Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-05 / 260. szám

1980. november 5. "népújság 5 A gyümölcsöskertekben most a leglényegesebb ten­nivaló a mechanikai véde­kezés. A lehullott leveleket, fertőzött gyümölcsöket szed­jük össze és semmisítsük meg. Ezzel a monilia és lisztharmat fertőzésének ve­szélyét, valamint a kártevők áttelelésének lehetőségét csökkentjük. A gyümölcsfák törzseire (körte, kajszi, szil­va, ringló, cseresznye, meggyfa) helyezzünk fel hernyóenyves öveket. Ezek a téli araszolok elleni véde­kezést szolgálják. A kártevők bebábozódása a talajban történik. A repülésre képte­len nőstények — mivel tojá­saikat minél magasabbra akarják elhelyezni — a fák törzsein haladnak felfelé. így azután a hernyóenyvövekkel könnyen összegyűjthetjük és megsemmisíthetjük őket. Az öv általában 10—12 centimé­ter széles pergamenszerű papír, amelyet hernyóenyv- vel kell bekenni. Természe­tesen a papírcsík két szélét nem, mert akkor a kártevők, nem tudnának alámászni. Az öveket zsineggel rögzít­sük a fák törzseire. Általában december 'közepéig szükséges a használatuk és 8—10 na­ponként ajánlatos cserélni. Az almafákat a szüret be­fejezése után — amennyiben varasodás veszélyét észlel­nénk — rézoxidklorid 50 WP 0,3 százalékos lével per­metezzük. A késői érésű fáknál, amennyiben az élel­mezésegészségügyi várakozá­si idő miatt még lehetséges, a kaliforniai pajzstetű ellen Satox 20 WSC 0,4 százalé­kos vagy Unitron 40 EC 0,2 százalékos szerrel érdemes még egyszer védekezni. A körtefáknál ugyancsak a varasodás veszélyét kerül­hetjük el, a rézoxidklorid 50 WP 0,5 százalékos perme­tezésével. Az őszibaraekfák- nál a tafrinás levélfoltosság áttelelői gombafonálzatának és a klaszterospóriumos le- véllyukacsosodás áttelelő mi- eéliumának pusztítása ér­dekében — ugyancsak réz-' oxidklorid 50 WP 0,3 száza­lékos permetezőszert hasz­náljunk.! A bogyósgyümölcsűeknél — szamóca, málna, ribizke, köszméte — szintén nagyon fontosak a mechanikai véde­kezések. A lehullott, fertő­zött levelek összegyűjtésé­vel, elégetésével jelentősen csökkenthetjük a levélfoltos­ság tavaszi fertőzésének le­hetőségeit, valamint elpusz­títhatjuk a sodrómolyok te­lelő hernyóinak jelentős ré­szét. Szőlőgyümölcsösben a szü­ret után a munka nem feje­ződött be. A jól előkészített talajba ilyenkor már lehet telepíteni a szőlőt. A fajták Építési rekord A TSZKER megyei igazga­tósága egyre több területen jelentkezik — felvásárlás, gépkölcsönzés, áruforgalma­zás, stb. —, s ezért ki kell alakítania egy bázist. A volt szekszárdi kendergyár helyén lesz a nagyraktár és itt épí­tenek majd csarnokot is. Az állami és tanácsi építőipar nehezen „mozdul” a kisebb munkákra, néhány százezer forint értékűre nem szívesen vonul fel. Ezért is, meg mert sürget az idő, a TSZKER a felsőnánai tsz építőbrigádját bízta meg egy fémvázas rak­tárcsarnok felépítésével. Há­rom hónap alatt elkészültek a munkával, belülről vakol­ták, fogadhatják az árut — a külső vakolást a jövő évre hagyják, mert a tsz-ben is szorít az idő, sok a munka. Az építési munkát rekordidő alatt fejezték be. megválasztásánál legyünk figyelemmel a különböző érési időszakokra. Kiskertek­be 4—5 fajta szőlőt telepít­sünk. A szaporítóanyag be­szerzésénél legyünk nagyon óvatosak. Legmegnyugtatóbb, ha államilag engedélyezett faiskolából, illetve lerakatok- ból szerezük be a teljesen egészséges szaporítóanyagot., Ilyenkor kell elvégezni a sző­lő bújtatását, illetve most kell bújtatni a zöldoltással beoltott veszőket is. A sző­lőben lombhullás után már végezhetjük a fedési munká­kat. Ez a téli fagyok elleni védekezés, de egyben az őszi, mély talajmunka is. Hegy- és dombvidéki ültetvényeken a fedés nem általános. Azokban a szőlőkben, ahol fedésre nincs szükség, ott is végezzük el az őszi mély ta­lajművelést. A 2 méternél nagyobb sortávolságra ülte­tett szőlőben kétévenként — minden második sorban 30— 40 centiméter mélységben lazítsuk meg a talajt. A fák ültetését a lombhul­lás után a nedvkeringés tel­jes megszűnésekor kell vé­gezni. Fontos azonban, hogy még a fák ültetése előtt, pon­tosan határozzuk meg, hogy milyen koronaformát aka­runk majd kialakítani, mert ez meghatározza a sor- és tőtávolságot. Az ültetőgödör kiásásánál a talaj felső ré­tegéből kevés földet tegyünk külön és gondoskodjunk ar­ról, hogy ez a humuszos ré­teg kerüljön a gyökérzethez. (Fontos, hogy az ültetési mélység mindenkor meg­egyezzen a faiskolákból ki­termelt fák ültetési mélysé­gével !) A gyökereket termé­szetesen ültetés előtt vissza kell metszeni. Ajánlatos ül­tetés előtt a gyökérzetet csá­vázószerből készített pépbe mártani — az esetleges fer­tőzések elkerülése céljából. (10 liter víz + 10—15 dkg csávázószer + 5 dkg agyagos föld.) Fontos az őszi talajfor­gatás is. A terméssel a talaj­ból kivont tápanyagot éven­te pótolni kell. A trágyát mindig ősszel vagy a tél ele­jén 30—40 centiméter mély­ségbe kell a talajba bemun­kálni. A konyhakert is sok tenni­valót ad. A fagyérzékeny zöldségféléket a továbbiak­ban már nem hagyhatjuk a szabadban. A még éretlen paprikát, paradicsomot, uborkát is szedjük le. Beérni már nem tudna, viszont sa­vanyításra nagyon jól fel­használhatjuk. Ebben az időszakban kell elvetni a sa­láta, sóska, spenót magvait, hogy a tavaszi primőröket biztosítani tudjuk. Az áttele­lő salátánál és kelkáposztá­nál fontos, hogy a talaj fé­regmentes legyen. A századik Prakticomp Elkészült a VILATI száza­dik kis számítógépe, amely kis- és középvállalatok rak­tárkészletének nyilvántartá­sára, más adminisztrációs fel­adataik megoldására, vala­mint különféle műszaki prog­ramok kidolgozására, terve­zésre, ipari berendezések ve­zérlésére alkalmas. A saját fejlesztésű Prak­ticomp nevű számítógép a kereskedelemben kapható társainál jóval olcsóbb, mi­vel szolgáltatásainak köre is szűkebb. Elsősorban azoknak a vállalatoknak, intézmé­nyeknek ajánlják, ahol még csak most ismerkednek a szá­mítástechnika alkalmazásá­nak lehetőségeivel. A Prakticomp az eddigi továbbfejlesztések eredmé­nyeként sornyomtatóval, mág­neses tárolóval és különféle perifériaegységekkel bővült ki. Az eddig elkészült száz példányból már szállítottak az NDK-ba, Csehszlovákiába és Bulgáriába. Elfogyott a raktárkészlet Folyamatos lett a facsavar-ellátás A Csavaripari Vállalat dombóvára gyára ötéves. Létrehozását többszörös szükségszerűség bizonyította. Dombővárott ipart kellett te­lepíteni. Ehhez a helyiek 100 millió forintos beruházással közművesített telket adtak, ami nem jellemző az iparte­lepítések zömére. A másik: igencsak gyatra volt a facsa­var-ellátás az országban. A gyár első évei a bukdá­csolások sorozata volt. Kez­dődött azzal, hogy az alap­anyag mindig más minőség­ben, és mindig rossz időben érkezett Dombóvárra. Folyta­tódott azzal, hogy gyakorla­tuk sem volt az ilyen irá­nyú gyártásban a fiatal üzem fiatal szakembereinek. Tavaly már odáig jutottak, hogy — országos sajtótéma lett — gyártani tudtak, tele volt a ráktár facsavarral, de nem kellett senkniek sem. Ez nem a dombóváriak hibá­ja. Az országos igények csök­kenése, pontosabban a fel­használók igényeinek helyes mederbe terelése nagy meny- nyiségű készletet eredménye­zett az üzemben. Addig, amíg nem volt elég facsavar, min­den felhasználó dupla meny- nyiséget rendelt, s egyes vál­lalatok évekre előre ellátták magukat, a többi pedig hop­pon maradt. Ahogy szigoro­dott a készletgazdálkodás, egyre kevesebb lett a rende­lés, így meg a dombóváriak nyakán maradt a készáru, ördögi kör, de van (volt) enre is gyógyír. A váltás gyorsan ment. A c savara nya-p i acon főleg a kis méretű — az M 4—5—6- os — hiánycikk volt. A múlt év második félévében meg­kezdték a gépek letelepíté­sét, 1980. januárjától pedig a termelést. Így a gyár törté­netében először ebben az év­ben eddig teljesíteni tudták a terveket. A háromnegyed- évi terv 457 millió facsavar és szegecs volt, s legyártot­tak 478 millió darabot. Az anyacsavarotobód 56 millió darab az éves terv, ezt idő­arányosan 109,6 százalékra teljesítették. A tervteljesítés mögött a belső szervezettség javítása van. 1980-iban azonban az alapanyag-ellátás is javult. Egy olyan üzemnél, ahol a termékszerkezet évek óta ugyanaz, s nem lehet sak­kozni a különböző termékek­kel, ott a jó minőségű alap­anyag létfontosságú a folya­matos munka érdekében. Az ötéves üzem már átesett a gyermekbetegségeken, van­nak már kialakult kollektí­vák, olyan szakemberek, akki itt tanulták a szakmát, a facsavargyártás mestereivé váltak. Mindezek együttesen hozták a felnőtté válást, az idei tervteljesítést. A gyár történetének egy újabb jelentős állomásához érkeztek Dombővárott. Ma már a jövő van terítéken. Lényeges, hogy mit tudnak újítani, milyen lesz az elkö­vetkezendő évek fejlesztési struktúrája1. Megkezdték a tárgyalásokat — a vezérigaz­gató már a rádióban be is jelentette —, egy olasz vál­lalattal. A közeljövőben ma­gyar—olasz közös vállalatot hoznak létre, nagy szilárdsá­gú kötőanyagok gyártására. A gyár Dombővárott épül fel. Annál is inkább itt, mert már ma rendelkeznek köz­művesített területtel. A leg­fontosabb, hogy csak egy gyártócsarnokot kell építeni, mert a -mai gyár már eleve 600-as létszámra készült. Így van kommunális létesítmény, van felesleges kapacitás a kazánházban is, azaz a ki­szolgálóegységekben. A beruházás megvalósulá­sa után a dombóvári csavar­gyár az ország egyik legna­gyobb és legkorszerűbb kö­tőanyag-gyára lesz. H. J. Fotó: Dobál István Sárga répa-beta ka rítás Tolnanémediben, a Kossuth Termelőszövetkezet megkezd­te a sárgarépa betakarítását. Az idén ennek a kultúrának ked­vezett az időjárás. Hektáronként 450 mázsát tudnak betakarí­tani. A termés egy része — mintegy 60 vagon tisztított répa — a Paksi Konzervgyárba kerül, s 30 vagont kötött le a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság vadetetésre. Tizenhét asszony napi 140 mázsát tisztít Szedik a sárgarépát Bő a termés Milliószámra készülnek az automata gépeken a facsavarok

Next

/
Thumbnails
Contents