Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-28 / 23. szám
1981. január 28. Képújság 5 A dinnye rövid életű siezontermék, amely két, jobb esetben három hónapig tarthat dinnyeszelő érdeklődésünkre számot. Nem úgy egy per. Szivósabb természetéből adódóan a pereskedés évekig eltarthat még akkor is, ha nevezetesen csemegéhez kapcsolódik, és imigyen annak tárgya már rég elenyészett, mikor a képzeletbeli dinnye még javában gurul — legalábbis passzolják ide-oda —, mígnem a Legfelsőbb Bíróság lékeli meg a túlérett ügyet. Nézzük a történeteket. 1979. augusztusának közepén — javában tartott a dinnyeszezon — a pálfai Egyetértés Termelőszövetkezet dinnyét szállított a nagydorogi vasútállomásra. Kilencezer-kilencszáz- nyolcvan kilót, azaz egy vagonnyit. Mindezt a ZÖLD- É(RT-nek és mivel a termék külföldre — exportra — ment, a Zöldség-Gyümölcs Külkereskedelmi Vállalatnak, a H UNG AROFRUCT-nak. Utóbbi véleménye szerint az áru megfelelt az első osztály követelményeinek. Berakták tehát a vagonba és a dinnye másnap — augusztus 16. — elindult Csehszlovákia felé, ahova megérkezett, de egyből fordították is vissza. A Koospol Praha vállalat a fuvarokmányon nem jelezte a szállítmány visszaküldésének okát. Ez enyhén szólva lezserség, de mikor a vagon visszaérkezett a dorogi állomásra és kinyitották, az ok egyből nyilvánvalóvá vált: az egész szállítmány elrothadt. Ezután a ZÖLDÉRT megbízottja az egész tételt megsemmisíttet- te (a tanácsi jegyzőkönyv szerint a visszaérkezést követő második napon). A HUNGAROFRUCT közel egy hónap múlva értesítette a ZÖLDÉRT-et, hogy adiny- nyét „rejtett hiba” — fené- sedés — miatt küldték viszsza a csehek. Ilyen előzmények után a ZÖLDÉRT a dinnye árát (15 968 forintot) nem fizette ki a tsz-nek. A tsz úgy gondolta, hogy ez cseppet sem méltányos és bíróságra vitte az ügyet. A Legfelsőbb Bíróság szerint ekkor az történt, hogy „Az első fokú Szekszárdi Járás- bíróság az alperes (ZÖLDÉRT) ellentmondása folytán perré alakult eljárás adatai alapján az alperest a kereseti követelés szerint elmarasztalta. ítéletének indoklása röviden abban foglalható ösz- sze, hogy az alperes a diny- nyét kifogás nélkül átvette, következésképp köteles annak vételárát a késedelmi kamatokkal együtt megfizetni a felperesnek (pálfai tsz.)” Az alperes (ZÖLDÉRT) fellebbezett. Következett a másodfokú (megyei) bíróság. Szakvélemény beszerzése után a felperes (tsz) keresetét elutasította. A szakvélemény szerint a fenésedés az átvételkor, illetve átadáskor már megfertőzte a dinnyét. Ebbe az ítéletbe viszont a tsz nem nyugodott bele. Törvényességi óvás .iránti kérelmet nyújtott be törvénysértés és megalapozatlanság címén és kérte a legfőbb ügyészt, hogy emeljen óvást a jogerős ítélet ellen. Itt kiderült, hogy a ZÖLDÉRT szakemberei az átvétel és egyben a minősítés helyén és idején a dinnyét kifogástalannak találták. Ezzel a kárveszély a vállalatra szállt, vagyis a rakományért övék a további felelősség. A MÉM kiadta a perbeli dinnye szállításához. szükséges növényegészségügyi bizonyítványt. Eddig tehát a szállítmány rendben volt. Visszaérkezéskor a szállítmányt megsemmisítették. Közben az is kiderült, hogy a fenésedés egyáltalán nem rejtett hiba, hanem szemmel is igen jól látható. Ezt az alperesnek (ZÖLDÉRT) is észlelni kellett volna az átvételkor. Mindezekből az a következtetés vonható le — mivel a visszaérkezett árut megsemmisítés előtt nem vizsgálták meg —, hogy a dinnye az ide-odaszállítás alatt (meleg, nyári időben) romlott meg, amiért a tsz nem felelős. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú (járásbíróság) ítéletét helyben hagyta. Magyarán a ZÖLDÉRT-nek ki kell fizetnie a dinnye árát (plusz kamatok) és a perköltséget is. A dátum: 1980. december 3. — Megérte-e eddig vinni az ügyet? — kérdeztük dr. Faragó Mártát, a TESZÖV jogász főmunkatársát, aki a törvényességi óvás iránti kérelmet segítette megszerkeszteni a termelőszövetkezetnek. — Természetesen megérte, mert bizonyossá vált, hogy a tsz jó minőségben, kifogástalanul teljesítette szerződésben vállalt kötelezettségét. Örömmel vettük, hogy érvényre jutott a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekről szóló 14/1978. MT. sz. rendeletben foglalt utasítás. — steiner — Galamb- és kisállat-kiállítás lesz Tolnán Horváth Gábor a tenyésztéstechnológiáról, felesége a gazdaságosságról tájékoztatja a tenyésztelepet megtekintő galambtartókat A Tolnai Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület a Szekszárdi Kisállat,tenyészt ők Beszerző és Értékesítő Szövetkezetének közreműköldésé- vell Tottnáni,! a művelődési központban a ihóztáji gazdaságok legszebb kisállataiból galamb-, nyúl-, nutria-, díszbaromfi- és díszmadárkiállítást rendez február 61—I71—8- án>. A kiállítás elsődleges célja azonos az előző évivél: a hősprogram megvalósítását elősegíteni a tenyészanyag bemutatásaival, továbbá a tech- noHógiai szaktanácsadással. Célunk továbbá, bogy a lakosságot megismertessük az egyesület évről évre bőlvülö tevékenységével. Szeretnénk sokak érdeklődését felkelteni az egyéb kisállatok mellett a gál'ámfotenyásztés iránt is*. Célkitűzlésemlk élvről évre mind eredményesebben valósulnak meg.1 A galamb hústermelés fejlesztése érdekében a szövetkezet által1 kihelyezett tenyészszülőpár-galam- bok hatása már 1980-ban jelentkezett. A kiisálfettenyész- tő szövetkezet 1980-bam 81100 kg vágógalambat vásárolt fel a háztáji gazdaságokból az 1979. évi 4000 ikg-mal szemben. A felvásárolt húsgalamb teljes egészében exportra került. A galamfohúistehmelés további fejlesztése érdekében a szövetkezet az egyesület által előállított tenyészanyagból 1980-ban — az előző évet meghaladó mennyiségű — 350 tenyészszülőpór-galambot helyezett ki 211 háztáji gazdaságba, A hústierimelésit biztosító, fajtatiszta szülőpárokat előállító — erre a célra alkalmas és kijelölt — galalmbte- lepék előzetes bejelentkezés után egyénileg és csoportosan megtekinthetők: a kelő tapaszt alatt all és gyakorlattal nem rendelkező tenyésztők részére mindenre kiterjedő, részletes szaktanácsadást kapnak.; A kiállítás célja természetesen az isi, hogy a lakosságnak bemutassuk az általunk tenyésztett galambok szín- pompás egyedeit, a házinyu- lakat, a nutriát, a diszbarom- fikat és díszmadarakat. A kiállításon 46 tény észtő 20 fájitaváttozatiban 350 dísz- és haszongalambot, 6 fajta há- zinyuiat, 5 fajta dísztoaromfit és díszmadarat mutat be. A kiállításra kerülő galambok at szakemberek küllem alapján egyedenként érték ellik. Az elbírálás alapján az egyesület jutalomban részesíti a „fajtagyőztes” minősítést kiérdemlő galambok tulajdonosait. Az előző év gyakorlatának folytatásaként a község óvodás és iskolás fiataljai csoportosan, pedagógusok felügyeletével díjmentesen .tekinthetik meg a kiállítást. Szeretettel várjuk látogatásukat azért is, mert nem titkolt reményünk, hogy ezzel elő tudjuk segíteni a fiatalok körében a kisállat tenyésztés iránti érdeklődést, és gyakorló tenyésztőket is áikerlül nevelni az utánpótlás biztosítása céljából: Az előző évi kiállításon nagy s-ikert aratott 'galamb- tombolát — 22 db tenyészga- lamb került kisorsolásra — ismét megrendezzük. A látogatók 9—118 óráig tekinthetik meg a kiállítást. H. G. Sertéstelep - fából Egyelőre hó takarja a bordaíveket Fotó: Bj. A (Paksi Állalmi Gazdaság hahdi sertéstelepen hagyományos épületekben jelenleg 570 anyakoca; 600 tenyészslüldő, és háromezer imalác van. Innen kerülnek a SO kilós malacok a gazdaság más kerületeiben lévő hizlaldákba. A telep melletti szabad terület egyenesen kínálta az alkalmat, hogy új, korszerű sertéstelepet létesítenek. Méghozzá nem is akármilyet: a Mezőgazdásági és Élelmezésügyi Minisztérium közvetlen irányításával tíz, teljes egészében fából készült, félköríves kísérleti istálló ép® itt. Háromnak az alapja már el is készült, ezekben a napokban az összeszerelt hordaívéket szállítják Haddra, Karancsaljáról. A haildi telepen a közeljövőben öt, egyenként 864 férőhelyes hizlalda. 2240 férőhelyes ma^ lacuitónevelő 144 férőhelyes fiaztató, ezenkívül hídmérleg, takarmánykeverő és -tároló, valamint víztorony épüli.-d Lesz miből házat építeni A múlt évben 34 ezer magánlakás épült fel az országban. Az idén — becslések szerint — 36 ezer készül a családi- és egyedi többszintes házakból. Milyen anyag- ellátásra számíthatnak az építtetők? Az előrejelzés biztató. Az építőanyagok piacán az idén érezteti hatását néhány korábbi beruházás. Nézzük először a magánépítés alapvető szerkezeti anyagát, a téglát. A tervezett lakásszámhoz elegendő a téglaipar kétmilliárd kisméretű terméke, továbbá a Kazincbarcikán gyártandó 140 millió darab kisméretű téglával egyenértékű gázszilikát falazóblokk. Az elmúlt években kevés volt a kisméretű tégla. A január 1-től kötelező hőszigetelési szabvány alkalmazása várhatóan rászorítja az építtetőket, hogy csak pilléreket és kéményeket rakjanak kisméretű téglából — ezzel megszűnik a hiány is. Cementből lesz elegendő a TÜZÉP- és éfész-telepeken. A belkereskedelem 1,8 millió tonnát rendelt, de ha ez kevésnek bizonyulna, a gyártók készségesen adnak többet is a kereskedelemnek. A házak födémjéhez köny- nyű szerkezeti anyagokat keresnek az építtetők. A Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi és lábatlani gyáraiban a tavalyinál 20 százalékkal több, összesen 5,2 millió méter feszített vas- betongerenda készül. Többet gyártanak a kerámiaelemekből és vasbetétből összeszerelhető, Fert-gerendákból is: a múlt évi 500 ezer folyóméter helyett 600 ezret. Növekszik a különböző béléstestek és födémpanelek mennyisége is; harmadával készül több az idén. Áz alap, a fal és a födém után nézzük a tetőt. Fenyőfűrészáruból — akárcsak a múlt évben — 330 ezer köbméter kerül belkereskedelmi forgalomba. Szintén változatlan a 106 millió daraboa cserépkínálat és a 7 —8 millió négyzetméteres síkpala- termelés is. A korábbi években több építtető keresett cserepet, mint ahánynak jutott. Igaz, hogy palát minden további nélkül vehettek, de akkor még nagyobb keletje volt a hagyományos tetőfedőanyagnak. Az idén lesz elegendő cserép — ígérik a kereskedőik —, viszont a szürke pala helyett inkább színeset kérnek. Könnyű kezelhetősége miatt hamar megkedvelte a lakosság a mészhidrátot. Miután ennek nagyobb hányada import, és ezt nem lehet növelni, így a zsákos, por halmazállapotú anyag helyett darabos meszet ajánlanak habarcskészítéshez a kereskedők. A csempekínálat az új romhányi gyár termelésének felfutásával nagyobb és talán változatosabb lesz az idén, mint korábban. A múlt évihez képest 250 ezer négyzet- méterrel többet, összesen 4,6 millió négyzetméternyit kínál a belkereskedelem. Sokáig csak a vállalatok, szövetkezetek használtak az építéshez vegyi anyagokat. Manapság viszont a lakosság is mindinkább igényli a különféle ragasztókat, (például csempéhez, tapétához) a glett- anyagot (a tapétához), és lassabban bár, de terjednek a beton- és habarcs-adalékanyagok is. Értékben mérve az elmúlt évben megduplázódott ezek forgalma, de a KEMIKÁL minden nehézség nélkül több építési vegyi anyagot tud adni a lakosságnak. Ablakokat, ajtókat a várható igény feletti mennyiségben kínálnak a gyártók. Egyre nő a piacon a jó hőszigetelésű — bár viszonylag drága — ablakok aránya. NÉMETH K. GÉZA A belkereskedelem csaknem kétmillió tonna cementet rendelt
