Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
1980. december 21. NÉPÚJSÁG 3 Népfront-küldöttértekezlet (Folytatás az 1. oldalról.) értelmiségiek lakóterületi tevékenysége. Tolna megyében kis számban és szétszórtan élnek nemzetiségiek — délszlávok és németek —, akik egyenrangú. állampolgárként vesznék részt a szocializmus építésében. A lenini nemzetiségi politikát következetesn érvényesítette a népfront is. Széles körű társadalmi erővel támogatták, hogy nemzetiségi lakosságunk kultúráját megőrizze, továbbfejlessze, anyanyelvét használja. Az ifjúságpolitikai határozat a megvalósulás útján van. Javult a fizikai dolgozók gyerékeinek támogatása, a pályaválasztás előkészítése és a szabad idő hasznos eltöltésének lehetősége. Az előrehaladást jói szolgálja a KISZ és a népfrontbizottságok együttműködése. Továbbra is gond viszont, hogy még nem mindegyik népfrontbizottság találta meg az ifjúsággal való foglalkozás helyes módszerét, helyenként szemléleti akadályai is vannak a fiatalok aktivizálódásának. A népfront még nem mindenütt találta meg az utat a KISZ- en kívüli fiatalokhoz. Kialakultak a lakóterületi munlkia fórumai, módszerei, most már nem a fórumok számának növelésére, ihanem azok tartalmi munkájának javítására van szükség. A mozgalom egylik legátfogóbb területe a község- és várospolitikai munka. Alkalmat teremtett a népfront a középes rövid távú fejlesztési tervek, gazdaságpolitikai célok, feladatok ismertetésére. Arra törekedtek, hogy mind több ember értse meg a beruházáspolitikát, és annak településformáié hatását. A közvélemény figyelmét a termelés, a gazdálkodás és a fo- gjnasztás szükségszerű kapcsolataira irányították. Javult az együttműködés a tanácsokkal és a szakszervezettel, ennek következtében a szocialista brigádok is kiveszik részüket a lakóhelyi környezet szebbítésiéből. Jelentősen kiszélesedett és sikeres volt a kertbarát-mozgalom az elmúlt években, szorgalmazták többek között a nagyüzemileg nem hasznosítható és a parlag földek kertszövetkezeti hasznosítását.1 Közreműködött a népfront a törvénytervezetek társadalmi vitájában. A lakóhelyi demokratizmus szélesedését, az állampolgárok felelősségérzetének növekedését segítették a lakóbizottságokat újraválasztó fórumok is, amelyeken az állampolgárok véleményt mondtak legszűkebb lakóhelyük gondjairól. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a társadalom különböző rétegeire. Munka- bizottságaik sok témát vizsgáltak és vitattak meg az illetékesek aktív közreműködésével. Beszéltek a nők művelődési lehetőségeiről, a családjogi törvényről, a munkásnak közéleti aktivitásáról, család- és gyermekvédelemről, az idős korúak helyzetéről, a gyes-en lévők problémáiról, az ifjúságpolitikai feladatokról, az ipari és kereskedelmi szolgáltatásokról és a cigány lakosság helyzetéről. A munkásbizottságokban és a munkaközösségekben nőtt a nők közéleti aktivitása és a klubszerű foglalkozások iránti igény. Ezek a szakkörök jó keretet biztosítanak a politikai ismeretterjesztéshez is. A helyi népírontbizottságok csak az elmúlt két évben 42 előadássorozatot, 11 nők akadémiáját, 12 kertbarát ismeretterjesztő előadássorozatot iktattak programjukba. A legtömegesebb forma a szülők iskolája volt. A foglalkozások tematikájában a belpolitikai és nemzetközi kérdésekre is gondot fordítottak. Szerepelt az előadások között gazdaságpolitika, egészségügy és szociálpo. litika, továbbá az életmód, a szocialista Ihazafiság és a nemzetköziség témaköre is. A honismeret valóban olyan mozgalommá vált, amelyben nagy lelkesedéssel vesznek részt az emberek. Megújult, továbbfejlődött a békemozgalmi és barátsági te. vékenység. A rendezvények százain kifejezésre jutott a megye lakosságának békevágya és szolidaritása a függetlenségükért harcoló népekkel. Elmélyültek a testvérmegyei kapcsolatok. A népfront nem dolgozott, nem dolgozhatott egyedül, más szervekkel és szerveze. Az első hozzászóló Dr. SZE- LÉNYI BÉLA, nyugalmazott főorvos, a környezetvédelmi munkaközösség elnöke volt, aki a környezetvédelem eredményeiről szólt. Majd orvosként sárról beszélt, hogy az emberi kapcsolatok a társadalmi érintkezés terén is még sok szemléleti változásra van szükség. Öt követte a hozzászólásban DÖRNYEI ISTVÁN apátplébános, a megiyei papi békebizottság elnöke, aki a békemozgalom jelentőségéről, helyéről, szerepéről szólt, kiemelve, hogy a feszült nemzetközi helyzetben minden jóakaratot ember összefogására szükség van. K. PAPP JÖZSEF, a megyei pártbizottság első titkára a kritika és önkritika helyes arányát hangsúlyozta, mivel sokan másokat kritizálnak ahelyett, hogy a saját munkájukat javítanák. (Beszélt a megye iparának dinamikus fejlődéséről, a mezőgazdaság eredményeiről, és az általános fejlődésről, hoz. zátéve, hogy a maga sajátos módján és területén ezekhez az eredményekhez a népfront is hozzájárult. A gyors ipari fejlődés hozta magával a településstruktúra átalakulását, ami aztán új gondokat vetett fel. Az eredmények és a feladatok számbavétele után K. Papp József röviden szólt a VI. ötéves tenv főbb megyei célkitűzéseiről. A népfront beszámolóját a kiegészítésekkel együtt elfogadásra aján_ lotta a küldöttértekezletnek majd az eljövendő feladatok elvégzéséhez jó munkát, s jó egészséget kívánt a küldött- értekezlet résztvevőinek. SZEMÖK JÓZSEF, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke tolmácsolta az országos elnökség üdvözletét, majd méltatta azt a tevékenységet, amelyet a Tolna megyei népi ront b i zo t tságök a közoktatás társadalmi segítése terén kifejtettek. tekkel szoros kapcsolatban, összehangolt munkaprogrammal, közös akciók szervezésével érte el eredményeit. A munka hatékonyságának mércéje a megye egészének politikai, gazdasági, kulturális életének fejlődésében található. A kongresszusi állásfoglalásban meghatározott sokrétű feladat végrehajtásában eredményes volt a közreműködés. Erősödött a választott testületek szervezettsége, bővült a társadalmi tevékenységekben részt vevők száma. A szóbeli kiegészítő után a HNF Országos Tanácsa által kiadott három vitaanyaghoz fűzött észrevételeket ismertet ték a munkabizottságok vezetői. A lakóhelyi demokrácia, a gazdaságpolitika és a közművelődés aktuális kérdéseiről szóló dokumentumokat széles körben vitatták meg, s ennek a tapasztalatait, összegezését ismertették a küldött- értekezlet előtt. PALKÓ SÁNDOR, bonyhádi küldött a falugyűlések fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott egy érdekes problémára, nevezetesen arra, hogy a társult községek úgyszólván gazda nélkül maradtak, s a népfrontbizottság az egyetlen, amely az itteni lakosok ügyeit, gondijait képviseli. DR. SZABOPAL ANTAL, a megyei tanács elnöke a különböző szervek hatékony együttműködésének fontosságát hangsúlyozta felszólalása bevezetőjében. Elmondta, hogy a falugyűléseken elhangzott javaslatok, észrevételek feldolgozása folyik. A jogos felvetéseket csoportosítják időrendileg, a megvalósítás parancsoló fontossága szerint. Rangsorolják is a tennivalókat. jelentőségük alapján. Elmondta a megyei tanács elnöke, hogy a hatodik ötéves terv során mintegy tízezer lakás, 2900 óvodai férőhely. épül a megyében. Gyakorlatilag befejeződött az iskolák körzetesítése. Nyolc százalék, kai nőtt az orvosok száma az elmúlt tervidőszakban, a bölcsődei helyek száma 610-zel nőtt, ugyanakkor húsz öregek napközi otthona létesült ez idő alatt. Javult a lakossági szolgáltatás színvonala. Mindehhez felmérhetetlen értékű segítséget adtak a népfront- bizottságok. iDr. Sza'bópál Antal azzal zárta felszólalását, hogy a tanácsi szervek a jövőben is várják, igénylik a népfront kostruktív közreműködését a megyei tervek, feladatok megvalósításában. A vitában elhangzottakat Csajbók Kálmán foglalta ösz- sze, majd a küldöttértekezlet nyílt szavazással megválasztotta a 61 tagú megyei népfrontbizottságot és a kongresszusi küldötteket. Az új megyei népfrontbizottság megválasztotta 11 tagú elnökségét és az országos tanács Tolna megyei tagjait. A Hazafias Népfront megyei elnöke ismét dr. Kolumbusz Lászlóné, titkára Csajbók Kálmán lett. A vita HÉTRŐL HÍRRŐL A levéltári kiállítás egy részlete Az elmúlt hét legfontosabb eseménye kétségtelenül a legfelsőbb államhatalmi szervünknek, az országgyűlésnek a téli ülésszaka volt, amely törvényerőre emelte a VI. ötéves tervét, és a jövő évi költségvétést. Az ülésszakon felszólaló Tolna megyei képviselő, Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese országos feladataink elemzése során kifejezésre juttatta választóinak véleményét is, s kiemelte: Szekszárd város lakói meg- elégedéssteli vették tudomásul, hogy a tervijavaslat a lakáskérdést továbbra is alapvető társadalmi ügyként kezeli. A hangsúly itt a „továbbra is” kifejezésen van, hiszen megyénkben ebben az esztendőben, mintegy ezer lakást épített a TÁÉV és a TO- TÉV, s az állami építőipari vállalat e tekintetben az eddigi legjobb évét zárja. De tekintsük át a megye most záruló hetének kivonatos krónikáját is: Hétfő: Kiállítás nyílt Szekszándon a harmincéves tanácsokról és a megye ipara fejlődésének száz esztendőjéről,. Kedd: Tájékoztatást tartottak a Volán turizmussal kapcsolatos terveiről. Szerda: A Tolna megyei tsz-dolgozók kulturáltabb üdültetéséről tanácskoztak Harkányban. 'Csütörtök: Befejeződött a csillagászati hónap eseménysorozata. Bénitek: MESZÖV-küldöttközgyülést tartottak. Szombat: Tanácskozott a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete. MUNKAVÉDELEM, BALESETMEGELÖZÉS A felsorolás korántsem teljes, hiszen hiányoznak belőle — többek között — azok a tájékoztatók, amelyeken hétfőn, kedden és szerdán mintegy 400 vállalati munkavédelmi vezető és szakszervezeti bizottsági társadalmi munkavédelmi felügyelő vett részt. E rendezvényeket tulajdonképpen oktatásoknak is nevezhetjük, mert olyan új jogszabályokról kaptak tájékoztatást a jelenlévők, amelyek január 1-én lépnék életbe, és szabályozzák a gazdálkodó szervek feladatát az üzemi balesétek bejelentésére, kivizsgálására és nyilvántartására. Az olvasók közül sokan talán már fel is szisszentek: „Megint az adminisztráció!”, s talán néhányan meg is kérdőjelezik az újdonság szükségességét, ha arról hallanak, hogy nem kevesebb, mint 80 kódszámot kell beírni az „Üzemi baleseti okkutatási statisztika” című füzetecskébe.1 Ám ezúttal szó sincs az adminisztráció felduzzasztásáról. A kódszámok ugyanis pontosabbá teszik a balesetek okait: jobban feltárják azok körülményeit, kizárják az esetleges félrevezetés, vagy tévedés lehetőségét, megbízható alapot adnak a balesetveszélyek megszüntetéséhez, s nem több adtainisztráctóvá 1, minit eddig. Nagyon is szükség van a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézetének később e íüzeitecskék kódszámai alapján történő elemzéseire, hiszen a tét ifit maga az ember, akinek épsége, egészsége, élete nem pótolható. A már bekövetkezett üzemi balesetek okainak pontos feltárása még akkor is szükséges, ha 1976. óta folyamatosan csökken ezek száma megyénkben. Az idén háromnegyed év alatt mintegy 5 százalékkal kevesebb baleset történt, mint az egy évvel ezelőtti azonos időszakban, s az eziekből eredő táppénzes napoké 8—10 százalékkal lett kevesebb, de.... De még így is 516 üzemi baleset történt — hat halálos is —, s a munkából 10161 nap esett ki. Elengedhetetlen tehát a veszélyforrások minél jobb feltárása,, valamint ez alapiján a megelőzésre való erőteljes törekvés. IDŐJÁRÁS, MEZŐGAZDASÁG A szakszervezeti tisztségviselők természetesen nem vehetik fel a harcot egészségünk védelmében az influenza ellen is; ez a feladat az orvosokra hárul, akik mind több fegyvert kényszerülnek „bevetni” a vírusok HÍRRE ellen. Tény, hogy e héten talán még azon se csodálkoztunk volna, ha a rádió így kezdi reggelente az időjárásljelentést: Ma pocsék idő várható . „. Lapunkban szóltunk már a korán és nagy hóval-hideggel beköszöntött tél kapcsán arról, hogy — ellentétben az utakkal — sok helyen az ingatlantulajdonosok nem tettek semmit a járdák síkossága ellen. A hó és a jég egyelőre elolvadt, de még csak most kezdődik az igazi tél időszaka. Jó lenne, ha az illetékes hatóságok hasonló esetekben bátrabban élnének törvény adta jo- gaikkal, s akár gyakoribb bírságolásokkal is igyekeznének biztonságosabbá tenni a gyalogosok közlekedését. S ha az időjárásról írunk, kötelességünk isimét megemlékezni az igen nehéz körülmények között dolgozó mezőgazdasági munkásokról, akik az elmúlt héten sok helyen célba is értek, vagy legalábbis a célegyenesben vannak. Mert még mindig tart a betakarítási A termést, ha nagy áldozatok árán is, de be kell takarítani. Ez tudatosult az emberekben, akik — nem túlzás — hősies erőfeszítéssel e munkák több mint 90 százalékát elvégezték. Nagyon bízunk benne, hogy a következő héten befejeződik végre a kukoricának és a cukorrépának a betakarítása. Egy, a gyorsítás érdekében fogant dicséretes példát is idézzünk fel: miután Szakoson végeztek a munkákkal, kölcsönadták kukoricaibdtakarító gépeikét a kocsolaiaknak. karácsony előtt Ezekben a napokban ismét rájöhettünk, hogy karácsony táján nemcsak az influenza okozhat lázát, hanem az ünnepek közeledtével bármiféle vírusbétegségnél gyorsabban terjed az ajándékozási láz. A képzeletbeli iázmérő higanyszála a sikeres ezüstvasárnap után alighanem ma is magasra szökik — az aranyvasárnapon „.. A kereskedőiéin — ismét a játékok kivételével — általában jó árukészlettel várta és vádja az „ostromolt”, s beszámoltunk az elmúlt héten a MÁV és a Volán csúcsforgalomra való felkészüléséről, a mentesítő járatok .indításáról is. Szó ami szó, hosszú ünnepre kerül sor karácsonykor is, szilveszterkor is, s talán „belefáradva” a sok pihenésibe, így sóhajtunk fel az új esztendő első munkanapján ; De jó, hogy végre isimét dolgozhatunk! A KIÁLLÍTÁSOK NAPJA Ezen a héten a hétfő volt a kiállítások megnyitásának napja, ugyanis lapunkban négy olyan bemutatóról számoltunk be, amelyet hétfőtől láthatnak az érdeklődők Bonyihádon képzőművészeti alkotásokat állítottak ki, Szekszárdon a művelődési központban az ott működő alkotócsoportok munkáját mutatták be, s a levéltárban egy teremben két kiállítás is nyílt. Az egyik a megye ipari féjlődésénék 1Ő0 évét reprezentálja A céhektől az atomerőműig címmel, a másik pedig a 30 éves tanácsokat. Láthatunk itt korabeli fotókat, nyomtatványokat és más dokumentumokat, köztük felvételt a század eldjl tolnai selyemfonoda belsejéről, s megtekinthetjük a paksi csizmadia ipar- társulat múlt század végi alapszabályát, a Tanácsköztársaság című lap 1919. április 22-i számát, s a tárlókban van két kommunista röplap 1933—36-ből.1 A munkásemiberek küzdelmeiről, mozgalmairól, s az eredtaényekről szól lényegében mindkét dokulmentümklállítási, amelyek fotótablókon történő későbbi „vándoroltatásával” igen hasznos és dicséretes célt tűztek ki a rendezők. VITASZEK ZOLTÁN Fotó: CZAKŐ SÁNDOR. Fenyőfavásár a szekszárdi piacon A küldöttértekezlet megválasztja a népfront megyei bizottságát
