Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-30 / 281. szám

1980. november 30. Képújság 9 Traktortól - repülőgépig Újszülött nagyipar Sokoldalú a lengyel ipar. Hétmillió 704 ezer embert foglalkoztat, az aktív keresők 38 százalékát. Termékeinek mennyisége világviszonylat­ban is jelentős. Kénterme­lésben a világranglista má­sodik, szénbányászásban a negyedik, acél- és rézterme­lésben a kilencedik, villamos- energia-produkcióban és te­herautógyártásban a tizedik, személyautó-gyártásban a ti­zenegyedik, hajógyártásban a tizenkettedik helyen áll. Mindez azonban még nem minden. Hozzá kell venni, hogy a lengyel gyárak a lé­tező legmodernebb szabadal­makat, gyártási eljárásokat vették meg. A kiemelkedő iparágakban tehát minőségi­leg is megvannak az adott­ságaik, hogy világviszonylat­ban jelentős tényezővé vál­hassanak. Az ipari termelés 1971 és 75 között évi 10,4 százalék­kal nőtt, s ez nemzetközileg kiemelkedő iram. Sokan vi­tatják, hogy szükséges volt-e? Az óriási erőfeszítést talán érthetővé teszi, ha megemlí­tünk egy-két adatot. Először: a második világháborúban elpusztult az ország iparának csaknem egésze. Ma a világ területének 0,2 százalékával, a világ lakosságának 0,9 szá­zalékával rendelkező Len­A lengyel repülőgép-gyártásról viszont már kevesebbet tudunk, pedig az utóbbi negyed században 29 ezer repülő­gépet és helikoptert készített. Gyártmányainak kétharma­da exportra „repül” mégpedig ötven országba, akárcsak ez a könnyű, kis mezőgazdasági repülőgép. gyelország a világ ipari ter­melésének több mint két szá­zalékát adja. Másodszor: 1946 és 1978 között a lakosság lé- lekszáma nem kevesebb, mint 11 millióval, azaz 46 (!) szá­zalékkal növekedett. Párat­lan rekord ez. Európai vi­szonylatban itt volt a leg­gyorsabb a népesség gyara­podás. Ez viszont — termé­szetesen — meghatározta a népgazdaság fejlesztésének irányát, ütemét. Például csu­pán 1976—77-ben és csak az iparban egymillió 200 ezer fiú és leány lépett munkába, akiknek abban a gazdasági évben félmillió (!) munka­helyet kellett teremteni. F. A. A Stalowa Wola — nálunk is ismert cégjelzés. Sok más mellett most az American International Harvester Com- pany-val karöltve gyárt lánctalpas nehéztraktort. Az első példány próbamunkán. rr Ősi kultúrák nyomában A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozata filológiai, filozófiai és törté­nettudományi intézetének, munkatársai Alekszej Ok iad - nyikov akadémikus vezetésé­vel hosszú évek óta tanulmá­nyozzák a távol-keleti népek történelmét és kultúráját. A tengermelléken és a há­ta a rovszki területen végzett régészeti kutatások számos érdekes adattal gazdagították a itávol-keleti nanajok, ul- csok, evenkék és más kis né­pek történetével kapcsolatos tudásunkat. Az idei, Szakacsi-Aljov fa­lu közelében folyó ásatások gazdag tényanyaggal bizonyí­tották, hogy e területen már 5—6 ezer évvel ezelőtt élt 'ember. A leletek a távol-ke­leti népek ősi kultúrájának magas színvonalát is mutat­ják. Feltárják a múlt titkait Mongólia Az Ég Legifjabb Fia Közép-Mongol iában több mint kétszáz kilométer thosz- szúságtaan húzódik a Khan- igáj-hegység vonulata. A ter­mészeti szépségekben gazdag hegyvidék átlagos magassága háromezer méter a tenger- szinit felett. A völgyekben kristálytiszta tavak, helyen­ként mocsaras lapályok talál­hatók, mindenütt ősfák, ren­geteg buja növényzet. A hegy­oldalak erdői smaragdzöld szalaggal övezik a vadiregé- nyes tájat. A 'hegyvonulat legmagasabb — 4031 méteres pontja az Ofgon-Tenger (magyarul: az Ég Legifjabb Pia), Dzsabkan- megye székhelyétől, Uljasz- tajtól keletre emelkedik. Hó­fehér piramisra emlékeztet, mert csúcsát örök hó borítja. A régmúlt emberei nagy becsben tartották és szent hegynek nevezték. Valaha a Khangáj nagy ré­szét gleccserek borították. Ma „örök hó” és kisebb gleccse­rek csak az Ofgon-Tenger csúcsán találhatóak. A csúcs oldalán ezüstös vizű folyócs­kák szaladnak alá a völgyek­be, ahol számtalan gyógyfor­rás fakad. Az egykor szent hegynek tartott Ofgon-Tenger azonban nemcsak gyógyforrá­sairól, ritka gyógynövényei­ről is nevezetes. Az egyedülállóan szép hegyvonulat lábánál turistá­kat váró hófehér jurták sora illeszkedik harmonikusan a tájba, amelyre az Ofgon-Ten­ger hófödte csúcsa a múlt idők néma tanújaként tekint alá. Ellenálló faanyag . A Belorusz Technológiai Intézet munkatársai speciá­lis impregnáló anyagot dol­goztak ki, amely ellenállóvá teszi a faanyagot a nedves­séggel és a magas hőmérsék­lettel szemben. A falánksá­gukról ismert termeszek sem támadják meg a fát. A poli­mer gyantákkal kezelt fa­anyag kemény fához hasonló szilárdságú lesz. Az így meg­munkált fa a kísérletek al­kalmával ellenállt a tűz, a víz és a férgek pusztításá­nak. A minszki olimpiai sta­dion építésénél ezt az anya­got használták fel. Szovjet traktorok külföldön Jelenleg a világon előállí­tott minden harmadik trak­tor a Szovjetunióban készül, és minden tizedik gépet kül­földre adnak el. A szovjet traktorok legnagyobb vásár­lói a KGST-tagállamok. A kapitalista országokból is egyre több megrendelés érke­zik szovjet traktorokra. Az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Görögország és más államok csupán tavaly 15 ezer szovjet traktort vá­sároltak. A gammasugarak hatása a kemény húsúakra Egész évben paradicsom A bolgár zöldségtermesztés hagyományai és tapasztalatai nemzetközi elismerésnek ör­vendenek. A török elnyo­más idején, különösen a XVIII. században, sok bolgár kertész indult csoportosan a szomszédos és a közép-euró­pai országokba. Sokan közü­lük Magyarországra jöttek és itt le is telepedtek. A bolgár kertészek már értettek a magas tápértékű korai zöld­ségfélék termesztéséhez. Üve­gezett tetejű, istállótrágyával és szalmával fűtött meleg­házakat alkalmaztak. Ily módon egészséges, edzett pa­lántákat neveltek, olyan technológiával, amellyel még ma is találkozhatunk Bulgá­ria néhány körzetében. A tudományos-technikai haladás gyökeres változásokat hozott Bulgária zöldségter­mesztésében. Megjelentek az ipari módszerek. A zöldséges- kertek alapterületét megnö­velték, és most a zöldségter­mesztésre legalkalmasabb méretű, 500—300 hektáros te­rületen folyik a termelés. Nagy tudományos kutatóin­tézet és több kísérleti állo­más jött létre, ahol új fajtá­kat nemesítenek ki, kidolgoz­zák az ipari jellegű zöldség- termelés technológiáját, s be­vezetik a termelés komplex gépesítését. Elkészült egy modern üzem, ahol az acélvázas üvegházak elemeit gyártják. Ez az üzem teljes mértékben kielégíti az ország szükségleteit, és ter­mékeinek jelentős részét ex­portálja. Néhány üzem a könnyű, fűthető vagy nem fűthető fóliasátrak előállítá- ával foglalkozik. A hajdani Csodálatos paprikák melegházak helyett a palán­tákat ma üvegházban neve­lik, ez töredékére csökkenti a palánták önköltségét. Az üvegházaknak köszönhető, hogy egész évben lehet ter­melni. Az üvegházi zöldség­szüret után kezdődik a korai paradicsom, uborka szürete­lése, majd a középső, korai és a kései kultúráké. A cél az, hogy biztosítsák a zöldségtermesztés teljes gépe­sítését — a talajelőkészítés­től, a trágyázástól és a vetés­től, a kártevők és betegségek elleni harcon át egészen a kombaj nos betakarításáig. Az ipari módszerek gyakorlati alkalmazásában a paradi­csomtermesztésnél mutatkoz­nak a legnagyobb sikerek. A paradicsomültetvények az összes zöldségtermő-terület egynegyedét teszik ki. Uj, ke­mény húsú, egyszerre érő fajtákat termesztenek, s ez le­hetővé teszi a termés kombaj- nos betakarítását. A bolgár kertészek sikerrel alkalmazzák a tudományos­technikai fejlődés újdonsága­it. így például a paradicsom­magok vetés előtti gammasu­garas kezelését. Jelenleg az üvegházi növények 7—8 nap­pal, a szabadföldiek 4—5 nappal korábban teremnék, mint azelőtt. Ennek és más újdonságoknak eredménye­iképpen a kertészek rekord- termést szüretelhetnek a ko­rai zöldségből. Plovdiv me­gyében, a Banja falu melletti üvegházakban 1400 négyzet- méteren 18 000 kg paradi­csom, egy hektáron 3750 kg uborka és 850 kg paprika ter­mett. A bolgár kertészek nagy érdeklődést tanúsítanak a Az üvegházaknak köszönhető hidroponika technikai újdon­ságai iránt is. A plovdivi Marica Zöldségtermesztési Kutatóintézetben végzett si­keres kutatások és kísérle­tek után a hidroponika a gya­korlatban is alkalmazásra ke­rült. A paradicsomot és az uborkát polietilénre helyezett kis kockákba ültetik, egye­nes sorokban. A kockák kő­gyapotból készültek, amely felveszi és tárolja a nedves­séget. Minden kockából kis cső vezet ki, ezen folyik be az a tápoldat, amely vala­mennyi, a növény szempont­jából fontos tápanyagot tar­talmazza. Ily módon felesle­gessé válik a talaj, és ezzel együtt a 'talajművelés is. A kertésznek csak két feladata van: a beporzás és a betaka­rítás. Az egész termelési fo­lyamat automatizált, számító­gép hajtja végre és ellenőr­zi. A tápoldat-tartálytaól pum­pa adagolja a folyadékot. Inkubátor - kígyóknak A levantei vipera kelteté­sének szokatlan módját java­solják azerbajdzsáni szakem­berek, amely segít fenntarta­ni és gyarapítani az értékes orvosságok nyersanyagát adó mérges kígyók állományát A szakemberek inkubátort készítettek: így a kígyótojá­sokból legalább 80 százalék­ban kikel az utód. Ez lénye­gesen több mint a szokásos természeti viszonyok között. Ukrán kerámiák Az ukrajnai Oposnya falu­ban működő kerámiagyár termékeit a világ 28 országá­ba exportálják, elsősorban a szocialista országokba, de Belgiumba, Hollandiába, Dá­niába, Kanadába, Japánba, Franciaországba és az USA- ba is. A gyár termékei között dóm borművekkel díszített vázák és kancsók, stilizált ál­lat- és mesefigurák, gyerek­játékok, ukrán írók művei­nek szereplői találhatók. Vlagyimir Demcsenko bemutatja az érdeklődőknek faze­kasmesterségének fortélyait —i

Next

/
Thumbnails
Contents