Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-07 / 262. szám

14- "népújság 1980. november 7. Sportműsor NOVEMBER 7. Kézilabda: November 7.- kupa Pakson a sporttelepen 8 órától. Sakk: Járási sakk csapat- bajnokság Pakson a munkás­művelődési központban 9 órától. Teke NB II: A Dombóvári Spartacus csapata Székesfe­hérváron mérkőzik 10 órától. Autós ügyességi verseny: Felsőnyéken 10 órától autós ügyességi verseny. Előtte 8.30-tól kerékpárosok ügyes­ségi versenye. Asztalitenisz: Pakson a Vak Bottyán Gimnázium­ban 10 órától november 7. tiszteletére járási asztalite­nisz verseny. NOVEMBER 8. Labdarúgás NB II: A Szekszárdi Dó­zsához a Tapolcai Bauxitbá­nyász látogat. Kezdés: 13 óra. Dombóváron a DMSC ellenfele a Komlói Bányász lesz. A mérkőzés 13 órakor kezdődik.. Megyebajnokság: Tamási— Bátaszék 13 (Köő), Ozora—• Paks 13 (Ritzel), Aparhant— Kisdorog 13 (Szabó), Tevel— Fadd 13 (Somogy megyei hármas), Nagymányok—Pin­cehely 13 (Szabó), Tengelic— Dombóvár 13 (Farkas). Serdülöbajnokság: Dombó­vár—Fadd 10 (Keller), Sz. Dózsa I.—Bonyhád (szekszár­di járásból) 10, Tamási—Te­vel 10 (dombóvári járásból), Kisdorog—Nagymányok 10 (szekszárdi járásból), Paks— Aparhant 10 (paksi járásból), Dunaszentgyörgy—Bátaszék 10 (paksi járásból). Körzeti bajnokság: Döb- rököz—Szakcs 13 (Kuti), Iregszemcse—Hőgyész 13 (Győrfi), Kurd—'Attala 13 (Tóth), BöLcske—Simontor­nya 13 (Király), Nagydorog —Alsótengelic 13 (Poroszkai), Németkér—Dunaföldvár 13 (Albert), Tolnanémedi—Ger- jen 13 (Szabó), Paks II.— Pusztahencse 13 (Deák), Ma- docsa—Kajdacs 13 (Bede), Pálfa—Gyönk 13 (Farkas), Bonyhádvarasd—őcsény 13 (Fodor), Kakasd—Izmény 13 (Dobra), Bogyiszló—Tolna 13 (Unyatinszky), Sióagárd—Bá- ta 13 (Pál), Szedres—Alsóná- na 13 (Ruppert), Kéty—Zom­Ötvenmillió turista A pihenés aktív formáját választó szovjet turistákat nem rettentik a gyors vizű folyók, a behavazott hegy­csúcsok, a járhatatlan erdők sem. Különösen nyáron kel­nek sokan útra. A különböző, számukra kínált útvonalak között több egzotikus is van a Távol-Keleten, a Sarkkö­rön, a Kaukázuson túli terü­leteken. — Mindez jelentéktelen ré­sze annak, amilyen progra­mokat vendégeink idén igény­be vehettek — mondotta a TASZSZ tudósítójának Alek- szej Abukov, a szovjet szak- szervezetek központi turista­tanácsának elnöke. — A kü­lönböző igények, az érdeklő­dés, a szakmai ismeretbőví­tés, az életkor, a családi kí­vánalmak figyelembevételé­vel 11 ezer különböző útvo­nalat dolgoztunk ki. — A turistaút egyre több embert vonz — folytatja Alekszej Abukov. — Mi pe­dig igyekszünk segíteni őket; bővítjük szállodahálózatain­kat, kempingjeinket. Az idén mintegy 50 millióan töltötték szabadságukat utazással. Pezsgőbontás egy év késéssel NB l-ben a dombóvári tekecsapat A siker öröm, a jól végzett munka jutalma. Tarthat per­cekig, órákig, vagy akár egy életen át. A sikerélmény él­tető, egyike a legszebb cél­nak. Sürgetni is szabad, ha a cél becsületes, ha az ered­mények és a velejáró öröm alapja a tisztességgel végzett munka. Huszonhat év... Egy ember életében is sok-sok eseményt, sikert és örömet, néha a ne­hézségek egész sorát hozó na­pok, évek összességét jelenti. Egy szakosztály közösségi életében pedig még többet. Huszonhat éve, hogy a Dom­bóvári Spartacus sportegye­sülete megalakította teke­szakosztályát. A „kuglis”- élmények között kutatni kel­lemes feladat. Kiválasztani a legkedvesebbet, már sokkal nehezebb. Mert a szövetkeze­tiek számára több mint ne­gyedszázad távlatából is va­lamennyi maradandó. Minden bajnoki esztendő szolgált ér­dekességekkel, kínálta a ma­ga különleges eseményeit. Dátumok. 1974-től játsza­nak az NB II-ben. 1978: az első szép siker, ezüstérem a második vonalban. 1979. no­vember 21: Szombathelyi Spartacus—Dombóvári Spar­tacus 6:2. 1980. november 1: Dombóvári Spartacus—Szom­bathelyi Spartacus 7:1. Kü­lönbségek? A tavalyi vere­séggel elúszott a bajnoki cím, a mostani győzelemmel pe­dig ezerszázalékossá vált a dombóváriak NB I-be jutása. Két fordulóval az 1980. évi idényzárás előtt. Néhány nappal az ünnepé­lyes bajnokavatás előtt láto­gattunk el a szakosztályhoz. Az Unió Szövetkezet irodájá­ban Topa Imre egyesületi el­nökkel és Horváth László ed­zővel beszélgettünk. Örömük, büszkeségük jogos. A tekézők NB I-be jutása Dombóvár eddigi sporttörténetének leg­szebb sikere. Az élvonalbeli szereplés elérésével régi vá­gyuk teljesült. Ezzel együtt sikerült megvalósítaniuk a város párt- és állami vezeté­se által 1977-ben hozott fej­lesztési célkitűzést, a teke­sportág minőségi szintre emelését. Miután visszapergettük a bajnokság idei krónikáját, a szakosztály húsz aktív ver­senyzőjének egyéni teljesít­ményét — a jövőről kérdez­tük vendéglátóinkat. Igazán nem ünneprontásnak szántuk tavalyi riválisuk példájának felemlítését. Nevezetesen azt, hogy a Pápai Ezüstnyíl elő­ző évben bajnokságot nyert csapata idén egyetlen mérkő­zést sem nyert az NB I-ben, biztos kieső. — Létesítményellátottsá­gunk adott. Közel négymillió forintért, 2500 óra társadalmi munkával elkészült a négy­sávos, automata számláló- és állítóberendezéssel felszerelt korszerű csarnokunk. A mű­ködéshez szükséges anyagi fedezetet bázisszervünk a vá­ros vezetőinek segítségével biztosítja. A jelenlegi csapat személyi összetételét, tudását úgy ítéljük meg, hogy nem­csak „átszállójegy-váltásra” képes az első osztályban. Ezért, ha sikerül két játéko­sunk — mindketten mozdony- vezetők — problémáját vég­leg megoldani, nem terve­zünk „importból” erősítést. Edzőnket azonban olyan gon­dolat foglalkoztatja, hogy le­köszön — mondta Topa Imre. — Most, a csúcson? — for­dultunk meglepődve Hor­váth László felé. — Huszonkét éves edzői pályafutásom munkája tető­zött be az NB I elérésével. Kevesen mondhatják el: egy egyesületnél ennyi időt eltöl- töttek. A megyei bajnokság­ból az élvonalba vezényeltem a Spartacust. Mindent elér­tem, amit egy magamfajta edző elérhet. Neveltem arany­jelvényes és I. osztályú ver­senyzőket, sőt az ifjúsági vá­logatottba is bekerült két ta­nítványom. ötvenhét éves vagyok, egészségi állapotom és munkahelyi elfoglaltság következtében rágódom a visszavonulás gondolatán. Az elnök reagálása gyors és határozott: az egyesület vezetése nehezen tudná el­képzelni a csapatot Horváth László nélkül. Hasonló véle­ményen vannak a verseny­zők is. Velük a fényárban úszó csarnokban váltottunk szót. Az együttes legjobbja, Mándli János akár eskü alatt is vallja: ha együtt marad • a gárda, jövőre megkapaszkod­nak az NB I-ben! Az egy évvel ezelőttre ter­vezett bajnokavatás elma­radt. Most, november 9-én a városi tanács elnöke fogadást ad az újonc NB I-es gárda tiszteletére. Most már fel­bonthatják azt a pezsgőt, amit tavalyról „mentettek át” a Spartacus tekézői. FEKETE LÁSZLÓ Fotó: Bakó Jenő A dombóvári bajnokcsapat. Álló sorban balról: Kálozdi József intéző, Kovács József, Schmieder György, Horváth László edző, Illés László, Bán Sándor, Kovács László szak­osztályvezető. Guggolnak: Tarsoly Péter, Mándli János, ifjú ilorváth László, Kollár Mihály. Ifjú Horváth László I. osztályú minősítést szerzett A csapat legjobbja Mándli János Jól dolgozik a szakmaközi bizottság Tamásiban: tömegsport egész éven át Régi hagyománya van Ta­másiban, hogy az év vége közeledtével a szakmaközi bizottság nagyszabású össze­jövetelt tart, ahol kiosztja a győztes csapatoknak, illetve a helyezetteknek, az egyéni versenyen részt vevőknek a díjakat és az okleveleket. Így történt ez a közelmúlt napokban is. A járási mű­velődési otthonban mintegy négyszázan gyűltek össze azok, akik kora tavasztól ké­ső őszig valamilyen sport­ágban versenyeztek, vetél­kedtek. A tamási szakmaközi bi­zottság jó munkát végez, ezt bizonyítja, hogy országos szinten is felfigyeltek mun­kájukra, több alkalommal ellátogattak Tamásiba — az ország különböző városaiból —, hogy tanulmányozzák munkamódszerüket, megnéz­zék, miként tudják mozgósí­tani a nagyszámú indulókat, résztvevőket a különböző versenyeken. Ezúttal például Völgyi László, az SZMT So­mogy megyei sportbizottságá­nak elnöke látogatott Tamá­siba, hogy elbeszélgessen munkájukról és néhány olyan tapasztalatot szerezzen, melyet majd otthon haszno­síthat Tamási nagyközség veze­tői is eredményesnek értéke­lik a tömegsportmunkát. Ezt bizonyítja többek között, hogy a nagyközségi tanács elnöke, dr. Mózes György, valamint Pap László a nagy­község tanácselnök-helyette­se, a községi sportbizottság titkára is részt vett az ün­nepségen. A vendégeket Mp- hai Tibor, a szakmaközi bi­zottság titkára köszöntötte. Rövid beszédet mondott, melyben röviden vázolta az idei év eredményeit, munká­it. Hangsúlyozta: minden év­ben igyekeznek a régi sport­ágak mellett új lehetőséget biztosítani a dolgozók bevo­násával. Az idén például új Versenyszámként beiktatták a biliárdversenyt. A tavaly már bevezetett úszóverseny mellett az idén továbbléptek, megrendezték bemutató jel­leggel a vízilabdaménkőzést. Mohai Tibor beszélt arról a törekvésről, mely továbbra is változatlan: a dolgozók számára széles körű sporto­lási lehetőséget biztosítani, kizárólag szórakozási, tested­zési céllal. A szakmaközi bizottság titkára elmondta azokat a segítségeket, mely- lyel lehetővé vált az egész éves sportoltatás. A szövet­kezeti sportkör például nemcsak a sporttelepet, az öltözőt bocsátotta rendelke­zésükre, hanem anyagi tá­mogatást is adott. A műve­lődési ház a sakk- és a bili­árdverseny rendezéséhez adott segítséget és helyet. A gimnázium a tornatermet bo­csátotta rendelkezésükre asz­talitenisz-verseny céljára A KIOSZ helyet adott a terem­céllövészethez, míg az MHSZ felajánlotta a puskákat és a lőszert. De hasonló támoga­tást kaptak még több helyről, így a sporthorgász egyesület­től, a víz- és csatornamű vállalattól, a Hazafias Nép­fronttól. A szervezésben és anyagi tá­mogatásban a KISZ járt az élen. Tehát a széles körű összefogás, a bizottság mel­lett működő aktíváhálózat munkájának eredménye: a nagyközségben több mint ezren rendszeresen sportol­nak. Németh László, a szakma­közi bizottság sportfelelőse részleteiben is ismertette a különböző sportágak vég­eredményét, illetve számsze­rű adatokat sorolt fel. Ebből kitűnt: a terem-céllövészet­ben kilenovenhárman, a sakkban tizenöten, az aszta­liteniszben hetven'hatan, a tekesportban hatvanhárman, kispályás labdarúgásban ket­tőszáztízen, a horgászverse­nyen harmincán, a biliárd- versenyen harmincán, az úszóversenyen kilencvenötén, míg a juniálisukon több mint ötszázan vettek részt. Ami külön örvendetes, a sporto­lóknak mintegy 25 százaléka a nők közül került ki. A két tájékoztató után ne­ves fővárosi művészek szóra­koztatták a sportolókat, csa­ládtagjaikat — a vendégeket —, majd a népes társaság a Dám étteremben közös va­csorán vett részt. A program — más formában — ott foly­tatódott. Volt játékos vetél­kedő, szépségkirálynő válasz­tás, melyet az elmúlt év egyik legeredményesebb lab­darúgójának felesége, Biró Gáspárné nyert el. A tamási szakmaközi bi­zottság eredményes év után jól sikerült évadzárót tartott. Dicséretes, példamutató a tamási szakmaközi bizottság munkája és reméljük, nem­csak Somogyból, hanem me­gyénkből is elmennek meg­nézni, hogyan dolgoznak. — NY ­A nyugodt ©dzö Erdősi Lajos, a Dombóvári VSE NB II-es kosárlabda­csapatának edzője nagyon nyugodt volt a SÁÉV elleni mérkőzés alatt. Alapjában véve is nyugodt ember, de ezúttal — mint mondotta — nem volt oka az idegességre. A listavezető ellen küldte játékosait pályára és biztos volt a győzelemben. Már egy héttel korábban Péten is jó dobóformát árult el a csapat és erőnlétileg is a pétiek fölé nőttek. Ez a mérkőzés még szabadban volt, de Kaposváron már teremben vették fel a küzdelmet a SÁÉV ellen. Mivel az átállás — a szabadtérről bemenni a terembe — elég nehéz, egy­hetes edzőtáborozást tartot­tak Pécsen. Ezalatt a Pécsi VSK jóvoltából a vasutas­tornacsarnokban napi két ed­zéssel készültek a rangadóra. Ezalatt az edző különböző taktikai megoldásokat is gya­koroltatott játékosaival, me­lyek — mint utólag kiderült — nagyon jól jöttek Kapos­váron. Az eredmény: tizenöt pontos győzelem (103-88) a bajnokságra törő SÁÉV ellen. A dombóváriak persze bi­zakodóak és nem is alaptala­nul. Mindössze egy pont hát­rányba vannak az előttük lé­vő három csapattal szemben. A Tervek szerint januárban egy sokszoros válogatottal erősödik csapatuk és — mint mondják — a bajnoki címre pályáznak. A lehetőségek adottak. Ahogy a dombóvári kosara­sokat ismerjük, Erdősi Lajos vezérletével, a tervüket való­ra váltják.

Next

/
Thumbnails
Contents