Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-31 / 305. szám

1980. december 31. .gyarország 1980-ban •pmónvplíhpn és eredményiekben, fontos dönté- >clllcliycIxUcll sekben és egész népünk javát rszolgáló kezdeményezésekben gazdag esztendő zárul decem­ber 31-én. Erről tanúskodik az év legfontosabb történéseinek krónikája: belpolitikai életünkről, külkapcsolataink alakulá­sáról, a maigyar vezetők találkozóiról és tárgyalásairól kül­földi áJlamiférffiiakkal itthon- és más országokban. Közvéleményünk megkülönböztett figyelme övezte az év legfontosabb belpolitikái eseményét: a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusát, amely a félszabadulásunk 35. évfordulóját megelőző napokban ülésezett. Március 24. és 27. között Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Há­zában megrendezett tanácskozásra a több mint 800 ezer párt­tag képviseletében 767 küldöttet választottak. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára ismertette előadói beszédében a Központi Bizottság be­számolóját a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról. Pártunk' — miként megnyitó beszédében Németh Károly, a KB titkára hangsúlyozta — nagy munka közben, egységesen, népünkkel szorosan összeforrva érkezett él a XII. kongresz- szusihoz. A párt legmagasabb fórumán, az orsZág Színe előtt — mondta — felelősen kijelenthetjük: pártunk a legutóbbi öt évben is a magyar nép, hazánk, a Magyar Népköztársaság odaadó szolgálatát tekintette legfontosabb kötelességének. Ez vezérelte akkor is, amikor internacionalista elveinkhez híven végezte nemzetközi1 tevékenységét. Pártunk és népünk kap­csolata szoros, a kölcsönös bizalomra épül, a párttagok és a pártonkívüliék összefogása az elmúlt években is kiállta a pró­bát. Ez a fő forrása mindannak, amit együttesen elértünk, s ez a záloga annak is, hogy sikeresen megoldjuk az előttünk álló feladatokat: 'Erről a bizalomról szólt a Központi Bizottság beszámolójá­ban Kádár János is, hangsúlyozva: azáltal, hogy a társadal­munk életében vezető szerepet betöltő párt politikáját cselek­vőén támogatják a tömegék, erősödik a szocialista nemzeti összefogás. Társadalmunk politikai egysége nagy történelmi vívmányunk. Ez az első számú, legfontosabb tényezője az ered. ményes belső építömunkának, éppen úgy, mint hazánk kedve­ző nemzetközi megítélésiének.! Most, átmenetileg, reálisan azt a célt tűzhetjük magunk elé, hogy valamivel lassúbb fejlődési ütem mellétt, a gazdasá­gi fejlődés minőségi tényezőinek kibontakoztatásával, a ter­melés nemzetközi versenyképességének fokozásával javítsuk a népgazdaság egyensúlyát és szilárdítsuk meg az elért élet- színvonalat. Arra keli törekednünk, hogy társadalmunk er­kölcsi arculatát tekintve is egyre inkább a munka társadal­ma legyen. Minden munkahelyen azoknak a dolgozóknak le­gyen hitelük, becsületük, tekintélyük,- azok boldoguljanak, akik eleget tesznek vállalt -kötelezettségeiknek, akik tisztessé­gesen- élnek és dolgoznak. Az előttünk álló feladatok — hang­súlyozta Kádár János — nagyok, de megoldhatók. Nehezebb akadályokat is leküzdöttünk már. Van világos célunk és van erőnk. A munkáshatalom, a dolgozó nép állama szilárd. A magyar munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az értelmi­ség, a magyar nép számtalanszor bebizonyította, hogy nemes célokért kész és- tud odaadöan dolgozni. Munkánkban támasz­kodhatunk népünk tehetségére, öntudatára, helytállására, tett- rekészségére. Építhetünk a szocialista közösség keretében meg­valósuló sokoldalú együttműködésre, a nemzetközi szolidari­tásra. ^ ft If Un ®s sokféleképpen, de valamennyien egyetértőleg JUlVci II visszatértek ezekre a főbb gondolatokra.a kong­resszusi vitában is, amelynek során 57 felszólalás hangzott el, a társadalom minden rétege és több nemzedéke részéről. Ká­dár János vitaösszafoglalöja után elfogadták a KB beszámoló­ját és a Központi Ellenőrző Bizottság által beterjesztett jelen­tést is, majd határozatot hoztak a soron kövekező évek fel­adatairól külpolitikánkban, társadalmi és politikai viszonya­ink fejlesztésében, a 'gazdasági építőmunkában, az életszín­vonal, a szociális ellátás területén, az ideológiában, tudo­mányban, művelődésben, a párt- és tömegszervezetekét ille­tően^ valamint a párt nemzetközi munkájában. A kongresz- szus zárónapján megválasztották a Központi Bizottság 127 és a Központi Ellenőrző Bizottság 25 tagját, majd a vezető -tiszt­ségviselőket. A Központi Bizottság első titkára Kádár János, tdíkárai Gyenes András, Havasi Ferenc, Korom Mihály, NéT meth Károly és Óvári Miklós. A Központi Bizottság ez évben nyolc alkalommal ülésezett. Februárban és a márciusi ülésen, amelyet a Központi Ellen­őrző Bizottsággal együttesen tartottak, a kongresszus politikai és szervezeti előkészítéséről volt szó. A kongresszuson újjá­választott Központi Bizottság megválasztotta a 13 tagú Poli­tikai Bizottságot, a titkárságot, a KB mellett működő munka­bizottságokat, kinevezte a párt lapjainak és folyóiratainak fő- szerkesztőit, illetve a KB apparátusának osztályvezetőit. A to­vábbi üléseken az időszerű nemzetközi kérdésekről n-égy al­kalommal hangzott el tájékoztató. Az országgyűlés négy ülésszakot tartott. Márciusban tör­vényt alkotott az atomenergiáról, s beszámolót hallgatott még az Elnöki Tanács munkájáról, továbbá — a legfőbb ügyész­nek, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökének előterjesztésében — a szocialista törvényesség érvényesüléséről, a jogalkotás és jogalkalmázás helyzetéről. Mivel az 1975. június 15-én megvá­lasztott országgyűlés megbízatása ez év június 15-i-g tartott, a parlament felhatalmazta az Elnöki Tanácsot, hogy — az Al­kotmány előírásainak megfelelően — tűzze ki az országgyű­lési képviselők és tanácstagok általános választását 1980. jú­nius 8-ra. A7 líinnnan megválasztott országgyűlés, amelyben ftA UjUllllall 352 képviselő kapott mandátumot, jú­nius 27-én megtartotta alakuló ülését; jóváhagyólag tudomá­sul vette az országos választási elnökség elnökének beszámo­lóját, majd a mandátumvizsgáló bizottság jelentését elfogad­va, igazolta a képviselőiket. Ezután — az MSZMP Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának együttes javaslatát elfogadva — megválasztották a törvény­hozó testület tisztségviselőit, s állandó bizottságait. Az ország- gyűlés elnöke ismét Apró Antal lett, alelnökök 'Péter János és Gservenka Ferencné. Az országgyűlés által újonnan megvá­lasztott 21 fős Elnöki Tanács elnöke Losonczi Pál, helyettes elnökei Gáspár Sándor és Trautmann Rezső. Az Elnöki Ta­nács javaslatára, az országgyűlés megválasztotta a Miniszter- tanácsot, amelynek elnöke 'Lázár György, elnökhelyettesei Aczél György, Borbándi János, Faluvégi Lajos és Marjai Jó­zsef. A Legfelsőbb Bíróság elnöke dr. Szilbereky Jenő, a leg­főbb ügyész dr. Szíjártó Károly lett. A_ Minisztertanács öt évre szóló munkaprogramját — amely a társadalmi élet minden fő területét átfogja — az ország- gyűlés az őszi ülésszakon tárgyalta meg és fogadta el, amikor törvénybe iktatta a Magyar Népköztársaság 1979. évi költség­vetésének végrehajtását is. A kormányprogram kidolgozásá­hoz — miként Lázár György hangsúlyozta — a XII. kongresz- szus határozatait és azokat a célokat vették alapul, amelyeket a választási felhívásbán a Hazafias Népfront megfogalmazott. Decemberben — két héttel az új esztendő és a következő középtávú tervidőszak indulása' előtt — az országgyűlés tör­vénybe foglálta a népgazdaság VI. ötéves tervét, elfogadta a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről és a taná- csök 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot, s a honvédelmi törvény módosításával 24-rol 18 hónapra csök­kentette a sorkatonai szolgálati időt. A VI. ötéves népgazdasági terv az MSZMP XII. kongresz- szusán elfogadott határozatokban foglalt társadalmi és gazda­sági célok megvalósítását szolgálja: tekintetbe veszi a népgaz­daság fejlődésének eddigi tapasztalatait és előre látható fel­tételeit. Az 1981—85 közötti években az a fő gazdásági fel­adat, hogy tovább erősödjék a társadalom fejlődésének gaz­dasági alapja: a tudomány és a technika eredményeire, a nem­zetközi gazdasági együttműködésre, s különösen a KGST-tag- országo'k gazdasági integrációjára támaszkodva váljék haté­konyabbá a gazdasági munka, álljon helyre és szilárduljon meg a népgazdasági egyensúly. A tervtörvény előirányozza, hogy meg kell őrizni az életszínvonal terén elért eredménye­ket és javuljanak a lakosság életkörülményei. Ezek a köve­telmények a középtávú és az éves pénzügyi munkának is irányt mutatnak, s eziért az, hogy már 1981-toen érvényesülje­nek, a félévtizedés tervidőszak egészére nagyban befolyásol­ja a gazdálkodás sikerességét, a VI. ötéves terv eredményes­ségét. A tnrvÓnvhnT9C kollektív döntését megelőzte — * CllJT llUiaS mint közös tervezőmunka, kol- léktív gondolkodás — a VI. ötéves terv irányelveinek, terve­zetének társadalmi vitája. A Minisztertanács 11 társadalmi, tudományos szerv vezető testületéitől kért, s kapott véleményt, jól hasznosítható javaslatokat, (felhasználható ötléteket. Az össznépi gondolkodás módszere bevált, a lehetőség szerinti leg­átfogóbb fórumokon beszéltek jövőnkről: szakemberek, mű­szakiak, közgazdászok, mezőgazdaságban dolgozók, szövetke­zetiek formálták közösen számokba öntött jövőnket. Az Elnöki- Tanács törvényerejű rendelettel két új minisz­tériumot hozott létre, korábbi öt helyébe: a Művelődési Mi­nisztérium a Kulturális és az Oktatási Minisztérium feladata^- it vette át, az Ipari Minisztérium pedig 1981. január 1-től a Kohó. és Gépipari, a Könnyűipari és a Nehézipari Miniszté­rium hfelyébe lép. A Minisztertanács egyebek között határozatot hozott a jogi túlszabályozás visszaszorítására. Újra szabályozta, tovább kor­látozta a közületi gépkocsik használatát. Rendeletileg bevezet­te a gazdálkodó szervekre vonatkozó energiagazdálkodási bír- sák rendszerét. Fölemelte a három- és többgyermekes csa­ládok, valamint a két gyerméket egyedül nevelő szülők csalá­di pótlékát, bevezette a speciális gépjárművel rendelkező moz­gássérültek benzinköltségeihez való hozzájárulást. Módosította a nyugdíjrendeletet, jóváhagyta a bértarifarendszer módosí­tását. Fontos közéleti eseményként került sor decemberben a ma­gyar szakszervezetek XXIV. kongresszusára, ahol öt év mun­kájáról vontak mérleget, határozatot hoztak a szakszervezeti mozgalom további tennivalóiról. Kifejezték az egyetértést a pártkongresszuson kitűzött célokkal és feladatokkal, amelyek híven tükrözik népünk, a munkásosztály, a négy és fél milli­ós szakszervezeti tagság érdekeit, törekvéseit. A magyar szak- szervezeti mozgalom valóban elfoglalta helyét a társadalom­ban, s önállóan végzi sajátos feladatait, érdekképviseleti, ér­dekvédelmi és gazdaságsegítő tevékenységét. Az elmúlt évek fejlődésének legértékesebb vonásaiként, a továbbiakban is egyik fő követelményként fogalmazták meg, hogy munkájuk­kal a szakszervezetek a sokféle feladatot harmonikusan lás­sák el, az elkövetkező időben nem a jogkört kell bővíteni, ha­nem ,a meglevőt kell jobban hasznosítani. A— A\g kiemelkedő eseménye volt hazánk felszabadulá- • sának 35. évfordulója, amelyet országszerte mél­tóan ünnepelt a városok és falvak lakossága. Budapesten, az Erkel Színházban rendezett díszünnepségen országunk veze­tőinek jelenlétében Losonczi Pál mondott ünnepi beszédet, a Felvonulási téren pedig fegyveres erőink — a Magyar Nép­hadsereg, a Határőrség és a Munkásőrség — egységei dísz­szemlével, a legmodernebb földi és légi haditechnika bemuta­tásával, fiatalok sokasága látványos felvonulással köszön­tötték április 4-ét. ' Külkapcsolataink sokszálú alakulását tanúsítják a magyar vezetők külföldi hivatalos útjai, illetve számos külföldi po­litikus látogatása hazánkban. Kádár János párt- es kormány- küldöttség élén részt vett a Varsói Szerződés politikai tanács­kozó testületének ülésén Varsóban, a tagállamok párt- és ál­lami vezetőinek találkozóján Moszkvában, a Krímben talál­kozott Leonyid Brezsnyevvel, csehszlovákiai munfcalátogatá- sán Pozsonyban járt, párt- és állami küldöttséget, vezetett Bel- grádban Joszip Broz Tito temetésén. Látogatásai erősítették nemzetközi kapcsolatainkat, csakúgy, mint Losonczi Pál útja négy afrikai országban, Etiópiában, Tanzániában, Mozambik- ban és Zambiában, illetve tárgyalásai — átutazóban — Cip­ruson, a Jemeni NDK-ban, Nigériában és Algériában. Lázár György részt vett a KGST XXXIV. ülésszakán Prágában, s az osztrák szövetségi kancellár meghívására nemhivatalos látoga­tást tett Ausztriában. Pú ja Frigyes külügyminiszter idei utazá­sainak, 'megbeszéléseinek színihelye, időrendben: Japán, Fülöp- szigetek, India, a Szovjetunió, Ausztria, Svájc, Lengyelország, az NSZK, New Yorkban az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszaka, Ju­goszlávia, az NDKJ Vendégünk volt Daniel M. Lisulo, a Zambiai Köztársaság miniszterelnöke, Veszelin Gyuranovics, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának elnöke, HengSamrin, Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egy­ségfrontja. és a Kambodzsai ÍNlépi Forradalmi Tanács elnöke. Tárgyalásokat folytatott Budapesten a bolgár, a vietnami, a francia, a brit, a kongói és a Sri Lanka-i külügyiminiszter. To­vábbi két külügyi hír: a Magyar Népköztársaság áprilisban elismerte a Zimbabwe Köztársaságot és kifejezte készségét a diplomáciai 'kapcsolatok felvételére; ami ez év végén meg is történt. Hazánk és a Botswaha Köztársaság között pedig megállapodás jött létre, hogy nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesítenek. OrC73Í<lh:atárnl/nn átível° esemény volt, hogy má- Ví 3£dgll<lL<tr tmuil jus 26-án — moszkvai idő sze­rint 21 óra 20, budapesti idő szerint 20 óra 20 perékor — a Szojuz:—36 űrhajó fedélzetén kijutott a világűrbe az első ma­gyar kozmonauta: Farkas Bertalan kutató-űrhajós Valerij Ku. bászov parancsnokkal, a Szovjetunió kétszeres hősével, űrha­jós-pilótájával végrehajtotta az első szovjet—'magyar közös űr­repülést. HXNSfiÁMA BUDAPEST A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Földes Lász­lónak, a HUNGEXPO vezér- igazgatójának kiemelkedő munkássága, valamint a mun­kásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréseként, nyugállo­mányba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Ér­demrendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ked­den adta át. A kitüntetés át­adásánál jelen volt Török István külkereskedelmi mi­nisztériumi államtitkár. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Tolnai Gábor akadémikusnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi taná­rának több évtizedes oktatói, tudományos és közéleti tevé­kenysége elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ked­den adta át. Jelen volt a ki­tüntetés átadásánál Komi- desz Mihály, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály- vezetője és Korcsog András művelődési minisztériumi ál­lamtitkár. MOSZKVA Nyikolaj Bajbakov, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének helyettese, a Szov­jetunió állami tervbizottságá­nak elnöke kedden Moszkvá­ban fogadta Mieczyslaw Ja- gielski lengyel miniszterel­nök-helyettest, aki kormány- küldöttség élén hétfőn érke­zett Moszkvába. A találkozó során megvi­tatták a Szovjetunió .és a Lengyel Népköztársaság gaz­dasági együttműködése to­vábbfejlesztésének kérdéseit, és áttekintették a két ország következő ötéves népgazdasá­gi tervének egyeztetésével kapcsolatos munkát. A szovjet tervbizottság székházában tartott megbe- * szélesen szovjet részről je­len volt Leonyid Kosztandov és Nyikolaj Talizin minisz­terelnök-helyettes, lengyel részről pedig Henryk Kisiel miniszterelnök-helyettes, a lengyel minisztertanács mel­lett működő tervezési bizott­ság elnöke. WASHINGTON Ronald Reagan, az Egye­sült Államok megválasztott elnöke válaszolva arra az üd­vözletre, amelyet Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke intézett hozzá az új esztendő küszöbén, kife­jezte reményét, hogy 1981 „a Föld valamennyi népe szá­mára a béke éve lesz”. Brezs­nyev rövid táviratban üdvöz­letét küldte és jókívánságait fejezte ki Reagannek a be­köszöntő új, 1981-es esztendő alkalmából. Újévi üzenetváltás volt Leo­nyid Brezsnyev és Jimmy Carter elnök között is. Görögország a NATO-ban Holnaptól Görögország is a Közös Piac tagja lesz és ezzel az egyesülés résztvevőinek száma tízre emelkedik. A ké­pen: Rallis görög miniszterelnök sajtókonferencián tájé­koztatja az újságírókat a belépés részleteiről. (Képtávírónkon érkezett.) a lottó 1980. december 30-án meg­tartott 1980. december havi jutalom- sorsolásáról és a december havi lottó- szelvények között ,,a lottó év végi ajándékaiként meghirdetett gépko­csi lakókocsival sorsolásáról. A sorso­láson az 51. heti szelvények vettek részt. Figyelem: „a lottó év végi aján- dékcT'-ként meghirdetett Lada 1200 tip. személygépkocsit lakókocsival az 1 495 826 számú lottószelvény tulajdo­nosa nyerte. A gyorslistában az alábbi rövidí­téseket használtuk: a — vásárlási utalv. (1000 Ft.) c — Trabant Lim. 601 tip. személy- gépkocsira utalvány. d — automata mosógép I. (14 600 Ft.) e — automata mosógép II. (13 700 Ft.) f — szerencseutalv. (30 000 Ft.) g — iparcikkutalv. (25 000 Ft.) h — otthon lakberendezési utalv. (25 000 Ft.) i — színes tv (22 000 Ft), j — zenesarok-utalv. (20 000 Ft.) k — televízió (10 000 Ft.) I — vásárlási utalv. (10 000 Ft.) m — vásárlási utalv. (9000 Ft.) n — vásárlási utalv. (7000 Ft.) o — vásárlási utalv. (5000 Ft.) p — vásárlási utalv. (4000 Ft.) r — vásárlási utalv. (3000 Ft.) s — vásárlási utalv. (2000 Ft.) A nyertes szelvényeket 1981. január 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest, V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Az alábbiakban a pécsi körzetben vásárolt nyertes szelvények számait közöljük: 2 443 604 I, 2 454 498 I, 2 459 945 r, 2 476 286 s, 2 481 733 o, 2 492 627 f. 2 503 521 r, 2 506 968 f, 2 514 415 p, 2 525 309 I, 2 530 756 n, 2 536 203 m, 2 541 650 o. 2 547 097 m. 2 552 544 m, 2 557 991 j, 2 579 779 I, 2 585 226 j. 2 590 673 I, 2 596 120 o, 2 601 567 p, 2 607 014 r, 2 612 461 r, 2 623 355 n, 2 628 802 s, 2 634 249 I, 2 639 696 r. 2 645 143 s, 2 650 590 I, 2 666 931 I, 2 672 378 r, 2 683 272 k, 2 694 166 p, 2 699 613 m, 2 705 060 k, 2 710 507 n, 2 715 954 o. 2 721 401 s, 2 726 848 m, 2 732 295 I, 2 743 189 o, 2 759 530 s. 2 764 977 r, 2 770 424 s, 2 775 871 d, 2 781 318 s. 2 786 765 o. 2 792 212 s, 2 797 659 m, 2 803 106 m, 2 824 894 m, 2 830 341 p. 2 835 788 s, 2 846 682 k. 2 852 129 s, 2 857 576 n, 2 863 023 m, 2 868 470 I, 2 873 917 I, 2 884 811 i, 2 901 152 p, 2 917 493 k. 2 922 940 k, 2 928 387 p, 2 944 728 I, 2 950 1 75 p, 2 955 622 s. 2 993 751 j, 44 881 181 s, 44 886 628 h, 44 892 075 p, 55 644 453 f, 55 649 900 o, 55 660 794 p, 61 342 015 r, 61 347 642 n, 61 352 009 m, 61 363 803 k. 61 347 697 m, 61 380 144 s, 61 428 273 n, 62 440 061 m, 61 445 508 s, 61 450 955 f, 61 456 402 o, 61 461 849 I, 61 467 296 p, 61 472 743 p, 61 478 190 r, 61 483 637 I. 61 494 531 m, 61 505 425 o. 61 510 872 p, 61 516 319 n, 61 521 766 r, 61 527 213 o, 61 538 107 s, 61 543 554 p, 61 549 001 I, 61 554 448 n, 61 559 895 i, 61 598 024 k, 62 573 037 e, 62 594 925 o, 63 542 603 j, 63 548 050 j. 63 553 497 I, 63 558 944 n, 63 564 391 r, 63 575 285 j, 63 591 626 I, 64 501 275 I, 64 506 722 s, 64 523 063 f, 64 544 851 r, 64 550 298 I, 64 555 745 n. 64 566 639 r, 64 572 086 s, 64 582 980 k, 64 588 427 m, 64 593 874 r.

Next

/
Thumbnails
Contents