Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-09 / 7. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXI. évfolyam, 8. szám.

ÁRA: 1,40 Ft.

1981. január 10., szombat.

Mai számunkból

MIÉRT TANUL SZABNI-VARRNI? (3. old.)

ÖREG UDVARHÁZ MÉHESE (4. old.)

OLVASÖSZOLGÄLAT

MESTER (3. old.)

Jobb munkáért - jobb díjazást

Sokat panaszkodott az egyik nagyvállalat üzemvezetője, akinek évről évre komoly terveket kell teljesítenie — meglehetősen gyenge képességű művezetőkkel és főművezetőkkel.

— Nem volna elég ügytó, rátermett ember a vállalatnál? — kérdeztem tőle, áim megnyugtatott: nem erről van szó! Éppenséggel volna, sőt kívülről is tudnának iszerezni rátermett embert.

— Csákhogy — válaszolta az üzemvezető —, aki megfelelő lenne a művezetőn posztra, az ezért a pénzért nem Vállalja a műszak irányításával járó terheket és felelősséget. Több pénzt pedig nem adhatok, mert -nem léphető át a bűvös határ. ‘

S ha talán nincs is minden iparvállalatnál ilyen gondja az üzemvezetőnek, a példa nem egyedülálló. Nagyon gyakran egy gyárban a főmérnök nem túl magas fizetése (határozza meg a művezetőkét, sőt a csoportvezetőkét is, ami pedig — az említett példa szerint — egyáltalán nem azt segíti elő, hogy a termelést ügyes, képzett, talpraesett vezetők irányítsák. Halott —■ különösen mai gazdasági helyzetünkben — erre lenne szükség. De mert a plafont nem lehet áttörni, sok vezetői posztot azzal töltenek be, aki elvállalja.

Ám nemcsak ez a baj a (bértarifákkal. A jobb munkára ösztönző differenciált (bérezést sok vezető legjobb akarata ellenére sem tudta eddig kivitelezni. Mert ha valaki besorolása szerint a legmagasabb fizetést kapta, azt már fizetésemeléssel nem lehetett kecsegtetni, vagy netán nagyobb teljesítményre sarkallni! — A többiek alapbérét nem szállíthatom le — mondta egy vezető —, hogy érvényre juttassam a munka szerinti elosztás elvét! Megalkudott tehát a helyzettel: aki gyengébben dolgozott, az ugyanannyit kapott, mint aki kiválóan Végezte munkáját.

Hogy az 1977 óta érvényben lévő tarifarendszer szétfeszítette kereteit, azt egy tavalyi munkaügyi felmérés is alátámasztotta. A Munkaügyi Minisztérium 420 ezer fizikai és nem fizikai dolgozóra kiterjedő vizsgálatot végzett, aminek egyik sokatmondó megállapítása volt, hogy a dolgozók 13 százaléka évekkel ezelőtt elérte bértételének felső határát, ök azok, akik évek óta jól dolgoznak, munkájukat anyagilag elismerik — ám bérük mégsem emelkedhet tovább.

Remélhetőleg, minderről múlt időben beszélhetünk ezután. A -bértételek alsó és felső határát megváltoztató kormányhatározat éppen ezeket az ellentmondásokat kívánja feloldani, azzal, hogy a bértételek felső határát átlagosan 25, alsó határát pedig 8 százalékkal emelték január '1-től. S (bár ez nem fizetésemelést jelent, hanem csak annak lehetőségét, mindenképpen nagy jelentősége lehet a vállalatok és gazdálkodó szervek ösztönzési rendszerében. Minthogy a felsőbb határokat jobban, az alsókat kevésbé emelték, szélesebb határok (között lehet differenciáim a béreket, s most már a jól és a legjobban dolgozó anyagi elismerésében is lehet különbséget tenni. (Ehhez .persze -a vállalatnak kell előteremtenie a pénzt.)

A tarifarendszer módosításának szelleme is azt sugallja, hogy a béreket jobban kell igazítani az elért teljesítményhez, az elvégzett munka értékéhez, legyen az fizikai vagy szellemi -prodktum. A .rendelkezés ugyanis hangsúlyozza, hogy a fizikai dolgozók bértételeit — átlagosan — 25 százalékkal emelik, vagyis nem minden kategóriában ennyivel. Különbséget tesznek az emelés mértékében, vagyis a normál körülmények között dolgozó kisegítő munkások bértételei 18 százalékkal emelkednek, míg például a különleges szakképzettséget igénylő munkásoké 27 százalékkal.

Az alkalmazotti állományiban dolgozók bértételei szintén átlagosan 25 százalékkal magasabbak lehetnek, a vezetői bértételek azonban 30 százalékkal nőnek. Lehetőség van tehát arra, hogy a termelés felelős irányítóit képességüknek, szaktudásuknak, rátermettségüknek megfelelően díjazzák. S ennek fejében: megkövetelhető a teljesítmény. S remélhetőleg az üzemvezetőknek a jövőben kevesebb okuk lesz a panaszkodásra a bérgazdálkodással kapcsolatban. N. Gy.

Magyarcsehszlovák

egyezmény

Körkép az idén befejeződő nagyberuházásokról

Az idén új beruházások csak szűk körben indulnak, az erőket a folyamatban lévők befejezésére, ütemes folytatására összpontosítják: Az év folyamán hat állami nagyberuházást fejeznek be, közülük a Szikra 'Lapnyomda már kész, -termel, rövidesen avatásra is sor terül, s lényegében- beféjeződött a Magyar Gördüliőcsa-págy Művek rekonstrukciója is, ahol 1981- re csak kisebb munkák húzódtak Ót. További négy nagyberuházáson- még számottevő feládatöka-t kell megoldani,

IJelentős nagyberuházás van folyamatban- Recsken, ahol tovább folytatják az ércmező feltárásának előkészületeit. A bányászati kutatások ebben a térség-ben -1970-ben kezdődtek, azóta egyébek között elkészült az 1-200 méter mély függőleges akna, s most a második hasonló akna mélyítése a legfontosabb feladat. A vágatok és aknák építésének előrehaladásával5 meggyorsult a kutatófúrás. Eddig mintegy 40 ezer méter furatót vágtak. Az így nyert leletekből laboratóriumi vizsgálatok alakjára állapítják m-ajd meg a térségben elhelyezkedő ércvagyon- minőségét és értékét. Az idén valószínűleg bizonyossá válik, hogy milyen érteket rej-t a recski ércmező, s így meghatározhatják az itteni bányászat további programját. Az

eddi-gi kutatófúrások eredményei szériát a Mátra északi lábánál jelentős érckészfletek feltárására nyílik lehetőség. Az idén a második függőleges akna mélyítésével az 1243 méter mélység élrését tervezik. A nagy mélység, a nehéz geológiai körüllmiények sok előre nem tervezhető feliadatot is adnak. Gyakran kell megküzdeni vízbetörésekkel, s a kemény kőzet Is próbára teszi az embert és a gépeket.

A tervezettnek megfelelő ütemben épül és az idén befejeződik hazánk legnagyobb vízgazdálkodási létesítményének, a kiskörei Tisza—I-I. vízlépcső második üteme. A több mint egy évtizede üzemelő vízlépcsőhöz kapcsolódva már .teljes .hosszában elkészül a nagykunsági főcsatorna együttesen több mint 90 kilométer hosszú ága. A mesterséges folyam összeköti a Tiszát a Hortobágy—(Berettyó főcsatornával., valamint a Körössel és az Alföldnek olyan térségeibe juttatja el- a vizet, ahol korábban az aszály uralkodott. Üzembe helyezték a két méllékcsator- nát, amelyek Mezőtúr, Túr- keve, illetve Tiszaföldvár és Mezőhék térségébe juttatják el az öntözővizet a nagyüzemek számára. Az idén készül el az a csatorna, amely Karcag térségét látja majd él öntözővízzel. A vízlépcső körzetében. az idén befejezik a technikái eszközök kiépítését is, felszerelik például a távközlési rendszert, a vízmércéket, a vízészlelő állomásokat, s ezzel befejeződik a Tisza—II. vízlépcső építésének második üteme.

A Minisztertanács múltt évi határozatának végrehajtásaként meggyorsult a Szekszárdi húskombinát építése. 1,9 milMánd forintos költséggel a múlt év végére túljutottak a beruházás elSő szakaszán, vagyis elkészült a sertéss zál - lás, vágóvonal az előhűtőkkel és a hűtőtárolökkal-, kész a vízmű, és a szennyivíztüsztí- tó-rendszer és több kiegészítő létesítmény. így megkezdődhetett a sertésvágás technológiai rendszerének próbaüzeme, atmely január 20-ig tart, A próba sikeresnek ígérkezik: eddig 8000 sertést vágtak le, ezeket azonban egyelőre féübéhasítvia értékesítik. Most a beruházásnak az a része következik, amelynek segítségévéi rátérhetnék

— mégpedig korszerű módon

— a hús feldolgozására. Ehhez körülbelül egymilliárd forint értékű munkált kéd még elvégezni. A terv szerint az idén 200 ezer sértésit és 40-00 sziarVasmarlhát vágnak lé és 500 tanba húskészítményt is gyártanak. A béru- házáist ez év végéifi teli: be- féjezni. Teljes kapacitásának elérésékor al húskómbinát évente 050 ezer hízósertést

(Folytatás a 2. oldalon.)

Pénteken, a Külkereskedelmi Minisztériumban Veress Péter magyar és Andrej Barcak csehszlovák külkereskedelmi miniszter aláírta a két ország közötti, ötéves időszakra szóló hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodást.

A megállapodás értelmében 1981—85. között 5,6 milliárd rubel értékű áruforgalmat bonyolít le a két ország, 22 százalékkal nagyobbat, mint az előző öt évben.

Egyenletesen tovább növekszik a gépipari termékek forgalma, .amely a kölcsönös áruszállítások . mintegy 58 százalékát alkotja. Magyar- ország növeli a csőgyári berendezések, vegyipari és élelmiszeripari berendezések, a szerszámgép-tartozékok, erősáramú termékek, gyengeáramú elektrotechnikai termékek, például az elektronikus építőelemek szállítását.

Csehszlovákia az eddiginél több gyenge- és erősáramú elektrotechnikai terméket, kohászati gépet, energetikai berendezést, bányagépet szállít hazánkba. Jelentős mértékű a csehszlovák gépipar hozzájárulása a magyar építőipar anyagi bázisának fejlesztéséhez. Tovább növekszik a mezőgazdasági gépek és traktorok csehszlovák exportja, ezen belül kiemelkedik a Moravia típusú siló- tornyok szállítása. Különböző háztáji kisgépek, kerti traktorok jelentős magyar igényeket elégítenek ki. A közúti járművek és járműipari termékek szállításával a csehszlovák ipar a magyar közlekedés egyik fontos ellátója lett.

Namíbiakonferencia

A SW-APO felszabadítási szervezet reméli, hogy mára Géniben zajló Namíbia- konferencián aláírhatja a tűzszünetet a délnyugat-afrikai országot törvénytelen megszállás alatt tartó pretoriai kormányzattal. Theo Ben-Guirab, a SWAPO ENSZ-megfigyelője pénteki sajtóértekezletén leszögezte: a SWA-PO teljes egészében elfogadja a világszervezet rendezési tervét, így most már csakis attól függ a végső megállapodás megkötése, hogy a dél-afrikai kormányzat képviselői felhagynak-e időhúzó taktikájukkal.

Közéletünk

Évi első ülésén a bonyhádi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta és elfogadta azt a szabályzatot, amely a Tolna megyei Tanács V. B. nemrég hozott határozata alapján a rövidített ügyintézési határidőket rögzíti. E napirendet követően a testület az elmúlt évek során kialakult hagyományoknak megfelelően kötetlen beszélgetés keretei között tekintette át munkájának tapasztalatait, kutatva a még eredményesebb tevékenység lehetőségeit.

A hasznos eszmecsere dr. Hegedűs János tanácselnök zárszavával ért véget.

A mőcsényi Völgység Népe Termelőszövetkezet; cikói tehenészeti telepe mellett az elmúlt évben kezdték meg a tejüzem és a hozzá kapcsolódó szociális létesítmények építését. Naponta 10 ezer liter tejet dolgoznak fel itt: pasztörizálják, hűtik, csomagolják, tárolják, majd a szövetkezet saját termoszautóival szállítják Bonyhádra és a környező községek üzleteibe a friss tejet.

A „Völgység-tej” néven forgalomba kerülő tej zsírtartalma háromféle — 1,4, 2,8 és 3,6 százalékos — lesz. A friss tej igen rövid idő alatt kerül majd a fogyasztókhoz, hisz az este fejt tejet már a kora hajnali órákban szállítják. A körzet áfész- és Nép- bolt-üzleteiben eddig elfogyott mennyiséget számba vették, s ennek alapján nemcsak tejet, hanem tejfölt és túrót is készítenek, szállítanak. A Bátától Bonyhádig terjedő terület községeinek tejjel és tejtermékkel való ellátását az új üzem teljes egészében megoldja.

A szociális épület — a fekete-fehér öltöző, a fürdő, a tálaló és az étterem — átadása már az elmúlt évben megtörtént. A korábbi szociális létesítmény helyén lesz a tejüzem, az átalakítás jelenleg folyik, a munkálatokat a szövetkezet építőbrigádja végzi. A feldolgozó gépeket a Törökbálinton működő téesz-téj társuláson keresztül szerzik be. A beruházási hozzávetölegen IU0 mllllliő forintba kerül, ezt az összeget részben saját erőből, részben

hitelből fedezik. Az üzem május elején kezd teljes kapacitással dolgozni.

d—

Fotó: B. J.

A kőművesek a. tejkezelö épület belső munkálatait végzik

Téesz-tej Mőcsényböl