Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-25 / 302. szám
A SÍÉPÜJSÁG 1980. december 25. Imaszte ungri - magyarok vagyunk Két keréken Görögországba Mit tud Görögországról napjaink átlagembere? Amíg nem járt ott, nem töltekezett föl a közvetlen találkozás életre szóló élményével, ilyen iskolás általánosságokat: „A napfényes Hellasz az európai kultúra bölcsőhelye”. Aztán: „Az antik világ mesés gazdagságát, mítoszteremtő varázsát sehol másutt nem lehet olyan elevenen érzékelni, mint Görögországban, aminek kétharmadát nyáron is hósipkát viselő hegyek uralják.” Továbbá: „Az órszág sok kis szigettel és öböllel tűzdelt-csipkézett partvidékének hossza meghaladja a 15 ezer kilométert, a Pindoszok láncolata pedig az Albán határtól a korintoszi öbölig nyújtózik. A legnagyobb hegységnek, a 2000 méteres Vémionnak legmagasabb csúcsa az Olimposz. A fönséges, amit okkal választottak lakóhelyül az emberiség történetének legemberszabásúbb — mert ember módon csetlő-botló, fondorkodó és alkalmanként kicsapongó — istenei. A termő síkságok a keleti országrészen vannak. Görögország területe 131 ezer 900 négyzetkilométer, lakóinak száma kilenc és félmillió. A görögök szabadság- és vendégszeretőek.” Ugye, mindez nem sok? Talán ezért nem találkoztam olyannal, akinek utazási terveiben Görögország nem szerepel. Azt mondják az ismerőseim, akik világjárók lettek, hogy másfajta szellemi táplálék hallani, olvasni Görögországról, és megint más a zarándokok áhítatával végiglátogatni a híres ókori építményeket, megismerni a mai Hellászt. Visz, csábít tehát bennünket a kíváncsiság, a helyszínen meggyőződni arról, hogy amit Homérosz és Hérodotosz mesterien leírtak, milyen a valóságban? S a túlzásokra szemrebbenés nélkül vetemedő költők évszázadokon át ugyan miért foglalták verseikbe vágyaik netovábbjaként Árkádiát? Mindezek után ugye, hogy a világ legtermészetesebb dolga, ha egy 95 éves fizika-matematika szakos tanár £0 esztendős fiával kalandos túrára indul Dombóvárról 1980 nyarán? A túra ugyan szokatlan kissé.' Van gépkocsijuk, de azt otthon hagyják. Kerékpárra kapnak, „letaposnak” oda és visszaútban kereken 3220 kilométert, 45 napig nomád- kodnak, de főcéljuk „legalább egy hét Athénban!”. Apa és fiú iDiafelvétielek sorakoznak elő, amikor idézni kezdjük Vukován Sándorral a nyár több mint egy hónapját. György, a fiú nem lehet itt, ő a kaposvári mezőgazdasági főiskola másodéves hallgatója. Nélküle nem' teljes a duó, ami persze mit sem változtat sikeres Vállalkozásuk nagyságán és szépségén. 'Már fúl vagyok a csalódáson, amit nem bírtam elhallgatni. Meg kellett mondanom, hogy Vukován tanár urait nem' olyan középtermetűnek és vékonypénzűnek gondoltam, mint ■ amilyen. Vukován tanár úr viszonzásul kinevetett és igaza van. Ami teljesítmény mögötte és fia mögött van, nem annyira szálfatermet, dagadozó izomzat, mint szilárd akaraterő kérdése. Elhatározták, hogy eljutnak Athénba, bejárják a környékét és megnézik az úttíaeső városokat. Megtörtént. Nem előzmények nélkül. Hét évvel ezelőtt kezdték a nyári kerekezéseket. György akkor 13 éves volt és hogyan várta volna a Balaton körüli túrát kettesben az apjával, ha nem izgatottan? Oly fényesen sikerült az első túra, hogy a következő év nyarán megismételték, A „lányok”, akiknek nem volt kedvük se a nomád élet- - hez, se a biciklizéshez, más programot) készítettek maguknak a nyárra. Tudta a mama és a ma 11 éves kislány, hogy töviről hegyire minden ka- Tandjbkat elmesélik a „Silók”, amikor hazaérkeznek. Az se volt titok, hogy a két hazai túra „csak bemelegítés”. 'Csehszlovákia következett, majd Jugoszlávia, rövid pihenővel az Adriánál, ötödik al_ kálómmal az Alföldet járták be, majd Románia, Erdély következett. Hét év alatt', beleszámítva a görögországi utat is, a két Vukován közel 40 ezer kilométert kerekezett. Nem törött a bicska A család már nem, a környezet, a kollégák, ismerősök annál jobban megdöbbentek, 'amikor arról értesültek, hogy apa és fia „mit főztek ki” erre a nyárra. — 'Görögországba? Kerékpárnál? Hát ebbe bele fog tömi a bicskátok! — mondták. 'Lényegesen több volt a le-, mint a rábeszélő és elhangzott minden, ami csak megfélemlítésre, visszatóntarítás- ra használható. (Biztos forrásokra hivatkozva országúti tragédiák is „műsorrá” 'kerültek abból a meggondolásból, hogy a választott út rendkívül nagy forgalmú, tehát hármi előfordulhat. Útikönyvek azon passzusait is citálták, melyek szerint az okos turista késő tavasszal, vagy kora ősszel, de mindenképpen vonaton, autóbuszon, személygépkocsival vagy repülőgépen utazik. „Pokoli a görög nyár, csak a tengerparton viselhető el úgy, ahogy” — duruzsolták az aggodalmaskodók. Semmi sem hatott. A végső tromfnak szánt jóslat sem, az hogy ha nem kapnak hőgutát, akkor megőrülnek a hőségtől! A családban támadt ugyan némi nyugtalanság, de aztán elült. Hallgatták a térképek fölött vitatkozókat, akikről a kívülállók azt gondolhatták volna, fiogy testvéri jóbará- 'tök. Sok estébe telt, mire elhatározták, merne mennek, naponta hány 'kilométert kell megtenniök áhhoz, hogy legtöbb 15 nap alatt elérjék Athént. Mit .kell magukkal vinniük, hány kiló lehet az úticsomag és elhangzott szent fogadás, hogy útjuk valahány nagyobb állomásáról képeslapot írnak, hogy azok segítségével nyomon tudják követni őket Július 1-én indultak el, hajnalban. Irány: Drávasza- bolcs, Eszék, Belgrád, Nis, Szkopje, Tesszaloniki, Larisz- sza, Lamia és a végcél, Athén. Görögök és magyarok Útközben az előre kiválasztott kempingek valamelyikében éjszakáztak, vagy ha — mert ez is előfordult — nem érték el küllőtörések, gumidefektek miatt az előző este együtt! meghatározott helyet, Ott ütöttek sátort, ahol éppen rájuk sötétedett. Tiltják a görögök is a vadkempingezést, de az idegenforgalom' érdekeire gondolva bölcsen szemet is hunynak, ha a látogató valamely neki tetsző bokor tövében üt .tanyát.' Ezenkívül, a görög ember szívélyes, segítőkész, ha tisztelettudóan, barátsággal közelednek hozzá. így akárhányszor lakott helyen kellett éjszakázniok Vukován Sándoréknak, ámint elhangzott a sátor fölállítására az engedelem, már val- latórá fogták őket. „Kik vágytok, honnan jöttök?”. Ha nem volt elég az apa csekély német és a fiú ugyanekkora angol tudása, előkerültek a térképek és rögtvest megkap, ták az első barátságos hátiba- veregetést. Aki „ungrosz”, azaz magyar, könnyen talál barátot. „Imaszte ungri.” Magyarok vagyunk. Mikor ez a kurta mondat az első görög nyelvlécke után elhangzott, csak állni kellett a kérdések pergőtüzét. „Kerékpáron utaztok? Olyan messziről? Hát ez nagyon szép!” Jött a vízszegény Görögországban a legkrőzusibb gesztus: nyomban vízzel kínálták a vándorokat, akiknek szokatlan volt kissé a 36 fok árnyékban és az 50'—55 fok az országúton. Volt, hogy egy-egy pihenőnél tetőtől talpig lelocsolták magukat vízzel, de összes öltözékük — sortnadrág, vászonsapka és szandál — 10 kilométeres pedálozás után már csörgött rajtuk a szárazságtól.' A honfitársak között kevesebb őszintén szívélyes emberre akadtak, mint a görögök között. Amint megérkeztek egy kempingbe, a magya. rak összefutottak megnézni a „két csodabogarat”. Nem akarták sehol elhinni, hogy Dombóvárról jöttek és kerékpáron. Nisnél, egy már hazafelé tartó magyar turista, azt találta mondani nekik fólián- kosán, hogy jobb lesz, ha szerényebbek lesznek, „örüljenek, ha eljutnak Olimpiáig. Ott pihenjenek meg és indíts haza!” Akiadtak azért olyan idősebb honfitársak is, akik bevallották, hogy irigyldk az apa és fiú bátorságát, mert kerekezve csakugyan többet lehet látni, tapasztalni, mint gépkocsiból. Ki, mire képes? Vukován tanár űr azt vall. ja, hogy akaraterő kérdése csak1. Alkudozás nélkül kell megcsinálnia az embernek, amit elhatározott. — Eszébe sem jutott, hogy míg sülnek-főnek a napon a pedált taposva, otthon garázsban Ihűsöl a Trabant? Egyáltalán nem. Sőt, még csak halovány csábítást sem erezitek arra, hogy autóstoppal könnyítsék meg a napra kiszabott 80—100 kilométert. Volt pedig kísértésben részük elégszer.1 Az első „csábító” éppen egy élelmiszert szállító teherautó fiátal vezetője volt, aki többször is találkozott velük, lévén, hogy több fordulót kellett megtennie. A negyedik fordulónál már ismerősként állt meg és intette őket oda, hogy pakolják föl bátran a kerékpárokat hátúira, elviszi őket egy darabon. Megköszönték a se- gítőkészségeti, de nem fogadták el. Az elválás mégis a lehető legbarátíbb volt, mert a fiatalember megértette, hogy a túra szépségén esne csorba, ha a két magyar autóra kapaszkodna. — Ügy hallom, mióta elterjedt a híre az útijuknak, nem győz előadásokat tartani. — Mivel főleg fiatalok hívnak, szívesen megyek. Hátha kedvet kap valamelyikük ha_ sonló túrázásra. Aztán meg a diázás közben nagyon jó újraélni az utazást, a 'találkozásokat. Kíváncsi voltam rá, megtudtam, hogy kettejüknek 12 ezer forintba került életüknek talán legfelejthetetlenebb nyara. Nem költekeztek, vásároltak, csak szerény ajándékok kerültek elő úticsamag- jáikból 'Ezért viszont senki sem volt itthon megsértődve. „Ha vásárolni akar az ember, nem kell megtennie, 32120 kilométert. El tudja költeni a pénzét sokkal közelebb is . . Marhapörkölt nokedlival 'Csokoládébamán, Vukován Sándor négy kilóval, György hat kilóval könnyebben lépte át otthonuk küszöbét augusztus 14-én délután ötkor. Mint Vukován tanár úr elmondta, hazafelé komótosabban jöttek. Oda 15 napig, haza 16 napig tartott az út. A tempó komó- itosságán most is mosolyognom kell1, mert az számított előnynek, 'hogy már ismerték az utat és nem jöttek zavarba, ha a térképen útnak jelzett helyen vízmosást találtak. Semmi mástól, de két dologtól fél'tek. Az egyik, a szembeszél, a másik az eső. Eszéket például egy kiadós ■bőrig ázás miatt emlegetik •ma is. Úgy eláztak itt, hogy száraz ruhába kellett átöltözniük. S itthon? Mi volt itthon a 45 napi távoliét után? Harkányban engedélyeztek maguknak egy kis fürdéssel egybekötött pihenőt. Itt adták föl azt a táviratot is, amely tudatta a szerencsés megérkezést és aZt, hogy a világvándorok marhapörköltet ennének nokedlival, uborkasalátá- •Val, de legyen dinnye és sör is, mert éhesek, mint a farkasok. Nem azért, nem koplaltak ők, míg úton voltak, a 'kilókat a 'hőség szedte le róluk, de a hazai ízek azok nagyon hiányoztak.) A görög konyha rokon a tötök és olasz konyhatinűvészetitel. Nálunk a dizsnózsírhoz Vöröshagyma társul ízesítőként, ott az olajhoz a citrom ... A család a megérkezés napján későn tért nyugovóra, de az élménybeszámoló máig sem ért véget. 'Pedig mostanában már mind több szó esik a jövendő tervekről. Ha Györgynek lesz még ideje a kötelező nyári gyakorlat letöltése Után, tesznek ismét 1981-ben egy nagy-alföldi túrát. Szeged, Debrecen céllal, aZtán egy kiadós vargabetű és meg akarják tapasztalni a Bakony útlj'áit is 'hazafelé jövet. S aZtán? Terveznek egy franciaországi utat, s ha sikerül, akkor „legUirulnak” megnézni M'adridot is. Nem, nem Trabanttal, két keréken, mert úgy többét láthat az ember. LÄSZLÖ IBOLYA Reprók: Dombai I. Július 13. Az Olimposz Július 19. Az Akropolisz Július 20. Korintosz nevezetességei Július 30. A tesszaloniki öbölben Szkopje: egyre közelebb 4 Július 14. A Tempe völgyében
