Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 9. szám. TALÁLKOZÁSOM EGY MEDVE-EMBERREL (4. old.) ÉVKEZDET — BIZAKODÁSSAL (5. old.) A VILÁG TETEJÉN (9. old.) ENERGIAHORDOZOK — KGST­EGYÜTTMÜKÜDÉS (9. old.) MUNKÁSTALÁLKOZÖ (7. old.) CSOKONAI MÜVEIT GYŰJTI (11. old.) MŰHELYTITOK (11. old.) SÜTVE KÉSZÜLT ALKATRÉSZEK (12. old.) MAJOM EVŐKANÁLBAN (13. old.) ŐRSÖM JÁTÉK A (13. old.) Kulcsrakész export Ma, amikor gyakran emlegetjük a romló csereará­nyokat, a növekvő energia- és nyersanyagárakat, min­denki keresi a megoldást, hogy olyan termékeket ex­portáljon, amelyeknek az ára lépést tart a rohanó inf­lációval és termelési költségekkel. A legjobb persze a^ lenne, ha olyan magas szellemi tartalmú cikkékkel ren­delkeznénk, amelyekben kevés az anyag, és sok a tu­dás. Mint például az integrált áramkör, vagy a gyógy­szer, hogy a legkézenfekvőbbeket említsük. 'Természe­tesen egy olyan országnak, amelyiknek nemzeti jöve­delméből minden második forint a külkereskedelem ré­vén realizálódik, s ez jellemző Magyarországra, nem elég egy- vagy kétféle, jól menő portékával kirukkol­nia., Egyre többen vallják, hogy rendszereket, rendszer­családokat kell eladni a magyar vállalatoknak külföl­dön. S hogy ne maradjon homályban, miről is van szó, hozzunk néhány példát. Amikor egy komplett kórhá­zat vagy iskolát, netán egy mántafarmot vesznek meg Dél-Amerika, Afrika vagy Ázsia országai, akkor az el­adók kulcsrakészen szállítanak. Épületet, berendezése­ket, ha kell személyzetet, s minden hozzávalót. S ez utóbbin például technológiát, know-how-t is kell érte­ni. Ha például egy mintafarmot szervez meg a magyaT mezőgazdaság, nem élég gépeket és növényfajtákat ad­ni. Ennél több kell. S ez a több, a termesztési rend­szer. Magyarországon már sokan hallottak a 'bábolnai, a bajái vagy a nádudvari kukorica- illetve búzater­mesztési rendszerről. Ha a teljes technológiát eladjuk, gépekkel, szaktudással együtt, jóvál nagyobb bevételre tehetünk szert, mintha az egyes tételeket külön-külön exportálnánk. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy ilyen rendszer-export esetén az árakat nehéz összeha­sonlítani a versenytársak ajánlataival. Hiszen sok nyu­gati cég húzódozik attól, hogy a technikát, a szellemi tőkét is áruba bocsássa. Többek között ennek köszön­hető, hogy az Egyesült Izzó komplett lámpagyárakat adott el Indiában, a Közél-lKeleten és Indonéziában is. A magyar gazdaságnak jelenleg három olyan területe van, ahol jelentős eredményéket tud felmutatni, ha rendszer-exportról beszélünk. Az egyik ilyen terület az egészségügy. A Medicor már több komplett kórházi egységet szállított és helyezett üzembe Dél-Ameriká- ban és Afrikában. Elsősorban Peruban és Brazíliában, Afrikában pedig Nigériában találhatók meg a magyar berendezések. Egyik-másik helyen már közreműködött az építésben is, az orvosok és az ápolónők kiképzését is segítette, esetleg magyar egészségügyi dolgozókkal indították be a kórházakat, klinikákat. Tavaly létre­jött a MEDINVEST, annak érdekében, hogy a magyar egészségügy" és a hozzá tartozó ipari bázis a legigé­nyesebb kéréseknek is eleget tudjon tenni: ha kell épít­kezzünk, ha kell berendezéseket szállítsunk, és ha kell, üzemeltessünk egészségügyi létesítményeket. A Medicor vezétői úgy látják, hogy az ilyen típusú üzleteké a jövő, még akikor is, ha egy-egy szerződés megkötéséig évek telnek el, néhány esetben pedig hiábavaló a fá­radság. Az egyedi műszerek és berendezések piaca ugyanis telített, a konkurrenoiaharc éles, emiatt az árak bizony kevés nyereséget foglalnak magukba. A másik terület, az oktatás. Hagyományaink már itt is vannak, hiszen a két külkereskedelmi vállalat, a METRIMPEX és a TECHNOIMPEX már több mint 10 - éve foglalkozik az „oktatási üzlettel”. A fejlődő ország- gokban ugyanis az egészségügy mellett az oktatás az a terület, amelynek fejlesztését állandóan napirenden tartják, hiszen a jövő szakmunkásai és műszaki-gazda­sági értelmiségijei meghatározzák egy-egy ország fel- emelkedését. Az ilyen üzleteknek kettős haszna is van. Egyrészt számítani lehet arra, hogy a magyar berendezéseken tanuló egyetemisták, akik később a fejlődő országok iparában vezető pozídióba kerülnek, emlékeznek még a „tanultakra”, s előnyben részesítik a mi eszközeinket, berendezéseinket. A másik szempont már inkább üzle­ti: egy-egy komplett szállítás esetén a keresett cikkek mellett olyan készülékeket is el lehet adni, amelyeket egyébként nehézen lőhetne exportálni. A korábbiakban már szó volt a mezőgazdasági rend­szerexportról. Ezen a területen a magyar mezőgazda- sági üzemek és gépgyártók elsősorban arra képesek, hogy a nálunk már bevált növénytermesztési és állat­tenyésztési rendszereket adják át, mindazokkal a ta­pasztalatokkal együtt, amelyek a hazai gyakorlatban meghonosodtak. Noha, itt most három ágazatot soroltunk fel, koránt­sem akarjuk azt mondani, hogy ezzel kimerültek a rendszerexport lehetőségei. Hiszen a gépipar és a vegy­iipar számtalan tevékenységet fog át, mint például az elektronika, a híradástechnika vagy a petrolkémia. Az Egyesült Izzó és Bábolna kivételével ezeket az esélyeket még alig „játszattuk meg”, noha árualapokkal bősége­sen rendelkezünk. Több vállalkozókedvre, no, meg köz­ponti segítségre van szükség ahhoz, hogy a ma még parlagon heverő tudásunkat dollár- vagy rubelmilliók­ra váltsuk. EMÓD PÁL KÖZÚTI MÚZEUM KISKÖRÖSÖN (5. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) VIZES BOROGATÁS (10. old.) VILÁGNÉZET AZ ISKOLAPADBAN (11. old.) A VASDIPLOMÁS (7. old.) ÉGEN — FÖLDÖN: BIZTONSÁG (8. old.) GEOLÓGIAI KÖRNYEZET­VÁLTOZÁSOK ATLASZA (8. old.) Szovjetunió Javaslatok a kongresszus Egy hónapja indult meg a Szovjetunióban az országos vita az SZKP kongresszusi irányelveiről, a népgazdaság új ötéves tervéről. A külön­böző fórumokon eddig már százezrek kapcsolódtak be az irányelvek megvitatásába. A lapok, folyóiratok szerkesz­tőségeihez, a rádióhoz, a tele­vízióhoz, a különböző párt- szervezetekhez eddig már több tízezer javaslat, kiegé­szítés, módosítás érkezett. A vita még egy hónapig tart, azt röviddel a kongresszus előtt zárják le, hogy az ille­tékes gazdasági és pártszer­vek összegezzék a tapaszta­latokat, s ennek megfelelő­en dolgozzák ki a végleges elképzeléseket. A nyilvánosan közzétett hozzászólásoknak mintegy fele az eddigi összegezés sze­rint munkásoktól, üzemi dol­gozóktól, illetve a kolhozok tagjaitól érkezett. A javas­latok másik felét pártmun­kások, szakszervezeti tiszt­ségviselők, értelmiségiek, tu­dósok, az ipar és a mezőgaz­daság irányító posztjain állók tették. A hozzászólások, ja­vaslatok gyakorlatilag kitér­irányelveihez jednek az irányelvek minden lényeges fejezetére, minde­nekelőtt a népgazdaság fel­adataira és a szociális prog­ram egyes pontjaira. Igen nagy számban érkez­tek javaslatok a komnlex népgazdasági programok ki­dolgozására, a termelés haté­konyságának növelésére. Sok beérkezett javaslat követeli az eddiginél fokozottabb ta­karékosságot az energiával és a nyersanyaggal, konkrét ter­veket közölve a megtakarí­tások növelésére. Nagy jelentőségűek azok az előterjesztések, amelyek a termelés növelésének új tar­talékait tárják fel. Szovjet tudósok egy csoportja példá­ul felvetette, hogy ne tekint­sék kimerülőben levőnek az uráli körzet nyersanyagkin­cseit, s mindjárt konkrét ja­vaslatokat is tettek az általuk feltárt új készletek kiakná­zására. A termelés növelését célzó javaslatok jórészét a hozzászólók mindjárt konk­rétan is megfogalmazzák: nem egy esetben veszik bele javaslatukba új vállalásaikat is. ÁRA: 1,80 Ft 1981. január 11., vasárnap. Mai számunkból GAZDASÁGPOLITIKAI PARTNAPOK TOLNA MEGYÉBEN (3. old.) KLUBTEREMTÖ NYUGDÍJASOK (4. old.) AZ AFGÁN IFJÚSÁG JÖVŐJÉÉRT KÜZD (8. old.) DIÁKKORUK ÓTA TUDÓSOK (9. old.) Czakó Sándor felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents