Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
1981. január 18. NÉPÚJSÁG 3 Helyzetkép a mezőgazdasági beruházásokról Argus szemefcke'1 figyelik importőreink a magyar állattenyésztés, a húsipar eredményéit. A tőkés piacon ‘különösen a marhahúsnak van nagy keletje: míg Magyarországon a sertéshús vezeti a mezőnyt, mintegy 80 százalékkal, addig N y ugat-E u ropó1 ban főleg a marhahúst kedvelik. Hazánkban az egy főre jutó húsfogyasztás év,i 75 kilogramm, az európai tőkés országokban ez a mennyiség 85 kiló. Külföldön is szeretik a magyar sertés- és marhahúst, s mint mondják, főként azért, mert jóízű, és megfelelő a hús és zsír aránya. Tíz év alatt Magyarország az egy főre jutó húsexportban a világ élvonalába került, a hazai boltokban állandóan kapható hús, tej és tejtermék. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején a magas — 70 százalékos állami támogatás ösztönözte a nagyüzemi gazdaságokat az állattartó telepek építésére, felgyorsult a mezőgazdaság műszaki fejlesztése, a szarvasmarba- és sertésprogram megvalósításában a megye üzemei az élen járnak. Természetesen a tanulópénzt is meg kellett fizetni: nem egy üzemről tudjuk, hogy átmenetileg anyagi nehézségekkel küszködött. Meg kellett tanulni a korszerűbb fajták korszerűbb takarmányozásának, gondozásának módját, a gépek, berendezésék higiénikus kezelését, meg kellett teremteni a szakembergárdát. Az említett időszakban tehenészeti telep 15 helyen épült, 13 gazdaságban szakosított sertéstelepet adtak át, közöttük olyat is, mint a várdomb!, ami évente 21 ezer sertés^ kibocsátására méretezett. A pálfai és a zombái téeszben, valamint a Szekszárdi és a Paksi Állami Gazdaságban tehenészeti telep és sertéstelep is épült egyidő- ben. Az azóta eltelt időszakban lényegesen kevesebb telepet adtak át, noha a korszerűsödő és egyszerűsödő technológia következtében például a szarvasmarha-férőhelyek költsége 20—30 ezer forinttal csőikként. Ezzel párhuzamosan kevesebb lett az állami támogatás összege, de a jelenlegi 'támogatás és hitelrendszer még mindig a szarvasmarha- és sertéstelepek létesítését, • ültetvények telepítését, és a föld termő- képességének fokozását, a meliorációt ösztönzi. Jelenleg a megyében s za rv'as mar h a te 1 ep nem épül, az elmúlt év végén adták át az utolsót a Tamási Állami Gazdaságban. Tolna megyében mezőgazdasági létesítmények tervezésére egyedül az Agrotoernék van jogosultsága: mostanában csupán kiegészítő létesítmények, elle- tőistáilók, borjúnevelők, kiszolgáló épületek tervezésére kaptak megbízást. Nyilván a húskombinát folyamatos hízósertés-alapanyaggal való ellátása miatt kezdtek sertéstelep építésébe Bátaszéken, Faddon, a Paksi Állami Gazdaság hardi kerületében, valamint a Hőgyészi Állami Gazdaság ürgevári telepén. Az elmúlt évben a megye állami gazdaságaiban és téeszeiben összesen1 397 millió forint volt az épületberuházások összege. Egy új sertéstelep építése — amely 15 —18 létesítményt foglal magéba — 55 millió körüli ösz- szegbe kerül. Nagyon alapos mérlegelés, számítás előzi meg éppen ezért a döntést, s hogy vállalkoznak-e új telep épí tésére, vagy sem, azt mindenkor a tsz anyagi helyzete, teherbíró 'képessége határozza meg. Nincs viszont a megyében olyan mezőgazdasági üzem, ahol ne akadna olyan épülőt, istálló, aminek az átalakításával, rekonstrukciójával ne lenne érdemes foglalkozni. Dombóváron az Alkotmány Tsz egykori hízómárha-istál'lójában például 850 hízósertés kapott helyet, —a nagy légterű szellős, kifutóval ellátott és almozott istállóban igen jó az állatok súly- gyarapodása. Az építőbrigádoknak állandó munkát ad a régi, sokszor évek óta üresen álló istállók, ólak felújítása: újra vakolják a falakat, megjavítják a padozatot, a tetőt, kifutókat építenek. A közelmúltban készült el a Tamási Állami Gazdaság kecsegepusztai sertéstelepének rekonstrukciós terve. A zárszámadások, a középtávú tervek elkészülte után várható, hogy idén több szövetkezetben kezdik el az elavult ólak felújítását. Az már biztos, hogy sertéstelepbővítésre, rekonstrukcióra kerül sor GyuLajon, Nakon és Kocsolán. A munkák nyolcvan százalékát a szövetkezetek építőbrigádjai végzik, s kizárólag a speciális munkákra kérnek fel alvállalkozókat. Drágulnak a gépek, az alkatrészek, ezért a gazdaságok az eddiginél nagyobb gondot fordítanak az erő- és munkagépék karbantartására, javítására. Tavaly 280 millió forint értékű gépet adtak el a Tolnia megyéi, Agrokernól: 50 millió forinttal kevesebbet költötték az üzemek gépekre, mint 1979-ben. A múlt évben többek között 230 traktor, ugyanennyi pótkocsi, 140 ve- tőgép és 25 kombájn „futott ki” a szekszárdi telephelyről. A mezőgazdasági szövetkezetek egy részében siralmas állapotban vannak a gépudvarok és műhelyek: tengelyig ér a sár, a téli gépjavítást gyakran esőben, hóban végzik. Gépműhely épül a közeljövőben Szedresen, Gyön'kön, Szakoson, Nagydorogon és Félsőnánán, géptelep Nagy- kónyiban, Tengelicen, a Hőgyészi Állami Gazdaságban, szervizműhely a Paks! Állami Gazdaságban. D. V. M. A dolgozók jogai V. Tudnivalók a családi pótlékról Mint a lapok annak idején részletesen beszámoltak róla: a Minisztertanács — az 1980. évi népgazdasági terv teljesítésének kedvező a alakulását figyelembe véve — úgy döntött, hogy 1980. július 1 -'tőt differenciáltan felemeli a két gyermekes egyedülállók, a három- és többgyermekes családok, valamint a tartósan beteg, illetőleg testileg vagy szellemileg súlyosan fogyatékos gyermeket eltartó szülők családi pótlékát: A kormány intézkedése — amelynek éves költségkihatása 1,2 milliárd forint — több mint 190 ezer családot, 600 ezer gyermeket érintett kedvezően. Nem változott a családi pótlék összege azoknál a családoknál, amelyek két gyermeket tartanak el saját háztartásukban. A pótlék 1980. július 1-től gyermekenként és havonként a következő összegekkel emelkedett: két gyermek után egyedülállóknak 150 forinttal; három és négy gyermek után ugyancsak 150 forinttal; öt gyermek után 120 forinttal; hat és minden további gyermek után 100 forinttal; végül a tartósan beteg, illetőleg testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermek után 300 forinttal. A családi pótlékra jogosultak köre nem változott. Ez a juttatás továbbra is azoknak jár, akiknek a háztartásában két vagy több gyermek van, illetve egy gyermekük van, de azt egyedül nevelik, vagy a gyermek tartósan beteg, testileg vagy szellemileg fogyatékos. Talán nem haszontalan egy összefoglaló táblázat segítségével is áttekinteni, hogy az új szabályok szerint 1980. július 1-től kinek menynyi családi pótlék jár. Íme: gyerme- összesen kénként (forint) — egy gyermek után egyedülállónak 490 490 — két gyermek után 490 980 — két gyermek után egyedülállónak 660 1320 — három gyermek után 660 1980 — négy gyermek után 660 2640 — öt gyermek után 630 3150 — hat gyermek után 610 3660 — minden további gyermek után 610 Kik tekinthetők egyedülállónak? A hajadonok, nőtlenek, özvegyek, elváltak, valamint a házastársuktól különélők, kivéve, ha élettársuk van. Egyedülállónak számít a családi pótlék folyósítása szempontjából az a nő is, akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít. Ugyancsak egyedülállónak minősül az a szülő, akinek házastársa közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, illetve akinek házas- társa a háztartásukban levő gyermekekről a gyámügyi hatóság igazolása szerint már legalább két hónapja nem gondoskodik. Egyedülállóként kell figyelembe venni azt is, akinek a házastársa orvosi igazolás szerint munkaképességét kétharmad részben elvesztette és ez az állapota előreláthatóan legalább hat hónapon át fennáll, továbbá akinek a házastársa nyugellátásban, átmeneti segélyben, rendszeres szociális járadékban részesül, esetleg kényszergyógykezelés alatt áll. Fontos azonban felhívni arra a figyelmet, hogy az ilyen lesetekben csak akkor lehet elismerni az egyedülállóságot, ha a nyugdíjas, vagy rokkant házastárs havi keresete, jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét — ez 1980-ban 1560 forint — nem éri el. A Minisztertanács rendelkezése szerint 1980. július 1- től a tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg súlyosan fogyatékos, állandó felügyeletre szoruló gyermek után havi 810 forint összegű családi pótlék jár. Továbbra is érvényben maradt az az általános szabály, hogy a családi pótlékra jo- gosutságnál azt a gyermeket lehet figyelembe venni, aki 16 évesnél fiatalabb, vagy idősebb ugyan, de 19 évesnél fiatalabb és alsó vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Hozzájuk jönnek még a tartósan beteg, testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermekek. Az egyedülálló szülő az árvaellátásban részesülő gyermeke után is jogosult családi pótlékra. Természetesen nem jár viszont a családi pótlék az állami gondozásba vett gyermek után. Fentebb már szó esett a magasabb összegű, havi 810 forintos családi pótlékról, amely a tartósan beteg gyermek egészségi állapotától függően adható. Ezt 16 éven aluli gyerekeknél a körzeti orvos igazolhatja. A 16 éven felüli gyerekeknél azt, hogy munkaképességét kétharmad részben elvesztette, a lakóhely szerint illetékes szakorvosi rendelőintézetben kell igazoltatni. DR. DEÁK ANDRÄS HÉTRŐL 9 HÉTRE HÍRRŐL 1 HÍRRE A hét eseményei 'között jelentős helyet foglalnak el a számvetésekről és a tervezésről szóló híradások. Egy sor üzemben, intézményben és társadalmi szervezetben ezen a héten tartották meg az elmúlt évi munkát értékelő gyűléseket, amelyeken minden esetben szó eseti a feladatokról is. Különböző szinteken, helyszíneken, és a megye minden pontján indul a „zárszámadás” és tervezés, nemcsak a termelőszövetkezetekben. Nézzük sorjában, de nem teljeskörűen, milyen írások jelentek meg a héten ebben a témakörben. Kedd: A takarékpénztár mérlege és terve. Számvetés a mezőgazdasági terlmelőszö- vetkezetekben. Szerda: Paks kommunális fejlesztése. TÁÉV-tervek. Sikeres tervidőszak után — Gémenc. A tengelici oktatási (központ tervei. Csütörtök: A bonyhádi tanács vb munkájának értékelése.. Beszámoló és 'tervezés, a KISZ -szervezetekben. Péntek: Két íráfe is a zárszámadásokról szól. Szombat: Terveznek a népfrontnál és a KISZ-nél: is. Kisebb-nagyabb írásokban, hírekben szó esett még a népfront, a szakszervezetek évi ülés- és tématerveinek megtárgyalásáról és elfogadásáról. Azokon a helyeken Is megkezdődött vagy éppen folytatódott a tervezőmunka, ahonnét ezen a héten nem adtunk hírt. Így például több járási, városi vagy nagyközségi pártbizottlság, illetve annak végrehajtó bizottsága, pártvezetőségek és pártszervezeték is az elmúlt gazdasági évet értékelték1, természetesen azzal a céllal, hogy a gazdasági egységek és a saját maguk számára is meghatározzák most nemcsak „a Soron lévő feladatokat”. lEbben az időszakban többről van szó, mint az éppen aktuális tennivalók meghatározásáról. Többről van szó akkor is, ha a múlt évi mérleg dsmeretéáben döntenek az idei tervekről, mert ez az év egyben a VI, ötéves terv első éve is, és az 'idei sikerek miár megalapozhatnák annak teljesítését, az esetleges hibák, kudarcok .pedig az egész ötévés terv megvalósítását1 nehezíthetik meg. Átlaliános feladataink ismertek, a részleteket az üzemek szakembereinek kell kimunkálniuk. Ezekhez a kívülálló nem is Igen tehet hozzá semmit.. A társadalmi és tömegszervezetek annál inkább tehetnek — és terveik szerint tesznek is majd — magyarázó, agitatív munkájukkal, a határozatok valóra váltásáért és a VI. ötéves terv sikeres megvalósításáért. A szakszervezetek, a KISZ, a népfront jelen van a (munkahelyeken, a lakóközösségekben;, és mindenhol, ahöi: az emberek közéleti neveléséért és a gazdasági célokért, országunk gyarapításáért valamit tenni lehet, közös erőfeszítéssel. HÓ ALATT FEJLŐDIK A VETÉS A téli mezőgazdasági munkák csak a legszükségesebb ideig szünetelitek a héten is. Ahol lehetett, metszették a szőlőt, hiszen azzal tavaszig el kell készülni. A hét elején az éjszakai hőmérséklet —10 C főik alá süllyedt. A szakemberek megállapítása szerint volt .fagyveszély, de hogy valójában fcifagyott-e a vetések egy része, azt most készülnek megállapítani,laboratóriumi vizsgálatokkal1. Annyi bizonyos, hogy a szerdán leesett hó már termést .mentett meg a kifagyástól. FELÉVI VIZSGÁK ÜRÜGYÉN A POLITIKAI MŰVELTSÉGRŐL (Pénteken hírt adtunk arról, hogy megkezdődtek a félévi vizsgák az MSZMP Oktatási Igazgatóságán. Ez is olyan hír, amely jóval túlmutat önmagán. Ez esetben is többről' van szó, (mint arról;, hogy a marxizmus különféle ágaiból ennyien, meg ennyien tettek vizsgát, (ilyen vagy olyan eredmény- nyel. A pártpropaganda jelentős területe a pártoikfatás, és annak iskolarendszerű formája. A cél azonban, és nemcsak a marxizmus tárgyainak oktatásában, a politikai műveltség színvonalának az emelése. Sok fefltnérés készült különösen az ilfjú- lag riasztó hiányosságairól. Olyan érvek ság politikai műveltségéről és annak állítóhangzottak el, hogy a fiatalok még azt sem tudják, ki a KISZ Központi Bizottságának első titkára, mert egy, a megyében készült kérdőíven szerepelt a megyei KlSZ-bizott- ság titkárának a neve éppúgy, mint „dr. Marosán Györgyé”., Egynéhány tárgyi tudást követelő kérdés alapján még a megkérdezettek 'politikai műveltsége sem ítélhető meg. A kapott eredményt pedig kár lenne láltalánosítani.1 A helyzet azért nem (biztos, hogy ennyire rossz, de nem is eléggé jó, Éppen a fent említett elemző és tervező munkán lehet a legegyszerűbben bemutatni a politikai műveltség egyik elemének; a dialektikus gondolkodásnak a szükségességét. A társadalom, egész féjlődése, ezen belül különösen a gazdaság mindig Változik, új és más követelímények elé állítja a döntésre hivatottakat, akiknek aztán magukkal keli ragadniuk a dolgozók többségét. Ebben az esetben is nagyon fontos, hogy az embereknek vérükké váljon a dialektikus gondolkodás képessége, ellenkező esetben ugyanis felettébb ragaszkodni fognak a már jól bevált sémákhoz, nem értve azt, hogy ami ma még jó és haladó, az az új körülmények között akár hátramoedító is lehet. A konfliktusokat, érdekellentétekét, ellentmondásokat pedig nem szabad katasztrófának tekinteni, mert azok a fejlődés természetes velejárói.1 Az Oktatási Igazgatóság néhány tanárával beszélgetve kiderült, bogy az állami oktatás nem ad elegendő alapot, éppen a dialektikus igondolkódásmódi ki alakulásához. Még azok a fiatalok is fekete-fehérben látják a világot' és annak jelenségéit,_ akik húsz-huszonöt éve kezdték meg az általános iskolát. Nem akarják ők, és mi sem, bírálni az oktatást általában, mégis az a helyzet, (hogy a politikai műveltséget nem eléggé, vagy nem hatékonyan alapozzák meg az általános és (középiskolák. A felső- oktatásban pedig sokan csak vizsgatárgyként kezelik a marxista tárgyaikat. Pedig a marxizmus tanulásának, tanításának végső célja az, hogy a tanultak „anyagi erővé váljanak” az élét minden területén. A munkában, a közéletben éppúgy, mint a magánélet szféráiban, például az életmód alakulásában. Az is igaz, hogy ehhez kevés önmagában a politikai műveltség, kell hozzá a szak- és az általános műveltség,_ aminek a segítségével az ember képes az általános jelenségeket átfogni és saját környezetében is megvalósítani az elveket..! ■ És még valami, ámít úgy hívunk, hogy meggyőződés, ami több annál, mint hogy valaki áltálában helyesli a politikai célokat; a meggyőződés belső motor, ami afcarVa- akanatiahul' munkál az emberben a (hétköznapi, mindennapi munkában és a magánéletben is, s ami tettekre sarkall j.. ZAJLlk A DUNA Szerdára zord lett az idő. Szélviharral érkezett meg a (hó. Hogy ez milyen fennakadásokkal járt. arról Ihétközben beszámoltunk. A hideg éjszakák és az alacsony nappali hőmérséklet hatására megindult a Dunán a zajlás. A (Vízügyi Igazgatóság mérései szerint a zajlás még gyenge, említésre alig érdemes, mert csak mintegy 25—30 százalékos. A Sión rövid megszakításokkal áll a jég. A kompjáratokat az illetékes községi tanácsok megszüntették, nem csupán a jegesedés, hanem a téli javítás miatt is. Téli kikötőben 'pihennek a folyami hájók is, mert ilyenkor imár hosszabb útra indulni kockázatos lenne, mert a Duna 8—10 nap alatt teljesen beállhat. I. I.
