Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-23 / 300. szám
XXX. évfolyam, 300. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. december 23., kedd. Mai számunkból MUNKÁT, FEGYELMET, SZORGALMAT KÍVÁN A TERV VÉGREHAJTÁSA (3. old.) KALOCSA GYŐZÖTT AZ AFRIKA MŰVELTSÉGI VERSENYEN (4. old.) A TOLNAI VL ŰJABB SIKERE (5. old.) NAPI NYOLCVAN TONNA HIBRIDMAG (3. old.) Küzdelem „A mezőgazdaságban a kedvezőtlen időjárás nehézségeivel kellett megküzdeni. A dolgozók nagy munkát végeztek. Kitalálták például, hogy helikopterrel fújják le a havat a kukoricáról, mert akkor a gép be tudja takarítani a termést. Ez persze nem olcsó megoldás, de fontos, hogy semmi se menjen veszendőbe, amiben munka, érték van, amit megtermeltünk, amire szükségünk van. Minden reményünk megvan arra, hogy a korai tél és a többi időjárási nehézség ellenére mezőgazdasági tervünket — a dolgozók áldozatos munkájával — teljesíteni tudjuk. Mindezt Kádár János, az MSZMP első titkára mondta a szakszervezetek XXIV. kongresszusán. Azt hiszem, ennél pontosabban senki sem fogalmazta meg mostanában a mezőgaizdaság pillanatnyi helyzetét. Járva a téeszeket, hallom, hogy sokhelyütt még mindig kint van a kukorica egy része: Bonyhá- don például közel 100, I regszemcsén pedig 170 hektáron. De hasonló a helyzet másutt is, s most, hogy megenyhült az idő, még annyira sem tudnak rámen- ni a talajra, mint amikor fagyott volt a föld. A nehéz 'gépek belesüllyednek a sárba, s néhol a tábla szélén készenlétben áll néhány lapáttal, ásóval felszerelt ember és lánctalpas traktor, hogy kimentse a sárba süllyedt gépet. Nem vagyok híve annak, ha valakiből hőst farágnak, csupán azért, mert normál időjárási körülmények között becsületesen elvégzi a munkáját, s learatja, amit elvetettek. Az idei esztendő kivétel: küzdelem, kínlódás folyik ma a földeken, szinte embertelen körülmények között dolgoznak a traktorosok, a gyalogmunkások. A gépek és a szárítók éjjel-nappal működnek, van ahol két traktor húz egy ekét, s nem győzik hordani az üzemanyagot, hisz ilyenkor kétszer annyit eszik a traktor, a kombájn, mint rendes időben. Az erő. és munkagépek mellett a kétkezi munkía is pótolhatatlan: van, ahol kézzel, villával dobálják föl a rendre szedett cukorrépát a pótkocsikra. A szövetkezetek dolgozói, vezetői mindezek ellenére nem idegeskednek, nem esnek pánikba. Tudják: a körülményeken változtatni úgysem lehet, s hogy a, dolgozók erejük legjavát adják ahhoz, hogy egész évi munkájukból semmi se vesszen kárba. D. V. M. Munkásgyűlés a húskombinátnál A TÁÉV teljesítette tervét Kádár János a MÉM-be Tegnap délután a TÁÉV több mint háromezer munkásának képviselői — kétszáz- huszan — a Szekszárdi Húskombinátbán gyűlést tartottak. Az évzáró s feládatlmeg- beszélő ,tanácskozáson részt vett K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, Császár József', a megyei tanács általános elnökhelyettese, dr. Rúzsa János, a szekszárdi városi pártbizottság első titkára, Varga Pál, az építkezés miniszteri biztosa, Prokos József, a TÁÉV szb- titkáraJ Rubányi János, az építők pártbizottságának titkára köszöntötte a dolgozókat, a vendégekét. A TÁÉV munkájáról, a tennivalókról Villányi József igazgató beszélt. A Tolna megyéi Állami Építőipart Vállalat idén több mint kilencszázmillió forint értékű termelést végzett Az ötödik ötéves terv utolsó évének előirányzatait teljesítették. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a Szekszárdi Húskombinátnál' kellett az embereknek erejük, tudásuk legjavát adni, hogy a feladatokat teljesítsék, hanem minden munkahelyen. A közös összefogás; együttműködés a társvállalkozókkal, a beruházókkal, eredményezte, hogy tervüket teljesítették, s olyan teremben tartják a munkásgyűlést, amelyben néhány napja még dolgoztak. Az igazgató elmondta, hogy dr. Ábrahám Kálmán építési és városfejlesztési miniszter elismerésben részesítette a kollektívát a paksi munkáért. Itt az év közepén befejezték a lakásépítést. Hangsúlyozta, hogy a szekszárdi kiemelt beruházás 1978-ban volt a mélyponton, tervezési, szervezési és egyéb hibák miatt olyan súlyos helyzet állt elő, hogy a vállalatok munkájának ösz- szeliangolására, a szigorúbb fegyélem megteremtésére kormánybiztost kellett kirendelni. Az év elején nagyfokú szervezettséggel sikerült a vállalat erőit e nagy munkára koncentrálni, s megteremteni a Villanyszerelőipari Vállalattal, a Hőteclhnikával, a Csőszer-rel, az ORSZAiK-kaí a jó kapcsolatot, és a többi alvállalkozó is jól együttműködött a TÁÉV brigádjaival, szakembereivel. Kiemelte az Miskárik Ferenc kiváló termelési irányító, művezető, átveszi a kitüntetést Kétszázhúsz kiváló munkás a gyűlésen igazgató a mélyépítők, a lakatosüzem dolgozóinak teljesítményét, különösen Mehring György építésvezető és Mis- kárik Ferenc művezető kiemelkedő munkáját. A vállalat az ötödik ötéves tervben olyan jelentős beruházásokat adott át, mint a dombóvári művelődési ház, a szekszárdi Skála, a komlói Zengő áruház, a Láng Gépgyár dombóvári és a Selyemipar tolnai gyára, valamint a Zománcipari Művek bonyhádi gyáréinak új egysége. A tervidőszak alatt 41184 lakást adtak át. A kimagasló termelési eredményeket lehetővé tette, hogy a megelőző tervidőszakban technikailag felkészültek a nagy feladatok teljesítésére, több mint kétszázmillió forintot költöttek el: gépeket, felszereléseket vásároltak, korszerűsítették a panelgyártó üzemet. A feladatok között az igazgató első helyre a húskombinát építésének befejezését állította, a tejipari üzem építésénél pedig mintegy 140 millió forintos munkát kell 1981-ben elvégezni, ugyanakkor 550—600 lakás felépítése is szerepel a programban. A megyei pártbizottság első titkára is felszólalt a mun- kásgyulésen. A megyei pártvezetés elismerését tolmácsolta az építőipar dolgozóinak, vezetőinek. „Munkájuk napontá szemünk előtt kézzelfogható, amit alkotnak, kiállítják, szem előtt van a jó és a rossz is. Beszéljünk a jövőben többet az eredményekről is.” — mondotta K. Papp József. — El keli ismerni a jó munkát, dicsérni azít, aki részese volt.1 A megyei pártbizottság a húskombinát építését évek óta figyeli, ahol szükséges, segítséget nyútj'. A jövőben iis figyelik az építőipari' szervezetek munkáját, amelynek révén egyre több ipari üzem, termelő egység, lakás, óvoda, iskolái tanterem kerül birtokunkba. Az a feladát, hogy a jövőben is koncentrálják az erőket, és szilárd technikai és munkafegyelem kísérje a munkát. Legyünk munkánk saját kritikusai, de ismerjük el a jó teljesítményt, gazdagítsuk szép Tolna megyénket a hatodik ötéves tervben is — mondotta K. Papp József a munkások gyűlésén. Ezután Karbonári György fűtésszerelő kért szót: „Mindig büszkén mutatom ismerőseimnek alkotásainkat, de azt is mindig mondóm, hogy sokát kell még dolgoznunk, hogy mindenkor örömmel ünnepelhessünk, hogy életszín(Folytatás a 2. oldalon.) látogatott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztériumba látogatott. Kíséretében volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendégeket Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Borbély Gábor, az V. kerületi pártbizottság első titkára és Héger József, a MÉM pártbizottságának titkára fogadta." A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet helyzetéről, terveiről, a minisztérium munkájáról Váncsa Jenő adott tájékoztatást. A megbeszélésen részt vett Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Soós Gábor államtitkár és jelen voltak a miniszterhelyettesek is. Ezt követően Héger József a minisztérium kommunistáinak munkájáról, a mozgalmi élet néhány kérdéséről számolt be. Egyebek között kiemelte, hogy eredményesen végzik a XII. kongresszus határozatainak végrehajtását. Szabó István, a termelő- szövetkezetek helyzetéről, valamint a TOT és a MÉM együttműködéséről tájékoztatta a vendégeket. Kádár János megköszönte a szívélyes fogadtatást, és a Központi Bizottság nevében elismeréssel szólt a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti dolgozók munkájáról, helytállásáról. Hangsúlyozta, hogy az ágazat dolgozói a korábbinál nehezebb gazdálkodási feltételek és kedvezőtlenebb időjárási körülmények között is eredményes évet zárnak, teljesítik feladataikat. A nők téli foglalkoztatáséról Továbbvonult a Sión „rekedt” hajókaraván Tudósítóink írják Sok az aktív kenyérkereső Az olvadások és a balatoni vízeresztés folytán kissé megemelkedett Sión öt napnál tovább várakozásra kényszerült a Balatonról a Dunára tartó egyik hajókaraván, közte a balatonfüredi hajógyárban kivitelre, Nigéria számára készült hat komphajó is. Si- montomyán, nem fért át a hidak alatt. Főleg a közelben betorkolló Kapos folyó megduzzadt vize emelte a Sió- csatorna szintjét, amelyet aztán a siófoki zsilip ideiglenes lezárásával sikerült annyira csökkenteni, hogy a három vontatóval húzott hat komphajó, valamint a Folyam- szabályozó és Kavicskotró Vállalat (FOKA) öt önjáró uszálya folytathatja útját, s hétfőn hajnalban már a ge- menci erdőnél levő Sió-torkolati mű zsilipkapuján is túljutott mindegyik hajó és leért a Dunára. (B. L.) Valaha az volt a köztudat- ban elfogadott, hogy a férfi dolgozzon, teremtse elő a család megélhetéséhez szükséges költségeket, s az asszony gondos, takarékos beosiztással gazdálkodva használja fel mindezt. Hol van már az az idő, amikor az asszonyok többségére csak a ház körüli munka és a család ellátása várt? Régen elmúlt. Nem sajnáljuk, mert az egyenjogúság megteremtéséért vívott küzdelemben a döntő csata az volt, hogy kiszabadultak az asszonyok is az otthon évszázados rabságából, önálló keresethez jutottak. Régen faluhelyen az asszonyok napköz, ben személyes ügyes-bajos dolgaikkal voltak elfoglalva. A hosszú téli estéken sokszor (rokonoknál, barátoknál összeverődve kézimunkáztak, fontak. szőttek. Mára ebből nem sok maradt. Aki nyitott szemmel jár-kel, tapasztalhatja, hogy egyre kevesebb azoknak a nőknek a száma, akiknek, nincs állandó munkahelyük, s akik nem folytatnak kenyérkereső tevékenységet. A munkavállalásban a legfontosabb a család jövedelmének növelése, de az sem mellékes, hogy emberek közé vágyódnak, állandó lekötöttséget igényelnek a nők is. A nómetkéri Haladás Tsz- nek jelenleg 51 mődolgozója van. Közülük 8 irodában dolgozik, a többi a termelőmunkában, gépműhelyben, magtárnál, állattenyésztésben és növénytermesztésben. Egész évben foglalkoztatják őket. A dohánytermelés a jelenleginél nagyobb létszámot Is elbírna. A faluban a téeszen kívül a kozervgyár üzemében, a pár hónapja üzemelő varrodában, az erdészetben, boltokban, bölcsődében, óvodában. tanácsnál, iskolában találunk jelentős számban nődolgozókat. Azok száma sem kevés, akik naponta busszal mennek paksi munkahelyükre. Évenként ismétlődő probléma a téeszben dolgozó nők téli foglalkoztatása, amelyet nagyon alaposan meg kell szervezni, hisz ma már nem elég, hogy munkát és kereseti lehetőséget biztosít a termelőszövetkezet. Olyan munkalehetőséget kell teremteni, amely eredményt is biztosít a közös gazdaságnak! Termelőszövetkezetünk, a pincehelyi Vörösmarty Mezőgazdasági Termelőszövetkezet következetesen igyekszik megteremteni az ilyen Hozzávetőleges számítás szerint a faluban több mint 350 nő aktív dolgozó. Ez a munkaképes nődolgozóknak több mint a 80 százalékát jelenti.' NAGYFALUSI ALBERT feltételeket. Több óv óta működő szőrmeüzemünkben jelenleg 30 nődo'lgozót foglalkoztatunk. Itt gépkocsivezetőbundát, usánka sapkát, leánykakabátot, ujjas és ujjatlan julhnappamellényt állítanak össze dolgozóink. A munkát megfelelő körülmények között egy műszakban végzik. A havi keresetek — teljesítménybérezést alapul véve — 2000 —2600 forint között mozognak. Ezt a tevékenységet termelőszövetkezetünk a Si(Folytatás a 3. oldalon.) Többféle munkalehetőség
