Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-22 / 274. szám

Mai számunkból XXX. évfolyam, 274. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. november 22., szombat FELKÉSZÜLÉS A KISZ X. KONGRESSZUSÁRA ' (3. old.) ALMASZÜRETEN A SZEKSZÁRDI GIMNAZISTÁK (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT A HAZASZERETET NEM ISKOLAI TANTÁRGY (4. old.) Megrendelés, válasz nélkül Idén, kilenc hónap alatt, majdnem ötven százalékkal több kötbért vasaltak be a kereskedelmi vállalatok szál­lító partnereiken .— azaz a gyártókon —, mint ameny- nyit a tavalyi év hasonló időszakában. Az ok: a szerző­désben foglalt határidők, minőségi jellemzők stb. meg-' sértése, gyakran teljes mellőzése. A szakmabeliek azon­ban azt mondják az előbbi, meghökkentő tényre, hogy — bár a kötbér nem áru, azaz a felhasználói igények kielégítésében vajmi keveset ér — ezekben az esetek­ben legalább volt szerződés .. . ! Nem számít ugyanis ritkaságnak, hogy a megrendelésre se elutasító, se igen­lő válasz nem érkezik; hallgatás a felelet. Ilyen idege­sítő csend miatt nemcsak a kereskedők nyugtalanok, hanem azok a termelők is, akik másik termelőtől vár­nak választ, mert ők csak akkor nyilatkozhatnak meg­rendelőiknek. Nem áttörhetetlen bűvös körről van szó, sókkal in­kább a vállalatközi kapcsolatok lazaságáról, az értéke­sítés szervezetlenségéről, a monopolhelyzetből fakadó túlzott magabiztosságról, s arról, hogy a termelési, szál­lítási, együttműködési fegyelem — mit összefoglalóan szerződéses fegyelemnek is nevezhetünk — jó néhány cégnél még nem tartozik az erények, a pozitív jellem­zők közé. Furcsa, sőt elképesztő eseteket tárt föl az a népi el­lenőri vizsgálat, amely a szerződéses fegyelemről folyt. Az objektív okok mellé — mint amilyen bizonyos im­portszállítmányok késedelme, elmaradása — olyanok is sereglettek, amelyek miatt nem szabadna fölborulnia a szerződéses fegyelem rendjének. Milyen rend lehet azonban ott, ahol a megrendelő cégnek adandó válasz — ráadásul ez a megrendelés nagy összegű exportszál­lításhoz kapcsolódott — azért váratott magára több, mint négy hónapot, mert az .ügyintéző a papírokat vé­letlenül rossz iratgyűjtőbe tette?! Milyen becsülete le­het ott a szerződésnek, és milyen lehet a munka szer­vezettségének színvonala, ahol a hatodszori sürgetésre is azt válaszolják a panaszkodó vevőnek, hogy szállítási határidőt nem tudnak megjelölni, ám szinte ezzel egy időben, a megrendelő céghez odazúdítják — minden előzetes értesítés nélkül! — a teljes évi árumennyisé­get?! Évek óta folyamatosan csökkent azoknak a termé­keknek a köre, amelyek szállítására szerződéskötési kö­telezettséget írnak elő a jogszabályok. így jó, így helyes, hiszen a vállalati önállóságnak fontos eleme a vállal-’ •kozási készség tágítása, legyen-e vállalkozás tárgya komplett gyárberendezés szállítása, tömegáru rutinsze­rű továbbítása. Ebből azonban korántsem következik az a gyakorlat, amit napjainkban tapasztalhatunk: a vá­lasz nélkül hagyott megrendelések sorozata. A terme­lők egy része azonban úgy gondolkodik: önálló vagyok, azt csinálok, amit jónak látók. Elég, ha egyetlen, kulcs­helyzetet elfoglaló válLalat határoz így, mert magatar­tása következményei úgy keltik a messzire gyűrűző hullámokat, mint a vízbe dobott kő! Valahol, a sokadik hullám peremén levő fölhasználónál, kereskedőnél már nem is udják, valójában ki és hol hajította el a követ, ám ők érzik hatását; nem tudnak eleget tenni kötele­zettségüknek. Pénzügyi elemzések arra mutatnak, hogy a részben vagy egészben be nem tartott szerződéseknek csupán egyharmada az, aminél a magyarázat a szerződő felek valamelyikén kívül álló ok. A meghiúsulás, a szerződés­szeges kétharmada az ériintettek szervezetén belül levő tényezőkre vezethető visza! Sokatmondó arányok. Ki­alakulásukban, fennmaradásukban la monopolhelyzet adta kényelemnek éppúgy része vain, amint a piaci szükségletek rossz fölmérésének, a gyártóképesség le- vagy túlbecsülésének szintén, s a rövid távú érdekek előtérbe tolakodásának ugyancsak. Említhetnénk a sokszor idézett népgazdasági érde- „hiszen a vállalatközi kapcsolatok összege- zodese már népgazdasági hatások keltője —, ám ma­radjunk sokkal szűkebb körben. Ott, hogy a megválto­zott gazdasági környezetben egy vállalat megbízható- saganak, szavahihetőségének, pontosságának, korrekt­ségének azaz: üzleti hitelének — fokozatosan megnő a jelentősége. Elég itt utalni a korábban feltételeiket diktáló, a megbízások között válogató építőipari válla­latok mai készségeslkedésére, mint még ritka, de ko­rántsem folytatást nem ígérő példára. A maga jövőjét kockáztatja az az üzem, amely a partneri kapcsolatok­nak nem tulajdonít döntő fontosságot, ahol csak azt né­zik, ma mit adunk el, ma miből élünk. A válasz nélkül hagyott megrendelések azt mutatják, hogy sokan űzik ezt a kockázatos játékot, holott tudni illik: minden já­tékban nemcsak nyerni, hanem veszíteni is lehet. S ha ráadásul a játék csupán látszatra az, akkor a vesztes — mivel a tét komoly —, előbb vagy utóbb mindenképp ráfizet. VERESS TAMÁS Heng Samrin Szófiában Kádár János tagadta Hans Jürgen Wischnewskit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken a KB székhá­zában fogadta Hans Jürgen Wischnewskit, a Német Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) el­nökhelyettesét. A nemzetközi helyzet legfontosabb kérdé­seiről, valamint a két párt kapcsolatainak alakulásáról folytatott baráti légkörű vé­leménycsere során kifejezésre jutott a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szo­ciáldemokrata Párt, a Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság közös érdekeltsége az enyhü­lési folyamat eredményeinek megőrzésében és továbbfej­lesztésében, valamint elköte­lezettségük az ezt szolgáló konkrét lépések előmozdítá­sára. A találkozón jelen volt Berecz János, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály ve­zetője és Hans Eberhard Din­gels, az SPD külügyi osztá­lyának vezetője. Amman Az arab csúcsértekezlet előkészületei Magyar-NDK megállapodások Pénteken a jegyzőkönyv aláírásával befejezte munká­ját a magyar—NDK gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 19. ülésszaka. Az okmányt Mar­jai József miniszterelnök­helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke és Wolf­gang Rauchfuss, az NDK Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, a bizottság társelnö­ke írták alá. Az ülésszakon áttekintették a tervegyeztetés eredményeit, amelynek alapján a követke­ző ötéves tervidőszakban a kétoldalú árucsere-forgalom a jelenlegi ötéves tervidőszak­hoz viszonyítva 20 százalék­kal növekedik. Az NDK küldöttsége pénte­ken elutazott Budapestről. Csütörtökről péntekre ha­lasztották az arab külügymi­niszterek lammani tanácsko­zását, melynek célja az Arab Liga november 25-re kitűzött csúcsértekezletének előkészí­tése — jelentették be hivata­losan a jordániai fővárosban. A külügyminiszterek plenáris értekezlete helyett csütörtökön este így ismét az előkészítő bizottság tartott ülést, amely hat arab külügyminiszterből , és a PFSZ képviselőjéből áll. E tanácskozás eredményéről nem adtak ki jelentést. Pénteken újabb tanácsko­zást tartották, majd ismét el­napolták az ülést. A helyszí­nen tartózkodó Abdel Halim Khaddam Szíriái külügymi­niszter újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy Szíria részvétele a csúcskonferen­cián attól függ, milyen ered­ményre jut az elhalasztott külügyminiszteri értekezlet. Damaszkusz ragaszkodik ah­hoz — mondotta —, hogy az arab országok nézeteltéréseit még a csúcsértekezlet előtt rendezzék. Mint ismeretes, az arab or­szágok között jelenleg az iraki—iráni háború megítélé­sében mutatkozik a legna­gyobb nézeteltérés, Néhány arab ország, köztük Szíria és Líbia, inkább Irán pártját fogja, míg a többi állam Irak mögött sorakozik föl. A Kambodzsa Megmenté­sének Nemzeti Egységfrontja és a Kambodzsai Népi For­radalmi Tanács (kormány) elnöke, Heng Samrin által vezetett küldöttség pénteken befejezte Csehszlovákiában tett négynapos hivatalos ba­ráti látogatását és Pozsony­ból útjának következő állo­mására, Bulgáriába érkezett. . A látogatásról kiadott kö­zös közlemény szerint a kam­bodzsai küldöttség a szívé­lyesség és a kölcsönös meg­értés légkörében megbeszélé­seket folytatott a csehszlovák tárgyaló küldöttséggel, ame­lyet Lubomír Strougal, a CSKP KB elnökségének tag­ja, miniszterelnök vezetett, és Heng Samrin találkozott Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával, Csehszlová­kia köztársasági elnökével is. A tárgyalásokon kölcsönö­sen kifejezték készségüket a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló kétoldalú kap­csolataik minden téren való további elmélyítésére, és a látogatás alkalmával megál­lapodásokat írtak alá a Cseh­szlovákia és Kambodzsa kö­zötti gazdasági, műszaki­tudományos, kulturális és egyéb irányú együttműködés fejlesztéséről. Heng Samrin hivatalos ba­ráti látogatásra hívta meg Kambodzsába Csehszlovákia magas szintű küldöttségét — jelenti be végül a közös köz­lemény. Iráni ellentámadás A teheráni rádió csütörtö­kön arról számolt be, hogy a frontvonal három fontos sza­kaszán az iráni erők újabb sikereket értek el — az észa­ki Susanguerp, a déli Aba­dan és a két város közt kö­rülbelül félúton fekvő Meh- ran körzetében ellentámadást indítottak. A harctéri helyzet Irán ja­vára történő módosulásával egy időben az iráni vezetők — az állam- és kormányfő egy­aránt — arról tájékoztatták Olof Palmét, az ENSZ fő­titkárának különmegbízott- ját, hogy Teherán mindaddig kizártnak tekint bármilyen tűzszünetet, amíg az iraki csapatokat vissza nem von­ták. A svéd politikus pénte­ken már Bagdadban folytat­ta tájékozódó körútját és készül Ammanba is. Facsemeték, oltványok Wem egy szerv és intéz­mény foglalkozik azzal, hogy gyümölcs-, vagy szőlőtelepí­tésre bíztait'ja a kiskertek gazdáit. Nemcsak e propa­ganda hatására; hanem való­színűleg a gyümölcsárak eredményeként is akad vál­lalkozó. Vegyük tehát a kel­lőképp felbuzdult kisterme­lőt, aki telepíteni akar. Még­hozzá most, mert ennék itt van az ideje (lombhullás után). A telepítéshez két do­log kell. (a szándék mellett), földterület (éhhez 'könnyű hozzájutni mostanában) és telepíthető oltvány, vagy fa­csemete. Az utóbbival kap­csolatban megállapítható, hogy fogas kérdés a beszer­zés, (Folytatás a 3. oldalon.) Klézli Jánosné „gyümölcsfáiból” válogat Harminc éves a polgári védelem Ünnepség a megyeházán Dr. Lencsés Gyula, a megyei tanács igazgatási osztály- vezetője veszi át a kitüntetést dr. Polgár Ferenctől. A szekszárdi megyeháza dísztermében tegnap délelőtt ünnepségen emlékeztek meg a polgári védelem elődje, a légoltalom szervezeti keretei­nek harminc évvel ezelőtti létrehozásáról. Az ünnepség résztvevői voltak mindazok, akik hivatásos állományú ka­tonaként, vagy tanácsi, gaz­dasági, társadalmi szervek vezetőiként részesei voltak mindannak, ami a polgári vé­delem 30 éve alatt történt. Bevezetőként Héja István, a Zrínyi Akadémia főtanára tartott előadást a nemzetközi katonapolitikai helyzetről. Utána Somogyi József al­ezredes, megyei törzsparancs­nok mondotta el a polgári védelem létrejöttének szük­ségességét, körülményeit, 30 éves fejlődését. — 1945-ben az emberiség azt remélte, olyan békés kor­szak következik, amelyben az országok közötti konfliktusok békés körülmények között rendeződnek. Az imperialista államok viszont elkezdték a hidegháborút, majd követke­zett a nukleáris fegyverekkel való fenyegetés időszaka. A szocialista országoknak a vé­delem fegyveréhez kellett nyúlni, felkészíteni a lakossá­got a tömegpusztító fegyverek hatásai elleni védelemre. A légoltalom, majd a polgári védelem betöltötte ezt a sze­repet az elmúlt harminc év­ben és igyekszik betölteni a jövőben is, a megfelelő szer­vezeti keretek között. Dr. Polgár Ferenc, a me­gyei tanács vb-titkára adta át a Honvédelmi Érdemérmet 30 év után Bölcsföldi Sándor nyugállományú őrnagynak, Fábián Imrének, Hovorká Já­nos nyugállományú őrnagy, volt megyei törzsparancsnok­nak, Keszthelyi Józsefnek, dr. Lencsés Gyulának, Szűcs Lajosnak, dr. Vígh Dezsőnek. Jutalmat négyen kaptak. Vé­gül bemutatták a Gemenc ’78-as gyakorlatról készített filmet.

Next

/
Thumbnails
Contents