Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-16 / 13. szám

1981. január 16. , TOLNA \ _ 6 NÉPÚJSÁG Hírek A szekszárdi asztalitenisz- bajnokság állása. Férfiak: I. osztály: 1. Typográfia 14, 2, Tolnaber 13, 3. Mezőgép 12, 4. Megyei Tanács 10, 5. Sör­ipar 8, 6. Tervezők 7, 7. Ag- rober 4, 8. TOTÉV Mélyépí­tők 4, 9. ÁHV 3, 10. KISZÖV 3, 11. BHG 0 ponttal. II. osz­tály: 1. Öra-Ékszer 10. 2, MMG 9, 3. Tolnaber II. 9, 4. BVK 8, 5. ÁHV II. 6, 6. DÉ- DÁSZ KISZ 6, 7. BHG III. 5. 8. BHG II. 4, 9. Typográfia II. 4, 10. Moziüzem 2, 11. Víz­mű 2, 12. Sütőipar 0 ponttal. • Vasárnap, január 18-án 9 órától Szekszárdon, a Zrínyi utcai tornacsarnokban kerül sor a városi tanács művelő­dési osztálya és a városi út­törőelnökség rendezésében a nem tagozatos osztályok ál­talános iskolás tanulóinak suli-kupájára. * Január 17-én, szombaton az NB I-es Dombóvári Spar­tacus tekecsapata Szekszárd- na látogat, az NB II-be került TÁÉV csapatával edzőmérkő­zést vív. Kezdés: 14 órakor. * A női kosárlabda NB I-ben január 24—25-én ismét kettős fordulót rendeznék. A Szek­szárdi Dózsa együttese első alkalommal szombaton a fő­városban a KSI ellen, 25-én pediig pályaválasztóként a Bp. Vasas Izzó csapatával mérkőzik. Játékvezetők továbbképzése A labdarúgó-játékvezetői bizottság elnöksége olyan döntést hozott, ihogy ezúttal is a lakóhely szerinti dllété- kes járási székhelyeken kerül sor a játékvezetők téli to­vábbképzésére. Két alkalom­mal találkoznak a játékveze­tők továbbképzés céljából, február 1-én és február 21- én. A területileg Dombóvárhoz tartozó körzetben Vindics József a továbbképzés vezető­je. A JB-t Köő László, az utánpótlás-albizottság vezető­je képviseli. A tamási járás­ban Gerencsér József a kör­zetvezető, míg a JB-t itt Szü­li Lajos, az ellenőrző albi­zottság vezetője képviseli. A paksi járás körzetvezetője Varga Péter, ahol Dravecz István, a küldő albizottság vezetője 'képviseli a JB-t. A bonyhádi járásban Paplauer Ferenc tartja a továbbkép­zést, a JB képviseletét Gabi Gézái, a JB elnöke látja él. A szekszárdi járásban a JB elnöksége Bogos Mártont je­lölte körzetvezetőnek. Szin- ger Ferenc, a JB főtitkára képvtisell a játékvezetői bi­zottságot. A továbbképzésen az el­lenőrök nem vesznek részt, részükre a tavaszi szezon előtt egy alkalommal Szek­szárdon központi továbbkép­zést tart az ellenőrző albi­zottság. Kilencven perc az újoncok között A Dombóvári MSG labdarúgói nem adták fel a reményt Előtérben a fuzionálás terve — Elinduljunk? És ha út­közben elakadunk, hogy se előre, se hátra? Egyébként is, lehet ilyen időben edzést tartani? — Próbáljuk meg — dönti el a dilemmánkat a taxi­sofőr. Tombol a tél. Havat kavar a csípős szél, a hőmérséklet jócskán fagypont alatti, han­gulatunk meg csupa cidri. Telefonon beszéltük meg a látogatás időpontját, no de ki gondolta akkor, hogy ilyen zimankóval köszönt ránk a szerda reggel. Lassú tempó­ban nekivágunk a 70 kilo­méteres távnak. Dombóvárig aztán helyen­ként alkalmi hótolóvá válik a piros taxi. Különösen a dombtetőkön, itt az átfúvá- sok jóvoltából az úttestre ra­kódott hóréteg „zörgeti” a Zsiguli alvázát. Megköny- nyebbülten sóhajtunk fel több mint másfél órás utunk vé­gén, amikor a dombóvári if­júsági sporttelep kapujánál leparkírozunk. Szűcs István, a DMSC ügy­vezető elnöke a kellemesen fűtött klubszobába invitál bennünket. Bent sebtében el­átkozzuk a telet, miközben kezet rázunk a házigazdák­kal. Dr. Somogyi György vá­rosi TSF-osztályvezetővel, Katona József intézővel és Zádori István szakosztály- vezetővel. Melegedésre csak néhány percet engedélyezünk önmagunk számára, s máris indulunk a pályára. Sísapkás, kék melegítés já­tékosok birkóznak a pályát borító tízcentis vastag hó­lepellel, meg az edzésprog­ramban szereplő páros labda­vezetési gyakorlatokkal. Nem lehet panasz az igyekezetre, serényen csipkedik magukat Landekék. Vagy mégis? Her­bei József vezető edző patto­gó hangon még gyorsabb üte­met, még pontosabb végre­hajtást követel. Hangos szó­val dirigál, ám jó pedagógiai érzékére vall: nemcsak kor­hol, dicsér is. Záporoznak a lövések a háló nélküli kapu­ra. A 34 éves portás. Dobos Ernő hatalmasakat puffan vetődés közben a keményre taposott hóban. Tizennégyen rohamozzák a „ketrecet”, ketten meg csak szemlélői az eseményeknek. A pálya szélén Lamm és Herbst civilruhában toporog. Elsőnek Lamm indokolja meg kényszerű pihenőjét. — Az elmúlt héten, szom­baton futás közben belelép­tem egy rozsdás szögbe, ami a csuka bőrtalpán át bele­fúródott a lábamba. Még az­nap kis műtéten estem át a kórházban, így egy ideig nem alapozhatok. Herbst tömörebben vála­szol: — Hétfőn kiújult az Achilles-ínsérülésem, pihen­nem kell. Szűcs István ügyvezető el­nök lép mellénk. Tőle érte­sülünk a további hiányzá­sokról. — Foki kapus sincs jelen­leg az edzést végzők között — mondja. — Ma reggel ki­jött ugyan a pályára, de pa­nasszal kezdte: Achilles- ínhúzódása egyre fájdalma­sabb. Azonnal orvosi vizsgá­latra küldtük. Hiányzik to­vábbá Biczó és Karászi. El­nökségünk legutóbbi ülésén hozott határozat alapján ket­tőjükkel szerződést bontot­tunk. Ugyanakkor erősíteni szeretnénk. Tárgyalásokat folytatunk 2—3 játékossal, akik azonnal igazolhatók. Ez ügyben január 20-ra várható végleges döntés. Figyeljük a pályán folyó gyakorlást, de az ügyvezető elnök gondolatmenetét sem szakítjuk félbe. Sőt, a távla­tokat fürkésszük. Hogyan íté­li meg a DMSC együttesének tavaszi helyzetét? — Nem azért mondom, mert az ismert szólás szerint is a kapitány hagyja el utol­jára a süllyedő hajót, de őszintén remélem: kellő ösz- szefogással és hathatós er­kölcsi és anyagi segítséggel sikerül megszereznünk a 16. helyet, ezzel együtt a bent- maradást is. Optimizmuso­mat alátámasztja a jelenlegi alapozás eddigi kedvező ta­pasztalata, valamint a ja­nuár 17—31. között Gunaras- ban sorra kerülő edzőtáboro­zás hasonló előjelű szakmai értéke. Persze sok múlik majd azon, hogy milyen eredmé­nyességgel zárjuk tavaszi ha­zai mérkőzéseinket. A rajt­nál Sopront fogadjuk, utána Nagykanizsára utazunk, a harmadik fordulóban pedig a sereghajtó Pét jön hozzánk — halljuk Szűcs István ér­velését. — Tartós futás következik! A táv négy kör, 5600 méter! Herbei vezető edző utasítá­sának megfelelően „elporzik” a társaság. A stopper ketyeg, kíméletlenül regisztrálja a tempót. A szintidő 20 perc, kíváncsian várjuk a befutó­kat. Kint az utcán, ahol bo­káig süllyednek a hóba a stoplis csukák. Mindegyik körben együtt, bolyban trap- polnak a fiúk. A célba érke­zés is csoportos. A stopperra pillantunk: 23,27 perc alatt „abszolválták” a távot. Véget ért a 90 perces ed­Bemelegítésül páros gyakorlás t Egy labda akcióban — hat meg pihen zés, sorrendben a tizenne­gyedik. A csapzott játékosok a meleg tusfüggöny alá igye­keznek, mi a vezető edzővel beszélgetünk. — Január 4-én orvosi vizs­gálattal kezdtük meg fel­készülésünket. Délelőttönként szabadtéren, délutánokon pe­dig a Gőgös Ignác Gimná­zium tornatermében tartjuk a foglalkozásokat. A mai nap programjában 20 perces pá­ros labdásgyakorlással mele­gítettünk be. A fő rész első periódusában taktikai eleme­ket sulykoltunk, a támadás­vezetést kettő egy ellen. A végére viszont a tartós futás maradt. Délután teremben a dinamikus láberő- és has­izomfejlesztés dominál majd — tájékoztat a mester. Aztán így folytatja: — Január 17-ig, a kéthetes bentlakásos edzőtáborozásig mindennap hasonló a prog­ramunk. A legutóbbi sérülé­sek kellemetlenül érintettek bennünket. Ettől eltekintve, valamennyi játékos eddigi szorgalmával edégedett va­gyok. Igyekezetükből kitű­nik: valamennyien átérzik és tudják, hogy csak a kemény intenzitású edzésmunkával sikerülhet célkitűzésünk, a bentmaradás kiharcolása. Az alapozás legerősebb terhelésű időszakában minden bizony­nyal optimális körülmények között dolgozhatunk majd a gunarasi edzőtáborban. A formábahozás időszakában jól szolgálja majd elképzelé­seinket a HDN-kupa nyolc mérkőzése. Ezenkívül erős ellenfelekkel szeretnénk ta­lálkozni az edzőmérkőzése­ken. A Balaton partján ala­pozó NB I-es csapatokra gon­dolok elsősorban. Dr. Somogyi György érde­kes hírrel szolgál: — A vá­ros vezetőit már az előző években is foglalkoztatta az a gondolat, hogy a sportágak felosztását követően minde­nütt szilárd bázissal, ered­ményesen működő szakosztá­lyi hátteret biztosítsanak a működéshez. Ennek kapcsán vetődött fel az az elképze­lés,, elhatározás, miszerint a DMSC és a DVSE fúziójával egy erős, ütőképes egyesüle­tet alakítanak, amely megfe­lel a minőségi sport követel­ményeinek. A város sport- szerető közönségének vélemé­nyével is egybeesik ez a terv. Különösen a vasutas dolgo­zók várják egyre türelmetle­nebbül, hogy ismét működ­tessen labdarúgó-szakosztályt a leendő nagy egyesület — mondta a TSF elnöke. Mielőtt elbúcsúztunk a DMSC vezetőitől és játéko­saitól, Horváth Józsefet, a játékosrangsor őszi legjobb­ját megkérdeztük: — Mit je­lent ma labdarúgónak lenni Dombóváron? — Két okból is nagyon ne­héz. A felkészülés mostani időszakában az edzésterhe­lést időnként nehezen bírjuk, de csináljuk, mert enélkül nincs eredmény. A mi hely­zetünk, az NB II-ben elfog­lalt 19. helyeznünk pedig méginkább aláhúzza az erő­gyűjtés fontosságát. A szur­kolók zöme velünk érez, ré­szükről a bántó szándék je­lével sem találkozunk. Ta­lán ez is doppingol bennün­ket, hogy tavasszal mindent elkövessünk a bentmaradás kiharcolása érdekében — vá­laszolta. A DMSC házatóján nem adták fel a reményt. Az ősz az elmúlás, a tavasz az újjá­születés időszaka. Ebben ^bíz­nak az újonccsapat vezetői és játékosai egyaránt. FEKETE LÁSZLÓ Fotó: Bakó Jenő A 34 éves Dobos kapus ennél a lövésnél tehetetlen A támadásvezetések lövéssel zárultak Tartós futás 5600 méteres távon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents