Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-16 / 294. szám
XXX. évfolyam, 294. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. december 16., kedd Mai számunkból EGY TANÚ JÓZSEF ATTILÁRÓL (4. old.) VENDÉGÜNK A MOSZVÁI FILHARMÓNIA KAMARAZENEKARA (4. old.) SPORT, KOROSZTÁLYOK SZERINT (5. old.) A JÁTÉKVEZETŐK ÉVZÁRÓJA (6. old.) A szakszervezetek XXIV. kengresszisa befejezte tanácskozását Vasárnap reggel fél 9-kor plenáris üléssel folytatta munkáját a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke is. Az elnöklő Dajka Ferenc a titkárság nevében bejelentette a kongresszusnak, hogy a programnak megfelelően szombat délután megtartották a négy szekcióülést, amelyek munkájában valamennyi küldött és a meghívottak jelentős hányada részt vett. Mind a négy szekcióban sok értékes javaslat hangzott el, ami egyben azt is jelenti, hogy a kongresz- szusi munkának ez az új módszere bevált. Bővítette azt a lehetőséget, hogy a küldöttek még szélesebb körben vehessenek részt egyes kérdések megvitatásában. A szekciókban elhangzott javaslatoknak egy részét átadták a kongresszus munkabizottságainak értékelés és feldolgozás céljából, más javaslatokat alapos rendszerezés után a megválasztásra kerülő testületek vesznek fel programjukba, munkaterveikbe. Továbbá bejelentette az elnök, hogy a szekcióülések értékelésére vitaösz- szefoglalójában Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára visszatér. A vasárnapi tanácskozás el_ só hozzászólója Moldován Gyula, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szákszervezetének főtitkára volt, aki hangsúlyozta, hogy szemléletváltozásra van szükség a szakszervezeti mozgalomban. A gazdaságban végbemenő mélyreható változásokat, a társadalom fejlődését követniük kell a szakszervezetek. nek, s meg kell találniuk a feladatok elvégzéséhez a jobb és hatékonyabb eszközöket. Luciano Lama, az Olasz Általános M unkásszö vétség főtitkára mindenekelőtt a magyar szakszervezetek és az általa képviselt olasz hármas szövetség — a CG-IL—CISL— ULL — között kialakult jó kapcsolatokról, együttműködésről szólt. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a tanácsok és a szakszervezetek gyümölcsöző együttműködésével, közös tennivalóival foglalkozott. Nagyra értékelte a szakszervezetek területi munkáját, amely hozzájárult ahhoz, hogy a tervidőszakban csak. nem húszmilliárd forint értékű társadalmi munka gyarapította a lakóhelyi környezetet, a tervezettnél mintegy kétezerrel több bölcsődei, 25 ezerrel több óvodai férőhely és csaknem ezerrel több általános iskolai tanterem létesült. A XII. pártkongresszus és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére a Sziklai brigád felhívásába kezdeményezett!, s a szakszervezetek által támogatott, kommunista műszakokból eddig 132 millió forint jutott a gyermekintézmények támogatá. sara. Podina Sebő, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének titkára megállapította, hogy az ágazatban most előtérbe került a változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás. Ács László, a nádudvari Vörös Csillag Termelősziövet. kezet szb-titkára a tsz alkalmazotti alapszervezetek munkájáról számolt be. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter felszólalásában elmondotta, hogy az építőipar előtt változatlanul nagy feladatok állnak a következő tervidőszakban. Változást elsősorban az jelent, hogy területileg és összetételben is nagyon eltérőek ezek a feladatok. Ezért a korábbinál megfontoltabb és nagyobb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy gyor. satofo és szervezettebb munkával, rugalmasabb alkalmazkodással álltjának helyt az építőipar dolgozói a következő esztendőkben is. Gudenusz László, a budapesti Táncsics Mihály Kollégium nevelőtanára a fiatal pedagógusok lakásgondjaira hívta fel a figyelmet. Dr. Szabó Irma, a Szolnok megyei Tanács szervezési, jogi osztályának vezetője az államigazgatási munka egyszerűsítéséről, korszerűsítéséről beszélt. Ezután az elnök javaslatára a kongresszus úgy döntött, hogy a SZOT és a számvizsgáló bizottság jelentése fölötti vitát bezárja. Az elnök be. jelentette, hogy a plenáris ülésen 52-en szólaltak fel és kérte azokat, akik az idő rövidsége miatt nem kaptak szót, hozzászólásaikat, javaslataikat írásban nyújtsák be a kongresszus titkárságán. Az elnök ugyancsak bejelentette, hogy a kongresszuson a határozati javaslathoz, Valamint az aflapszlabálymó- dosításhoz több észrevételt, megjegyzést és további javaslatokat fűztek, amelyeket a két illetékes bizottság külön, külön értékelt, azokkal egyetértett, s mivel azok a tervezetek tartalmát alapvetően nem változtatják meg, részletles felsorolásukra nincs szükség. A kongresszus megbízta a megválasztandó vezető testületeket', hogy a küldöttek javaslatait vezessék át a dokumentumokon, amelyeket ezeknek megfelelően véglegesítsenek. Ezután Gáspár Sándor ösz- szefoglalta a plenáris- és a szekcióülések vitáján elhangzottakat. Gáspár Sándor vitazáró beszéde — A kongresszus élénk vitája, a plenáris és a szekcióüléseken elhangzott sok javaslat, kezdeményezés azt fejezi ki — mondotta —, hogy a szakszervezeti tagság együtt gondolkodik, s kész együtt cselekedni, közös erőfeszítéseket tenni a szakszervezetek, az ország előtt álló feladatok megvalósításáért. Országos jelentőségű, egész szakmákat érintő kérdések csakúgy napirendre kerültek, mint az egyes kisebb kollektívákat foglalkoztató problémák, tájékoztattak figyelemre méltó eredményekről, de sokan rámutattak a szakszervezetek munkájának gyengeségeire is, vagyis a vita sokszínű volt, reálisan tükrözve a valóságos helyzetet. Mindez biztonság- érzetet ad további munkájukhoz a szakszervezeti vezető testületieknek, köztük azoknak, amelyeket rövidesen megválaszt a kongresszus. A kongresszuson elhangzott javaslatok, kezdeményezések, a problémákról, nehézségekről adott jelzések kifejezik, hogy az újonnan választott vezető testületeknek nehéz feladatokkal kell számolniok, s a munkastílusukon tovább kell javítaniuk ahhoz, hogy a feladatokat sikerrel megoldhassák, A mostani kongresszussal lezárult periódus értékelése kifejezi, hogy a magyar szakszervezetek munkájának új minőségi jegyei az utóbbi években felerősödtek, s a kongresszus e folyamat gyorsítását sürgeti. A sok százezer szakszervezeti aktivista, dolgozó ember, aki a szocialista társadalom érdekében végzi munkáját, megelégedéssel nyugtázhatja, hogy volt értelme a sok erőfeszítésnek. Nyolc-tíz évvél ezelőtt, azt mondottuk: a magyar szak- szervezeti mozgalomnak szüksége van tíz esztendőre, két kongresszusra ahhoz, hogy erőteljesebben kirajzolódjanak munkájának az adott viszonyokhoz jobban alkalmazkodó vonásai. Ma már elmondhatjuk, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom való. ban elfoglalta helyét a társadalomiban, a társadalmi munkamegosztásban önállóan vég' zi sajátos feladatait. Tevékenysége harimonikusabbá, egységesebbé vált. Tiúljutottunk azokon az időszakokon, amikor hol az egyik, hol a másik feladat került előtérbe oly módon, hogy túlzottan háttérbe szorította az egyéb teendőket. Így szorult időnként háttérbe a szakszervezetek érdekképviseleti, érdek- védelmi funkciója vagy nevelőmunkája. Ma éppen az az egyik fő követelmény a szákszervezeti munka iránt, hogy a sokféle feladatot harmonikusan és így eredményesen lássa el. Ez a megítélés az elmúlt évek fejlődésének legértékesebb vonása. A szakszervezetek munkájának feltételei ima sokkal jobbak, mint voltak korábban, ereje is nagyobb, ez azonban nem jelenti azt, hogy most már minden igényt kielégít, így ez nem is jelentheti munkájának értékmérőjét. A szakszervezeti mozgalom a társadalomnak szerves része, hat a társadalomra, a társadalom' helyzete pedig meghatározza a szakszervezetek lehetőségéit. Munkájának fokmérője tehát az, hogy az adott viszonyok között kielé- gíti-e a lehetséges módon az igényeket. Ha ilyen mércével mérünk, akkor egyértelmű a válasz: a szakszervezetek teljesítették és teljesítik feladataikat. Ma sincs mód minden igény kielégítésére, de mód van arra, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket hatékonyabban használják ki a szakszervezetek. Ilyen adottság az üzemi demokrácia fejlődése, a bizalmiak megnövekedett jog- és hatásköre. Most már nem a jogkört kell bővíteni, hanem a meglévőt kell jobban hasznosítani. És erre a mindennapi életben nagyon gyakran lehet és van szükség. Sok olyan esetről tudtunk, amikor az üzemekben nem ismerik el a dolgozó igazát. Ezt illusztrálja például az a helyzet, hogy a munkaügyi és munkajogi viták 30— 40 százaléka az üzemekből a felső fórumok elé kerül és ott kiderül, ezeket az üzemben kellett volna elintézni, méghozzá úgy, hogy a dolgozónak adjanak igazat. Főként a bizalmiaknak kell fellépniök, hogy az embereket igazságtalanság ne érje. Nem arról van szó, hogy a szakszervezet védje azokat is, akik kötélességüket nem teljesítik, arra azonban ügyelniük kell, hogy a dolgozók méltánytalanul ne (Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János fogadta dr. Armand Hammert Kádár János az MSZMP KB széldiázában fogadta dr. Armand Hammert Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a KB székházában fogadta dr. Armand Hammert iaz Occidental Petroleum Corporation igazgató tanácsának elnökét, a neves amerikai közéleti személyisé. get, aki a konszern más vezetőivel1 szombaton érkezett Budapestre. A találkozón jelen volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány gazdasági bizottságának elnöke. iMahjai József — ugyancsak hétfőni — az Onszágházban megbeszélést folytatott dr. Armand Hammerrel, az Ocoi. dental Pétroleum és az érdekeltségi körébe tartozó cégék, valamint a magyar vállalatok üzleti, termelési kapcsolatairól és más kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. Az amerikai üzletemberek budapesti tárgyalásai megái, lapodásök aláírásával zárultak. A természeti erőforrások komplex hasznosítására vo. natkozó műszaki-tudományos, gazdásági és kereskedelmi együttműködésről szóló keretmegállapodást az Occidental Petroleum Konszern részéről dr. Airmand Hammer, az érdekelt magyar vállalatok nevében a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet, valamint a MINERAiLIMPEX Külkereskedelmi Vállalat vezetői látták el kézjegyükkel. Ennek alapján kidolgozzák az együttműködés lehetőségeit az olaj- és földgáz-, valamint szilárd ásványok kutatásában, feltárásában és ki. termelésében, továbbá különböző vegyipari termékek közös gyártásában és értékesítésében. Ezen kívül vegyesvállalatok létrehozását és — harmadik piacokon — közös fellépés kialakítását is célul tűzték ki. A Tatabányai Szénbányák és az Island Creek Coal — az Occidental leányvállalata — az Egyesült Államokban működő vegyesvállalat létrehozásáról írt alá szerződést. Eb. ben a miagyar HAILDEX-el- járás alkalmazásával az amerikai szénbányák meddőhányóinak hasznosítását irányozzák elő közös beruházással. Dr. Armand Hammer és kísérete hétfőn elutazott Budapestről, (MTI) Magyar-szovjet kulturális tárgyalások Moszkvában hétfőn délelőttit megnyílt a magyar— szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság 17. ülése. Az ülésen a magyar küldöttséget Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, a szovjet küldöttséget Pjotr Gyemiicsev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, kulturális miniszter vezeti. A magyar delegáció vasárnap érkezett a szovjet fővárosba. Az ülés programjában a kétoldalú kulturális kapcsolatok helyzete, továbbféjleszté- sének kérdései szerepelnek. A többi között megvitatják a 'két ország kulturális együttműködésének a következő öt évre szóló programját is. Szirmai Jenő Szekszárdon ■ Hétfőn Szekszárdira látogatott dr. Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezér- igazgatója és megbeszélést tartott dr. Gyugyi Jánossal, a megyei pártbizottság titkárává!, dr. Szabópál Antallal, a megyei tanács elnökiével és Dudás Antallal, az Országos Takarékpénztár Tolna megyei igazgatójával. A megbeszélésen áttekintették az OTP megyei szerveinek 1980. évi tevékenységét, a középtávú pénzügyi terv várható teljesítésének tapasztalatait, az V. ötéves tervi lakásépítések alakulását, a hitel- és ‘betétállomány helyzetét. Megvitatták azokat a főbb közös feladatokat — kiemelten foglalkoztak az 1981. évi feladatokkal — amelyek a VI. ötéves tervben a tanácsokra és az OTP szerveire hárulnak. A záróülésen Gáspár Sándor válaszol a felszólalásokra
