Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-05 / 260. szám
1980. november 5. "népújság 5 A gyümölcsöskertekben most a leglényegesebb tennivaló a mechanikai védekezés. A lehullott leveleket, fertőzött gyümölcsöket szedjük össze és semmisítsük meg. Ezzel a monilia és lisztharmat fertőzésének veszélyét, valamint a kártevők áttelelésének lehetőségét csökkentjük. A gyümölcsfák törzseire (körte, kajszi, szilva, ringló, cseresznye, meggyfa) helyezzünk fel hernyóenyves öveket. Ezek a téli araszolok elleni védekezést szolgálják. A kártevők bebábozódása a talajban történik. A repülésre képtelen nőstények — mivel tojásaikat minél magasabbra akarják elhelyezni — a fák törzsein haladnak felfelé. így azután a hernyóenyvövekkel könnyen összegyűjthetjük és megsemmisíthetjük őket. Az öv általában 10—12 centiméter széles pergamenszerű papír, amelyet hernyóenyv- vel kell bekenni. Természetesen a papírcsík két szélét nem, mert akkor a kártevők, nem tudnának alámászni. Az öveket zsineggel rögzítsük a fák törzseire. Általában december 'közepéig szükséges a használatuk és 8—10 naponként ajánlatos cserélni. Az almafákat a szüret befejezése után — amennyiben varasodás veszélyét észlelnénk — rézoxidklorid 50 WP 0,3 százalékos lével permetezzük. A késői érésű fáknál, amennyiben az élelmezésegészségügyi várakozási idő miatt még lehetséges, a kaliforniai pajzstetű ellen Satox 20 WSC 0,4 százalékos vagy Unitron 40 EC 0,2 százalékos szerrel érdemes még egyszer védekezni. A körtefáknál ugyancsak a varasodás veszélyét kerülhetjük el, a rézoxidklorid 50 WP 0,5 százalékos permetezésével. Az őszibaraekfák- nál a tafrinás levélfoltosság áttelelői gombafonálzatának és a klaszterospóriumos le- véllyukacsosodás áttelelő mi- eéliumának pusztítása érdekében — ugyancsak réz-' oxidklorid 50 WP 0,3 százalékos permetezőszert használjunk.! A bogyósgyümölcsűeknél — szamóca, málna, ribizke, köszméte — szintén nagyon fontosak a mechanikai védekezések. A lehullott, fertőzött levelek összegyűjtésével, elégetésével jelentősen csökkenthetjük a levélfoltosság tavaszi fertőzésének lehetőségeit, valamint elpusztíthatjuk a sodrómolyok telelő hernyóinak jelentős részét. Szőlőgyümölcsösben a szüret után a munka nem fejeződött be. A jól előkészített talajba ilyenkor már lehet telepíteni a szőlőt. A fajták Építési rekord A TSZKER megyei igazgatósága egyre több területen jelentkezik — felvásárlás, gépkölcsönzés, áruforgalmazás, stb. —, s ezért ki kell alakítania egy bázist. A volt szekszárdi kendergyár helyén lesz a nagyraktár és itt építenek majd csarnokot is. Az állami és tanácsi építőipar nehezen „mozdul” a kisebb munkákra, néhány százezer forint értékűre nem szívesen vonul fel. Ezért is, meg mert sürget az idő, a TSZKER a felsőnánai tsz építőbrigádját bízta meg egy fémvázas raktárcsarnok felépítésével. Három hónap alatt elkészültek a munkával, belülről vakolták, fogadhatják az árut — a külső vakolást a jövő évre hagyják, mert a tsz-ben is szorít az idő, sok a munka. Az építési munkát rekordidő alatt fejezték be. megválasztásánál legyünk figyelemmel a különböző érési időszakokra. Kiskertekbe 4—5 fajta szőlőt telepítsünk. A szaporítóanyag beszerzésénél legyünk nagyon óvatosak. Legmegnyugtatóbb, ha államilag engedélyezett faiskolából, illetve lerakatok- ból szerezük be a teljesen egészséges szaporítóanyagot., Ilyenkor kell elvégezni a szőlő bújtatását, illetve most kell bújtatni a zöldoltással beoltott veszőket is. A szőlőben lombhullás után már végezhetjük a fedési munkákat. Ez a téli fagyok elleni védekezés, de egyben az őszi, mély talajmunka is. Hegy- és dombvidéki ültetvényeken a fedés nem általános. Azokban a szőlőkben, ahol fedésre nincs szükség, ott is végezzük el az őszi mély talajművelést. A 2 méternél nagyobb sortávolságra ültetett szőlőben kétévenként — minden második sorban 30— 40 centiméter mélységben lazítsuk meg a talajt. A fák ültetését a lombhullás után a nedvkeringés teljes megszűnésekor kell végezni. Fontos azonban, hogy még a fák ültetése előtt, pontosan határozzuk meg, hogy milyen koronaformát akarunk majd kialakítani, mert ez meghatározza a sor- és tőtávolságot. Az ültetőgödör kiásásánál a talaj felső rétegéből kevés földet tegyünk külön és gondoskodjunk arról, hogy ez a humuszos réteg kerüljön a gyökérzethez. (Fontos, hogy az ültetési mélység mindenkor megegyezzen a faiskolákból kitermelt fák ültetési mélységével !) A gyökereket természetesen ültetés előtt vissza kell metszeni. Ajánlatos ültetés előtt a gyökérzetet csávázószerből készített pépbe mártani — az esetleges fertőzések elkerülése céljából. (10 liter víz + 10—15 dkg csávázószer + 5 dkg agyagos föld.) Fontos az őszi talajforgatás is. A terméssel a talajból kivont tápanyagot évente pótolni kell. A trágyát mindig ősszel vagy a tél elején 30—40 centiméter mélységbe kell a talajba bemunkálni. A konyhakert is sok tennivalót ad. A fagyérzékeny zöldségféléket a továbbiakban már nem hagyhatjuk a szabadban. A még éretlen paprikát, paradicsomot, uborkát is szedjük le. Beérni már nem tudna, viszont savanyításra nagyon jól felhasználhatjuk. Ebben az időszakban kell elvetni a saláta, sóska, spenót magvait, hogy a tavaszi primőröket biztosítani tudjuk. Az áttelelő salátánál és kelkáposztánál fontos, hogy a talaj féregmentes legyen. A századik Prakticomp Elkészült a VILATI századik kis számítógépe, amely kis- és középvállalatok raktárkészletének nyilvántartására, más adminisztrációs feladataik megoldására, valamint különféle műszaki programok kidolgozására, tervezésre, ipari berendezések vezérlésére alkalmas. A saját fejlesztésű Prakticomp nevű számítógép a kereskedelemben kapható társainál jóval olcsóbb, mivel szolgáltatásainak köre is szűkebb. Elsősorban azoknak a vállalatoknak, intézményeknek ajánlják, ahol még csak most ismerkednek a számítástechnika alkalmazásának lehetőségeivel. A Prakticomp az eddigi továbbfejlesztések eredményeként sornyomtatóval, mágneses tárolóval és különféle perifériaegységekkel bővült ki. Az eddig elkészült száz példányból már szállítottak az NDK-ba, Csehszlovákiába és Bulgáriába. Elfogyott a raktárkészlet Folyamatos lett a facsavar-ellátás A Csavaripari Vállalat dombóvára gyára ötéves. Létrehozását többszörös szükségszerűség bizonyította. Dombővárott ipart kellett telepíteni. Ehhez a helyiek 100 millió forintos beruházással közművesített telket adtak, ami nem jellemző az ipartelepítések zömére. A másik: igencsak gyatra volt a facsavar-ellátás az országban. A gyár első évei a bukdácsolások sorozata volt. Kezdődött azzal, hogy az alapanyag mindig más minőségben, és mindig rossz időben érkezett Dombóvárra. Folytatódott azzal, hogy gyakorlatuk sem volt az ilyen irányú gyártásban a fiatal üzem fiatal szakembereinek. Tavaly már odáig jutottak, hogy — országos sajtótéma lett — gyártani tudtak, tele volt a ráktár facsavarral, de nem kellett senkniek sem. Ez nem a dombóváriak hibája. Az országos igények csökkenése, pontosabban a felhasználók igényeinek helyes mederbe terelése nagy meny- nyiségű készletet eredményezett az üzemben. Addig, amíg nem volt elég facsavar, minden felhasználó dupla meny- nyiséget rendelt, s egyes vállalatok évekre előre ellátták magukat, a többi pedig hoppon maradt. Ahogy szigorodott a készletgazdálkodás, egyre kevesebb lett a rendelés, így meg a dombóváriak nyakán maradt a készáru, ördögi kör, de van (volt) enre is gyógyír. A váltás gyorsan ment. A c savara nya-p i acon főleg a kis méretű — az M 4—5—6- os — hiánycikk volt. A múlt év második félévében megkezdték a gépek letelepítését, 1980. januárjától pedig a termelést. Így a gyár történetében először ebben az évben eddig teljesíteni tudták a terveket. A háromnegyed- évi terv 457 millió facsavar és szegecs volt, s legyártottak 478 millió darabot. Az anyacsavarotobód 56 millió darab az éves terv, ezt időarányosan 109,6 százalékra teljesítették. A tervteljesítés mögött a belső szervezettség javítása van. 1980-iban azonban az alapanyag-ellátás is javult. Egy olyan üzemnél, ahol a termékszerkezet évek óta ugyanaz, s nem lehet sakkozni a különböző termékekkel, ott a jó minőségű alapanyag létfontosságú a folyamatos munka érdekében. Az ötéves üzem már átesett a gyermekbetegségeken, vannak már kialakult kollektívák, olyan szakemberek, akki itt tanulták a szakmát, a facsavargyártás mestereivé váltak. Mindezek együttesen hozták a felnőtté válást, az idei tervteljesítést. A gyár történetének egy újabb jelentős állomásához érkeztek Dombővárott. Ma már a jövő van terítéken. Lényeges, hogy mit tudnak újítani, milyen lesz az elkövetkezendő évek fejlesztési struktúrája1. Megkezdték a tárgyalásokat — a vezérigazgató már a rádióban be is jelentette —, egy olasz vállalattal. A közeljövőben magyar—olasz közös vállalatot hoznak létre, nagy szilárdságú kötőanyagok gyártására. A gyár Dombővárott épül fel. Annál is inkább itt, mert már ma rendelkeznek közművesített területtel. A legfontosabb, hogy csak egy gyártócsarnokot kell építeni, mert a -mai gyár már eleve 600-as létszámra készült. Így van kommunális létesítmény, van felesleges kapacitás a kazánházban is, azaz a kiszolgálóegységekben. A beruházás megvalósulása után a dombóvári csavargyár az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb kötőanyag-gyára lesz. H. J. Fotó: Dobál István Sárga répa-beta ka rítás Tolnanémediben, a Kossuth Termelőszövetkezet megkezdte a sárgarépa betakarítását. Az idén ennek a kultúrának kedvezett az időjárás. Hektáronként 450 mázsát tudnak betakarítani. A termés egy része — mintegy 60 vagon tisztított répa — a Paksi Konzervgyárba kerül, s 30 vagont kötött le a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság vadetetésre. Tizenhét asszony napi 140 mázsát tisztít Szedik a sárgarépát Bő a termés Milliószámra készülnek az automata gépeken a facsavarok
