Kapitány Jánostól tanult metszeni. Az Igazság Tsz almatároló hűtőházában 46 nő válogatja az almát szovjet exportra, közöttük persze fiatalok is. Az ősszel már útnak indítottak a községből száz vagon almát Csehszlovákiába, Lengyelországba és most ismét exportlehetőség adódott, örülnek. Szívesen végzik a munkát, bármikor, korán reggel, vagy este, nyáron, Vagy télen. Madocsai emberek. Madocsai tél. Eredményes, hagyománytisztelő napok váltják egymást, senki nem alussza téli álmát. Sörözök és sakkozók. Az egyetlen szórakozóhely: a falatozó-presszó. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Exportra válogatják a jonatánt
