Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-05 / 285. szám

1980. december 5. Képújság 3 Üzemszervezés Hatékanvabban, gyorsabban, megbízhatóbban Az autó veszélyes üzem, ezért karbantartása, tehát mindig megbízható állapot­ban való működtetése több, mint kötelesség. A 11-es Vo­lán Vállalatnál április óta hatásosan működik a zárt rendszerű javítóüzem. A fél­éves tapasztalatok azt igazol­ják, hogy érdemes volt sokat fáradozni a megszervezésén, mozgatni apparátusokat, gé­peiket, embereket, és átszer­vezni .a javító-karbantartó rendszert. A vállalat minden üzemében már e korszerű módot használják a jármű­vek javítása, karbantartása, műszaki vizsgára való előké­szítése érdekében. üzemfőnökséghez közel száz­negyven autóbusz és 240 te­herjármű — különféle típusú — tartozik. S ezen belül is legalább 18 (!) féle-fajta jár­mű, tehát rakodógép, nyer­gesvontató, ilyen busz, olyan tehergépkocsi. ZIL-ek, Sko­dák, benzines és dízelolajos üzeműék. Ezek javítása, kar­bantartása olyan nagy szer­vezettséget kíván, hogy min­den embernek szinte minden ólára meg kell mondani a tennivalóját. Mindez megkí­ván egy egész és egységes szervezeti rendszert. Rasch Henrik műszaki osz­tályvezető készséggel kalau­zolt bennünket a zárt techno­lógiás javító-karbantartó rendszerben, hiszen az ő szer­vező munkájának is gyümöl­cse érik azáltal, hogy hatéko­nyabban, gyorsabban és meg­bízhatóbban dolgoznak a sze­relők. — Azt a formát, folyama­tot kerestük, s meg is talál­tuk, amely mindig megbízha­tó, minden részmunkánál el­lenőrizhető és nyomon kö­vethető a dolgozó két kezének munkaeredménye. A több mint féléves tapasztalatok azt igazolják, hogy érdemes volt sokat költeni új műszerek, berendezések vásárlására, be­állítására. Mert manapság a kocsikat itt helyben le tudjuk vizsgáztatni, a javítási idő lényegesen lerövidült, kisebb a raktárkészlet, az emberek pontosabban eligazodnak a tennivalók között — mondja az osztályvezető. Erről beszélnek az üze­mekben is. Az I-es szemlére készítő üzemben teljes átvizs­gáláson esik át minden jár­A központi üzemben jár­tunk. Mindenekelőtt érdemes fel­jegyezni, hogy a szekszárdi % Az I-es szemle üzemrészben korszerű műszerek, jó mun­kakörülmények alakultak ki az átszervezés után Rasch Henrik műszaki osz­tályvezető gyakran ellenőr­zi a járművek könyvét A nagycsarnokot elméletileg kétfelé osztották, s a TEFU- meg a Volán-kocsikat javító embereket korszerű műhe­lyek szolgálják ki mű — a fék, a világítás a legfontosabb ellenőrzendő pont. De itt az olajozás, zsír­zás, teljes szerviz is a munka- folyamatban van, amelynek az az előnye a többi között, hogy minden járműre rend­szeresen sor kerül. A sofőrök ma már önvezényléssel jelen­tik be magukat, hozzák a gépkönyvet, és úgy fognak a szerelők a jármű javításához, hogy felkészülhetnek rá. Te­hát a sofőr leadja a „hiba­jegyzéket”, amely valójában az üzemeltetési tapasztalát, s a könyv alapján a jól felké­szült szerelőgárda minden munkát elvégez — sőt, gya­korta még kisebb rejtett hi­bákra is ráakadnak. A futó­mű ellenőrzése, a fékerősza- bályozás, az egyéb diagnosz­tikai vizsgálatok eredményei mindig végigkísérik a jármű­vet. a vezető pedig tudja, hogy megbízható gépen ül. (Évek óta nincs műszaki hi­bából eredő baleset a 11-es Volán Vállalatnál.) A jármű­vezetők és a szerelők kapcso­lata egyben része is a gondo­san kidolgozót munkaszerve­zésnek. Naponta húsz kocsit, egy-egy műszakban hatot, hetet, nyolcat tudnak átvizs­gálni. Külön említésre méltó az a vizsgára előkészítő üzem, ahol a műszakiszemle-csoport tevékenykedik. Fejős Béla cso­portvezető elmondta, hogy a zárt munkarendszer révén az emberek jobban ismerik ten­nivalóikat, gondosabban tud­ják kijavítani a • járművet. Mert: van anyag, — a bontó­ból is sokat tudnak hozni —, a szervezés jobbá tette az üzemrészek közötti kapcsola­tot — festőüzem, forgácsoló- műhely, villamossági csoport. Ez ugyan nem mérhető forin­tokban, percekben, csak ott, hogy nyugodt a munkatem­pó, az egymáshoz kapcsolódó munkafolyamatok nem sza­kadnak meg. Úgy melléke­sen: április előtt a kocsikat csak pénteken vizsgáztatták, most akkor, amikor elkészül­nek a munkával, s nem kell Fejős Béla csoportvezető a vidéki járműveket Tolnára vagy Szekszárdra, a műszaki szemlére utaztatni. A szekszárdi főnökség fő üzemcsarnokát elméletileg két részre osztották. Egyik felében az autóbuszok, a má­sikban a tehergépkocsik van­nak. A szokásos szemlékre, javításokra mindig itt kerül sor. Persze, gépkönyvek alap­ján. Ennek a javító üzemrész­nek az a különösen nagy ér­téke, hogy a szerelőket ki­szolgáló minden kisegítőmű­helyt „vonalba” telepítettek kéznél vannak tehát, bár­mily sürgős, különleges mun­kát kell elvégezni. Esztergá­lyos, lakatos, asztalos, hűtő­javító, adagdió, beállítómű­hely is kapcsolódik a zárt ja­vítórendszerhez. És a legfon­tosabb: olyan raktárt 'is lét­rehoztak a műhely kiszolgálá­sára, amely a Volán Elektro- nikkal is kapcsolatban van. Tehát esetleges hiánycikk esetén gyorsan tudnak intéz­kedni. A Volán belső javító bázi­sának átszervezése sikerült — bár Piegl Ferenc igazgató még úgy véli, hogy sok tar­talék van a javítóbázis fo­lyamatában, de a későbbiek során ezek mindegyike föltá­rul. A gazdaságosság, a hatéko­nyabb munkára való törekvés késztette a 11-es Volán veze­tőit, hogy a nagyobb üzemfő­nökségeken is bevezessék a zárt technológiájú javító- rendszert. Ennek eredményéi máris mérhetők, kézelfogha- tók. A nagy üzemszervező intézményektől, más jármű­javító bázisoktól kapott ötle­tek, javaslatok és saját kuta­tómunka eredményeként olyan rendszert hoztak létre, amelyet leginkább a nagyobb gépparkkal rendelkező állami gazdaságoknak és termelőszö­vetkezeteknek lehet ajánlani megvalósításra. Még úgy is, ha két-három termelőszö­vetkezet fog össze ilyen kor­szerű üzemszervezéssel mű­ködő javítóbázis működteté­Tizennyolcféle-fajta járművet javítanak, készítenek fel műszaki vizsgára sere. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Gottvald Károly Szállítási gondok az ipari üzemekben (Folytatás az 1. oldaliról.) A bonyhádi cipőgyárban a hét elején a műszakokat csak egy-két órai késéssel tudták elindítani, mivel a bejárók nem érkeztek meg. Akadályozza a termelést, hogy nem tudtak kocsikat indítani Szombathelyre és Balatonkenesére, így a szala­gokat át kellett állítani. Je­lenleg már több, mint egy vagon cipő van raktáron, amelyet nem tudnak elszállí­tani. A Simontornyai Bőrgyár­ban szintén fennakadást je­lentett, hogy 150—200 mun­kás nem tudott dolgozni a hét elején. Ennél is nagyobb gond, hogy a kiszállítások akadoznak, nem jönnek a megrendelők, így Szombat­helyről a Tisza Cipőgyár és Szigetvárról a Minőségi Ci­pőgyár, de több szövetkezet sem jelentkezett. Sok meg­rendelővel úgy kötöttek szer­ződést, hogy a vállalat szál­lít, de — sajnos — Simontor- nyáról sem tudták elindítani a konténereket. Perger Imre igazgatóhe­lyettes elmondta, hogy az energiaszolgáltatásban is van­nak fennakadások. Volt áramszünet is a gyárban, ez pedig kényszerű munkaszü­netet eredményezett. Sajnos, még a fűtéshez szükséges no­vemberi pakurát sem kapták meg Százhalombattáról. így kénytelenek voltak Pétre kül­deni egy tartálykocsit, hogy legyen fűtés a gyárban. Az alapanyagelláttás megfelelő, ebből tartalékokkal rendel­keztek, a vegyianyag, ha aka­dozva is, de megérkezik a szükséges időben. A Tolna megyei Tejipari Vállalat tejeskocsijai minden gazdaságból beszállították a tejet a feldolgozóüzemekbe. Sok helyen a szállító gépjár­műveknek a termelőszövet­kezetek segítettek, így példá­ul Felsőnyéken traktor von­tatta tejszállítás történt. Az gondot okozott a szövetkeze­teknél. hogy később érkeztek a tejért, és nincs tárolókapa­citásuk. Bucsi Elek, a vállalat igazgatója elmondta, hogy a megyében a tej- és tejter­mék-ellátás megfelelő. Azok­ban a községekben, ahova nem jutottak el a kocsik, olt a termelőszövetkezet látta el a falut. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság erdőiben is zavart okozott a nagy meny- nyiségű lehullott hó a kiter­melésben és a szállításban. Az akadályokat azonban si­került elhárítani. A közleke­dési utakról letakarították a havat, lesimították az alapo­san fölszabdall, kátyús uta­kat, hogy a fagyos időt ki­használva folytathassák a ki­termelést és a szállítást. Von­tatható és önműködő hóekék­kel állandó készenléti ügye­letet tartanak, hogy az erdei nyiladékokat és a vadetetők környékét megtisztítsák, ha szükség mutatkozik rá. Az eddigi felmérések szerint a gazdaság a rendkívüli időjá­rás ellenére is, várhatóan ele­get tesz éves termelési és vadgazdálkodási kötelezett­ségének, sőt túlteljesíti idei tervét. A homoki erdőkben és a mezőgazdasági területeken megkezdődtek — a külföldiek részére — a fácánvadászatok, a déli részeken pedig a vad­disznóhajtások. Nagy figyelmet fordítanak a vadkárosítások figyelésére, ha szükséges, azonnal vad­kárelhárító vadászatokat szerveznek, hogy ezzel is csökkentsék a mezőgazdasági kultúrákban bekövetkező vadkárokat. A KÖZLEKEDÉSBEN TOVÁBB JAVULT A HELYZET Az autóbuszoknál járatki­maradás tegnapelőtt és teg­nap nem volt, de a távolsági járatok késnek. Az átlagos késésidő a járatoknál 20—25 perc. A vasútnál lassan megin­dul a teherforgalom is, benne az exportszállítás. Minden személyvonat jár, a késésidő átlag 30 perc. A tűzoltóság és rendőrség nem jelzett semmi, az időjá­rás számlájára írható problé­mát. Vannak, akik örömmel fogadták a havat. Ezek a gyere­kek. Dombóváron, a Molnár György utcai lakótelepen az utolsó simításokat végzik egy hóemberen Fotó: Tilinger Sándor Vb-ülés Tamásiban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A tamási Nagyközségi Kö­zös Tanács Végrehajtó Bi­zottsága megtartotta idei utolsó ülését, melyen több napirendi pontot tárgyalt. Dr. Mózes 'György tanácselnök jelentésének — mely a le­járt határidejű vb-határoza­tok végrehajtásáról és a vb hatáskörében tett intézkedé­sekről szólt — meghallgatása utíin Spirt Györgyné pénzügyi csoportvezető beszámolóját vitatták meg. Spin Györgyné a tanács intézményeinél vég­zett pénzügyi-gazdasági el­lenőrzés tapasztalatairól szá­molt be. Az átfogó, részle­tes elemzésből kitűnt, hogy a vizsgált helyeken — álta­lános iskola, napközi ottho­nos óvoda és a társadalmi ünnepségeket rendező iroda — az ötödik ötéves terv so­rán az ellátandó feladatokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítva voltak. Az intézmények a rendelke­zésükre álló pénzeszközöket a feladatokkal arányosan, a célszerűségi követelmények­nek megfelelően használták fel. A jelentés szólt a hiá­nyosságokról is. A beszámoló elfogadása után a vb meg­vitatta, majd elfogadta a de­cember 18-1 tanácsülés elé terjesztendő anyagot. ÉKES LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents