Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-04 / 2. szám

1981. január 4.

Képújság 3

A jó munka terve

Nem ígér könnyű álmokat, könnyen teljesíthető feladatokat népgazdaságunk 1981. évi terve. Bár legfontosabb előirányzatai első pillantásra szerénynek, visszafogottnak tűnhetnek, ám jól tudjuk: manapság már azért is nagyon keményen meg kell dolgoznunk, hogy egy helyben maradhassunk.

A külső és belső körülmények, amelyek nagymértékben megváltoztak, jól ismertek. Mi ezekkel számolva, az új feltételekhez alkalmazkodva, ahol lehet fejlődni, vagy az elért eredményeinket megőrizni akarjuk. Ezt fejezi ki a terv azzal, hogy nem látványos növekedést ír elő, hanem reális, szinte névreszóló munkaprogramot ad a társadalom minden tagjának.

Emlékeztetőül néhány főbb adat az 1981. évi népgazdasági tervből. Eszerint ebben az esztendőben a nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékkal, az ipari termelés 3—3,5 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelése 3 százalékkal, az egy lakosra jutó reál- jövedelem 1, a lakossági fogyasztás 1,5 százalékkal növekedjék. Épüljön meg 76— 78 ezer lakás, ebből 23—24 ezer állami erőből. Létesüljön 1500 gyógyintézeti, 3000— 3500 bölcsődei hely és 1100 általános iskolai tanterem. Ebben az évben át kell adni 12 ezer óvodai és 1000 szociális otthoni helyet. Megkezdődik a Magyar Állami Operaház korszerűsítése, folytatódik a Budavári Palota rekonstrukciója, befejeződik a Budapesti Nagysportcsarnok építése.

A létrehozott nemzeti jövedelmet — nemzetközi fizetési kötelezettségeink teljesítése miatt — nem használhatjuk fel teljes egészében itthon. Ezért beruházásokra valamelyest- kevesebb jut, mint tavaly. De ezt a kevesebbet jobban, okosabban kell felhasználnunk, hogy meggyorsulhassanak a folyamatban lévő építkezések, és szűk körben ugyan, de új beruházásokat is indíthassunk. Ilyen lesz például a nagy tradíciójú Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója, a Budapesti Árpád-híd régen esedékessé vált szélesítésének megkezdése, a mecseki széntermelés fejlesztése, a mányi hányaüzem és- a dunaújvárosi kokszolóüzem beruházásának kivitelezése.

A termelő ágazatokban, akár központi, akár vállalati hatáskörben valósulnak meg, csak azok a beruházások kaphatnak zöld utat — ezt segíti a hitelpolitika is —, amelyek a népgazdaság energia- és nyersanyag-ellátátsát, a gazdaságos külkereskedelmi kivitelt és behozatalt, az anyag- és energia-megtakarítást szolgálják.

Szándékosan nem soroltunk fel minden tervben foglalt mutatót, előírást. Már csak azért sem, mert nemzeti feladataink, amelyeket különösen komollyá és felelősség- teljessé tesz az, hogy ebben az évben kell megadnunk a VI. ötéves terv teljesítéséhez is a szükséges kezdő sebességet, nem minden területen fejezhető ki számokkal. Csak a fogyasztási cikkeket előállító termelő, szolgáltató és kereskedelmi vállalatok dolgozói a megmondhatói, hogy a lakossági fogyasztás másfél százalékos növelése milyen kemény feladatokat ró reájuk. Csakis ezek teljesítésével érhető el, hogy a fogyasztók áruellátása, elsősorban a keresletnek jobban megfelelő minőségű és választékú termékek bővülése révén javuljon.

Ki tudná számokba foglalni mindazt a tennivalót, amelyek életszínvonalunk megőrzéséhez, szerény fejlesztéséhez nélkülözhetetlenek? Nevezetesen: termelő és kereskedelmi vállalatok együttműködésének szervezettebbé, rugalmasabbá tételét, a vevők kiszolgálása színvonalának fejlesztését, az utóbbi időben fel-feltünedező rokonszenves kereskedelmi kezdeményezések bátorítását és gyakoribbá tételét. Nem lehet tervezni azt sem, hogy ki, hol, miképpen differenciálja jobban, ösztönzőbben a jövedelmeket.

A múlt évben bevezetett, és .eredményesnek bizonyult közgazdasági szabályozók alkalmazásával meggyorsult a magyar népgazdaság új követelményeknek megfelelő átállítása. A változás szele már sok vállalat és szövetkezet vitorláját kedvező irányba feszíti, ám még mindig vannak vállalatok, amelyek eredményeiket nem a termelés és az értékesítés javításával, hanem kalkulációs zsonglőrködéssel akarják javítani. Ezeknek a gazdálkodó egységeknek címezi a terv azt a szigorú előírást, hogy erősödjön a köz- gazdasági szabályozók normatív jellege. Más szóval: semmilyen kifogással ne bújhasson ki egyetlen vállalat sem az általános előírások teljesítése alól. A „szegény költségvetés” és „gazdag vállalatok” korszakának egyszer s mindenkorra el kell múlnia. A gyakorló esztendőnek — amely sok szép eredményt és tapasztalatot hozott — vége. Most már „élesben” kell gazdálkodnia minden vállalatnak.

E követelmény érvényesítése a tervben nemcsak abban fejeződik ki, hogy az állam és a vállalat között a gazdálkodásban keletkezett jövedelem elosztásakor az előbbinek jutó részarányt növelni kell, hanem abban is, hogy a vállalatok az eddiginél szigorúbb hitelfeltételekre, mérsékeltebb állam- kölcsönre és állami támogatásra számíthatnak. Nagyobb rangot kap a rugalmas, jól alkalmazkodó, öntevékeny gazdasági munka, a vállalati anyag- és készletgazdálkodás javítása. Ez feltételezi, hogy az ésszerű anyag- és készlet- gazdálkodás terhét, gondját ne csupán.a főkönyvelők, a számviteli emberek viseljék, hanem a műhely falánál messzebb látó műszakiak és szakmunkások is.

Egyáltalán: a termelés, a gazdálkodás emberi tényezői, a vállalkozó típusú, kezdeményező kedvű, a váratlan helyzetekhez is gyorsan alkalmazkodni tudó emberek munkájának összefogását, érvényesülését a terv szinte minden fejezete feltételezi, sürgeti. E nélkül nem szilárdítható meg a népgazdaság egyensúlya, nem javíthatók életkörülményeink. Például nem kezdhetjük meg az áttérést az ötnapos munkahétre, de nem gyorsíthatok meg azok a szerkezeti változások sem, amelyek révén külkereskedelmi mérlegünk — a tavalyihoz hasonlóan — tovább javítható.

Konstruktőreink, mérnökeink, külkereskedőink számokkal pontosan ki nem fejezhető együttes erőfeszítését igényli az a követelmény, hogy a külkereskedelmi kivitel 7,5—8 százalékkal, a behozatal pedig csak kismértékben nő oly módon, hogy a külpiacra szánt termékek gazdaságos értékesítése. a jobb műszaki jellemzők, a megbízhatóbb minőség és szállítás révén tovább javul.

Szólhatnánk még az idei tervünkben foglaltak kapcsán az építők, a bankárok, a kereskedők, a közlekedési és szállítási dolgozók, a kistermelők, az államigazgatási és egészségügyi dolgozók, a gazdasági, társadalmi élet megannyi „láthatatlan” szereplőjének szívvel-lélekkel végzett munkájáról, felelősségéről. De száz szónak is egy a vége: ez a terv a jó munka terve, amelynek teljesítéséért, ahol szükséges és lehetséges túlteljesítéséért érdemes mindannyiunknak pontosan, szépen, jól dolgozni.

GYERTYÁNOS ZOLTÁN

Agrokémiai társulás Nagydorogon

Az idén megkezdődik az építkezés

Megyénkben már működnek agrokémiai társulások. Létjogosultságukat eddigi működlésük tapasztalatai igazolják. Nem kell a termelő- szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak külön-külön fogadni és tárolni a műtrágya- szállítmányokat, ami rendkívül költséges és gyakorta a mezőgazdasági munkacsúcsok idején „futnak be”, a több- hónaipos, szabadban történő tárolás jelentős veszteségeket okoz.

A múlt év tavaszán Nagydorogon is alakult agrokémiai társulás. Taggazdaságai: a pálfai, a györkönyi, a pusztahencsei, a kajdacsi, a sárszentlőrinci, a nagydorogi termelőszövetkezet és az Al- sótengelici Állami Gazdaság. Mint a többinek, ennek . is tagja az AGROKER.

A nagydorogi párt-végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén Horváth István — a gesztorgazdaság, a nagydorogi Üj Barázda Tsz és egyben a társulás elnöke — tájékoztatta a testületet az agrokémiai centrum beruházásának előkészületeiről.

Biztosítva van a beruházás pénzügyi fedezete, mintegy 32—35 millió forint. December elején megtörtént a helykijelölés. A vasútállomás és a sárszentlőrinci út mellett három hektárnyi területet vesznek igénybe. Ötöd. és hatodosztályú föld, tehát a jó termőterületeket nem csökkentik. Az AGROBER március végére szállítja a terveket, megkezdődtek a tárgyalások a kivitelező TÁÉV-vel, valamint a MÁV illetékeseivel. Ezek szerint az idén megépül az iparvágány, az úthálózat, a víz. és villanyvezeték. Az építőanyagot — a tárház építéséhez — már az iparvágányon lehet fogadni. Ügy tervezik, hogy 1982. tavaszára megépítik a tárházat és a kisebb kiszolgáló épületeket.

A taggazdaságok sok előnyt várnak a beruházástól. A teljesen gépesített üzemhez mindössze tizenhét főnyi létszámot terveztek — ma egy- egy gazdaságnak is ennél több embert kell mozgósítani, néha szombaton-vasárnap,

ha műtrágya-szállítmánya érkezik. A tárházban nem éri veszteség az ott tárolt műtrágyát, ami mindaddig, amíg a gazdaság földjére kiszállítják, az AGROKER tulajdona. Fizetni érte tehát csak a fel- használáskor kell. (Jelenleg a szállítás után közvetlenül, gyakran töbh hónappal a fel- használás előtt, rendszerint hitel igénybevételével fizet a gazdaság).

Tervezik, hogy megszervezi a társulás a folyékony műtrágyaellátást, későbbi program a növényvédő szerek közös beszerzése és tárolása. Beszerez a társulás egy univerzális rakodógépet, amelyet „holtszezonban” a taggazdaságok is igénybe vehetnek, mélyalmozású istállóikban — juhászatukban — a szerves trágya kitárolására.

Egyelőre három hektárt vesznek igénybe a beruházáshoz, de a terület később bővíthető, ha később innen akarják indítani á műtrágyaszóró vagy permetező repülőgépet.

Uj tervek, termékek, beruházások

Kedvezőtlen adottság, eredményes gazdálkodás

«(Folytatás az 1. oldalról.)

— A betakarítással végeztünk — mondja Kasler Antal kisvejkei tsz-elnök —, 6'20

hektár területről magtárba. került a kukorica. A vetéssel is végeztünk, összesen 40 hektár őszi árpa és 690 hektár őszi búza került a földbe. Az őszi szántás mintegy negyven százaléka — sajnos — áthúzódott az új esztendőre, de ha ilyen marad az idő, azzal is végzünk januárban.

— Feladataik?

— Jelenleg a zárszámadásra való felkészülés van előtérben. Szeretnénk a növénytermesztésben az eddigi eredményeket megtartani. Az állattenyésztésben befejeztük az V. ötéves tervben meghatározott fejlesztési tervet. Elértük a 800-as tehénA termelés ötven

Az MMG-AM szekszárdi műszergyárában Horváth Endre gyárigazgató tájékozlétszámot, ezen a téren további bővítést nem tervezünk Az a feladatunk, hogy csökkentsük a borjúelhullást. A juhászaiban a VI. ötéves tervben megduplázzuk a termelésünket. A tervidőszak végére 3000 darab anyajuh lesz a szövetkezetben.

— Beruházás?

— Megkezdtük a gépműhely rekonstrukcióját, mintegy nyolcmillió forintos költséggel. Ez hároméves terv, lépcsőzetes végrehajtással. Megkezdjük a hízómarhatelep korszerűsítését is, mintegy 120 férőhellyel bővítjük a telepet. Építünk egy 500-as juhhodályt is. Az új évben már teljes kapacitással dolgozik a melléküzemágunk — a kiskunhalasi kötöttárugyár varrodája — az asszonyok üzeme.

százaléka export

tatása szerint minden ugyanúgy folytatódik, ahogy abbahagyták az 1980-at. Jelentős

I Ifi

alkatrészmennyiséget előregyártottak, a belső és a külső kooperáció már decemberben feltöltötte a raktárakat alkatrésszel és alapanyaggal. Az első hónapra teljes egészében, több alkatrészből pedig már a negyedévre is együtt áll a szükséges meny- nyiség,- — Mit gyártanak az újévben?

— A folyadéktöltésű hőmérséklet-szabályozókból (ezek automata mosógépekbe és hőkandallókba kerülnek) több mint 400 ezer darabot gyártunk csehszlovák exportra. A fcapillárcsöves hőmér- s ék! et -Is zab ál y o zókbó 1 a Hajdúsági Iparművek részére 150 ezer darabot készítünk, a szobahőmérséklet-szabályozókból pedig 50 ezer darabos rendelésünk van. A radiátor- hőmérséklet-szabályozó termékünk nullszériáját készítjük el az első negyedévben, szeretnénk, ha a fűtési szezonban már az üzletekben lenne ez a termékünk is. Az természetes, hogy az idén is gyártunk a Lada-program keretében 300 ezer darab tömlőfeszmérőt. Összességében szeretnénk elérni, hogy termelésünk ötven százaléka exportra kerüljön. Szocialista piacra 100 millió forint, a tőkés piacra pedig 20 millió forint értéket gyártunk.

*

Négy gazdasági egységben jártunk, kérdeztünk a tervekről, beszéltünk az eredményekről. Az az egyöntetű vélemény alakult ki, hogy az 1981-es esztendő sem lesz „díszmenet”. Amelyik vállalat kellően felkészült, ahol már az elmúlt évben megkezdték a tervezést, a szervezést, a szerződések kötését, a nehézségek ellenére is eredményesen tudnak majd. gazdálkodni.

H. J.

Újévtől szilveszterig

Kétezerhét új lakás

Az év utolsó napján adták össze a számokat, s készült el a statisztika az OTP ‘Tolna megyei Igazgatóságán. Észe_ rint ebben az esztendőben, megyénkben, a takarékpénztár közreműködésével 2007 új lakás lett kész.: Ebből 1543 volt társas-, illetve családi ház, s összesen 595 épült az Országos ,frakarékpénztár saját beruházásában. Az OTP kulcsszerepét bizonyítja, hogy az év során Tolnában mindössze harminc ölyán családi ház épült, amihez nem vettek fel OTP-kölcsönt.

Az új lakások mellett a takarékpénztár finanszíroz most is sok épülő lakást, az idén ugyanis 945 OTP-berűházás- ban készülő lakás építése kezdődött el.

Indítómotorok az NDK-ba

1981-től jórészt már az eddiginél korszerűbb, új típusú indítómotorral látja el az NDK haszongépjármű-iparát az Autóviliamossági Felszerelések Gyára. A kétoldalú szakosítási egyezmény keretében szállított régebbi 3,5 kilowatt teljesítményű indítómotorokat fokozatosan váltják fel a korábbinál nemcsak korszerűbb, üzembiztosabb, hanem kétszer hosszabb élet- tartalmű, saját fejlesztésű új indítómotorral.

Az új típusú indítómotor sorozatgyártását már megkezdték. Az alkatrészek nagy- része aí nemrégiben munkába állított új gyártósorokon, korszerű technikával készül, ami jelentősen emeli a termék minőségét.

Nevek a füzetből

A jegyzetfüzet arra szolgál, hogy az újságíró beleírja a beszélgetés, hírgyűjtés vázlatát, az adatokat, neveket. Ez a füzet arra is hasznos, hogy az ember így év elején előveszi, és belelapoz: mi maradt megíratlan? Most, amikor leltárként végiglapoztam a tizenkét hónap alatt teleírt jegyzetfüzeteket, neveket találtam, amelyek az év során kimaradtak a riportokból, tudósításokból. Most elmondom, kiről, mit kellett volna megírni.

Szakállas Gyula, nyugdíjas: A fácánkerti szőlészetből ment nyugdíjba, s ősszel, a szüret idején találkoztunk. „Itt éltem le fiatal éveimet, itt öregedtem meg a szőlővel együtt, amelyet még én telepítettem az uraság idején, 1940-ben.” A szőlő szép, öreg, vastag törzset nevelt, mindegyik tőke valóságos fa. Az idő megdöntötte, a szélirány meghajlította. Csak az öreg nyugdíjast nem. Szálegyenesen áll a girbe-görbe tőkék között.

Váczi Imre, tervezőmérnök: Jajvörös — áll a név után. Értesítést kaptam: Váczi Imrének nem tetszik, hogy a szakszervezeti házat jajvörösnek tituláltam, csúnya színe miatt. „Amikor megláttam az első négyzetmétereket, a fejemhez kaptam. Nem ilyen színt írtam elő.” Futkosós a festékgyárhoz, a kivitelezőhöz. „Elvittem a színmintát, meg a rajta lévő számot is a gyári vezetők orra alá tettem, nézzétek, az etalonnak nem olyan a színe, mint amit szállítottak!" Valóban nem olyan. így egy másik színnel kellett az épületet átfesteni.

Páli Mihály, tanácsi dolgozó: ő szervezte a mezőgazdasági szövetkezetek járművezetőinek KRESZ-versenyét. Jól sikerült az üzemekben a verseny, így minden bizonnyal majd a folytatás, a közúti közlekedés is sikeres, azaz balesetmentes lesz. Ezt a témát külön kellene feldolgozni, hiszen a mezőgazdasági üzemek rohamos gépesítése révén egyre nő a veszély és — sajnos — a súlyos balesetek száma is.

Tamási László, üzemvezető: „A kukoricából készülő kenyér megnyerte a szigorúan, tudományosan vizsgálódó emberek tetszését is, tehát zöld út van a gyártás előtt.” Ebből az következik, hogy több száz diétás ételre szoruló embernek nem kell külföldről behozni a drága kukoricakenyeret, -süteményt.

Kemény István, nyugdíjas: „Igen, sokat tudnék neked mesélni. Harmincöt évig különféle funkciókban dolgoztam, elfáradtam, mint pártmunkás mentem nyugdíjba. Majd leírom a tapasztalataimat, aztán csifiálunk belőle egy cikket." Jó, írd le a gazdag tapasztalataidat...

Vinczellér Károly, építésvezető: „A Láng Gépgyár dombóvári új üzemcsarnokát a tervezett időre, kiváló minőségben adtuk át. Szép ünnepséget tartottunk, kár, hogy a sajtó nem volt jelen. Pedig láthattátok volna, milyen örömmel vették át az üzemet a gépgyáriak.’’ Valóban szép az épület, s mint később megtudtam, a Láng gyáriak ennek révén tudták exporttervüket is időre teljesíteni.

Kelemen Márton, agronómus: „A Pannónia Termelőszövetkezet háztáji agronómusa vagyok. Érdemes szervezetten foglalkozni a gazdákkal, segíteni munkájukat, hogy minél több árut, tejet, húst, gyümölcsöt, tojást adjanak a népgazdaságnak. Szövetkezetünk tagsága az elmúlt években sokkal többet termelt, mint a megelőző tervidőszakban. Ebben szerepe van annak is, hogy egész sor jó rendelet segít bennünket is, meg a gazdákat is."

Vannak még nevek, amelyekhez kis történet tartozik. Úgy tűnik, még alaposabban át kell lapozni a jegyzetfüzeteket, mielőtt végleg az irattár poros polcaira rakom.

PÁLKOVÁCS JENŐ

Könnyűipari üzem Kisvejken