Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
1981. január 1. C TOLNA \ _ nÉPUJSAG 3 Üdvözlő távirat Kuba nemzeti ünnepén Dr. Fidel Castro Ruz elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, * a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, a minisztertanács elnökének. Havanna., A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a felszabadulás napja alkalmából, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és egész dolgozó népünk nevében forró, elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Ku. bai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsak, a testvéri kubai népnek. A kubai forradalmi hagyományok, Jósé Marti eszméinek nyomdokain járó forradalmi nemzedék az elmúlt 22 év során nagyszerű eredményeivel meggyőzően bizonyította, hogy élni tud a számára megnyílt történelmi lehetőséggel; Kuba ma a szocialista közösség megbecsült tagjaként a társadalmi haladásért küzdők élvonalában halad.. A magyar kommunisták és egész népünk őszinte tisztelettel és elismeréssel tekint a kubai nép forradalmi vívmányaira, a szocialista építőimunka sikereire. A kubai kommunisták, a kubai nép küzdelme egybe forrott azzal a harccal, amelyet a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom vív világszerte az imperializmus ellen, a társadalmi haladásért, a békéért, az enyhülésért. IA Kubai Köztársaság következetes internacionalista szolidaritást vállal az imperializmus és az agresszió ellen küzdő népekkel, s ezért a világ haladó erőinek elismerése és megbecsülése övezi. Az el nem kötelezett országok mozgalmában kifejtett aktív tevékenységével jelentősen és hathatósan .hozzájárul ahhoz, hogy e mozgalom a nemzetközi helyzet fontos tényezőjeként pozitív szerepet töltsön be. 1980. december 18-án volt 20 esztendeje, hogy az országaink között diplomáciai kapcsolat létesült. Kapcsolataink történetének e jelentős jubileumán megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a két testvéri ország között az érdekek egybeesése, a célok közössége, a marxizmus—len in izmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján mély, bensőséges barátság és gyümölcsöző együttműködés alakult ki minden téren, amely jói szolgálja népeink, a szocialista közösség, a társadalmi haladás ügyét. Nagy nemzezti ünnepük alkalmából kívánjuk, hogy kiemelkedő sikereket érjenek el a társadalom vezető ereje, a Kubai Kommunista Párt közelmúltban befejeződött II. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, szocialista hazájuk felvirágoztatásában a szocialista közösség további erősítése, az egyetemes béke érdekében. Budapest, 1980. december 31. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar .Népköztársaság elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. * Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Bias Kocának, a Kubai Köztársaság Népi Hatalmi Nemzetgyűlése elnökének. Táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. Kitüntetések, eskütétel A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocializmus építésében kifejtett eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta Keserű Jánosné könnyűipari miniszternek. Eredményes gazdasági munkásságuk elismeréseként, nyugállományba vonulásuk alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta Szili Géza nehézipari miniszter- helyettesnek, a Munka Érdemrend arany fokozatát Bakos Zsigmond könnyűipari minisztériumi államtitkárnak, Csépányi Sándor kohó- és gépipari, valamint Sárosi Sándorné könnyűipari miniszterhelyetteseknek. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán az Országház Nándorfehérvári termében adta át. Ugyancsak szerdán tette le a hivatali esküt Losonczi Pál előtt Méhes Lajos ipari miniszter. A kitüntetések átadásánál és az eskütételen jelen volt Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Kinevezés, A kormány Bonifert Ádá- mót igazságügyminiszterhelyettessé, Burján Sándort, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának első helyettesévé nevezte ki. A Minisztertanács Vallus Pált az Országos Anyag- és Árhivatal első elnökhelyettePANORAMA BUDAPEST A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban köszöntötte a Luxemburgi Kommunista Párt Központi Bizottságát a párt megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. felmentés sévé, Spilák Ferencet a hivatal elnökhelyettesévé nevezte ki. A Minisztertanács, érdemei elismerése mellett, felmentette tisztségéből Tompa Sándort, az Állami Termékgazdálkodási Igazgatóság vezetőjét. VARSÓ Stanislaw Kania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden látogatást tett Gdanskban és Gdyniában. Gdanskban megkoszorúzta az 1970 decemberi tragikus események tizedik évfordulóján emelt emlékművet, Gdyniában pedig találkozott a „Párizsi Kommün” hajógyár pártaktívájával. Előttünk a VI. ötéves terv Interjú K. Papp Józseffel, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkárával 1. Kérjük, hogy az újesztendő alkalmából szíveskedjék a következő kérdéseinkre válaszolni. A megyei párt- bizottság legutóbbi ülésén az 1980. év ga&dasági munkájával és a ’81-es év tennivalóival foglalkozott. Hogyan minősíthető a most befejeződött gazdasági év? Az 1980-as gazdasági év megítélésénél helyes kiindulási alapnak az 1979 óta elkezdődött folyamatot tartom. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1978. decemberi határozata — számolva főképpen a külső gazdasági feltételek romlásával és nem utolsósorban azzal, hogy hazánkban is kimerültek az extenzív fejlesztés lehetőségei — változtatott a korábban követett, döntően a mennyiségi előirányzatok növelésére irányuló gazdaság- politikai gyakorlatunkon. A gazdasági munka fő feladata a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítása, valamint az elért életszínvonal megőrzése, megszilárdítása lett. Ennek kell alárendelni a termelés ütemét, hozzáigazítani a fejlesztést és az elosztást. A megye gazdasági fejlődését is e szerint vizsgálta a megyei pártbizottság. Üzemeink jelentős részében elkezdődött a megváltozott körülményekhez való rugalmasabb alkalmazkodás. Az V. ötéves terv első három évében jellemző nagy ütemű ipari termelésnövekedés 1979- re megszűnt, sőt 1980-ban az ipari termelés alatta is maradt az előzői évinek. Az ipari termelés ilyen alakulásában jelen vannak a céljainkkal összhangban álló kedvező jelenségek. Ott javultak az üzemi eredmények, ahol gyorsan tudtak reagálni a fizetőképes keresletre, megszüntették a piaci szükségletnek nem megfelelő, veszteséges termékek gyártását, gyorsabban tudták az exportot, főként a dollárelszámolású exportot növelni és a tőkés importot kiváltani. Jelen vannak a tőlünk független külső korlátozó tényezők is, melyek miatt több üzemünkben nem tudták elérni az év elején még kedvezőnek és gazdaságosnak ítélt tőkés export előirányzatokat. Az elmúlt évi ipari termelés alakulását több üzemben kedvezőtlenül befolyásolták az irányítás, a gazdálkodás gyengeségei, a megfelelő gyártmányfejlesztés hiánya, a a veszteséges gyártmányok megszüntetésének, az új gyártmányok bevezetésének vontatott üteme, a szervezetlenség, a pontatlan szerződéskötések, és a gyártások, a szállítások, valamint a munkafegyelem lazaságai. Ezek arra utalnak, hogy a nehezebb gazdálkodási feltételekhez az üzemek, szövetkezetek egy része még most is kevésbé, vagy nem tud alkalmazkodni. A megye ipari termelésének tendenciáját összességében kedvezőek minősítjük, mivel a termelés a korábbinál jobban igazodott a megváltozott körülményekhez, a külpiaci értékesítés lehetőségeihez, a belkereskedelmi igényekhez és ezzel jól szolgálta az egyensúlyi követelmények érvényre jutását. A megye építőiparának a teljesítése kedvezően alakult, összehasonlító árakon 1—■ 2%-kal volt magasabb 1980- ban, mint az előző évben. Az országoshoz hasonlóan a megye mezőgazdasága a viszontagságos időjárás ellenére teljesítette az 1980. évi tervet. A termelés növekedése 5% körül van. A megye közlekedési vállalatainak szállítási teljesítménye is fejlődött. Tovább javult a megye hírközlő- hálózata. A beruházások kedvezően alakultak, összértéke kb. 14 milliárd Ft. Különösen fontos, hogy a két legnagyobb beruházásnál: a paksi atomerőmű és a szekszárdi húsüzem építésénél a lehetőségekhez mérten rendben folyik a munka. A tanácsi beruházások is teljesültek. A megye dolgozóinak élet- színvonala a gazdasági munka eredményeivel összhangban alakult. Az életszínvonal nem csökkent, az életkörülmények tovább javultak. összességében: az 1980-as év gazdasági eredményeit, a Tolna megyei dolgozók munkáját jónak lehet értékelni, annak ellenére, hogy fejlődésünknek vannak gyenge pontjai is. 2. Most ért véget az V. ötéves terv is. Kérem, tájékoztassa lapunk olvasóit, hogyan ítéli meg a megye pártvezetése ezt az időszakot? Megyénk az V. ötéves terv időszakában is jelentősen fejlődött, ugyanakkor gazdaságában is éreztette kedvezőtlen hatását a külgazdasági feltételek romlása, valamint az, hogy Tolna megyében is kimerültek az extenzív fejlődés lehetőségei. A megyében is mindinkább az intenzív fejlesztés, a megváltozott külső és belső körülményekhez való alkalmazkodás ‘ került előtérbe. Mivel nem áll még rendelkezésre más, ezért csak előzetes számokkal próbálom bemutatni az öt év alatt végbement fejlődést. Az V. ötéves terv első három évében az ipari termelésre a dinamikus növekedés volt jellemző; és bár az utolsó két évben a növekedés üteme megállt, az öt év alatt így is mintegy 25—26%-kal emelkedett az ipari termelés. Az ipar külkereskedelmi értékesítése a termelés ütemét meghaladóan nőtt, 31— 32%-kal haladja meg az 1979. évit. A megye mezőgazdasága az egy-egy évben jelentkező rosszabb időjárás ellenére kiegyensúlyozottan fejlődött. Az országos követelménynek megfelelően, változatlan áron számolva a termelés évente több mint 3%-kal növekedett. Az ötéves tervidőszakban több mint 41 milliárd Ft értékű beruházás valósult meg, amelyből kiemelkedik a paksi atomerőmű időarányos beruházása. A tervciklusban felépült 10 000 lakás, 610 bölcsőd«, 2954 óvodai hely, 190 tanterem létesült. Felépült a dombóvári, a paksi, a bonyhádi és a pincehelyi művelődési ház. A megye lakossága több mint 40%-kal magasabb pénzbevételhez jutott az elmúlt évben, mint a tervidőszak elején. Az anyagi ágazatokban a fizikai foglalkozású munka- vállalók átlagkeresete közel 40%-kal fogja meghaladni az 1975. évit. A fogyasztói árak 1979-ben átlagosan 24%-kal voltak magasabbak az 1975. évinél. A kiskereskedelmi forgalom folvóáron számolva közel 60%-kal nőtt 5 év alatt. Mindez mutatja, hogy a megyénk életszínvonalának javítását célzó fejlesztések napvrészt a terv szerint realizálódtak, illetve egyes alapellátási mutatók túlteljesültek. E fejlődés ellenére változatlanul gond, főként a városokban a lakás-, az általános iskolai tanterem-, az óvodai, bölcsődei férőhelyhiány, a községekben pedig az intézmény- hálózat avultsága, az alapellátás helyenként kedvezőtlen színvonala. Egészében tehát folytatódott a megye felgyorsult fejlődése. Az öt év alatt növekedett a termelés, és bővült az anyagi, műszaki, technikai bázis. Tovább javultak az élet- és munkakörülmények. Mindezeket figyelembe véve a megyei pártvezetés kedvezőnek ítéli meg a megye elmúlt öt év alatti fejlődését, az V. ötéves terv megyére vonatkozó végrehajtását. 3. Megyénk gazdasági életének elmúlt öt éve miben különbözik az ország többi megyéjétől, és hogyan hat ki az előttünk álló VI. ötéves tervben a tennivalókra? K. Papp József Teljes értékű választ arra nem lehet adni, hogy Tolna megye miben ’különbözik az ország többi megyéjétől. Ehhez nagyon alaposan ismerni kellene minden megye helyzetét. Azt tudjuk, hogy Tolna megye nem tartozik az úgynevezett ipari megyék sorába, de jelentős változáson ment keresztül. Megszűnt elenyésző iparral rendelkező, mezőgazdasági megye lenni, Az előállított évi termelési értéket nézve a megye ipara nemcsak felzárkózott a jól fejlődő, termelési értékét az átszervezés óta 100 százalékkal növelő mezőgazdasághoz, hanem lényegesen túl is szárnyalta azt. Tolna megye, mezőgazdaságát tekintve a legjobb adottságú megyék között foglal helyet. Üzemeink egyre jobban hasznosítják az előnyös természeti adottságokat, így mezőgazdaságunk eredményei alapján is a legjobbak között van; különösen gabonafélékből, napraforgóból, a különböző takarmánynövényekből. Állattenyésztése is szépen fejlődik. A mi megyénk a többségtől eltérő, de több megyéhez hasonló. . Az utóbbi évtizedekben végbement iparfejlesztésben sem vagyunk egyedüli ék; több, korábban iparszegény megye hasonló utat tett meg. A mi megyénk iparosítása viszont annyiban más volt, hogy szinte kizárólagosan kis, legjobb esetben középüzemek jöttek létre. Ez a megállapítás sem pontos, ugyanis ezen üzemek jelentős része nem önálló, hanem nagyvállalat gyáregysége. A valójában nagy létesítménynek számító, önálló ’ipari üzemnek építése most van napirenden. Egyik a paksi atomerőmű, ámely nemcsak a megyének, hanem az országnak is legnagyobb beruházása. A másik a szekszárdi húsüzem, amely az ország legnagyobb húsipari vállalatai közé fog majd felsorakozni. De a tejipari vállalat most épülő szekszárdi üzemét is itt lehet említem. Az ország valamennyi megyéjéhez való viszonyításban nem tévedünk, ha egyedülállónak tekintjük megyénket abban, hogy az ország eddigi legnagyobb beruházása, a paksi atomerőmű itt valósul meg. Talán abban is különbözünk, hogy most egy időben két nagy élelmiszeripari létesítményt valósítunk meg. Ezek után a kérdés lényege, hogyan hatnak ki ezek az előttünk álló VI. ötéves tervben a tennivalókra? Az előző kérdésekre adott válaszomnak megfelelően a fő hangsúlyt a népgazdasági terv egy-egy üzemre lebontott feladatainak maradéktalan végrehajtására szükséges helyezni. Ezt tartjuk alapkövetelménynek minden területen. A megyei vezető szerveknek vagy ha személyekre vetítjük, a megyei vezetőknek a munkájában természetesen rangsorolni kell a feladatokat. A megye nagyberuházásaival elsődlegesen és megkülönböztetett módon kell foglalkoznunk, de szeretném hozzátenni, hogy ez nem adhat felmentést semmilyen más feladat elhanyagolására. A nagyberuházásainkkal való megkülönböztetett foglalkozás sokrétű, sőt előre nem látható feladatokat is tartalmazhat. A paksi atomerőműnél, amely négy 440 megawattos reak'toregységből fog majd állni, 1981-ben az első reak- foregység építésének és szerelésének befejezésére, üzemi próbáinak megvalósítására kell törekedni. A többi re- aktoregységet is fel kell építeni a VI. ötéves tervben és biztosítani a zavartalan üzemelés valamennyi feltételét. Annak érzékeltetésére, hogy ez valóban nagy odafigyelést igényel, egyetlen számot: az V. ötéves terv alatt Tolna megyében 41 milliárd Ft-ot tett ki a beruházás értéke, a VI. ötéves terv idején kizárólag a paksi atomerőműnél ennél többet kell beruházni. A szekszárdi húsüzemnél 1980. végére elkészült a sertésvágó vonal. A beüzemelés megtörtént. 1981-gyel megkezdődik a tényleges üzemelés. A teljes kapacitásra való felfutása fokozatosan történik. Ez évben 200—250 ezer hízott sertés vágására kerül sor. A húsüzemnél tovább folyik az építkezés, az év közepéig be kell fejezni a szarvasmarha-vágó, év végére a teljes feldolgozó vonal építését és be kell üzemelni. Ez azonban messze nem elég, a legnagyobb követelmény, hogy megfelelő minőségű húskészítményeket készítsenek az üzemben. Mindemellett a szekszárdi húsüzem mezőgazdasági hátterét is szükséges jobban biztosítani. Eredetileg ugyan nem volt ilyen igény, de most fontos követelménynek kell tekinteni az üzem vágósertés-alapanyagának megyében történő előállítását. Ez azt jelenti, hogy a múlt évi 460—470 ezer db Sertésfelvásárlást kb. 8Ö— 90 ezerrel szükséges növelni. A vágómarhának több mint felét Tolnából, a többit a környező megyékből fogja biztosítani az üzem. Érdemes azzal is foglalkozni, hogyan lehetne tovább növelni a megyében a húsmarhatartást, illetve -hizlalást. A tejipari vállalat szekszárdi üzemének építésében jelenleg bizonyos lemaradás van, de a húsüzem építésétől fokozatosan felszabaduló állami építőipari vállalat növekvő kapacitással biztosítani fogja az 1982. évi befejezést. Az üzemben sajtféleségeket készítenek, feladata a tejellátás biztosítása, továbbá a sütőipar részére cito- pánt gyártanak. Itt is követelmény a beüzemelés, a normális üzemi termelés biztosítása. Végső soron ez a három nagyüzem a teljes kapacitásra való felfutása után több termelési értéket fog előállítani, mint amennyit jelenleg a megye egész ipara produkál. 4. Milyen feladatokat kell megoldanunk 1981-ben ahhoz, hogy egy esztendő múlva jónak értékelhessük az eredményeket? Úgy vélem, hogy erre az előző kérdésekre adott válaszaim után nem kell részletesen kitérnem. Röviden kifejezve: a növekvő népgazdasági követelményekkel számolva a lehető legjobban teljesítsük terveinket. Ehhez már az év elejétől kezdve a korábbiaknál is szervezettebb, és nem utolsósorban szorgalmas munkára van szükség. Végül élve a lehetőséggel, a megyei pártbizottság nevében ezúton is megköszönöm Tolna megye dolgozóinak az V. ötéves tervidőszakban, ezen belül 1980-ban Is végzett szorgálmas munkáját. Az új év kezdetén megyénk minden lakosának, a megyében /élőknek és dolgozóknak eredményekben gazdag. boldog új évet kívánok. Köszönjük a beszélgetést. FEJES ISTVÁN
