Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-23 / 19. szám
2 ^ÉPÜJSÁG 1981. január 23. A Reagan-kormány első lépései Létszámstop - Kezdődik a vendégjárás Jól vagy rosszul, Ronald Reagan és a republikánus kormányzat „új seprője” mindenesetre igen energikusan seper Washingtonban. Az új kormányzat első belpolitikai intézkedései: Reagan létszámstopot rendelt el az összes minisztériumban és állami hivatalban. Tudtul adta továbbá, hogy meg akar szabadulni Carter valameny- nyi olyan párthívétől, aki nem korábbi karrierje során került hivatali beosztásba, hanem az előző kormány nevezte ki. „A közélet tisztaságának védelme” nevében Reagan szerdán felmentette az állami felügyelőket, akiknek feladata a hivatalok ellenőrzése. Azonnal eltávolított 200 főhivatalnokot és figyelmeztette a többieket: ne számítsanak arra, hogy lemondásukat nem fogadják el. A hatalmas hírverés közepette Nyugat-Németországba szállított túszokról a kormányzat igyekszik megfeledkezni. Richard Allen nemzetbiztonsági tanácsadó szerint „intenzív vizsgálatot” kell indítani a Carter által kötött megállapodásokról, és amíg ez meg nem történik, nem döntenek az Iránnal kapcsolatos további lépésekről. Reagan kétségkívül nehéz elhatározás előtt áll, mivel „a perzsa-öböli amerikai jelenlét fokozása” legfontosabb politikai célkitűzései közé tartozik. Washingtonban feltűnést keltett, hogy „személyes megbízottjaként” Carter volt elnököt küldte el a túszok fogadására, míg saját kormányát senki sem képviselte Wiesbadenben. Megmozdult az új republikánus adminisztráció külpolitikai gépezete is. Richard Allen bejelentette, hogy Reagan első külföldi vendége február 2-án érkezik Washingtonba Csőn Tu Hvan dél-koreai államfő személyében: Reagan már korábban biztosította a dél-koreai rezsimet, hogy az Egyesült Államok „saját érdekében” meg fogja erősíteni „elkötelezettségét” a délkelet-ázsiai országban és ahelyett, hogy kivonná csapatait, fokozni akarja katonai jelenlétét. A meghívás célja nyilvánvalóan az augusztusban hatalomra került rezsim szalonképessé tétele az elnökválasztás küszöbén. Ehhez elengedhetetlen, hogy Reagan rábeszélje a dél-koreai államfőt: hagyjon fel az ellenzéki vezetők ellen indított irtóhadjárattal. Diplomáciai források szerint a meghívás feltételeként Csőn Tu Hvan ígéretet tett, hogy megkegyelmez a halálra ítélt Kim De Dzsungnak. Február 23-án Washingtonba látogat Jean Francois- Poncet francia külügyminiszter. Allen szerint „folynak az előkészületek” egy amerikai—kanadai csúcstalálkozó előkészítésére is. Reagan — beiktatása előtt — Mexikó mellett Kanadába is szeretett volna ellátogatni, Trudeau azonban nem egyezett bele a találkozóba. Washingtoni diplomáciai források úgy tudják, hogy a kanadai kormányfő nem siet a nagy szomszéd kegyeit keresni, inkább a független külpolitikára támasztott igényét húzza alá, és március vége előtt nem is szándékozik találkozni a Fehér Ház új lakójával. Gdansk Figyelmeztető sztrájk A lengyel kormány fenntartja korábbi dnötését, amely szerint januárban az országban három szabad szombat van, vagyis január 24. munkanap. Nem engedhető meg, hogy a másik fél a szabad szombatokkal kapcsolatos elképzeléseinek érvényre juttatására visszaéljen a sztrájkjoggal. Ezt az álláspontot Józef Pinkowski miniszterelnök fejtette ki szerdán este azon a varsói tárgyaláson, amelyet a kormány a „Szolidaritás” szakszervezeti szövetség országos egyeztető bizottságának képviselőivel folytatott. A kormánynak a 42,5 órás munkahétre vonatkozó javaslatát a „Szolidaritás” nevében Lech Walesa nem fogadta el. Egyúttal közölte, hogy a gdanski körzet összes vállalatánál „figyelmeztető sztrájk kotr hirdettek meg. „Szolidaritás” követeli, hogy január 24-ét nyilvánítsák szabad szombattá. A .kormány képviselői a „Szolidaritás” vezetőivel tartott szerda esti megbeszélésükön a sztrájkjoggal valóvisz- szaélésnek minősítették, hogy az új szakszervezet ilyen lépésekkel igyekszik érvényre juttatni saját elképzeléseit a vitatott kérdésekben. A kormány szerint folytatni kell a tárgyalásokat a heti munkaidőről. A minisztertanács állandó vegyesbizottság létrehozását javasolta a nyárvégi megállapodások végrehajtásának ellenőrzésére, továbbá az időszerű kérdések megvitatására.’ Mint a lengyel rádió közölte, csütörtökön reggel nyolc- - tói déli 12 óráig „figyelmeztető sztrájk” volt a gdanski vajdaságban. Az akciót a „Szolidaritás” gdanski üzemközi alapító bizottsága hirdette meg, és kiterjedt a folyamatos üzemmmódban dolgozó gyárak kivételével valameny- nyi ipari üzemre. Nem volt leállás a víz-, az áram- és a gázszolgáltatásban, dolgoztak az egészségügyi alkalmazottak is. A többi vállalat azonban — köztük a közlekedésiek, valamint az élelmiszer- boltok többsége — négy órára beszüntette a munkát. A délelőtt folyamán hasonló sztrájkok voltak Bydgoszcz- ban és környékén is. Nyugat-Berlin Kiútkeresés a válságból Miközben az SPD—FDP koalíció a hatalmon maradásán fáradozik, a jobboldali ellenzék megkezdte az aláírások gyűjtését egy új választás kierőszakolására. (Képtávírónkon érkezett.) A nyugat-berlini szociáldemokraták rendkívüli pártértekezlete csütörtökre virradóra — Willy Brandnak, a nyugatnémet SPD elnökének jelenlétében — 234 szavazattal 2 ellenében és 2 tartózkodás mellett, tehát gyakorlatilag egyhangúlag megerősítette Hans-Jochen Vogel bonni igazságügy-miniszter jelölését a nyugat-berlini kormányzó-polgármesteri posztra. A pártkonferencián Vogel síkraszállt a nyugat-berlini szoc iái liberális koalíció fenntartása mellett, „új kezdést” ígért a. párt és a szenátus tevékenységében és sürgősnek minősítette a nyugatberlini politikai válságot kirobbantó Garski-botrány kivizsgálását. Az SPD álláspontja az, hogy noha az elmúlt hetek eseményei „felemésztették” a szociáldemokrata párt helyi vezetését, „nem adja fel harc nélkül Nyugat-Berlint”, ahol a CDU a kormányzati hatalom megszerzésére törekszik. fa tuszügy uege Pietsch Lajos, az MTI munkatársa írja: A nemzetközi közvélemény érthető megkönnyebbüléssel fogadta, hogy az Iránban fogva tartott amerikai diplomaták szabadon bocsátásával lezárult egy olyan ügy. amely súlyos precedenst teremthetett a nemzetközi kapcsolatok történetében, és esetleges következményeivel, ürügyként lehetséges felhasználásával hosszú időn át veszélyeztette a közép-keleti térség és az egész világ békéjét. A diplomáciai mentesség megsértését semmi sem igazolhatja, és ez megfogalmazást nyert az ennek megítélésére leginkább hivatott szervezetben, az ENSZ-ben is. A Szovjetunió és más szocialista országok azonban — ennek hangsúlyozása mellett — rámutattak arra is, hogy az Egyesült Államok teheráni nagykövetségének megszállása elválaszthatatlan volt az iráni—amerikai kapcsolatok történetétől. Egy nagyhatalom, az Egyesült Államok évtizedeken keresztül az iráni népellenes rendszer legfőbb támogatója volt, kihasználva azt a térséggel kapcsolatos érdekei érvényesítésére. Az iráni nép Khomeini ajatol- lah irányításával felkelt az amerikai érdekeket mindenben kiszolgáló monarchia ellen és nagy áldozatok árán hertétellé vált a részben örökölt, részben maga teremtette problémákkal küzdő teheráni rendszer számára. Mind súlyosabbá váltak a gazdasági gondok és pótlólagos terhet jelentett az Irakkal kitört háború. S következésképpen a belső hatalmi harc tovább éleződött, csak éppen a szembenálló erők más területeken — a gazdasági talpraállás kérdéseit, vagy éppen a hadsereg bevethetőségének problémáit illetően — csaptak össze. Ilyen körülmények között az iráni vezetés — túlsúlyban az említett „radikálisokkal” — elérkezettnek látta az időt az amerikai foglyok problémájának megoldására. Nem annyira kompromisszumról, mint az adott helyzet diktálta szükségszerűségről volt szó. Ha máshogy nem, Teherán ilyen áron tudott kivívni olyan feltételeket, amelyek teljesítése nélkül egyre nehezebbé vált a forradalmi folyamat fennmaradása. Vonatkozik ez mindenekelőtt arra az egész világ előtt tett kötelezettségvállalásra, hogy Washington — még ha nincs is megbízható garancia ennek betartására — a jövőben sem közvetlen, sem közvetett formában, sem politikailag, sem katonailag nem avatkozik be Irán belügyeibe. győzelemre vitte forradalmi harcát. Amikor az új rendszer küzdelmes, politikai és gazdasági buktatókkal teli létét ugyanez a hatalom beavatkozással fenyegette, és befogadta a trónjáról elűzött egykori uralkodót, az iszlám forradalom legradikálisabb elemei olyan lépésre szánták el magukat, amelytől iszlám köztársaságuk megszilárdítását, a megbomlott belső egység helyreállítását is remélték: 1979. november 4-én megszállták a teheráni amerikai nagykövetséget és túszul ejtették a „legfőbb ellenséget” megszemélyesítő diplomatákat. A túszügy „fennállásának” 14 hónapja alatt mindvégig az iráni hatalmi harc középpontjában állt. Iránban maga a túszügy hosszú távon nem oldott meg semmit, sőt egyre inkább teJimmy Carter már nem elnökként, hanem az USA új elnökének megbízottjaként üdvözölhette kiszabadult 52 honfitársát az NSZK-ban. (Képtávírónkon érkezett.) Olof Palme Előtérbe került a csendes diplomácia Az iraki—iráni háború mindkét résztvevője egyre jobban felismeri a tárgyalásos rendezés sürgető szükségességét. A térségben most a csendes diplomácia kerül előtérbe — mondotta szerdán New York-i sajtókonferenciáján Olof Palme svéd politikus, aki Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár és a Biztonsági Tanács megbízásából a múlt héten másodszor járt Iránban és Irakban. „ígéretesnek” minősített legutóbbi tárgyalásai folyamán a svéd politikus a következő három pontot javasolta megvitatásra a feleknek: az erőszakos úton történő területszerzés megengedhetetlen- sége; a másik ország belügyeibe való be nem avatkozás és végezetül; a szabad hajózás biztosítása a Perzsaöböl térségében. Olof Palme értékelése szerint a felek komolyan fontolóra vették a javaslatot, mivel tisztában vannak a háború romboló jellegével és azzal, hogy a konfliktus felemészti a gazdasági fejlesztéshez szükséges pénzeket. Palme közölte: február közepén ismét ellátogat Teheránba és Bagdadba, mégpedig az iszlám konferencia Szaúd-Arábiában és az el nem kötelezettek Űj-Delhiben tartandó külügyminiszteri értekezlete után, mivel mindkét nemzetközi szervezet napirendjén szerepel az iraki— iráni háború kérdése. ♦ Salvador Átcsoportosítják erőiket a felkelő hazafiak A salvadori hazafias erők átcsoportosításokat hajtanak végre új offenzíva indítása céljából — közölte a Fara- bundo Marti Nemzeti Felsza- badítási Front katonai főparancsnokságának szerdán kiadott 10. számú közleménye. A közlemény szerint a front erői taktikai visszavonulást hajtanak végre. A harcosoknak a főparancsnokság utasítása értelmében a hegyekbe kell húzódniok, hogy ott új fegyverekkel, lőszerekkel és járművekkel lássák el magukat. A salvadori juntához közelálló források is úgy vélekednek, hogy a hazafias erők átcsoportosítása egy nagyarányú támadás előkészítését szolgálja. A következő támadás az idézett források szerint az elektromos központok, az üzemanyag-elosztó állomások, a távközlési hálózat csomópontjai és a közlekedési eszközök ellen irányul majd. A hírügynökségi jelentések szerint kétnapos viszonylagos nyugalom után az elmúlt 24 órában számos helyen újabb összecsapások zajlottak le a hazafias erők és a katonaság között. Salvadorban az ott működő külföldi diplomaták szerint — továbbra is „rendkívül kényes a helyzet” — noha a junta azt állítja, hogy ellenőrzése alatt tartja az országot. A Reagan-kormányzat tiszteletben tartja Carter Salvadorral kapcsolatos intézkedését és tovább folyósítja a juntának a több mint ötmillió dollárnyi katohai segélyt — közölte szerdán Washingtonban Bili Dyess, az amerikai külügyminisztérium új, ideiglenesen megbízott szóvivője. PANORÁMA BUDAPEST Péter Jánosnak, az ország- gyűlés alelnökének, az MSZMP KB tagjának csütörtökön Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete a nagykövetség épületében átnyújtotta a Népek barátsága érdemrendet. A kitüntetést a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége — 1980. október 28-i rendeletével — a magyar—szovjet barátság és együttműködés elmélyítése érdekében kifejtett több évtizedes tevékenységének elismeréséül, 70. születésnapja alkalmából adományozta Péter Jánosnak. * Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön fogadta a Fővárosi Tanács meghívására Budapesten tartózkodó Enrique Tierno Galván madridi főpolgármestert, a neves spanyol szocialista politikust. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. MOSZKVA Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere táviratban üdvözölte Alexander Haiget, az Egyesült Államok külügyminiszterévé történő kinevezése alkalmából. BELGRAD Belgrádban csütörtökön kibővített teljes ülést tartott a JKSZ Központi Bizottsága. Az ülés napirendjén a párt 12. kongresszusa irányelv-tervezetének megvitatása, valamint a kollektív vezetés, döntéshozatal, munka és felelősség gyakorlati érvényesítésére vonatkozó, több mint két évvel ezelőtt tett titói kezdeményezés valóraváltása terén eddig elért eredmények ösz- szegzése, a további feladatok kijelölése szerepelt. HANOI Vietnam sajnálatosnak minősítette, hogy Kína visszautasította a holdújévi fegyvernyugvásra tett javaslatát. Hanoi még január 2-án kül- ügyminisztériumi jegyzékben szorgalmazta, hogy állapodjanak meg: február első hetében, a tét, a hagyományos holdújév idején, mindkét fél tartózkodik az ellenséges, fegyveres akcióktól a közös határ mentén. SANTIAGO Chilei egyetemisták egy csoportja, tiltakozásul a Pino- chet-rezsim felsőoktatási politikája miatt, szerdán békésen elfoglalta Franciaország santiagói nagykövetségét. A Svédország santiagói nagykövetségét egy hete megszállva tartó 50 hajléktalan ember szerdán éhségsztrájkot kezdett azért, hogy végre meghallgatásra találjanak a chilei hatóságoknál. A nagykövetség megszállói azt követelik, hogy a kormány hozzon létre különleges bizottságot a lakáshiány megoldására. BELFAST Szerdán késő este álarcos terroristák megrohanták Sir Norman Stronge északír protestáns politikusnak az ír Köztársaság határán lévő kastélyát. Több lövéssel meggyilkolták a 86 éves politikust és fiát, majd bombákat robbantottak az épületben. A merényletet feltehetően az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) egyik terrorcsoportja követte el.
