Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-12 / 291. szám

1980. december 12. Képújság 3 Húskombinát-építkezés Következik a második ütem A Tátrai brigád tagjai a frissen betonozott kocsimosó, placcon a betont meleg vízzel „érlelik” A mérlegház előtt lángszóróval olvasztják a havat, szárít­ják az úttestet Az állványrendszerek összekötőcsavarjait hó alól kellett előásni Szerdán délelőtt két Sko­da kamiont láttam kifordulni a Szekszárdi Húskombinát portáján. A kocsik fédere majdnem lapos, tehát rakott volt mindegyik. A vágóhíd dolgozik. Elszeparálták gon­dosan a vágóvonalat attól a résztől, ahol még az építők dolgoznák. Mert nem állt le az építés azzal, hogy meg­kezdték az első építési ütem után a vágást, azaz az egyes sertésvágóvomal üzembe állt. * Milyen is egy ekkora épít­kezés télvíz idején? Hát, olyan, amilyennek megszok­tuk a téli munkát: dolgoznak kint, meg a tetővel és oldal­fallal ellátott üzemrészek­ben is. A munka szinte za­vartalan.. Kérdéseinkkel Mehring György építésvezetőt keres­tük, aki eddig is a generál- kivitelező főembere volt, s most, a folytatás irányítása, az alvállalkozók munkájának összehangolása is őrá vár. — A téli felkészülésünk célja az volt, hogy a nagy hí. deg ellenére is folytatni tud­juk a húskombinát építésénél a második ütemét. Nagy vo. nalakban a marhavágó üzem vágórészének és a további feldolgozó üzemeknek az épí­tését, szerelését. Ezután is nagy gond lesz az állandó munkaterület biztosítása az alvállalkozóknak, de mun­kánknak azt hiszem ez a szépsége: együtt tudunk, és jól együtt dolgozunk az épít­kezésben résztvevő más vál­lalatokkal. A VÍV, a mono- ri MEZŐGÉP, a Csőszer, a DIGÉP és a Hőtechnika szak­embereivel állunk legszoro­sabb kapcsolatban. A szoká­sos munkiaegyeztetések most sem maradnak el, így tudunk munkaterületet adni minden­kinek, annak ellenére, hogy a tél, a mínusz tíz fok körüli hőmérséklet rendkívüli hely­zetet teremtett. Szerencsére a legtöbb épí­tőmesteri munkát fedél alatt, azaz már majdnem kész üzemrészben kell elvégezni. Így többek között hátra van még sok-sok burkolás — fű­tött teremben, jó körülmé­nyek között dolgoznak az em­berek. Jelenleg mintegy négyszáz munkás foglalkozik a vágóhíd második ütemének elkészítésénél. A téli felada­tok közé tartozik a padló alatti összes vezeték elkészí­tése — ez lesz az alapja a jó tavaszi kezdésnek. A padló- szigetelés következik a belső csatornázás után, mindenütt elsősorban az ORSZAK em­bereire vár a legnagyobb fel­adat. A marhiafel dolgozó üzem­ben a vágóvonal gépeinek végleges felszerelése, a belső festés és a burkolás van hát­ra. És téli munka a szociális épület befejezése is. Külső munkát nem nagyop tudnak végezni, hiszen kockázatos a néhány száz négyzetméternyi térburkolat, út, járda betono­zása, mert fagyott földön, mi. musz tíz fok körül nem lehet itt betonozni. A munkások téli ellátását is megszerveznék. Mintegy hatszáz személynek tudnak meleg öltözőt, mosdót és ét. kezest adni. Naponta kétszer forró teával keresik fel a munkahelyeket, s az is ter­mészetes, hogy a kollektív szerződés szerint járó meleg- ruhát, lábbelit mindenki megkapja. Az adminisztrációs részle­gek dolgozói ezökben a na­pokban elszámolással foglal­koznak. Megkezdték ugyanis az I-es ütemmel kapcsolatos elszámolást a beruházóval, a megyei húsipari vállalattal. Mondani sem kell, hogy ez is igen nagy munka, és nagy kö­rültekintést kíván. örömmel újságolta az épí­tésvezető, hogy a tél folya­mán a munkásoknak nem kell minden szombaton dol­gozni, visszatérnek a rendes munkaidő-beosztásra, a sza­bad szombatos munkarendre. PALKOVACS JENŐ Fotó: BAKÓ JENŐ Üjabb kooperációs megállapodások A hazai ipar szerkezetéből több ágazatban is hiányoznak a kis- és középüzemek. He­lyettesítésükre mind bátrab­ban vállalkoznak a termelő­szövetkezeti melléküzemágak. Az idén újabb száz kooperá­ciós megállapodás jött létre ipari üzemek és termelőszö­vetkezetek között. Az ország­ban 170 tsz-üzemben gyárta­nak fa félkész- és késztermé­keket,- 97-ben textil- és ruhá­zati termékeket Tárolóeszkö­zöket készítenek 260 helyen és gépipari szerkezet eket, al­katrészeket adnak az ipar megrendelésére több mint 300 helyen. Az üzemek jóüésze hiánycikknek számító árut gyárt, mégpedig viszonylag kis összegű beruházás után. A gépeket ugyanis az ipari üzemek adják; általában a korszerűsített (gépláncukba már be nem. illő régebbi tí­pusokat adják tovább, a gaz­daságok pedig a korábban más célra használt épületei­ket alakítják át a berendezé­sek befogadására. 'Borsod megyében egy év alatt több mint 30 tsz 'létesí­tett kapcsolatot ipari üzemek­kel, A megyében 90 közös gazdaság foglalkozik mellék- tevékenységgel, aimelynek be­vétele három év alatt több mint 20 százalékkal nőtt és eléri a 3,5 milliárd forintot. A 30 országba szállító Esz­tergomi Látszerészeti Eszkö­zök Gyára termelőszövetke­zeti fióküzemekkel alakított ki gyümölcsöző kapcsolatot. A közös gazdaságok nagy soro­zatokat gyártanak, így a törzsgyárat alkatrészék, illet­ve különleges igényeket ki­elégítő közepes nagyságú so­rozatok készítésére tudták át­szervezni. / Sotaogyban az idén 28 új kisüzemet hoztak létre köny- nyűipari termékek előállítá­sára, Csaknem 1000 embernek teremtettek biztos kereseti le­hetőséget. A közös gazdasá­gok megfelelő helyiséget- és munkaerőt, az ipari üzemek pedig anyagot, gépeket; be­rendezéseket, valamint szak­mai útbaigazítást adtak. Tiszteletre méltó gondolat Az országgyűlés őszi ülés. szakán megemlítette Kádár János, hogy „az utóbbi évek­ben, a politikában gyakran ta­lálkozunk az emberi jogok fo­galmával. Ez valóban fontos, tiszteletre méltó gondolat, de talán szükség van az emberi jogok fogalmának bizonyos tisztázására is. Ami bennün­ket illet, készek vágyunk eh­hez hozzájárulni”. A szocialista állam törté­nelmi feladata és kötelessége, hogy az emberi alapérdekek következetes érvényesülésé­nek feltételeit megteremtse, s fokozatosan- alapvető állam- polgári joggá tegye. A pro­cesszus nincs minden nehéz­ség nélkül való! Az emberi jogok gyors változáson men­tek keresztül az elmúlt né­hány évtizedben, miközben magával- a fogalommal, an. nak a szocializmus viszonyai közötti érvényesülésének elemzésével tudományosan alig, inkább propagandiszti. kusam. foglalkoztunk. A munkához való jog ese­tében például ma már nem egyszerűen Valamely munka­helyhez, kereseti lehetőség­hez való jogról kell beszél­nünk, hanem az egyén, ké­pességének, képzettségének, munkabírásának megfelelő munkakör betöltésének jogá­ról is. Ez azonban csak a kezdet. Egyre inkább elvár­ják az emberek, hogy a-mun­ka érdekes, szép és alkotó is legyen, Igényeik vannak a munka- és a munkakörül­mények humanizáltságára, az üzem rendjére, tisztaságára, a munka, és egészségvédelem, re, a magas fokú szervezett, ségre, az üzemi szintű társa­dalmi juttatásokra, a-z üzem ügyeibe való beleszólásra, a hatékony munkavállalói ér­dekvédelemre. Ezek az igé­nyék reálisak, megvalósítha­tók. Észre sem vettük, milyen értelmetlenekké váltak a ré­gi szövegek: „a munkában nem szabad válogatni”; „azt kell csinálni-, 'amit monda­nak”; „aki fizet, az dirigál”; „minndennki végezze a maga munkáját, n-e szóljon bele másba”. Hiába prédikálnánk a most munkába lépő fiatal­nak, hogy mindig ez volt a világ rendje: voltak nehéz és könnyű, fárasztó és lelkesítő, sablonos és* alkotó munkák, most sincs másképp. Ilyen szöveg őt nem hatja meg. A munkához való jog tar­talmának gyors bővülésével nem bírjuk az iramot. Annyi pénzünk egyelőre rtincs. Ha éppen valakinek ez szúr sze­met, a fejünkhöz is vághat­ja. Csak azt felelhetjük ne­ki, hogy majd igyekszünk. Köszönjük a bíráló megjegy­zéseket. És elmondjuk neki, hogy az élet, a szocialista va_ lóság milyen szédítő magasra emelte a lécet. Itt van példá­ul a Létbiztonság, az alapvető létfeltételekhez való jog. Az a követelmény, hogy önlhibá. jám kívül senki ne éljen nyo­morban. Mindenkinek legyen rendes lakása, tiszta levegő­je, egészséges ivóvize, vil­lanyvilágítása. Legyen kultú­rált a tömegközlekedés, ki­elégítő a bolthálózat, folya­matos az áru-ellátás. Aztán itt van az állampol­gári egyenjogúság. Ez hagyo­mányosan magában foglal ja a nemek, fajok, felekezetek, nemzetiségek stb. közötti egyenjogúságot, a törvény előtti egyenlőséget, az aktív és passzív választójogot. Ma már azonban beleértjük a munkajogi egyenlőséget, a mindenkinek egyformán meg­adott egzisztenciális és jöve­delmi biztonságot-, sőt: az előbibrejutási, érvényesülési lehetőségek egyenlőségét is. Mindenkinek egyenlő joga és lehetősége legyen a tanulásra, a szakképzettség -megszerzé­sére, továbbképzésre, átkép­zésre, szakmaváltásra. Bizony még nem tartunk ott, hogy ezek az emberi jo­gok maradéktalanul érvénye­süljenek. Nem elég, ha a fa­lun, tanyán élő ember tud­ja, hogy gyermekének ugyan­olyan jogai viannak, mint a városi -gyermeknek. Szükség van arra is, hogy a tanya- központban, a járási székhe­lyen legyen megfelelő iskola, kollégium, és legyen iskola­busz. Nem elég, ha tudjuk, hogy jogunk van ingyenes és egyenlő egészségügyi ellátás­ra. Az is kell, hogy a falu­nak ne csak állatorvosa le­gyen, hanem emberorvosa is; legyen szülésznője, jó ivóvi­ze; a kórházban legyen elég ágy és személyzet. A jó ta­nítóhoz, orvoshoz, levegőhöz és ivóvízhez való jog leg­alább olyan fontos, mint a szavazati jog. Készek vagyunk az emberi jogok fogalmának tisztázásá­hoz hozzájárulni, esetleg helyszíni bemutatót tartani. De csak azoknak, akik a té­mához elfogultság nélkül kö­zelednek, akik tudomásul ve­szik, hogy az emberi jogok tartalmi bővítése sokkal ne­hezebb, mint formai bővítése. Az alapvető emberi jogok érvényesítése drága dolog, ha a felitétel teremtés elvén-nyug. szik. Mondják is nyugaton, hogy a- szocializmus egy kicsit drága rendszer. Valóban, nem olcsó. Az alapvető emberi jo­gok tárgyi feltételéinek meg­teremtése is anyagi érvénye­sítése területén sokat megspó­rolni nem tudunk. A megta­karítás reális lehetőségei min­denekelőtt -a termelés, a gaz­dálkodás területién találhatók. Nem romolhatnak a foglal­koztatási, létbizítonsági, okta­tása, egészségügyi feltételek. Legyen ez ideológiai ellenfe­leink számára tisztelétméltó gondolat. DR. PIRITYI OTTÓ Városi tanácsülés Szekszárdon Tűzifa, papírfa, bányafa A hó és hideg ellenére is változatlan ütemben halad a fakitermelés a gemenci er­dőkben. Embert és gépet pró­bára- tevő időjárásban- dolgoz­nak a favágók és erdészek, valamint járművezetők az évi termelési terv maradéktalan teljesítéséért. A fagyos időt kihasználva, erőteljesebben folytatják a- favágást és szál­lítást, amit korábban a sár és a nagy hó nehezített, A lakos­ság zavartalan ellátására az előirányzott tűzifa idei utolsó tonnái gördülnek -be a Tüzép- telepekre. Az idén tizennégy­ezer tonna tűzifát ad a bel­kereskedelemnek a Gemenci Álla-mi Erdő- és Vadgazdaság, s ezt a feladatot — pár száz tonna van- még hátra — az igen nehéz szállítási viszo­nyok ellenére is teljesíteni akadják. Ipari fában az utolsó export papírfa- és fűzrönkszállítmá- nyok az ország területét ezekben a napokban hagyják el. ötszáz köbméternyi export fűzrönköt és kétezer köbmé­ternyi, papírgyártásra való fát szállítanak Jugoszláviába. Naigy erőfeszítéseket tesznek a bányászati anyagok leszál­lítására is, hiszen a szénre is nagy szüksége van az ország­nak. A Gemenci Állami Erdő- és VadgazdaSág tervén félül nyolcvan köbméternyi öt-hat méteres bányaiét ad a mecse­ki, komlói bányáknak, külön kérésükre. B. L. Szekszárd város Tanácsa tegnap délutáni ülésén meg­tárgyalta és elfogadta a vég­rehajtó -bizottság 19791—80. évi tevékenységéről- szóló beszá­molót, s határozatában meg­állapította: a vb tevékenysége ez időszakban eredményes volt, intézkedései biztosítot­ták a tanács rendelkezéseinek végrehajtását, a lakosság igé­nyeinek kielégítését. A Nehézipari Minisztérium kollégiumi termében tegna-p délután együttműködési meg­állapodást írtak alá Juhász András, a KISZ KB titkára, Barabás János, az Állami If­júsági Bizottság titkára, Ta­kács Kálmán, az Országos Közművelődési Tanács titká­ra, Sólyom Ferenc, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa titkára-, Szi-li Géza nehézipari miniszterhelyettes, Tóth De­zső, művelődési miniszterhe­lyettes' és István József, a Tolna megyei Tanács elnök- helyettese. Az aláírt doku­mentum „Együttműködési A hónap második felében összeül a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete, amely megvitatja a megyei népfrontbizottság beszámoló­ját a VI. kongresszus óta végzett munkáról. A jelen-lévő tanácstagok ez­után jóváhagyták a tanács és a végrehajtó bizottság jövő évi .munkatervét, majd érté­kelték az V. ötéves tervben a nem- tanácsi szervekkel kö­tött együttműködési megálla­podásokat. A közös feladatok eredményesebb megoldása ér­dekében a tanácsülés megfe­lelő határozatokat hozott. megállapodás a paksi atom­erőmű-beruházáson dolgozók kulturális és közművelődési ellátására” címet viseli, melynek pontokiban rögzített vállalásai azt jelzik, hogy a paksi atomerőmű több, mint tízezer -dolgozójának kulturális közművelődési ellátása az ország és megyénk megkülön­böztetett feladatai közé tar­tozik. • Hasonló együttműködési megállapodás eddig csak az oren-burgi építkezésen dolgo­zók érdekében született; ha­tárainkon belül még nem. 'Tegnap tartotta ülését a megyei népfrontlbizot-tság, a testület — Cs-ajtoók Kálmán megyei titkár előterjesztése alapiján — megvitatta és el­fogadta a küldöttértekezlet elé kerülő beszámolót. A paksiak művelődése érdekében Együttműködési megállapodás Tanácskozott a megyei néplrontbizottság

Next

/
Thumbnails
Contents