Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-06 / 261. szám

a^épüjság 1980. november 6. Huszonöt éves színház Egy szál piros szagfű és a József Attila Színház elmúlt huszonöt évét bemutató ki­advány várta minden széken azokat, akik részt vettek a jubileum alkalmából rende­zett ünnepi társulati ülésen kedden délelőtt, a budapesti József Attila Színházban. A színház művészei, dolgo­zói, rendszeres látogatói és a meghívott vendégek zsúfolá­sig megtöltötték a nézőteret. A színpadon az elnökségben foglalt helyet Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke, és ott voltak a színház alapító tagjai, vezetői, Angyalföld és a kamaraszínháznak helyet adó Óbuda párt-, állami ve­zetői, a művészeti dolgozók szakszervezetének főtitkára, a Művelődési Minisztérium képviselői. November 13-án a hagyo­mányos nemzeti estek sorá­ban a szovjet tv estjét sugá­rozza az 1-es csatornán a te­levízió. A több mint ötórás programban a szovjet nép életét, kultúráját, művészeti kincseit bemutató alkotások mellett gyermekek érdeklő­désére számot tartó műsorok is helyet kaptak. Délután vetítik le a Szer­vusz, cirkusz című műsort, amelyben állatidomítás, lég­tornász- és akrobatamutat­vány egyaránt szerepel. A Találkozás Tallirmban című film gyermekfolklórfesztivál- ra invitál, amelyen nagy si­kerrel szerepeltek az örmény apróságok. Este a Vizsga előtt című, magyarul beszélő szovjet já­tékfilmet vetítik. Viktoria Tokarjeva alkotása egy fia­tal lány életének Sorsforduló­Tatabánya egyik új lakó­negyedének építése közben honfoglalás- és korai Árpád- kon falu maradványait hoz­ták napvilágra a munkagé­pek. A napokban befejező­dött leletmentő ásatások hon­foglaló őseink szállásait, tíz ház alapját és a hozzájuk tartozó kör alakú árokegyüt­test, valamint egy földbe vájt kemencét tártak fel. Olyan leletek kerültek a ré­gészek birtokába, amelyek jó forrásként szolgálnak a hon­foglaló magyarság életének teljesebb megismeréséhez. A házat gerendákból, faágakból és vesszőfonatokból állították össze. A bejárat mellett állt a kőből épített kemence. Az Miszlay István színházigaz­gató megnyitó szavai után Fankasinszky Lajos, a fővá­rosi tanács elnökhelyettese tartott ünnepi köszöntőt, majd átadta a fővárosi tanács emlékplakettjét a színház több művészének, dolgozójá­nak, köztük az alapító ta­goknak: Szemes Mari és Kál­lai Ilona színművészeknek, valamint Benedek Árpád rendezőnek. Az ünnepségen szőkébb pátriánk színházlátogatói­nak képviseletében István József, a megyei tanács el­nökhelyettese nyújtotta át megyénk ajándékát, Juhos László szobrászművész Szín­ház című alkotását. Az ün­nepi társulati ülésen részt vett dr. Király Ernő, a me­gyei pártbizottság titkára. jával ismerteti meg az ér­deklődőket. A filmet köve­tően a hazai operaszínpadok és koncertpódiumok vissza­térő vendégeinek, Jelena Ob- razcovának és Jevgenyij Nyesztyerenkónak a prog­ramját sugározza a televízió. Ráadás című műsorukban több népszerű opera — kö­zöttük a Carmen, a Paraszt­becsület — részleteit éneklik. A Szibériában és a Távol- Keleten élő 26 szovjet nép­csoport életével kisfiún is­merteti meg a magyar néző­ket. A Szovjetunióban nagy hagyománya van a porcelán- festésnek. Ezúttal a képer­nyőn elevenedik meg e régi mesterség eredete, elkalau­zolva a nézőket Nagy Péter korabeli festőműhelyekbe, s bemutatva a szakma mai képzési formáit is. egyik ház hátsó felében föld­be mélyített ^munkagödröt” tártak fel, amely valójában „ülőalkalmatosság” volt. Munka közben ebbe a gö­dörbe rakták lábukat a csa­lád nőtagjai, hogy kényel­mesebben dolgozhassanak. A gödör alján női munkaesz közöket, csonttűket találtak, s egy lapos orsókorongot, amely ugyancsak az asszo­nyok munkájának emlékét őrizte meg. Az ásatások nyo­mán nagyon sok állati csont került elő: juhok, szárnya­sok, lovak és halak marad­ványai tanúskodnak a tele­pülés lakóinak gazdálkodá­sáról. „Idefigyeljenek emberek” A Vidám Színpad Kama­ra Színpada október 29- én mutatja be „Idefigyel­jenek emberek” című AI- fonzó-kabarcját. Rendez­te: Zsudi József. Iskolareform Pekingben A kínai főváros párt és ál­lami vezetésének döntése ér­telmében öt évről hat évre emelik fel Pekingben az ál­talános iskolai oktatás idő­tartamát. Megfigyelők emlé­keztetnek rá, hogy korábban is hatéves volt az általános iskola, de ezt öt évre csök­kentették az úgynevezett kulturális forradalom alatt. A pekingi vezetés által el­határozott iskolareform ki­terjed az oktatás tartalmára is. Visszaállítják az általános iskolákban a történelem és a földrajz oktatását és a „kul­turális forradalom” idősza­kában előtérbe állított ideo­lógiai és politikai oktatást erkölcstannal és morális ne­veléssel helyettesítik. Az ed­diginél nagyobb súlyt he­lyeznek arra, hogy a gyer­mekek több írásjelet sajátít­sanak el és jobban megis­merjék a kínai nyelvet és a nyelvtant. Rendszeresítik a testnevelést, amelyet szintén elhanyagoltak az elmúlt más­fél évtizedben. Az iskolareform a kínai fő- .város 4500 általános iskolájá­nak mintegy egymillió tanu­lóját érinti, s valószínűleg bevezetik az ország más nagyvárosaiban is. Tájház-program Baranyában A Baranyában élő német és délszláv lakosság néprajzi emlékeinek megőrzésére, be­mutatására nemzetiségi táj- ház-programot kezdemé­nyeztek a tanácsok. A régi, szép parasztházakat — népi műemlékként — helyreállít­ják, 'kiállítások céljára. A Mecsek hegyei között fekvő Öfaluban és Mecsek- nádasdon egy-egy „Dorf- haus” idézi fel a német nem­zetiségi lakosság egykori élet­módját. A kétszáz éves, né­met stílusban épült paraszt­házak a baranyai németség hajdani munkaeszközeiből, használati és berendezési tár­gyaiból, valamint a népi kis­mesterségek emlékeiből ren­dezett kiállításnak adott ott­hont. A néprajzi szakembe­rek most kutatják a bara­nyai horvát tájház felállítá­sának lehetőségeit. A Dráva- menti délszláv etnikai cso­port tárgyi és szellemi folklór­anyagát összegyűjtötték már. Bemutatását Felsőszentmár- tonban tervezik, ahol horvát „néprajzi park” kialakításá­ra készülnek. SZOVJETUNIÓ A folyóirat novemberi szá­ma két szovjet miniszterrel közöl interjút. Patolicsev külkereskedelmi miniszter tárgyszerű adatokkal szemlél­teti, hogy a tőkés országok­kal való kereskedelem nem­csak a Szovjetuniónak elő­nyös, és a kapitalista orszá­gok reálisabb üzleti körei a felszított nemzetközi ellenté­tek közepette is bővítik ke­reskedelmi együttműködésü­ket a Szovjetunióval. Pet- rovszkij egészségügyi minisz­ter számos adattal jellemzi a szovjet egészségvédelem hely­zetét. Nyomatékkai szól az orvostechnika fejlesztéséről és az orvostudomány kutatá­si eredményeinek a gyakor­lati medicinába való átülte­téséről. A műszaki fejlesztés egyik súlyponti területére, a Szov­jetunióban is rohamosan fej­lődő számítástechnika biro­dalmába vezet el Az Elbrusz meg az öccse című riport. Az összeállítás egy kivételes tel­jesítményű szovjet számító­gépcsaládot mutat be. Tudósít a folyóirat az or­szág legnagyobb gabonagén- bankjáról, a lentermesztés reneszánszáról és azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a porszennyeződések ellen tesznek. Érdekes beszámolóban is­merteti a lap Jurij Sumickij 12 ezer kilométeres, viszon­tagságokkal és élményekkel teli gyaiogútját, amelyet egy év alatt a Csendes-óceán partján fekvő Vlagyivosztok­ból Moszkváig tett meg. A Hajón jön a színház cí­mű képes riport azokra a tá­jakra, vidékekre kalauzol el, ahol a települések lakosságá­hoz csak vízi járművel lehet eljuttatni a színházi — közte a legmagasabb színvonalú színpadművészeti — kultúrát. Avicennának, a középkor egyik legnagyobb gondolko­dójának — az orvostudo­mánytól a költészetig szám­talan alkotási ágban teremtő tudósnak — az életművét fog­lalja össze egy írás. A folyóirat magyar tárgyú oldalai nagy terjedelemben foglalkoznak Tolna megye és Tambov megye kapcsolatai­val. Az árvízvédelemtől az,? automatizált vállalati irányí­tásig című interjú a ma­gyar—szovjet vízügyi együtt­működésről ad képet. A Mellékletben beszélge­tés olvasható Valentyin Rasz- putyinnal, a világhírű szibé­riai íróval. Egy szovjet ripor­ter Budapesten Szabó Mag­dával; magyar kollégája Ba­kuban Raszul Rzával, az azerbajdzsán irodalom élő klasszikusával készített in­terjút. SZOVJET IRODALOM A folyóirat novemberi szá­mának bevezetőjét, a szovjet kultúra ünnepi hete alkalmá­ból Pozsgay Imre művelődési miniszter írta. Széles körű, sikeres együttműködés cím­mel rövid áttekintést és érté­kelést ad a szovjet szocialis­ta kultúrának hazánk szelle­mi életére gyakorolt hatásá­ról, a két ország kulturális és művészeti együttműködé­sének eredményeiről. Alekszandr Biok emlékeze­te címmel az író életét és munkásságát mutatja be a folyóirat nyolcvan oldal ter­jedelemben. Részleteket kö­zöl a költő Alekszandr Biok levelei feleségéhez című, egyedülálló jelentőségű mű­ből. A kötet 317 Blok-levelet tesz közzé, ezek közül 264-et első ízben. Az összeállítás­ban olvashatjuk Mengyele- jeva-Blok visszaemlékezései­nek részleteit is. A klasszikus Alekszandr Biokról vall Botka Ferenc: Korabeli magyar visszhang, Kassák Lajos: Sorok az új orosz—magyar könyvek elé, Lányi Sarolta: A fordító jegy­zete című írása is. Máncza János Alekszandr Blokot az oroszok Ady End­réjének nevezi, aki új gon­dolatokat, új hangot vitt be az orosz költészetbe, mint nálunk a Nyugat. Az 1917-es polgári forradalom költője volt, mint nálunk Ady az 1918-as forradalomé. A két legjelentősebb műve: a Szity- tyák és a Tizenketten. Mai magyar költők vallo­másai és az íróról készült ké­pek zárják a megemlékezést. A próza rovatban a Győ­zelem, Neszek az éjszakában, Miniatűrök és a Sérelem cí­mű novellákat, valamint Mi­hail Tyihomirov moszkvai irodalmár Lukács tábornok című regénykrónikáját olvas­hatjuk. A mű alapvető cselek­ménye 1918—19-ben bontako­zik ki Szibériában, ahol Zal­ka Máté, a volt hadifogoly aktív részt vállal a Vörös Hadsereg haditetteiben a fehérgárdisták serege ellen. Mihail. Tyihomirov regényét sajátos módon „keretbe” foglalja a prológus és az epi­lógus, amelyek cselekménye Spanyolországban játszódik, nem sokkal Lukács tábornok tragikus halála előtt. A Közös dolgaink rovatban Mezei András: Beszélgetés Nemes Dezsővel című ripor­tot és Nyikolaj Lebégyev Balázs Béla a Szovjetunióban című tanulmányát olvashat­juk. Balázs Béla több évet töltött a Szovjetunióban — kb. 1931—1945-ig. Életének ez a hallatlanul érdekes, alko­tói útkereséssel és forrongás­sal teli korszaka még feltárat­lan. Lebegyev, kettőjük kap­csolatáról és Balázs Bélának a Szovjetunióban akkoriban megjelent elméleti munkái­val kapcsolatos benyomásai­ról ír. CÄNYOK .ASSZONNOK A szovjet kultúra napjai Magyarországon gazdag ese­ménysorozatának szereplői közül énekeseket, táncosokat mutat be a Lányok, Asszo­nyok. Utat a Nagy Október mu­tat címmel szerkesztőségi cikk köszönti a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordulóját. Weisz György cikkének cí­me: Szovjet diplomával itt­hon. 1948 óta közel 5000 ma­gyar szakember végzett szov­jet egyetemeken, főiskolákon. Az ösztöndíjak jelentőségé­ről nyilatkozik a lap munka­társának Szilassy Attila, a Művelődési Minisztérium ösz­töndíjas-osztályának vezetője. Vonzási központ címmel az Atommas építésének legfőbb céljáról: az emberek jövőjé­ről való gondoskodásról, n fiatalok sorsáról mond véle­ményt Irina Moiszejenko, a tervezők vezetője. Tyima- sevszkben találkoztak a hábo­rút átélt anyák és az ifjú nyomolvasók. Erről olvasha­tunk a Köszönöm, anyám! című cikkben. Ősz címmel Prilezsajeva népszerű szovjet írónő kisregényének közlését folytatja a novemberi folyó­irat. Megtalálható a lapban az „Olimpia ’80” ajándék­tárgy-sorozatról szóló cikk, a kézimunka rovat, a gyerme­keknek szóló mese, ételre­cept és rejtvény. szputnijilc A Szputnyik novemberi száma több olyan anyagot közöl, amelyek valamilyen formában kötődnek az októ­beri forradalom évfordulójá­hoz és az SZKP XXVI. kong­resszusához. Nyitóanyagként Nyikolaj Poljanov írását olvashatjuk A jövő, amely 1917-ben kez­dődött címmel. A szerző le- bilincselően, olvasmányosan világítja meg az októberi for­radalom előtti időt és a for­radalom utáni első napokat, éveket. Emlékezetes idézete­ket olvashatunk H. G. Wells- től, az angol írótól, aki a húszas évek Oroszországában járt és Leninnel is személye­sen találkozott. Megtudhat­juk, hogyan fogadták az ok­tóberi forradalmat az Ame­rikai Egyesült Államokban. Szibéria közlekedése cím­mel a Szputnyik a távoli ke­let és észak olyan tájaira ka­lauzol, ahol a kilométereket négyjegyű számokkal jegyzik. A vidék legfontosabb vasút­vonala, a transzszibériai fő­vasútvonal még a század ele­jén épült, sínpárjai az utóbbi években egyre inkább észak felé terjeszkednek. A szibériai légijáratok hálózatáról Szibé­ria repülő „kamionjai” al­cím alatt olvashatunk. Utazni, barátkozni címmel Alekszandr Sumszkij számol be a többi között arról, hogy 1958 óta csaknem kétmillió ifjú külföldi turista látoga­tott a Szovjetunióba, és mint­egy másfélmillió szovjet fia­tal járt külföldön. Az egyházak helyzetéről, a vallásról és a vallásgyakor­lásról ad számot A lelki- ismereti szabadságról című tanulmány. Nagy érdeklődés mutatko­zik a Szovjetunióban a szo­ciológiai jellegű kérdések iránt. A Szputnyik ezúttal két ilyen cikkel jelentkezik. A szókimondó, nyílt írások címei: Szerelem és demográ­fia, szerzője Leonyid Zsuho- vickij, valamint Házasságról, családról őszintén, s a szerző Tamara Afanszjeva. Az orvostudomány című rovatban Abba Csemyakovsz- kij riportját közli a folyóirat A halál meghátrál címmel. A riport egy moszkvai klini­kára kalauzol, ahol az orvo­sok egy csoportja rendkívüli eredményeket ért el a szív- infarktus elleni harcban. Mexikói balett Budapesten 0 A Mexikói Modern Állami Balett a budapesti Operettszín­házban megkezdte magyarországi vendégszereplését. Mű­vészeti vezető: Guiller Mina. Szovjet est a televízióban Falu a lakótelep alatt

Next

/
Thumbnails
Contents