Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-29 / 24. szám
1981. január 29. Képújság 5 Kisdobosok A felnőttekkel együtt A népfront és az úttörőszövetség sok területen hasonló, illetve azonos célokért dolgozik. Tolna megyében sem, illetve egyre inkább nem párhuzamosan, hanem tervszerű együttműködés keretében. A szülőkkel, ezen belül is a kommunista szülőkkel a kapcsolatot az SZMK-n keresztül tartja a népfront és az úttörőszövetség is. A másik együttműködési munkaterület a környezetszépítés, fásítás, illetve a megteremtett értékek megőrzése. Az elmúlt tanévben a gyerekek igen sok társadalmi munkát végeztek a megyében az úttörőmozgalom irányításával. Elültettek például 18 763 facsemetét, az őszi mezőgazdasági munkák idején 282143 munkaórát dolgoztak. A lakóterületen, iskolájukban a megye úttörő- csapatainak tagjai 186 718 órát dolgoztak. A honismereti mozgalom szervezése, irányítása népfrontfeladat, éppen ezért szerveznek minden évben az úttörők számára is szaktáborokat, ahol módszertani segítséget is kapnak fontos munkájukhoz. A jövendő olvasók nevelése is közös feladat, rendszeres is, a megyei könyvtár közreműködésével, a nyári olvasótábor. A német nyelvi táborban pedig, anyanyelvűket, kultúrájukat ápolják a pajtások. Ennek a működéséhez is segítséget nyújt a népfront. A legáltalánosabb közös tevékenységük pedig a közéleti nevelés, és ilyen értelemben az úttörők a nép- frontmozgalomnak is utánpótlását jelentik. Pontosan ezért olyan fontos, hogy ez az együttműködés minél szorosabb és miinél gyakorlatibb legyen az egyes úttörőcsapatok és népfrontbizottságok között. Megyei feladatterv Egyenlő esélyeket minden gyereknek Az úttörőszövetség megalakulásától kezdve, tehát harmincöt éve foglalkozik azzal, hogy a különböző társadalmi, családi és települési helyzetben élő gyerekek egyaránt bekapcsolódjanak az úttörőközösségek tevékenységébe, részt vegyenek, mind a tanórához kapcsolódó, mind pedig a szabad idős tevékenységben. Ennek az a célja, hogy az adottságok, lehetőségek különbözősége ne jelentsen hátrányt egyetlen gyereknek sem, illetve, hogy a meglévő hátrányos helyzetet más területen más vonatkozásban csökkenteni lehessen. Színház, mozi, szereplés és szakkörök Közművelődés a szekszárdi járás úttörőcsapataiban Külsőségek helyett tartalmi munka Hogy mi a hátrányos---------------- helyzet, ennek»m eghatározásáról viták voltak, és ma sem egységes az ebbéli megítélés. Az tulajdonképpen természetes, hogy mást tekint hátrányos helyzetnek az iskola, a szülő, maga a gyerek, vagy éppen az úttörőmozgalom. Az sem bizonyos, hogy ami egyfelől nyilvánvalóan hátrány, az más szempontból nem lehet előny. Gyakorta találkozik az ember olyan nézettel, miszerint, a fizikai dolgozók gyerekei művelődési szempontból valahányan hátrányos helyzetűnek tekinthetőek. Egy időben ezt az iskolában ama bizonyos — szerencsére már eltörölt — F betűvel is jelölték. Ez a fajta általánosítás legalább két szempontból helytelen. Egyrészt azért, mert vannak és remélhetőleg egyre szaporodnak a művelt fizikai dolgozók, másrészt pedig egyéb nevelési szempontból a — műveltségi .hátrány megléte esetén is — lehet a gyerek éppen előnyös helyzetben. Elég itt arra hivatkozni, hogy ha materialista, közösségi nevelést kap a gyerek a szüleitől, sokkal könnyebb leküzdenie nemcsak az esetleges műveltségi hátrányt, hanem az életben később biztosan jelentkező nehézségeket is, a szilárd világnézeti háttér birtokában. A dolog persze tovább ragozható sokféle formában, például úgy, hogy egy művelt értelmiségi, vagy nem értelmiségi család gyereke is lehet érzelmi hátrányban, ha szülei nem törődnek vele eleget, mert mindig „mással vannak elfoglalva”. A fenti bevezetőnek csupán annyi volt a célja, hogy megmutassa az egyes gyerek hátrányos helyzetének a megítélése milyen bonyolult lehet esetenként. Ennek ellenére az úttörőszövetségnek is célja és kötelessége az egyenlő társadalmi esélyek megteremtése. Az elmúlt év elején el is fogadtak egy feladattervet. Ez is kellőképpen differenciáltan fogalmazza meg a tennivalókat. Az 1972- es oktatáspolitikai párthatározatot követően jelentős eredmények születtek a megyében. Megszűntek az ösz- szevont osztályok, az általános . iskolás gyerekek hatvan százaléka napközis ellátásban részesül, a cigánygyerekek mind kaphatnak napközis ellátást. Az már más kérdés, hogy a szülők nem veszik igénybe és így a gyerekeknek csak 65 százaléka napközis. A beiskolázás differenciált, ide értjük az óvodai ellátástól kezdve az előkészítő tanfolyamokon keresztül az iskolaérettségi vizsgálatokat. Körzetesítették az általános iskolákat. Ez utóbbinak az eiő- ------------------------ nyei közismertek, de egyben létre is hozott egy újfajta hátrányt. A körzetesítés következtében körülbelül 3500 a bejáró gyerekek száma. Tudjuk, hogy ez egyrészt fárasztó, másrészt időt rabló. A bejáróknak kevesebb idejük marad az úttörőmozgalomban való részvételre, gyakorta kimaradnak a hétvégi kirándulásokból, műsorokból, esetenként a szakköri foglalkozásokra sem tudnak olyan könnyen eljárni, mint helyben lakó társaik. S oká és eredményesen folyt a harc a bukások ellen, nemcsak a tanórákon, hanem az úttörőmozgalom saiátos eszközeivel is, például a bukásmentes őrsök meghirdetésével, tanulópárok, patronálómozgalom létrehozásával. Csökkent is a bukások száma..., de az általános iskolai tanulók körülbelül egyhar- mada kettes, azaz elégséges tanuló. A megyei úttörőelnökség ezekből le is vonta a szükséges következtetést. Külön tárgyalja a megyei úttörőelnökség feladatterve a veszélyeztetett gyerekek helyzetét és felhívja a figyelmet az úttörővezetők szerepére a veszélyeztetettség feltárásában és a segítségnyújtásban. Mindezekből következik a munkaterv feladatmeghatározása is. Itt most csak néhány érdekes és konkrét ötletet ismertetünk. Ilyen például a lakóterületi őrsök létrehozása az üresen maradt iskolákban, olyan módon, hogy ott kihelyezett programokat szervezzen a központi iskola. Ez is azt a legáltalánosabb célt szolgálja, hogy minden gyerek találja meg a helyét és a feladatát az úttörőmozgalomban és saját közösségében. Ehhez kapcsolódik a cigánygyerekekkel való differenciált foglalkozás, például úgy, hogy kapjanak komoly közösségi megbízatásokat, jussanak sikerélményhez, ami a tanulásban is motiváló erő lehet. Legyen eredményesebb, tehát személyre szólóbb a pályairányítás, például üzemi, termelőszövetkezeti szakkörök szervezésével. Ezekben a szakkörökben az úttörők megismerkedhetnek a termelőmunkával, a „külső” szakkörvezetők segítségéve] jobban bepillanthatnak a felnőttek világába és az iskola is nyitottabbá válik általa. A megyei úttörőelnökség legutóbbi ülésén áttekintette a feladatterv végrehajtásának helyzetét Pakson és városkörnyéki községekben. A lényeg, hogy a helyzet jelentősen nem változott. A bukásmentes őrs akció például nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ma már inkább a képességek szerinti tanulás követelménye kezd általánossá válni a terület úttörőcsapataiban. A mozgalom, személyre és tantárgyra szóló eredmények elérésére buzdítja a gyerekeket. Ennek úgy látszik nagyobb a hatása. A tanulmányi versenyek segítenek az egyenlő esélyek megteremtésében, de a tantárgyi szakköröket általában a jó tanulóknak szervezik, nem is mindig az úttörők igényei szerint. Sokkal inkább az az irányadó, hogy mihez vannak készen a személyi és a tárgyi feltételek. A nyári táborokban gyakorlatilag mindenki részt vesz, ha az anyagiak ezt nem tennék lehetővé, úgy a csapatok megfizetik ezt az összeget. Általános tapasztalat, hogy alig beszélhetünk anyagi hátrányról ebben a körzetben, inkább azon családok száma növekszik, amelyekben a tanulást, a művelődést nem sorolják igényeik közé. A szociális, tanulmányi hátrány leküzdését van hivatva szolgálni az eredményesen működő dunaszentgyörgyi és újabban a paksi hétközi diákotthon, cigánytanulók számára. A pályairányítással is elégedettek lehetünk, az viszont feltűnő, hogy a középfokú tanintézetekből az innen felvételt nyert gyerekek bizonyos hányada 1—2 év után kikerül, a tanulást abbahagyják. A jelenség többek kö-------------------- zött arra is fi gyelmeztet, hogy tovább kell javítani az úttörőmozgalom és a KISZ közötti kapcsolatokat, illetve segíteni az úttörőket a KISZ-be való beilleszkedésben. IHAROS! IBOLYA A mai magyar általános iskola legfőbb törekvése, hogy ismeretadó intézményből egyre inkább komplex művelő- déstotózménnyé váljék. Ennek érdekében céfllja a korszerű műveltség megalapozása, fejlesztése, a folyamatos műveflődés iránti igény felkeltése, az önképzés módszereinek a 'kialakításai, illetve elsajátítása. Éppen ezért feladata az iskolának, hogy megismertesse a diákokkal az iskolán kívüli intézmények kulturális szolgáltatásait. Épít a hélyi és a központi tömegkommunikációs eszközökre valamint a kulturális intézmények nyújtotta lehetőségékre,. 'Mindezt nem az újságíró csoportosította ilyen szépen össze, hanem a szekszárdi (járási úttörőelnökség abban! az anyagban, amelyben beszámol úttörőcsapatai közművelődési munkájáról, Mindezekhez az állami feladatókhoz is hozzájárul a2 úttörőmozgalom a maga sajátos — ebben az életkorban főként játékos és romantikus *— módszerével. A készségfejlesztéshez tartozik, hogy megtanítják a gyereket az újságok olvasásába, a rádió és televízió műsorainak hasznosítására. E téren még további feladatokat jelöl meg a járási elnökség a csapatök számára. Javasolják például, hogy az olvasottakat, hallottakat, különféle formában vitassák meg az úttörőkkel1.' Sok filmet néznek meg a gyerekek szervezett keretek között, általában 'évente 8— 10-et, de Bétán például 40-et. A nemzeti ünnepekre a gyerekek mindig lelkesen készülnek, de ebben is vah vál- toztatnivaló, abból a szempontból!, hogy a külsőségekről a tartalmi munkára' kell helyezni a hangsúlyt/ Jelen vannak az úttö'rők és a kisdobosok az esküvőkön, névadókon, Színjátszó csoportja csak a decsi úttörőcsapatnak van, pedig jó lenne jobban kihasználni ennek a szép, gazdag, személyiségfejlesztő eszköznek a lehetőségeit.; Egyre több úttörő jut el színházi előadásokra. A kölesdiek rendszeresem járnák Pécsre. Az őcsényi, faddi és kölesdi úttörők pedig Budapesten voltaik, az Operaházit is meglátogatták. A tolnai gimnáziumban hangversenyeket tartanák úttörők számára. A legnagyobb lehetőség természetesen Szekszárd, ide járnak színházba, koncertre a legtöbben a járásból. Író—olvasó találkozókat általában évente 2—4 alkalommal szerveznek, vagy látogatnak az úttörőcsapatok tagjai. A tanárán, kívüli nevelés, művelődés formái a szakkörök, ezék közül is azok, amelyek nem tantárgyhoz kapcsolódnak. Hagyományőrző szakkör működik Tengeücen, a tolnai 1-es iskolában, Kölesdem és Decsen. Népi játékokat, népszokásokat., tárgyakat gyűjtenek. Szép eredményeket ért el már eddig Is a decsi szövő- és fafaragó-szakkör a népi motívumok feltárásában és feldolgozásában. A televízió elterjedésével, de attól függetlenül is jelentősége van a vizuális kultúra t erjeszt ősének, a képzőművészeti nevelésnek/ Ennék is vannak jó példái. Képzőművészeti szakkör Várdombon, Tolnán, Őcsényben, Bátaszé- ken és mondanunk sem kell talán, hogy a „kölesdi példában” részt vesznek a gyerekek is, A gyeiimekfotózás és -filmezés magas színvonalon, de igen szűk körben mozog. Faddon, Őcsényben, Zoimbán és Kölesden működik ilyen jellegű alkotókor. Ebiben az esetiben Is Kötesd eredményei emelkednek ki.. Elég itt csak azt megemlíteni, hogy a kiállítások képeiről! diák készülnek, és a több ezer „reprodukciót” felhasználják az oktatásban és a szakköri munkában is.’ Eredményes a népi ját'ék- és táncmozgalom is a Sárköz községeiben. Van ezenkívül úttörő fúvósegyüttes Faddon és Tolnán. Mindezeken a helyi formákon kívül a járás úttörőcsapatai is — eltérő mértékben ugyan— de részt vesznek a megyei és az országos akciókban, versenyeken. Ilyen például „A művészet vándordíjain” játék, a Szülőföld expedíció, vagy az Éneklő ifjúság mozgalom. Az utóbbiban évek óta országosan is kiváló eredményeket ér él a decsi úttörőcsapat. Van, de még tovább fejleszthető a bábmozgalom. Ezen a területen, mint a színjátszás esetében is, szakemberhiány van. Kevés pedagógus ért ezekhez a műfajokhoz. A szekszárdi járásból összesen 243 gyerek vett részt eddig a Kazinczy szépkiejtési versenyben: Bemutatkoztak bábjátékkal, tánccal Az ország úttörőházai között rendszeres a kapcsolat. Fokozottan igaz ez a megye két ilyen intézményére. Á szakmai módszertani tapasztalatcsere szinte mindennapos. Az ötleteket, módszertani anyagokat kölcsönösen átadják egymásnak. Az együttműködés jegyében találkozott a múlt hét végén 100 tamási kisdobos és úttörő körübelül ugyanannyi szekszárdi társával. Eljöttek műsoraikkal a bábosok, akik lakodalmi jeleneteket és állatmeséket adtak elő. A kis népitáncosok gyermekjátékokat és szintén lakodalmi szokásokat elevenítettek fel. A színjátszók az előttük szereplőket parodizálták. Végül a szakkör-vezető pedagógusok mutatták be az úttörőház tevékenységét, ismert népdalokra írt saját szöveggel. A legvégén együtt énekelt mind a kétszáz úttörő és kisdobos. A műsor után a gyerekek diszkóztak, a szakkörvezetők pedig tapasztalatcsere-beszélgetésen vettek részt. Jövőre a szekszárdiak látogatnak Tamásiba. A színjátszók a műsor paródiáját adták elő EgyUtt énekelt a kétszáz úttörő és kisdobos A tamási úttörőház szakkörei Szekszárdon
