Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-11 / 264. szám

1980. november 11. IvEPÜJSÄG 3 A kockázatot vállalva Új útakon a szekszárdi építőipari szövetkezet Műtrágyázás a levegőből Az ötödik ötéves terv nem jól kezdődött a szekszárdi Szakály Testvérek Építőipari Szövetkezetben. Félbemaradt munkák, bírálatok, pörök je­lezték működésük útját, s olyan tevékenységgel is fog­lalkoztak — textilszakma — amelynek náluk se hagyo­mánya, se jó lehetősége nem volt. 'Hat évvel ezelőtt azon a lépcsőfokon álltak, amelyről csak le lehet lépni, bele a fe­ledésbe, a kudarcba. Mégsem így történt. Ez köszönhető annak, hogy a szövetkezet helyzetét vizsgálták a fel­sőbb szervek, segítséget nyúj­tottak. Most, az utolsó évben — nem akarják „elkiabálni” —, az utolsó hónapokban látszik, hogy a tervet teljesítik. A si­kerről, az okokról beszélget­tünk Hussy Károly mostani elnökkel. —Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy munkalehetősége a szö­vetkezetnek volt, s van. Szer­vezési, munkavállalási prob­lémák, nem kellő hozzáértés, kapkodás volt az oka a sú­lyos helyzet kialakulásának. Amikor a profiltisztítást kezdtük, valójában hozzá­nyúltunk mély gyökerekhez is, kidobtunk gazdaságtalan terméket, s akik nem bírták elviselni a változás okozta problémákat, elmentek. Tag­ságunk bíráló szava kísérte a munkát, segítségükkel, s munkájukkal megtaláltuk a kiutat. lAmikor a szövődét meg­szüntették, tulajdonképpen még nem is nagyon tudták, mivel pótolják, bár volt több alternatíva, mégis a bűvös kocka volt a „megmentő”. A szövetkezetben három fő ágazatot hoztak létre: 1. épí­tőipari tevékenység, 2. köny- nyűszerkezetes program, 3. komplett szerelőbázis. Az építőipari szakágazatban ne­vezzük így, a középblokkos lakásépítést kezdték, a TO- TÉV-vel közreműködve épí­tettek fel a Bottyánhegyen néhány házat, majd most a Mérey lakótelepen, az utolsón dolgoznak. Az itt idén át­adásra kerülő épület, benne húsz lakás, egyben az ötödik ötéves terv teljesítését is je­lenti. Az építőipar fejlesztése, ilyen kis méretekben sokba kerül, többe a leves, mint a hús. Ezért, egyezségben a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalattal, vállalkoztak a megyeszékhelyen a lakó- és más épületek tatarozására. Eddig nem volt erre olyan vállalkozó szerv, amely min­den múnkát elvégzett volna. Ezért a 3. komplett üzemrészt megerősítették. A jövőben várható, hogy a húsz-huszon­öt és tizenöt éve épített há­zakat, lakásokat egyre na­gyobb számban kell felújíta­ni. Ez a szövetkezet vállalko­zott erre a nem látványos munkára — mert ez a szövet­kezeti ipar feladata. És ebben van a jövő, lehet felkészülni, kisgépekkel, emberekkel. Ki­alakítva egy majdnem futó­szalagszerű tatarozó láncot. — Kockáztattunk a kocká­val is, nemcsak az építőipari üzemrész átszervezésével, az új lakások építésének meg­szüntetésével — mondja az elnök. A bűvös kocka útjára in­dult, sikerült úgy megszer­vezni a bedolgozást — nyolc­vanén foglalkoznak a kocká­val otthoni környezetben, be­dolgozóként — hogy menet­rend szerint érkezik minde­nünnen a kockákhoz az al­katrész. Idén 1,2 milliót kül­denek a termékgazdához, jö­vőre 2,5 milliót. Nagy vállalkozás, s merész­ség Volt elkezdeniük a Bács- ka-irendszert. Ez a könnyű- szerkezet megyénkben nem isimert. A szövetkezet egész Dunántúlt beépíti már ezzel a szerkezettel — áruház, rak­tár, kazánház, műhely, me­zőgazdasági épület készíthető az olasz licenc alapján gyár­tott panelokból. Az EURAI olasz cég a mélykúti szövet­kezettel egyezett meg, s a szekszárdiak ehhez a Bácska- rendszerhez csatlakozva ki­fejlesztették ezt a szerelő üzemágat. A témával két év­nél régebb óta foglalkoznak, a megyében azonban még szinte nem is tudnak e te­vékenységükről. Talán jövő­re. Ugyanis Szekszárd-Palán- kon megkezdték egy fémipari ellátó vállalat raktáralapozá­sát, ezt Bácska-elemekkel sze­relik fel. A harmadik témába tarto­zik tulaj donképpen, mégsem soroljuk oda, a könnyűfém­öntöde. Ez a kis üzem szinte maga-magát ismertette meg termékeivel, a vas. és gép­gyártó szakmában az orszá­gos nagyvállalatoknál. Mindig s mindenütt van olyan helyzet, hogy egy óri­ás vállalat, a Rába, vagy Cse­pel például, nem tud felké­szülni ötven-hatvan darabos öntvények gyártására, ám is­mét csak azt kell mondani: az ipari szövetkezeteket ilyen munkára is használni lehet. Kockázattal jár az ilyen fémöntöde fenntartása, mely a .majd hozzák” a munkát elvre épül. Kétségkívül koc­kázattal jár, de a kiváló mi­nőség, a határidő tartása jó ajánlólevél, biztos .megélhe­tés” a jövőben is. A szövetkezet alig több mint kétszázötven tagja idén ötvenöt millió forint értékű tervet teljesít, és mindig ki­váló minőségű munka kerül ki kezük alól. PÁLKOVÁCS JENŐ Véget ért a konzervipar főszezonja A jobb tájékozódás érdekében A szakszervezeti Oktatás és képzés megyénk szakszer­vezeti mozgalmának szerves része. Nyolc szakmai me­gyei bizottság dolgozik az SZMT-vel karöltve azon, hogy az oktatás állandó mennyiségi és minőségi javí­tása útján emelkedjék a szakszervezeti tagság tájéko­zottsága társadalmi, gazdasági, politikai kérdésekben. A megye több mint 170 szakszervezeti alapszerveze­tének mintegy nyolcvanezer tagja van. A propagandis­ták száma, akik elsősorban hivatottak a szakszervezeti Oktatás irányítására, öt és félszáz. A legelső feladat az ő felkészítésük volt, ezt sikeresen oldották meg a me­gyei bizottságok és az SZMT illetékes szervei. Sokat segített, hogy a választott testületek minden szinten többet és mélyrehatóbban foglalkozták a képzés fel­adataival, mint a megelőző időszakokban. A testületek tagjainak jelentős hányada propagandistaként is tevé­kenykedik. Ez azért is hasznos, mert így a közvetlen, az úgynevezett napi feladatok ismertetése és az azOkra való mozgósítás hatékonyabbá válik az oktatási munkában. Az elmúlt oktatási évben tizenkét tanfolyamot szer­vezett megyénkben a szakszervezet, a hallgatói létszám jelentősen meghaladta a négyszázat. Az ő munkájuk nyomán vált azután ismertté a szakszervezeti tenniva­lók sokasága a megye szervezett dolgozói körében. Az eredményeikhez hozzájárult, hogy lényegesen javultak az oktatás feltételei, a hallgatók elhelyezésének körül­ményei a tengelici oktatási központban. Az oktatási év során három bizalmitanfolyamot is szerveztek. Jelentőségüket felesleges hangsúlyozni, vi­szont a jövőben nagy gondot kell fordítani a szór­vány- és kisüzemek bizalmijainak szervezett oktatá­sára; mivel ezeken a helyéken találkozni a legnagyobb tájékozatlansággal. Valamennyi tanfolyamon „A szakszervezet helye, szerepe a szocialista társadalomban” témakör iránt nyilvánult meg a legnagyobb érdeklődés. Az új szerve­zeti felépítés érdekelte elsősorban a hallgatókat. Ez jó, de különösen az, hogy kérdéseikre kielégítő választ kaptak. Az alább felsorakoztatott számok, önmagukban, szá­raznak tűnnek, de ha figyelembe vesszük, hogy mögöt­tük ismeretgyarpítás van» már előtűnik fontosságuk. A bizalmiak és bizalmi-helyettesek alapfokú és tovább­képző tanfolyamának közel 1700, a szakszervezeti testü­leti tagok tanfolyamának több mint 250, a szocialista brigádvezetők tanfolyamainak több mint 650 hallgatója volt az elmúlt oktatási évben. összességében elmondhatjuk, hogy a tervező-szerve­ző és a tartalmi munka javult. Nem kevés azonban a feladat a jövőre vonatkozóan. Biztosítani kell, hogy a bizalmiak, a propagandisták és valamennyi szakszer­vezeti tisztségviselő mélyrehatóan megismerje a XII. pártkongresszus és a XXIV. szakszervezeti kongresz- szus határozatait, tisztában legyen az ezékből adódó or­szágos és helyi feladatokkal. Az illetékes szakszervezeti szervek most ezen munkálkodnak. Szervezéstechnikai eszközkiállítás Origtechnik ’80 címmel nem­zetközi szervezéstechnikai eszközkiállítás nyílik csütör­tökön az Építők Szakszerve­zetének 'székházéban — tájé­koztatták a sajtó munkatár­sait 'hétfőn a MTESZ-ben. Fé­sűs Károly, a Munkaügyi Mi­nisztérium szervezési főosz­tályvezetője és Bérei Gyula, a MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság főtitká­ra elmondották: a kiállítás fő célja, hogy elősegítse hazánk­ban a szervezéstechnikai esz­közök terjesztését és célszerű alkalmazását. Ugyanakkor a rendezők arra is számítanak, hogy a kiállítás felkelti majd az érdeklődést a hazai szerve­zőkben a legújabb technikai eszközök iránt, segíti a mű­szaki, tudományos informá­ciócserét, s a kereskedelmi kapcsolatok bővítését. A kiállítás — amely foly­tatása az 1976-ban és 1978- ban ugyancsak Budapesten megrendezett hasonló műsza­ki-technikai seregszemlének — ezúttal másfél ezer négy­zetméternyi területen mutat­ja be 36 hazai és 9 külföldi ország 26 vállalatának eszkö­zeit. Elhúzódott a konzervipar főszezonjai, a tavalyinál két- három héttel később érkeztek a gyárákba az utolsó nagyobb alapanyag-szállítmányok. A feldolgozásban azonban nem okozott fennakadást az idő­eltolódás, inkább az, hogy a másodvetések ellenére sok termékből a tervezettnél ke­vesebbet szereztek be a ter­melőktől. A kedvezőtlen idő­járás hatását úgy ellensúlyoz­zák, hogy a nagyobb hozamot adó növényekből, alapanya­gokból növelték a tartósítást. A konzervipari üzemeknek jelenleg szállítási gondjaik vannak. A földekről az alap­anyagok még viszonylag idő­ben érkeztek be, ellenben a feldolgozott késztermékek to­vábbadása akadozik. Emiatt eléggé nagy készletek halmo­zódtak fel az iparnál, ami nemcsak ,a raktározási hely­zetet nehezíti, hanem a jöve­delmezőséget is rontja. Hi­szen a megnövekedett .moz­dulatlan” készleteket szank­cionálják az érvényben lévő rendelkezések. Az ipar üzemei kisebb szer­kezetmódosítást hajthattak végre a főszezonban. A gépi berendezések meghatározott célra készültek és átállításuk­ra csak ritkán van lehető­ség. Mindenesetre a külföl­dön jól értékesíthető gyü­mölcsfélékből és a különbö­ző paradicsomkészítmények­ből fokozták a gyártást. En­nek haszna azonban nem je­lentkezik minden esetben, mi­után 'év k'ö2Íben megváltozott egyebek között az ónozott le­mez ára és ez némileg font­ja még a jobban fizető ter­mékek nyereségét is. Az ipari üzemekben még november elején is nagyobb tételekben dolgozták fel a pa­radicsomot, 'amelynek sze­zonja a normális időjárású években októberben min­denképpen befejeződik. A tervezettnél valamivel ke­vesebb paradicsomot „rak­tak el”. Zöldborsóból jó volt a termés 'és ez az ipari feldolgozásnál is kedvező helyzetet teremtett. Zöldbab­ból viszont a vártnál keve­sebb volt az alapanyag és ezen a helyzeten nem segített az sem, hogy viszonylag nagy területen ikerült sor másod- vetésre, az ismételt termesz­tésű növények hozama ugyan­is nem volt mindenütt kielé­gítő. iNagy késés jellemezte mindvégig a gyümölcsszezont. Őszibarackból eleget tartósí­tottak, ellenben várhatóan nem sikerű: teljesíteni az al­ma „befőzési” tervét. A 10 000 vagonos előirányzatból eddig mindössze 5000-et vet­tek át az üzemek. Üj termék a zenélő baba Gyomán, a Körösi Állami Gazdaságban repülőgéppel műtrágyázzák az őszi vetést és az őszi mélyszántást. Képünkön: a műtrágyát a repülőgépbe tankolják. Az öntödében kis szériákat is vállalnak

Next

/
Thumbnails
Contents