Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-20 / 272. szám
1980. november 20. Képújság 3 A tomerömü-épitkezés A teljesítésről, napfényben Nem csalás, nem ámítás: hét ágra süt a Nap. A hétfői tavaszi idő — azonkívül, hogy bizsergeti az ember bőrét — nem tántorít el a témától. A paksi atomerőmű-építkezés téliesítési munkájáról kérdezősködünk. Nem bánnánk azt sem, ha ez az időjárás állandósulna, s szükségtelenné válnának építkezéseinken a fóliatakarók, a beállított nagy teljesítményű kazánok, és a többi hőt adó alkalmatosság. Czigler Béla, az Erőmű Beruházási Vállalat műszaki ellenőre sétára invitál. A nagykabátok lekerülnek rólunk, kapunk egy sisakot, s kihasználva a plusz tizenöt Celsiust kényelmesen beszélgetünk a téli munkavégzés keserveiről, eredményeiről... Hajdanán az építőipar meghalt ősz végén. A kőművesek, a kubikosok, az ácsok otthon ültek pár hónapig — ha addig nem sikerült megkeresni az egész évi betevőt, akkor maradt a szűkös téli időszak. Manapság ez az iparág sem engedheti meg magának, hogy a nagy teljesítményű és értékű gépek, nagyberuházások milliárdokat érő munkái álljanak — évente pár hónapot. Tavaly nyáron Piri Ferenc darussal beszélgettem hatvan méter magasban, akkor eszembe sem jutott, most megkérdezem Czigler Bélát: van a darufülkében fűtés? — Másképpen kiugrana a fiú! — mondja nevetve. — A fogcsikorgató hidegben is kellemes környezetben dolgozhatnak a darusok. Ez is a téliesítéshez tartozik. A következő azonban nem: amerre elsétálunk, mindenütt elhagyott alkatrészek, építési törmelék, egyszóval nagy a rendetlenség. A műszaki ellenőr csak legyint, amit mond nem hivatalosan, csak mint magánember mondja: Voltam valamikor építés- vezető, de ezt nem engedtem meg soha...! A nyáron szocialista brigádok fordultak az építkezés többi dolgozóihoz: „Tegyük rendbe a munkaterületet!” Sajnos mára már követőik sincsenek. Ennyit érne egy felhívás? Ahogy végiggondolom a kérdést, igenis a télre való felkészüléshez tartozik az anyagok, a szerszámok, a használaton kívüli gépek védelme is. A fagy, a csapadék, a későbbi locs-pocs ezeknek is árt. Szabad ég alatt hagyásuk pocsékolás! Megyünk tovább! A főépület bejárati folyosóján kellemetlen légáram — azt hiszem erős huzat — még a szavakat is elsöpri. Bent a turbinagépházban már kellemes a levegő. — Határidőre elkészült a gépház északi oldalának lezárása. Ez volt a legfontosabb feladat, hiszen így biztosítjuk a zárt teret, amelyet már be lehet fűteni. Itt már — Természetesen. Vannak olyan helyek az épületben, ahol a későbbiek során a hulladékenergia szolgáltatja a megfelelő hőt. így a reaktor környékén, a turbinagépházban pedig majd a szellőztetést kell megoldani. A főépületben jelenleg az egyes és a kettes reaktorboksznál forró levegő befúvatásával oldottuk meg a téli munkavégzés feltételeit. — Vannak különleges feltételek ? — Az ORSZAK részére átadott munkaterületeken vannak különleges előírások. A falak bevonatolása — műanyag borítás — megköveteli, hogy a fal hőmérséklete 15 Celsius fok legyen. Ezeken a területeken minden körülmények között biztosítani kell a helyiségben a 16— 19 Celsius fokot. Megérkezett az üzemanyag, ahol tárolják, szintén komoly előírások vannak: a helyiségben 18 Celsius fok és hatvanszázalékos relatív páratartalom az előírás. A téli munkavégzés feltételei között szerepel — az ütemezés és a határidős munkák mellett — a kettes reaktortér bezárása. Ennek a munkának a határideje december kpzepe. Jelenleg az oldalfalak — előregyártott elemek — beemelését végzik. Sétánk során helyenként kellemes meleg fogadott bennünket, sajnos a folyosókon a huzat ennél kellemetlenebb. De azt hiszem a télie- sítés, nem irodai hőmérsékletet igényel. Vannak és még lesznek az építőiparban is didergős munkahelyek. — Mi van még, amit az igazi tél beállta előtt el kell végezni? — kérdezem kísérőnktől, Czigler Bélától. — A CSŐSZER Vállalat még a szigetelési munkák befejezésén dolgozik. Annyit meg kell említeni, hogy a téliesítési munkákban ők tették a legtöbbet. Ezek az utolsó műveletek nem lemaradásból erednek. A VER- TESZ sajnos nem győzte a villamos munkákat, így az elkészült berendezéseket például az egészségügyi épületben nem tudjuk használni, mert nincs áram. Ezenfelül egy-két helyen beszabályozási munkák vannak vissza, de ezeket rövid idő alatt be lehet fejezni. Téliesítésről — napfényben beszélgettünk. De az időjárás szeszélyes, lehet, hogy holnap megint didergőnk! H. J.—G. K. elkészült a végleges fűtőtestek és 46 darab termo ventillátor beszerelése. Ahogy az időjárás megköveteli, bekapcsoljuk őket. Jelenleg kétmillió kalória hőre van szükség, hogy biztosítsuk a téli munkavégzést. — Több helyen is a végleges fűtést szerelték be? — Ahol a későbbi munkát nem zavarja, ott a működő erőmű igényének megfelelően a végleges berendezéseket szereltük fel. így az egészség- ügyi és a segédépületben, a dízelgépházban és még számos helyen. A lépcsőházak fűtése is megoldott, az ablakok helyeit pedig fóliával takartuk el. — Ideiglenes fűtés is készült? A kettes reaktorboksz fölötti födémből már csak pár panel hiányzik. Alumíniumlemezekkel zárták le a gépház északi ' oldalát A CSŐSZER Vállalat szakemberei rövidesen befejezik a csövek szigetelését Megyénk az előzetes adatokban Ez év elején népszámlálás volt. Az adatok feldolgozása nyomban meg is kezdődött, és az — mondhatni gyorsjelentésszerű — előzetes adatokat a Központi Statisztikai Hivatal a közelmúltban megjelentette. Túl a jelentés adatainak nélkülözhetetlen társadalmi szerepén, a pusztán kíváncsiságból lapozgató is számos érdekességet talál benne. Bevezetőül egy-két országos adat: • 1980. január elsején 10 millió 710 ezren voltunk, tehát hazánk minden négyzetkilométerére 115-en jutottunk, néggyel többen, mint tíz évvel korábban. Tíz év alatt a férfiak száma 185 ezerrel, a nőké 203 ezerrel növekedett, így most ezer férfira 1064 nő jut. Megjegyzendő, hogy a legnagyobb különbség a második világháború utáni első népszámláláskor volt: 1081. Ám Budapesten ma is 1000:1129 az arány. Megyénknek 266 414 lakosa van, 3 százalékkal több, mint az előző — 1970-es — nép- számlálásnál volt, itt is több nő van, mint férfi, nevezetesen 1000 férfira 1044 nő jut. Közel nyolcvanötezer. lakásban élünk, és a lakások száma most 7,8 százalékkal több, mint volt 1970-ben. Legtöbb a kétszobás (45,8 százalék) a három vagy több szobás lakások is közel 40 százalékot tesznek ki. A háromszobás lakások arányát tekintve jóval az országos átlag fölött vagyunk. A városaink közül a lakó- népesség számát tekintve, a sorrend a következő: Szek- szárd: 34592, Dombóvár: 19 917, Paks: 19 514, Bonyhád: 14 841. Az elmúlt tíz évben a természetes szaporodás révén történt létszámnövekedésben Szekszárd vezet 2255-tel, majd a bonyhádi 1115, a paksi 1059, végül a dombóvári 733 következik. A vándorlási növekedést is figyelembe véve városaink lakóinak száma a következő növekedést mutatja: Szekszárd 9696, Paks 5929, Dombóvár 3156, Bonyhád 2201. A férfi-nőarány városainkban: Bonyhádon ezer férfira 1102, Dombóváron 1099, Szekszárdon 1093, Pakson 767 nő jut. A legtöbb 3 szobás, vagy nagyobb lakás Szekszárdon van. 3543 — az összesen 10 235-ből —, majd Bonyhád következik 2475 a 4180-ból, Pakson 2343 — az 5048-ból —, míg Dombóváron 2143 a 6451- ből. Ami a községeket illeti: 177 550-en élnek megyénk községeiben. Több mint 13 ezren hagyták el a községeket és költöztek — főleg — városba 1970 óta. {A városok lakóinak . száma közel 21 ezerrel nőtt!). Megyénk legkisebb faluja Murga 211 lakossal, legnagyobb Tolna 9889-ceI. Az egyetlen nem városi rangú •járási székhelyen, Tamásiban, 9847 az állandó lakosok száma. Községeinkben átlagosan 1059 nő jut 1000 férfira. A legkevesebb Lengyelben: 539(!) a legtöbb Kisszé- kelyben 1222. (Ez utóbbi csupán elméleti szám, a valóságban ott 306 férfi és 374 nő él.) A megye 84946 lakásából 59032 van falun. Ez huszonöttel kevesebb, mint tíz éve volt. A legtöbb — nem városi — lakás Tamásiban épült, ahol a növekedés 539 — tíz év alatt. Arányaiban a legnagyobb csökkenés Miszlán volt: 21 százalékos, ami 70 lakás megszűnését jelenti. A legtöbb egyszobás lakás Dunaföldváron van: 654, a legtöbb háromszobás Tolnán 1587. Legkevesebb a lakás Mur- gán: 79, de Grábócon is mindössze 90. Mindez néhány önkényesen kiragadott adat a népszámlálás előzetes adataiból, amelyet több, mint 200 oldalas kiadványban tett közzé a KSH. (F. I.) Növekvő lóállomány VB-ülés Bonyhádon Ä bonyhádi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délutáni ülésén a város és a városkörnyék szolgáltatásának helyzetéről ttárgyalt. Pálinkás István, a Tolnia megyei Szolgáltató Szövetkezet elnöke az elmúlt időszakban belépett szolgáltató egységeket; azok működését ismertette, majd a VI. ötéves terv fejlesztési programjáról szólt, s elmondta, 'hogy Bonyhádon újabb szól'gálitatóházat terveznek építeni. A Bonyhádi Vasipari Szövetkezét lakossági szolgáltató tevékenységéről Máté Gyula elnök számolt be a végrehajtó bizottságnak, s hangsúlyozta, hogy a 'szolgáltatáson belül is előnyt adnak a lakossági igényeknek, s nagy súlyt helyeznek munkájuk minőségére. Hosszú évek visszaesése után 1980. várhatóan a ló- tenyésztés első „jó éve” lesz, erre lehet következtetni az Országos Lótenyésztési Felügyelőség adataiból. 1980-ban az elmúlt 5 év bármelyikéhez mérve is több anyaállattól várnak utódot, s ez szép reményekkel bíztat 1981-re is. Bár az állami nagyüzemek és tsz-ek jelentősen már nem növelik állományukat —, a földmunkákat időközben teljesegészében a gépekre bízták —, a két évvel ezelőtt megjelent kormányrendelet nyomán azonban a kistermelők egyre-másra kötik be istállóikba az újonnan vásárolt lovakat. Egy-egy másfél éves, hidegvérű csikóért ugyan 20 000 forintot is elkérnek az állatvásárokon, illetve a tsz- ek lótenyésztő telepein, de még ilyen ár mellett is van érdeklődés. (Két éve hasonló lóhoz „féláron” is hozzá lehetett jutni.) A rendelet, amely a tsz-ta- gok számára lehetővé teszi a háztáji lótartást — amire korábban nem volt lehetőség — azt is eredményezte, hogy az elmúlt évinél kereken ezerrel több kancától várnak utódot, mintegy jelezve: a növekvő energiaköltségek „kivédésének” egyik útja-mód- ja, — legalább is a kisgazdaságokban — a lóállomány növelése, az állati vonóerő fokozása. A kistermelők mindenekelőtt a nagyobb testű, „rámás” lovakat keresik. Az idei szezonban — nem végleges adatok szerint — közel 27 ezer kancát fedeztettek az országban. A lóállomány kereken százhúszezres. Kerékpárok Sárospatakról A Csepel Művek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárának sárospataki gyárában két év, vei ezelőtt kezdték meg a kerékpárok szerelését. Itt készítik a belföldi piac számára Csepel, a Túra, a Velence, a Tacskó stb. kerékpárokat. Az idén kilencvenhatezer darab különböző kerékpárt akartak forgalomba hozni, az igények növekedése miatt a gyártási tervet tízezer darabbal emelték.
