Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-29 / 280. szám
a Képújság 1980. november 29. Megváltoztatták a nyitva tartást Többen kifogásolták, hogy az „atomvárosrészben” a ci- pőjaivító szalon fél ötig tart nyiitiva. Pénteken 4 árakor már bezár és szombatokon is zárva tart. Nem lelhetne ezeken az időpontokon változtatni? Ügy látszik, lelhetett, mert a Bony-Kövendi Sándor Cipőipari Szövetkezettől Kiss István megkeresésünkre a következő választ adta: — A nyitva tartási időt az üzlet dolgozóival, és a városi tanács vb. igazgatási osztályán Horváth János főosztály- vezetővel' egyeztettük és december 1-től megváltoztatjuk. Hétfőn, kedden, szerdán és pénteken . 8-tól 17 óráig, csütörtökön 10-től 18-ig, míg szombaton 7-től 12 óráig fogadják a javíttatókait. 'Létszámhiány miatt viszont egyelőre nem tudjuk megoldani a helyettesítést szabad szombaton így ezeken a napokon továbbra is zárva tartunk.' Mivel két' cipőjavító üzlet van a városban, felváltva egyik mindig nyitva van. Atomerőmű Természetesen érkezett kérdés legnagyobb beruházásunkkal, a Paksi Atomerőművel kapcsolatosan is. A legtöbben azt kérdezték, hogy miért Pécsett indítottak „atoimerőműves” szakközépiskolát. A másik kérdési: „Az erőmű szomszédságában nagy szeméttelep van. Vasat, faanyagot hordanak oda. Ezeket a dózier a föld alá temeti. Nem lelhetne őket hasznosítani?” A Paksi Atomerőmű Vállalat igazgatóhelyettese, Ba- logi Jenő foglalkozott a kérdésekkel. — Hazánk kis ország, éppen ezért nálunk az iskola- rendszerű szakemberképzés túlzott szakosítása nem engedhető meg.. A gépészeti szakközépiskolák tantertvei- nek áttanulmányozása után kiderült, hogy a vegyipari gépész szak adlja az energetikai, illetve az atomerőművi képzéshez a legjobb alapokat. A tantervnek viszonylag kismértékű átalakítása, kiegészítése révén a célnak megfelelő képzési alakítható ki. Pécsett ilyen szak van és az energetikai gyakorlati képzés feltételei is biztosítottak a hőerőműben. Mindezeken túlmenően ímeg kell még említenünk egy nem lényegtelen szempontot a kiválasztásnál, miszerint a pécsi szakközépiskola vezetői, tanárai rendkívül segítőkészen viszonyultak az atomerőműves tagozat indításához. — A szemétteleppel kapcsolatban, az ERIBE-től kapott tájékoztatás szerint: „Rendszeresen figyeli az ERBE- rendészet, és amennyiben haszonanyagot találnak a szemét között, azt visszaszállítják az erőmű területére, s ott felhasználják. Ezen túlmenően az ERBE az így nem hasznosítható hulladék vasamyag gyűjtésére és értékesítésére mozgósította és folyamatosan mozgósítja a KISZ-szervezetét, aminek eredményeként eddig 100 ezer forint értékű vashulladék került felhasználásira. Új ABC-áruház Az oldalt irta és összeállította: Szalai János, Gcmcnci József és Pordán Jánosné. A fényképeket Gottvald Károly készítette. A paksiak nagyon sok kérdést tettek fel. Helyhiány miatt nem tudtunk mindre válaszolni. Levélben, vagy újságon keresztül, ha legközelebb ismét a paksiaké lesz a szó, visszatérünk azokra. Szolgáltatások terén is van még tennivaló. A gondok enyhítésére, a Fehérvári úton a közelmúltban adtak át egy új áfész ABC-áruházat. Összefogásra, közös munkára sarkallt kérdések A paksi városi tanács elnöke: Nem volt könnyű dolga sem a városi tanács elnökének, sem az újságírónak. Dr. Dallos Tibornak azért, mert harminc, különböző területet érintő kérdést tettek fel neki a paksiak, az újságírónak pedig azért, mert mindegyik kérdésre választ szeretett volna adni. Hogy ez valameny- nyire is sikerüljön: sűrítettük a kérdéseket is, a válaszokat is. dr. Dallos Tibor válaszolt Ilyen volt hetekig a Zsíros-köz útja. Ottjártunk óta már leengedték a vizet. Az utak állapota, a vízelvezetés gondja sok paksit foglalkoztatott: Mittler József, a Dózsa György utcai gyalogátkelőhely létesítését szorgalmazta, a Zápor utcaiak azt kérdezték: hogy mikor lesz végre járható az ő utcájuk is, ifjú Juhász József azt írta, hogy a Zsíros-közben 70—80 centiméteres víz áll. Mikor hozzák rendbe a Fehérvári utat, mikor rendezik a városi—járási pártbizottság melletti útszakaszt? Többen szóvá tették, hogy az új város- központban a csapadékvíz elvezetése nem megoldott... — A gyalogátkelőhely kialakítása a Táncsics és a Dózsa úti csomópont kiépítésével egyidőben, várhatóan jövőre megtörténik. A Zápor utcai lakók panaszát ismerjük. De ismerjük a Hidegvölgy, a Nádor, a Péter, a Fecske és más utcák gondját is. Az útépítéseket rangsorolni kell, a jogos igények így is csak több év alatt elégíthetők ki. Hogy melyik utca kap szilárd burkolatot, azt minden esetben a tanácsülés dönti el Előnyben részesülnek az átmenő forgalmat lebonyolító, tömegközlekedési eszközök útvonalaként számításba vett utcák és azok, amelyek lakói társadalmi munkát is vállalnak. — Igazuk van azoknak, akik azt mondják: az új városközpontban nem megoldott a csapadékvíz-elvezetés. Valóban, a jelenlegi nyíltárkos csapadékvíz-elvezetés sem funkciójában, sem esztétikájában nem megfelelő. A végleges megoldásra a tervek elkészültek. Kivitelezése véleményem szerint sem tűr halasztást. Javasolni fogjuk a tanácsülésnek, hogy 1981-ben kezdjük el a munkát. Ezt követően a mellékutcák csapadékvíz-elvezetése is megoldható. — A Fehérvári út nagy tömegközlekedési és teherforgalmat bonyolít le. Kiépítésére a terveket a KPM elkészítette, kivitelezésére — a tanács, és a KPM közti megállapodás értelmében — 1981- ben kerül sor. Ami a városi— járási pártbizottság melletti útszakaszt illeti: az egész csomópont rendezésére (vízelvezetés, burkolatépítés, fordulási sugarak, közvilágítás kiépítése) szükség van. A terveket már készítik. A kiépítés azonban csak 1982-ben látszik reálisnak. A Páli árok belterületi részét mikor burkolják? — kérdezték többen. Palotás János Duna utcai lakost viszont az érdekelte: tíz évvel ezelőtt három tizenkét lakásos ház épült az utcában, s a tulajdonosok négyezer forintot fizettek már közműfejlesztésre. Most újabb hatezer forintot kértek szennyvízderítő gerincvezetékre. És ráadásul fizetik az évi 1200 forintos szippantási díjat... Arra is felhívták a figyelmet, hogy e lakásök környékén nincs közvilágítás. — A Páli árok belterületi szakasza részben zártszelvény ű, részben burkolt lesz. Mivel a kiépítés egyben mederkorrekciót is igényel, a munka több évig tart. — A Duna utcai társashá- zak szennyvíz-problémáját a 6-os út menti, alsó szennyvíz- gerincvezeték kiépítése oldja meg. Jelenleg — sajnos — csak tározó van, melynek ürítését a használónak kell fizetni. A szippantási díj ézért tűnik soknak, mert erre közel tíz évig nem volt szükség. A „szennyvízgerinc” megépítését szükségesnek tartjuk, a kiviteli tervek elkészítésére megbízást adtunk. A kivitelezésre pénzügyi lehetőségeink ismeretében teszünk majd javaslatot. A köz- világításra ennél kedvezőbb választ tudok adni: a közvilágítás kiépítése a jövő évben megtörténik. Budapestről is érkezett kérdés. Szalai Pál azt kérdezte: figyelembe vették-e a vasúttal való csatlakozást az autóbusz-pályaudvar építésekor? Kövecses Imrét viszont az érdekelte: miért nincs a Marx téren fedett buszmegálló? — Az autóbusz-pályaudvart a város általános rendezési tervében elfogadottak alapján építjük. Ha elkészül, a helyijáratú autóbuszok más vonalakon közlekednek. Az autóbusz-pályaudvar és a vasúti pályaudvar kapcsolatát helyi járattal biztosítjuk. A Marx téren nem épül fedett váró, mert az új autóbuszpályaudvar elkészülte után ennek a térnek megszűnik a buszpályaudvar jellege. Pakson is sok a személy- gépkocsi. Nem csoda, ha egyre többen szeretnénék garázst építeni. Juhász László írta: kétszáz szövetkezeti garázs épült eddig. Újabb hetven jelentkező lenne. — Ismerjük a garázsépítési igényeket. A közelmúltban az érdekeltek egy része kollektív beadványt is eljuttatott hozzánk. Most is csak azt tudom mondani: az igények jogosságát nem vitatjuk, de jelenleg nincs garázsépítésre alkalmas terület a lakótelep környékén. Türelmet kérünk és azt, hogy keressük közösen a megoldást. Egy gázcseretelep van. Akad, akinek hat-hét kilométert kell mennie a gázért. Miért nincs több gázcseretelep és miért nincs házhozszállítás Pakson? — Dorogi Pál tette fel, a bizonyára sokakat foglalkoztató kérdést. — Pakson három gázcseretelep van, ennek ellenére a házhozszállítás megszervezését mi is indokoltnak tartjuk. Mivel ezt sem a Volán, sem az ÁFÉSZ eddig nem vállalta, termelés- és ellátásfelügyeleti osztályunk magán- személyek jelentkezését várja. A jogszabály arra is lehetőséget biztosít — ha a feltételek megvannak —, hogy az erre vállalkozó javaslatunk alapján maximum másféltonnás tehergépkocsit is vásárolhat erre a célra. Az új városközpontba lakások, középületek épülnek. A járdaépítés és a parkosítás elmarad. Miért nem szervez a tánács társadalmi munkát? A parkokkal kapcsolatos az is: „Művészi alkotásokat terveztek a parkokba. A „Dunai halászok” című szobor- csoport alkotója is megvolt, a helyet is kijelölték. Mikor állítják fel?” — Az új városközpont építése nagy erővel folyik. Ez jelentős közműépítéssel, (földkábel, távfűtővezeték, szennyvíz, sltb.) jár. A igydlogos-közlekedésit és a közvilágítást minden .esetben biztosítottuk. A csapadiékelvezetési és útépítési terveiket a tanácsi tervező készíti. Készül a zöld- iterület'tenv is. A térségben két alkalommal is volt társadalmi munkaakció: 1978- ban parképítés a Váczá Mihály iés a Hajnal utca tömbbelsőben és játszótér az OTP-ttlakások mögött. A Hajnal utca és a Rákóczii utca sarkán lévő területet 1980- ban nem rendeztük, annak ellenére, hogy ez az 1980. évi társladallmi munkartervünk- foen szerepelt. Bízunk benne, hogy a körzet tanácstagja 1981-ben meg tudja nyerni ennék az ügynek a környékén lakók támogatását. A másik kérdésre azt válaszolhatom : olyan közterületeket alakítottunk ki, ahol művészi alkotások elhelyezhetők. A Dumái halászok szoborcsoportot a művész nem készítette el — tudomásunk szerint a mai' napig sem —, csak makett«! tett javaslatot a felállítására. Az ajánlott helyeket niem fogadta él. Ezért a szobor el. sem készült. A régi paksiak úgy érzik: ők nem juthatnak olyan gyorsan lakáshoz, mint azok, akik Paksra jöttek dolgozni. — Pakson — sajnos — két éve nem volt sem tanácsi bér-, sem tanácsi értékesítésű, sem OTP-lakásátadás. Ezért tűnik úgy, hogy az őslakosok hátrányban vannak. Jövőre 43 tanácsi bér- és 40 OTP-liakás átadásával számolunk. Ez azt jelenti, hogy a jogos igénylők egy része lakáshoz juit. A Paksi Konzervgyár párt- titkárát legalább negyvenen megkérték, hogy tolmácsolja a kérdésit: „Mikor lesz a városnak uszodája?” Sokan vállalnának társadalmi munkát is. Ö például egy hónapot is, a szabadsága terhére... — Az uszodával kapcsolatos társadalmi felajánlások folyamatosan érkeznék a tanácshoz. A város rendezési tervében; a helye szerepel, de megépítéséhez sem anyagi fedezet, sem víz nincs. Paks vízprob lámákkal küzd. Hosz- sízú idő után az idén először nem kellett elrendelni víz- korlátozást. Az ‘uszoda megvalósításáról nem mondtunk le, ha lesz pénzünk, számítunk a társadalmi felajánlásokra is. A felajánlásokat addig is köszönettél vesszük és allklaloímadtán kérjük is a lakosságot — segítsen. De csak társadalmi munkában nem lehet uszodát építeni. Kérdés még van, hely alig: Lesz-e Pafcsnak kórháza, bővítik-e a rendelőintézetet? A gimnáziumon kívül lesz-e más köziépfokú intézmény? A kérdések tömörek. Tömör választ kérünk. — Sem kórháziépítést, sem rendelőintézet-bővítést nem tervezünk a következő ötéves tervben. A másik kérdésre már kedvezőbb a válasz : Plakson egy szakmunkás- képző és szakközépiskola létesítését felettes sziarvéink is támogatják. Végleges döntés nincs, de reméljük, hogy a VI. ötéves tervben elkészül. Itt befejeztük volna, de dr. Dallos (Tibor kérte, szorítsunk helyet még a következő néhány mondatnak: — A kérdések zömére sikerült válaszolni, amelyekből kitűnik, hogy városunk lakossága jól ismeri fontosabb feladatainkat, legégetőbb gondjainkat, amelyek megoldásáért egészséges türelmetlenség is tapasztalható. Közös ügyünk, hogy településünk minél előbb valóban városi arculatot kapjon, magasabb szintű ellátást, nagyobb kényelmet biztosítson az itt lakóknak, hogy enyhüljenek az ellentmondások. Remélem, hogy a türelmetlenség tettrekészséggel párosul és a gondok megértésével egyidejűleg még nagyobb mértékű összefogásra, közös munkára sarkall szocialista városunk minden álampolgára javára. Mikor rendeljen az orvos? Sokan í elvetették: Miért csak délután, vagy este kézbesítik kd az újságot? A megyéi Postahivatal hír- laposztály-vezető j étől, V-asza- ri Gyulától kaptuk a választ, amely így -hangzik.: —• A város területén a lapok (kihordását nem külön hírliapkézbesítők végzik, hanem egyesített kézbesítés van. A kézbesítők a levélpostai küldeményeket, utattványokat, hírlapokat együtt viszik, méghozzá a „járatjéfcő- beni” előírt útvonalon és így előfordul, hogy van olyan terület, ahová csak 12 óra után érkeznek. — A hivatal a kézbesítő-járásokat a közelmúltban f e- liüQvizstgálllta és olyan intézkedéseket tett, hogy 14 órára a város egész területén befejezik munkájukat. Tallosy Jánosné a Kurcsa- tov utóa 8-.ból vetette fél. Miért nem a dolgozók szabad idejéhez igazítják a járási nenldelőinltézetben a szakren- détésit? A városi tanács vb. egészségügyi osztályától dr. Kiss József főorvos a kérdésre így válaszolt: — A városban 8-tól 18 óráig van folyamatos orvosi rendelés, ezt követően központi ügyeiét működik. Az atomerőmű-beruházásán kialakított foQyamatos munkarend mellett a dolgozók szabad idejét legyértlélirnűen nem lehet magháfcároznli. A napi csúcsigényeiknek megfelelően igyekszünk kialakítani a rendelési időpontokat. Sajnos, aura nincs lehetőség, hogy mindenkinek megf elel jen a remdlellési idő. Délután nem újság az újság R PAKSIAKÉ