Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-04 / 2. szám

1981. január 4. Képújság 3 A jó munka terve Nem ígér könnyű álmokat, könnyen teljesíthető felada­tokat népgazdaságunk 1981. évi terve. Bár legfontosabb előirányzatai első pillantásra szerénynek, visszafogottnak tűnhetnek, ám jól tudjuk: manapság már azért is na­gyon keményen meg kell dol­goznunk, hogy egy helyben maradhassunk. A külső és belső körülmé­nyek, amelyek nagymérték­ben megváltoztak, jól ismer­tek. Mi ezekkel számolva, az új feltételekhez alkalmaz­kodva, ahol lehet fejlődni, vagy az elért eredményeinket megőrizni akarjuk. Ezt feje­zi ki a terv azzal, hogy nem látványos növekedést ír elő, hanem reális, szinte névre­szóló munkaprogramot ad a társadalom minden tagjának. Emlékeztetőül néhány főbb adat az 1981. évi népgazdasá­gi tervből. Eszerint ebben az esztendőben a nemzeti jöve­delem 2—2,5 százalékkal, az ipari termelés 3—3,5 száza­lékkal, a mezőgazdasági ter­mékek termelése 3 százalék­kal, az egy lakosra jutó reál- jövedelem 1, a lakossági fo­gyasztás 1,5 százalékkal nö­vekedjék. Épüljön meg 76— 78 ezer lakás, ebből 23—24 ezer állami erőből. Létesül­jön 1500 gyógyintézeti, 3000— 3500 bölcsődei hely és 1100 általános iskolai tanterem. Ebben az évben át kell adni 12 ezer óvodai és 1000 szo­ciális otthoni helyet. Meg­kezdődik a Magyar Állami Operaház korszerűsítése, folytatódik a Budavári Palo­ta rekonstrukciója, befejező­dik a Budapesti Nagysport­csarnok építése. A létrehozott nemzeti jö­vedelmet — nemzetközi fize­tési kötelezettségeink teljesí­tése miatt — nem használ­hatjuk fel teljes egészében itthon. Ezért beruházásokra valamelyest- kevesebb jut, mint tavaly. De ezt a keve­sebbet jobban, okosabban kell felhasználnunk, hogy meggyorsulhassanak a folya­matban lévő építkezések, és szűk körben ugyan, de új beruházásokat is indíthas­sunk. Ilyen lesz például a nagy tradíciójú Szolnoki Pa­pírgyár rekonstrukciója, a Budapesti Árpád-híd régen esedékessé vált szélesítésé­nek megkezdése, a mecseki széntermelés fejlesztése, a mányi hányaüzem és- a duna­újvárosi kokszolóüzem beru­házásának kivitelezése. A termelő ágazatokban, akár központi, akár vállalati hatáskörben valósulnak meg, csak azok a beruházások kap­hatnak zöld utat — ezt segíti a hitelpolitika is —, amelyek a népgazdaság energia- és nyersanyag-ellátátsát, a gaz­daságos külkereskedelmi ki­vitelt és behozatalt, az anyag- és energia-megtakarítást szol­gálják. Szándékosan nem soroltunk fel minden tervben foglalt mutatót, előírást. Már csak azért sem, mert nemzeti fel­adataink, amelyeket különö­sen komollyá és felelősség- teljessé tesz az, hogy ebben az évben kell megadnunk a VI. ötéves terv teljesítéséhez is a szükséges kezdő sebes­séget, nem minden területen fejezhető ki számokkal. Csak a fogyasztási cikkeket előál­lító termelő, szolgáltató és kereskedelmi vállalatok dol­gozói a megmondhatói, hogy a lakossági fogyasztás más­fél százalékos növelése mi­lyen kemény feladatokat ró reájuk. Csakis ezek teljesíté­sével érhető el, hogy a fo­gyasztók áruellátása, elsősor­ban a keresletnek jobban megfelelő minőségű és vá­lasztékú termékek bővülése révén javuljon. Ki tudná számokba foglal­ni mindazt a tennivalót, ame­lyek életszínvonalunk megőr­zéséhez, szerény fejlesztésé­hez nélkülözhetetlenek? Ne­vezetesen: termelő és keres­kedelmi vállalatok együttmű­ködésének szervezettebbé, ru­galmasabbá tételét, a vevők kiszolgálása színvonalának fejlesztését, az utóbbi időben fel-feltünedező rokonszenves kereskedelmi kezdeményezé­sek bátorítását és gyakorib­bá tételét. Nem lehet tervez­ni azt sem, hogy ki, hol, mi­képpen differenciálja jobban, ösztönzőbben a jövedelmeket. A múlt évben bevezetett, és .eredményesnek bizonyult közgazdasági szabályozók al­kalmazásával meggyorsult a magyar népgazdaság új köve­telményeknek megfelelő át­állítása. A változás szele már sok vállalat és szövetkezet vitorláját kedvező irányba fe­szíti, ám még mindig vannak vállalatok, amelyek eredmé­nyeiket nem a termelés és az értékesítés javításával, hanem kalkulációs zsonglőrködéssel akarják javítani. Ezeknek a gazdálkodó egységeknek cí­mezi a terv azt a szigorú elő­írást, hogy erősödjön a köz- gazdasági szabályozók nor­matív jellege. Más szóval: semmilyen kifogással ne búj­hasson ki egyetlen vállalat sem az általános előírások teljesítése alól. A „szegény költségvetés” és „gazdag vál­lalatok” korszakának egyszer s mindenkorra el kell múl­nia. A gyakorló esztendőnek — amely sok szép eredményt és tapasztalatot hozott — vége. Most már „élesben” kell gazdálkodnia minden vállalatnak. E követelmény érvényesí­tése a tervben nemcsak ab­ban fejeződik ki, hogy az ál­lam és a vállalat között a gazdálkodásban keletkezett jövedelem elosztásakor az előbbinek jutó részarányt növelni kell, hanem abban is, hogy a vállalatok az ed­diginél szigorúbb hitelfelté­telekre, mérsékeltebb állam- kölcsönre és állami támoga­tásra számíthatnak. Nagyobb rangot kap a rugalmas, jól alkalmazkodó, öntevékeny gazdasági munka, a vállalati anyag- és készletgazdálkodás javítása. Ez feltételezi, hogy az ésszerű anyag- és készlet- gazdálkodás terhét, gondját ne csupán.a főkönyvelők, a számviteli emberek viseljék, hanem a műhely falánál messzebb látó műszakiak és szakmunkások is. Egyáltalán: a termelés, a gazdálkodás emberi tényezői, a vállalkozó típusú, kezdemé­nyező kedvű, a váratlan hely­zetekhez is gyorsan alkal­mazkodni tudó emberek mun­kájának összefogását, érvé­nyesülését a terv szinte min­den fejezete feltételezi, sür­geti. E nélkül nem szilárdít­ható meg a népgazdaság egyensúlya, nem javíthatók életkörülményeink. Például nem kezdhetjük meg az át­térést az ötnapos munkahét­re, de nem gyorsíthatok meg azok a szerkezeti változások sem, amelyek révén külkeres­kedelmi mérlegünk — a ta­valyihoz hasonlóan — tovább javítható. Konstruktőreink, mérnö­keink, külkereskedőink szá­mokkal pontosan ki nem fe­jezhető együttes erőfeszítését igényli az a követelmény, hogy a külkereskedelmi ki­vitel 7,5—8 százalékkal, a behozatal pedig csak kis­mértékben nő oly módon, hogy a külpiacra szánt ter­mékek gazdaságos értékesíté­se. a jobb műszaki jellem­zők, a megbízhatóbb minő­ség és szállítás révén tovább javul. Szólhatnánk még az idei tervünkben foglaltak kap­csán az építők, a bankárok, a kereskedők, a közlekedési és szállítási dolgozók, a kister­melők, az államigazgatási és egészségügyi dolgozók, a gaz­dasági, társadalmi élet meg­annyi „láthatatlan” szereplő­jének szívvel-lélekkel vég­zett munkájáról, felelősségé­ről. De száz szónak is egy a vége: ez a terv a jó munka terve, amelynek teljesítéséért, ahol szükséges és lehetséges túlteljesítéséért érdemes mindannyiunknak pontosan, szépen, jól dolgozni. GYERTYÁNOS ZOLTÁN Agrokémiai társulás Nagydorogon Az idén megkezdődik az építkezés Megyénkben már működ­nek agrokémiai társulások. Létjogosultságukat eddigi működlésük tapasztalatai iga­zolják. Nem kell a termelő- szövetkezeteknek, állami gaz­daságoknak külön-külön fo­gadni és tárolni a műtrágya- szállítmányokat, ami rendkí­vül költséges és gyakorta a mezőgazdasági munkacsúcsok idején „futnak be”, a több- hónaipos, szabadban történő tárolás jelentős veszteségeket okoz. A múlt év tavaszán Nagy­dorogon is alakult agroké­miai társulás. Taggazdaságai: a pálfai, a györkönyi, a pusztahencsei, a kajdacsi, a sárszentlőrinci, a nagydorogi termelőszövetkezet és az Al- sótengelici Állami Gazdaság. Mint a többinek, ennek . is tagja az AGROKER. A nagydorogi párt-végre­hajtó bizottság legutóbbi ülésén Horváth István — a gesztorgazdaság, a nagydoro­gi Üj Barázda Tsz és egy­ben a társulás elnöke — tá­jékoztatta a testületet az agrokémiai centrum beruhá­zásának előkészületeiről. Biztosítva van a beruházás pénzügyi fedezete, mintegy 32—35 millió forint. Decem­ber elején megtörtént a hely­kijelölés. A vasútállomás és a sárszentlőrinci út mellett három hektárnyi területet vesznek igénybe. Ötöd. és hatodosztályú föld, tehát a jó termőterületeket nem csökkentik. Az AGROBER március végére szállítja a terveket, megkezdődtek a tárgyalások a kivitelező TÁÉV-vel, valamint a MÁV illetékeseivel. Ezek szerint az idén megépül az iparvá­gány, az úthálózat, a víz. és villanyvezeték. Az építő­anyagot — a tárház építésé­hez — már az iparvágányon lehet fogadni. Ügy tervezik, hogy 1982. tavaszára meg­építik a tárházat és a kisebb kiszolgáló épületeket. A taggazdaságok sok előnyt várnak a beruházástól. A tel­jesen gépesített üzemhez mindössze tizenhét főnyi lét­számot terveztek — ma egy- egy gazdaságnak is ennél több embert kell mozgósíta­ni, néha szombaton-vasárnap, ha műtrágya-szállítmánya érkezik. A tárházban nem éri veszteség az ott tárolt mű­trágyát, ami mindaddig, amíg a gazdaság földjére kiszállít­ják, az AGROKER tulajdona. Fizetni érte tehát csak a fel- használáskor kell. (Jelenleg a szállítás után közvetlenül, gyakran töbh hónappal a fel- használás előtt, rendszerint hitel igénybevételével fizet a gazdaság). Tervezik, hogy megszerve­zi a társulás a folyékony műtrágyaellátást, későbbi program a növényvédő sze­rek közös beszerzése és tá­rolása. Beszerez a társulás egy univerzális rakodógépet, amelyet „holtszezonban” a taggazdaságok is igénybe ve­hetnek, mélyalmozású istál­lóikban — juhászatukban — a szerves trágya kitárolására. Egyelőre három hektárt vesznek igénybe a beruházás­hoz, de a terület később bő­víthető, ha később innen akarják indítani á műtrágya­szóró vagy permetező repülő­gépet. Uj tervek, termékek, beruházások Kedvezőtlen adottság, eredményes gazdálkodás «(Folytatás az 1. oldalról.) — A betakarítással végez­tünk — mondja Kasler Antal kisvejkei tsz-elnök —, 6'20 hektár területről magtárba. került a kukorica. A vetés­sel is végeztünk, összesen 40 hektár őszi árpa és 690 hek­tár őszi búza került a földbe. Az őszi szántás mintegy negyven százaléka — sajnos — áthúzódott az új eszten­dőre, de ha ilyen marad az idő, azzal is végzünk január­ban. — Feladataik? — Jelenleg a zárszámadás­ra való felkészülés van elő­térben. Szeretnénk a nö­vénytermesztésben az eddigi eredményeket megtartani. Az állattenyésztésben befejez­tük az V. ötéves tervben meghatározott fejlesztési ter­vet. Elértük a 800-as tehén­A termelés ötven Az MMG-AM szekszárdi műszergyárában Horváth Endre gyárigazgató tájékoz­létszámot, ezen a téren to­vábbi bővítést nem terve­zünk Az a feladatunk, hogy csökkentsük a borjúelhul­lást. A juhászaiban a VI. öt­éves tervben megduplázzuk a termelésünket. A tervidő­szak végére 3000 darab anya­juh lesz a szövetkezetben. — Beruházás? — Megkezdtük a gépmű­hely rekonstrukcióját, mint­egy nyolcmillió forintos költ­séggel. Ez hároméves terv, lépcsőzetes végrehajtással. Megkezdjük a hízómarha­telep korszerűsítését is, mint­egy 120 férőhellyel bővítjük a telepet. Építünk egy 500-as juhhodályt is. Az új évben már teljes kapacitással dol­gozik a melléküzemágunk — a kiskunhalasi kötöttárugyár varrodája — az asszonyok üzeme. százaléka export tatása szerint minden ugyan­úgy folytatódik, ahogy abba­hagyták az 1980-at. Jelentős I Ifi alkatrészmennyiséget előre­gyártottak, a belső és a kül­ső kooperáció már december­ben feltöltötte a raktárakat alkatrésszel és alapanyaggal. Az első hónapra teljes egé­szében, több alkatrészből pedig már a negyedévre is együtt áll a szükséges meny- nyiség,- — Mit gyártanak az újév­ben? — A folyadéktöltésű hő­mérséklet-szabályozókból (ezek automata mosógépekbe és hőkandallókba kerülnek) több mint 400 ezer darabot gyártunk csehszlovák export­ra. A fcapillárcsöves hőmér- s ék! et -Is zab ál y o zókbó 1 a Haj­dúsági Iparművek részére 150 ezer darabot készítünk, a szobahőmérséklet-szabályo­zókból pedig 50 ezer darabos rendelésünk van. A radiátor- hőmérséklet-szabályozó ter­mékünk nullszériáját készít­jük el az első negyedévben, szeretnénk, ha a fűtési sze­zonban már az üzletekben lenne ez a termékünk is. Az természetes, hogy az idén is gyártunk a Lada-program keretében 300 ezer darab tömlőfeszmérőt. Összességé­ben szeretnénk elérni, hogy termelésünk ötven százaléka exportra kerüljön. Szocialista piacra 100 millió forint, a tőkés piacra pedig 20 millió forint értéket gyártunk. * Négy gazdasági egységben jártunk, kérdeztünk a ter­vekről, beszéltünk az ered­ményekről. Az az egyöntetű vélemény alakult ki, hogy az 1981-es esztendő sem lesz „díszmenet”. Amelyik válla­lat kellően felkészült, ahol már az elmúlt évben meg­kezdték a tervezést, a szer­vezést, a szerződések kötését, a nehézségek ellenére is eredményesen tudnak majd. gazdálkodni. H. J. Újévtől szilveszterig Kétezerhét új lakás Az év utolsó napján adták össze a számokat, s készült el a statisztika az OTP ‘Tolna megyei Igazgatóságán. Észe_ rint ebben az esztendőben, megyénkben, a takarékpénz­tár közreműködésével 2007 új lakás lett kész.: Ebből 1543 volt társas-, illetve családi ház, s összesen 595 épült az Országos ,frakarékpénztár sa­ját beruházásában. Az OTP kulcsszerepét bizonyítja, hogy az év során Tolnában mindössze harminc ölyán csa­ládi ház épült, amihez nem vettek fel OTP-kölcsönt. Az új lakások mellett a ta­karékpénztár finanszíroz most is sok épülő lakást, az idén ugyanis 945 OTP-berűházás- ban készülő lakás építése kezdődött el. Indítómotorok az NDK-ba 1981-től jórészt már az ed­diginél korszerűbb, új típusú indítómotorral látja el az NDK haszongépjármű-iparát az Autóviliamossági Felsze­relések Gyára. A kétoldalú szakosítási egyezmény kere­tében szállított régebbi 3,5 kilowatt teljesítményű indí­tómotorokat fokozatosan vált­ják fel a korábbinál nemcsak korszerűbb, üzembiztosabb, hanem kétszer hosszabb élet- tartalmű, saját fejlesztésű új indítómotorral. Az új típusú indítómotor sorozatgyártását már meg­kezdték. Az alkatrészek nagy- része aí nemrégiben munkába állított új gyártósorokon, korszerű technikával készül, ami jelentősen emeli a ter­mék minőségét. Nevek a füzetből A jegyzetfüzet arra szolgál, hogy az újságíró beleírja a be­szélgetés, hírgyűjtés vázlatát, az adatokat, neveket. Ez a füzet ar­ra is hasznos, hogy az ember így év elején előveszi, és belelapoz: mi maradt megíratlan? Most, amikor leltárként végiglapoztam a tizenkét hónap alatt teleírt jegyzetfüzeteket, neveket találtam, amelyek az év során kimaradtak a riportokból, tudósításokból. Most elmondom, kiről, mit kellett volna megírni. Szakállas Gyula, nyugdíjas: A fácánkerti szőlészetből ment nyugdíjba, s ősszel, a szüret idején találkoztunk. „Itt éltem le fia­tal éveimet, itt öregedtem meg a szőlővel együtt, amelyet még én telepítettem az uraság idején, 1940-ben.” A szőlő szép, öreg, vas­tag törzset nevelt, mindegyik tőke valóságos fa. Az idő megdön­tötte, a szélirány meghajlította. Csak az öreg nyugdíjast nem. Szálegyenesen áll a girbe-görbe tőkék között. Váczi Imre, tervezőmérnök: Jajvörös — áll a név után. Értesí­tést kaptam: Váczi Imrének nem tetszik, hogy a szakszervezeti házat jajvörösnek tituláltam, csúnya színe miatt. „Amikor meglát­tam az első négyzetmétereket, a fejemhez kaptam. Nem ilyen színt írtam elő.” Futkosós a festékgyárhoz, a kivitelezőhöz. „El­vittem a színmintát, meg a rajta lévő számot is a gyári vezetők or­ra alá tettem, nézzétek, az etalonnak nem olyan a színe, mint amit szállítottak!" Valóban nem olyan. így egy másik színnel kellett az épületet átfesteni. Páli Mihály, tanácsi dolgozó: ő szervezte a mezőgazdasági szövetkezetek járművezetőinek KRESZ-versenyét. Jól sikerült az üzemekben a verseny, így minden bizonnyal majd a folytatás, a közúti közlekedés is sikeres, azaz balesetmentes lesz. Ezt a témát külön kellene feldolgozni, hiszen a mezőgazdasági üzemek roha­mos gépesítése révén egyre nő a veszély és — sajnos — a súlyos balesetek száma is. Tamási László, üzemvezető: „A kukoricából készülő kenyér megnyerte a szigorúan, tudományosan vizsgálódó emberek tet­szését is, tehát zöld út van a gyártás előtt.” Ebből az következik, hogy több száz diétás ételre szoruló embernek nem kell külföld­ről behozni a drága kukoricakenyeret, -süteményt. Kemény István, nyugdíjas: „Igen, sokat tudnék neked mesélni. Harmincöt évig különféle funkciókban dolgoztam, elfáradtam, mint pártmunkás mentem nyugdíjba. Majd leírom a tapasztalataimat, aztán csifiálunk belőle egy cikket." Jó, írd le a gazdag tapasz­talataidat... Vinczellér Károly, építésvezető: „A Láng Gépgyár dombóvári új üzemcsarnokát a tervezett időre, kiváló minőségben adtuk át. Szép ünnepséget tartottunk, kár, hogy a sajtó nem volt jelen. Pedig láthattátok volna, milyen örömmel vették át az üzemet a gépgyáriak.’’ Valóban szép az épület, s mint később megtudtam, a Láng gyáriak ennek révén tudták exporttervüket is időre tel­jesíteni. Kelemen Márton, agronómus: „A Pannónia Termelőszövetke­zet háztáji agronómusa vagyok. Érdemes szervezetten foglalkozni a gazdákkal, segíteni munkájukat, hogy minél több árut, tejet, húst, gyümölcsöt, tojást adjanak a népgazdaságnak. Szövetkeze­tünk tagsága az elmúlt években sokkal többet termelt, mint a megelőző tervidőszakban. Ebben szerepe van annak is, hogy egész sor jó rendelet segít bennünket is, meg a gazdákat is." Vannak még nevek, amelyekhez kis történet tartozik. Úgy tű­nik, még alaposabban át kell lapozni a jegyzetfüzeteket, mielőtt végleg az irattár poros polcaira rakom. PÁLKOVÁCS JENŐ Könnyűipari üzem Kisvejken

Next

/
Thumbnails
Contents