Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
lA^ÜÉPÜJSÁG 1980. december 21. A Bonyhádi Vasiparié a kupa Már folyt a küzdelem Bácsalmáson, a sportcsarnokban. Az egyik csapatban a Bonyhádi Vasipari Szövetkezet dolgozóit ismertük fel. Aztán megtudtuk az ellenfél nevét is; Bajáról jöttek, a Fémipari Szövetkezet színeit képviselik. — Mindössze a bonyhádi és a bajai csapat jelent meg a mai röplabdatornán, távol maradt Gyöngyös és Pécs — mondta Rigó Mihály, a bácsalmási sportcsarnok vezetője. A két játszma szünetében a sportcsarnok felől érdeklődtünk. Négy éve készült el, közvetlen a művelődési ház mellett kapott helyet — a község központjában. A méretét tekintve talán a szekszárdi Zrínyi utcai tornacsarnokkal lehet összehasonlítani. Kihasználtság szempontjából nincs panasz, reggel 7-től 20 óráig állandóan foglalt. Minden címen van vetélkedő: — ki a legerősebb, legügyesebb? a legjobb termelőszövetkezeti sportoló — a tsz-brigádok közötti labdarúgó-torna, na, meg természetesen az általános iskolások testnevelési óráját is ott tartják. Közel egyórás játék után befejeződött Baja és Boríy- hád között a röplabdamérkőzés, melyet 3-1 arányban a bonyhádiak nyertek. Ami érdekesség: a Vasipari csapatában Szabó és Istenes kivételével korábban senki nem röplabdázott. A bonyhádi csapat tagjai: Engelmáyer Győrfi, Losoncz, Fehérvári, Szabó, Veres, Radics, Göltz Pusztai, Istenes, Zsilinszki. A két csapat felsorakozott eredményhirdetésre, ahol végül megtudtuk, a röplabda- torna az I. Barátság-kupa villám tor na nevet viseli. A serleget háromszor kell elnyerni ahhoz, hogy végleg valamely együttesé lehessen. örülünk a bonyhádi győzelemnek, annak, hogy övéké lett a kupa, de szóvá kell tenni, ilyen rossz szervezés mellett nem szabad villámtornát rendezni. Egyszerűen nincs magyarázat arra, miért kellett a bonyhádiaknak közel száz kilométert utazni, hogy a bajaiakfcal mérkőzhessenek. Minden bizonnyal a pécsiek és a gyöngyösiek is azért maradtak távol, mert Bácsalmás nagy távolságra van hozzájuk. Reméljük, a torna rendezői is levonják a szükséges következtetést és a jövőben nagyobb körültekintéssel szerveznek. Mai sportműsor Kosárlabda: A Szekszárdi Dózsa NB I-es női csapata a BEAC együttesét látja vendégül a Zrínyi utcai tornacsarnokban 11 órakor. Bonyhádon folytatódik — 8 órától— a Botomd-kupa minikosár labda-torna. Sakk: Tamásiban a Kop-Ka Áfész KISZ-klubjában 9 órától járási egyéni sakkbajnokság. Látogatás a dombóvári sportfeiügyelöségen Három és fél évtized legsikeresebb évét zárják Ha egyszer valaki arra vállalkozik majd, hogy megírja Dombóvár és a városkörnyéki községek sporttörténetét, az minden bizonnyal új fejezetet nyitva, hosszan elidőz az 1980-as esztendőnél. Mert a felszabadulást követő három és fél évtized krónikájában szolgáltatott ez a terület több nagyszerű sporteredményt, jócskán akadt megírásra kívánkozó esemény — ám összességében egyszer sem zártak a mostanihoz hasonló sikeres évet. Mindez azt is jelenti, hogy a Tolna megyei pontverseny utóbbi évek „örökös harmadikja” felzárkózott a szekszárdi járás mögé. Látogatásunk során, e sorozat hagyományát folytatva, dr. Somogyi Györgytől, a sportfelügyelőség osztályvezetőjétől is azt kértük elsőként: mutassa be Dombóvár és városkörnyéke sportját. — A városban 9 egyesület, három DSK és egy sportiskola, míg a városkörnyéken tíz egyesület működik 6454-es sportegyesületi taglétszámmal. A 23 egyesület 78 szakosztályában 2146 aktív sportolót foglalkoztatnak, közülük az igazolt versenyzők száma meghaladja a másfélezret. 1979-ben 114 minősített sportolót tartottunk számon, ebben az évben várhatóan 159- re növekszik számuk. Ami külön örvendetes: két teké- zőnk I. osztályú minősítést szerzett. Nyolcvannyolc tagú a versenybírói—játékvezetői keretünk. A huszonkét edző és huszonhét segédedzői szakembergárdánkból 1980- ban 29-nek volt élő munka- viszonya. — A minőségi versenysport Dombóvárra korlátozódik. A VTSF hogyan értékeli a szakosztályok ez irányú tevékenységét? — A város párt- és tanácsi vezetése 1977-ben hozott állásfoglalása alapján kategorizáltuk a sportágakat. Mindezt szükségessé tette a város sportra fordítható anyagi eszközeinek célszerű elosztási igénye. Ennek megfelelően három kategóriába soroltuk a sportágakat. Az „A” csoportba az úszás, ökölvívás, teke és férfi kosárlabda; a „B” csoportba az atlétika, birkózás, kézilabda, lovassport, míg a „C”-be az asztalitenisz, a labdarúgás, a sakk és női kosárlabda került. Három év tapasztalatai igazolják, hogy a rangsorolás pozitívan hatott Dombóvár minőségisport-fejlesztésére. 1980-ban minden előzetes várakozást felülmúló eredményeket értek el sportolóink. — Vegyük sorra a kiemelten kezelt „A” kategóriás sportágak eredménylistáját. — A Spartacus tekecsapata az NB I-be került, ez Dombóvár sporttörténetének eddigi legszebb sikere. Az indulásnál a DMSC még „C” csoportba sorolt labdarúgóegyüttese a megyebajnokság megnyerését követően eredményesen vette az osztályozó akadályát is, a nyáron kiharcolta az NB II-be jutást. Mindazonáltal természetesen a sportági rangsorolásban is az „A” csoportba léptek elő. A DVSE férfi kosárlabdacsapata az eddigi eredmények alapján az NB II biztos éremesélyese. Könnyen elképzelhető, hogy 1981-ben már róluk is mint NB I-es gárdáról beszélhetünk majd. ökölvívóink ebben az évben több rangos hazai versenyről tértek haza érmekkel, összesen 18 olimpiai pontot gyűjtöttek. A Spartacus szakosztályában kialakult egy 15—20 tagú törzsgárda, amelyből a következő két évben már 3—5 aranyjelvényes minősítést várunk. Az idei év legjobbjai Szántó, Orsós, Szekeres és Hári voltak. Úszásban a várt eredmények születtek, fő célunk változatlanul az utánpótlásnevelés. Szakosztályunk meggyengült: Csonka Zsuzsa a PMSC-hez, Füzesi Tamás az Újpesti Dózsához, Vincze Ildikó és Piringer Zsuzsa pedig Székesfehérvárra igazolt. Fehérvári Róbert személyében így csak egy aranyjelvényesünk maradt, Cserép Gábor és Vida Gabriella pedig egészen közel van ehhez a minősítési fokozathoz. — Igazán nem akadékoskodni akarunk, de nem mond ellent a helyi kategorizálás az OTSH állásfoglalásában kiemeltként kezelt atlétika vonatkozásában? — A DVSE atlétáinak eredményeit tekintve a Szekszárdi Dózsa mögé zárkóztak fel a minősítésben és az olimpiai pontok alapján. Hét olimpiai frontjuk, valamint egy arany-, 12 ezüst- és 35 ifjúsági bronzjelvényes versenyzőjük van. Csupán összehasonlításul említem: 1979-ben 32 minősített sportolójuk volt — most 49. Ez a legutóbbi nagymérvű fejlődés indokolttá teszi, hogy az atlétikai sportágat városi szinten az „A” csoportba so- rolíuk át. A minőségi sport egészét tekintve hangsúlyoznunk kell: amennyiben az elkövetkező évben anyagi lehetőségeink nem követik az elért eredmények dinamikáját, úgy újabb problémák, gondok elé nézünk, mert a szintentartást biztosítani szeretnénk. — Mindebből következik, hogy a sikerekben nemcsak az érintett sportágak versenyzőit, hanem az egyesületi vezetőket is dicséret illeti. — Valóban. A sportolók teljesítménye mellett a vezetők lelkiismeretes, áldozatos munkáját külön kell dicsérni. Annál is inkább, mert például hiába szerez jogot az NB II-es kosárlabdacsapat jövőre az NB I-es indulásra, ha nem lesz megfelelő terem. Ugyanezt elmondhatjuk a teke és a labdarúgó sportágakra is, ahol az anyagi és tárgyi feltételek megteremtéséért rendkívül sokat fáradoztak a város vezetőivel egyetemben az egyesületek vezetői is. Miután a Dombóvár területén épültő sportlétesítmények egyesületi, házilagos kivitelezésben készülnek (lásd: Láng Vasas sporttelepe, Kórház SE sportlétesítménye, a Spartacus tekecsarnoka és jelenleg a DVSE munkacsarnoka) mindez nem mehet a versenysport rovására, így sportvezetőink napi gondjai plusz feladatokkal párosulnak. — Lépjünk túl a város határán. Beszéljünk a községi kis- egyesületek működéséről. — A VTSF elnöksége a sportegyesületi elnökökkel és a tanácsi szakigazgatási szervek vezetőivel félévenként rendszeresen értékelik a végzett munkát. Úgy érzem, a községi egyesületek döntő többsége az adott lehetőségek figyelembevételével eredményesen, jól végzi feladatát. Biztosítják a helyi lakosság sportolási, testedzési lehetőségét. Döntőnek bizonyul a helyi gazdasági vezetők pozitív hozzáállása, nagyfokú erkölcsi-anyagi támogatása. Példák sorát tudnám felsorakoztatni annak igazolására, hogy az utóbbi években milyen létesítményekkel gazdagodtak ezek a kisegyesületek. Szakoson a már meglévő tekecsarnok mellé 1980-ban szertár, öltöző, zuhanyozó és klubhelyiség épült. Kocsolán a teniszpályát magasabb szintű versenyek lebonyolítására is alkalmassá tették. Gyulaion jelenleg új sporttelep épül. Pozitív jelenségnek tartom, hogy működési területünkön olyan településeken is van sportegyesület, ahol nincs tanács. Az eredményes sportmunka feltételeinek előteremtése persze roppant nehéz feladat. A megyebajnokságban hat sportágban 20, a körzetiben három sportágban 33 csapatunk révén vagyunk érdekelve. — Hogyan értékeli a tömegsportmunkát? — A városban folyó tömegsport-tevékenységet jónak, a városkörnyéki községekét azonban csak közepesnek. Dombóvárott a városi KISZ, a szakmaközi és a városi tömegsportbizottságok eredményes együttműködését akár követendő példaként is említhetném. A községek közül Szakcsen folyik különösen eredményes munka. A szak- csiak a szomszédos községek bevonásával 10—12 csapat részvételével kétfordulós, alapfokú csapatbajnokságot rendeznek. Ezeknek rendkívül nagy a közönségsikere, tsz- elnökök, főkönyvelők és tanácsi dolgozók öltöznek sportmezbe és mutatnak személyes példát sportszeretetük- ből. Dalmandon nyolc csapat bevonásával üzemi kispályás labdarúgó-bajnokságot rendeznek. A falusi dolgozók spartakiádversenyein nagy szóródás mutatkozik az egyes sportágak iránti érdeklődésben. Az asztalitenisz, sakk, teke és kispályás labdarúgás sok érdeklődőt vonz, az atlétikai versenyszámok viszont szinte minimális résztvevővel zajlanak. Működési területűn, kön az Edzett ifjúságért mozgalomban eddig 5562-en szerezték meg a jelvény valamelyik fokozatát. Ami külön is örvendetes: a 19—26 éves korosztályúak részaránya 45 százalék. Az általános és középiskolások részaránya viszont elmarad a dolgozói kategóriától. Egy délelőttöt töltöttünk a dombóvári városi sportfelügyelőségen. Az eredmények számbavételekor nem törekedtünk a teljesség igényére, ám a leírtakból is kitűnik: valóban eredményes esztendőt zárnak megyénk nyugati „hátországának” sportegyesületei. FEKETE LÁSZLÓ Versenyautók és motorok Az egyik leggyorsabban fejlődő technikai sportágunk az autó. és motorsport. Azért, hogy az érdeklődők még job. ban megismerjék a versenyek főszereplőit, a sportolókat és gépeiket, különleges kiállítást rendezett a FÖTAXI Autósport Szakosztálya és a Ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet a BNV D pavilonjában — versenyautók és motorkerékpárok címmel. Tenisz-szakosztály Pakson A Paksi Sportegyesület újabb szakosztállyal bővült. A PSE elnökségi ülésén — a közelmúlt napokban — állást foglaltak, jóváhagyták a tenisz-szakosztály megalakulását. Az elnökség döntése alapján a szakosztály tagjai 1981- ben már részt vesznek az egyéni versenyeken, illetve csapatuk indul a megyebaj _ nokságban. Az új szakosztály vezetősége, valamint a PSE elnöksége már megállapodott a kivitelező vállalattal, melynek alapján 1981. március 31-ig átadják a négy, salakos teniszpályát. Az építkezésben természetesen a sportolók is részt vesznek. Jelenleg negyven tagja van az új szakosztálynak, többségük eddig — tömegsport-jelleggel — már indult a paksi teniszbajnokságon. A szakosztály-vezetőség tárgyalásokat folytat az iskolákkal és a vállalatokkal, hogy az utánpótlást és párhuzamosan a tömegsportot hosszú távon biztosítani tudják. Gondoskodnak szakképzett edzőkről is. Jelenleg e sportolók közül egy a segédezői tanfolyamot végzi, míg jövőre újabb hármat kívánnak küldeni a tanfolyamra. A szakosztály tagjai jelenleg már tervszerű téli felkészítést folytatnak — nagyszerű körülmények között — a lakótelepi iskola tornatermében. Sportiskolások úszóversenye Versenyzők és nézők a célbajutás pillanatában A dombóvári sportiskola hagyományos eseménye az úszóverseny, amelyen 7—10 éves gyerekek vesznék részt. A nemrég lebonyolított, idei verseny nézői nemcsak a szülőik voltak, hanem a város vezetői is, akik nagy elismeréssel nyilatkoztak a sportiskolások felkészültségéről. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott az első osztályos Nagy István, a második osztályos Makkos Gabriella, Vida Szilárd és Mojzes József, továbbá a harmadik osztályos Orbán Edit és Urda Szilárd. Fotó: Dombai A Magyar Sakkszövetség levelezési bizottsága az alábbi levelezési versenyeket írja ki: a) 5. ifjúsági bajnokság: nevezhet minden 1960. január 1-e után született lány, vagy fiú. b) 2. Vi#ék-foajnokság: (elődöntők) nevezhet minden magyarországi születésű lakos (budapesti lakosok nem) nemre, korra való tekintet nélkül. c) VI. Magyar Népköztársasági Kupa (4-es csapatok részére): nevezhet egyesület, vállalat, község, város, tájegység, vagy alkalmi egyesülés csapata (csak innen lehet az országos csapatbajnokságba bejutni). A felsorolt versenyeknél nevezési díj nincs, de a levelezési sakkhíradót a verseny tartama alatt elő kell fizetni. Nevezni 1981. január 20-ig lehet Ruttkay Antalnál (1066 Budapest, Ö u. 46.), aki a jelentkezés után a részletes versenykiírást megküldi. Nevezésnél kérjük megadni:olvasható név, irányítószámos cím, valamint azt, hogy melyik versenyen kíván (nak) indulni.. A Külker. SC hegyipálya-versenyautói Volkswagen cross-versenyautó a kiállításon
