Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-20 / 272. szám

Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 272. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. november 20., csütörtök MEGYÉNK AZ ELŐZETES ADATOKBAN (3. old.) SÁNDOR MÄTYÄS A [TÉVÉBEN (4. old.) AZ ŐSZI MEGYEI módszervásár programjáról (5. old.) ATOMERŐMŰ- ÉPÍTKEZÉS (3. old.) Személyes beszélgetések Aligha mondhatná bárki is, hogy a párttagoknak nem áll rendelkezésükre elegendő fórum észrevételeik, el­gondolásaik felvetéséhez. A taggyűlés, a pártcsoport- értekezlet, de a szeminárium, a vitaköri összejövetel is ezernyi alkalmat kínál ehhez. De — pártonkívüli tár­saikhoz hasonlóan — módot nyújt számukra erre a munka- és lakóhelyi közélet megannyi fóruma is. Gondjaik elmondására, véleményük kifejtésére sokféle módon és formában nyílik alkalom. S mégis, nagyon sokan érzik szükségét, a szűkebbb keretek között folyó, személyes beszélgetéséknek is. Hiszen nem minden probléma kívánkozik szélesebb nyilvánosság elé. Nem minden kérdés vagy aggály igé­nyel hivatalos fórumot. Vannak dolgok amelyek talán nem érintik vagy nem érdeklik a szélesebb kollektívát, de az egyén számára mégis fontos lenne azok megnyugtató tisztázása vagy megoldása. Vannak vélekedések, ame­lyek nem alapulnak meggyőzően alátámasztott bizonyí­tékokon, a pártélet fórumain való említésük félreértése­ket okozhatna, mégis jó lenne ezeket is megosztani va­laki illetékessel. Vannak kérdések, amelyek a többiek számára talán világosak vagy egyértelműek, az adott párttag mégsem igazodik el bennük, s örülne, ha szá­mára is érthető, elfogadható választ kaphatna. -Egyszó­val, szükségét érzi, hogy elmondhassa, megkérdezhesse ezeket a pártszervezet valamelyik vezetőjével folytatott közvetlen és kötetlen eszmecserén. Közvetlen és kötetlen — mondottuk, s itt érdemes egy percre megállni. A személyes beszélgetések hatásos­ságát ugyanis elsősorban éppen ez a jellegzetességük adja. Más dolog ilyenféle módon véleményt cserélni, s megint más egy hivatalos összejövetel, egy „rendez­vény” keretei között, ahol a résztvevő hozzászól vagy kérdez, mások esetleg kapcsolódnak hozzánk, az elő­adó pedig válaszol, összefoglal, lezárja a vitát. A köz­vetlen beszélgetéseken viszont párbeszéd alakul ki, a vélemények oda-vissza cikáznak, érvre érv felel újra meg újra, a nem világosnak tűnő dolgokat ismételt fej­tegetések sorozatán át lehet egyél telművé tenni. Ha a válasz nem érthető, nem megnyugtató, nem elfogadha­tó, mód és idő van a tisztázásra, a kapcsolódási pontok megtalálására, a személyhez Való érvelésre. Nem arról van természetesen szó, mintha közvetlen beszélgetéseket elébe és fölébe akarnánk helyezni a rendezvényék tanácskozásainak. Ez utóbbiak, mint a szocialista demokráciának állásfoglalásra, döntésre hi­vatott vagy a mélyreható tájékoztatást szolgáló intézmé­nyei, nélkülözhetetlen és semmi mással nem pótolható szerepet töltenek be a párt, a mozgalmi szervezetek, az állami szervek életében. A személyes beszélgetések nem helyettesítésükre hivatottak, hanem kiegészítésükre, épp azzal és annak révén, ami megkülönbözteti őket az in­tézményes tanácskozásoktól. De van e beszélgetéseknek másfajta funkciójuk is. Itt ugyanis nemcsak a közösséget érintő témák megvi­tatására van mód, hanem a párttagok személyes örö­meinek és gondjainak megbeszélésére is. Mi okoz elé­gedettséget és mi kedvetlenséget, mi tetszik és mi fáj a személyes lét sokféle problémája kerüi szóba ilyen alkalommal. Személyes örömök és gondok ezek, de a közösség számára mégsem mellékesek. A pártszervezet kollektívájának tevékenységét irányító testület számára nem lehet közömbös, hogy e kollektíva alkotóelemei, az egyének miféle gondokkal küszködnek és mifélékkel tudtak sikeresen megküzdeni, milyen ennek következ­tében a közérzetük. A közérzet — közügy. Nemcsak af­féle „jótékonysági” kérdés tehát, hogy a pártszervezet vezetői Ismerjék a párttagok egyéni gondjait, hanem az egész közösséget érintő, mondhatjuk politikai kérdés. Valljuk meg, hány ember van sorainkban, akikről meg velük együtt dolgozó elvtársaik sem tudják pon­tosan, milyen terheit viselik nap mint nap az életnek. Sókan vannak, akik környezetükben szemérmes-szótla- nul hallgatnák olykor még súlyos sorscsapásokról, meg­próbáltatásokról is. Nem mindegyiken segíthet a közös­ség, de még ilyen esetben is fokozhatja elviselésükhöz az erőt. Persze a legtöbben azért inkább az élet min­dennapi gondjaival birkóznak, de ehhez is jóleső a fi­gyelem, az a tudat, hogy a pártszervezet nemcsak fel­adatokat végrehajtó, a közügyekben résztvevő emberek­ként tartja számon tagjait, hanem fontos számára egész személyiségük, egész életük. Nem kerülhető meg természetesen e beszélgetésekben a párttagok társadalmi-politikai tevékenysége, a párt- megbízaitás teljesítése sem. Sokféle tapasztalatot sze­reznek e tevékenység során a párttagok, amelyekről a beszélgetéseken a vezetőség árnyaltabb, sokszínűbb ké­pet kaphat. A megbízatás teljesítésének eközben meg­fogalmazódó értékelése pedig az egyes párttag számára ad képet arról, hogyan illeszkedik személyes fárado­zása a 'közösségi tevékenység egészébe, elégedett lehet-e azzal, amit nyújt a közösségnek, avagy pedig fokoznia kell erőfeszítéseit. A személyes beszélgetések nem jelenthetnek egysze­ri kampányfeladatot a pártszervezet életében. Ugyan­akkor vannak olyan időszakok, amikor szervezetten kell gondoskodni lebonyolításukról, tapasztalataik szám­bavételéről. Ilyen a jelen időszak is, amely most ebben a tekintetben mindenütt körültekintő és átgondolt mun­kát igényel a vezetőségektől. GYENES LÁSZLÓ A főváros mozgalmi hagyo­mányokban' gazdag munkás- kerületébe, a 110 000 lakosú Kőbányára látogatott szerdán Losonczi Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az ■Elnöki Tanács elnöke. Programja — amelyre el­kísérte Király Andrásné, a budapesti pártbizottság titká­ra — délelőtt a X. kerületi pártbizottságon kezdődött. Itt Zsarnóczi József első titkár, Bairtia Györgyné tanácselnök és B u racsáfc Lászlóné a kerü­leti .népfrontbizottság titká­ra fogadta, majd tájékoztat­ták a kerület politikai, társa­dalmi életéről, az ötödik öt­éves tervidőszakban elért eredményekről, és a legköze­lebbi fejlesztési tervekről. Kőbánya lakói, munkahelyi kollektívái — miiként a tájé­koztatókban is elhangzott — reálisnak tartják és a magu­kénak tekintik a XII. kong­resszusion megerősített politi­kai Irányvonalat, a kormány munlka'programjában kitűzött célokat, s minden igyekeze­tükkel támogatják ezek meg­valósítását. A látogatás — miután Lo- sonczi Pál a pártbizottság székhazában megtekintette a politikai könyvnapok alkal­mából a Kossuth Kiadó köte­teiből rendezett kiállítást — a Pataiky István Művelődési Központban folytatódott. A folyamatosan épülő-szépülő magyar—szovjet barátság pahkját is felkereste Losonczi Pál, s itt a társadalmi mun­ka nyomán egyre sokasodó fák mellé ültetett el egy ezüstfenyőt. Megtekintette a parkban a szabadtéri tégla­múzeumot, majd azt a tere­pet, áhova rövidesen sportli­getet építenek. Meglátogatta az Elnöki Ta­nács elnöke a kerületben nemrég felépített, hatezer la­kásos újhegyi lakótél epet, s találkozott az Újhegy Sétányi Általános iskola úttörőivel. A látogatás befejező prog­ramjaiként) Losonczi Pál szo­cialista brigádvezetőkkel, párt-, szakszervezeti és KISZ- aktivistákkal beszélgetett. A KISZ KB ülése Szerdán ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A résztvevők meghallgatták Maróthy Lászlónak, á KISZ KB első titkárának tájékozta­tóját az MSZMP Központi Bizottság november 13-i ülé­séről. Nagy Sándornak, a KISZ KB titkárának előterjesztése alapján a testület megvitat­ta és elfogadta a Központi Bizottság kongresszusi leve­lét, amelyet 1981 januárjában hoznak nyilvánosságra. A le­vélben a Központi Bizottság őszinte, nyílt vitára, felelős együttgondolkodásra szólítja a szövetség tagjait, vala­mennyi magyar fiatalt, fel­kéri a társadalmi szerveket és intézményeket, a fiatalság nevelőit és idősebb barátait: keressék és alakítsák együtt továbbhaladásunk teendőit. A KISZ lakóhelyi tevé­kenységének tapasztalatairól, a továbbfejlesztés feladatai­ról Juhász Andrásnak, a KISZ KB titkárának előter­jesztése alapján tanácskozott a központi bizottság. Exporttermelés, munkaversennyel A nyereségen osztoznak az ARTEX-szel Ülésezik az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa Szerdán kora délelőtt a Nagy Kreml Palotában meg­kezdődött az OSZSZSZK Leg­felsőbb Tanácsának ülésszaka. A megnyitó ülésen részt vett Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke, valamint több más párt- és állami vezető. A Duraalföldvári Fa- és Építőipari Szövetkezet 30 mil­lió fort rat értékű árut termel exportra ebben az esztendő­ben. Közel járnák a tervtel- j esi Hőshez, nagyon Sikeres évet zárnak 1980-ban. Nemes Fe­renc elnök azt mondja, már most ltudják, hány vagon áru megy ki a következő hetek­ben és december 20-irta meg­lesz a 30 millió, sőt ennél több is lehet az exportérték. A szocialistia brigádok kifo­gástalan minőségi munkájára, szorgalmára vezethető vissza miniden. A brigádverseny itt mindig friss, sőt izgalmas, mert negyedévenként értéke­lik a munkát, mérlegered­mény után. Tudják a dolgo­zók, milyen sikereket értek el, mire számíthatnak anya­giakban és más elismerést il­letően. December 8-án példá­ul 450 ezer forínlt célprémiu­mot fizetnek ki ebben a kis szövetkezetiben. Kapósak a termiékek, a stílbútorok, na­gyon jó a „dollárkítsrmelés”. Éppen most kötött a szövet­kezet együttműködési megál­lapodást az ARTEX Külke­reskedelmi Vállalattal: a többletnyereségét fele-fele arányiban megosztják. Ez leg­alább félmillió forint plusz­nyereség a dunaiföldvári dol­gozóknak, ebben az évben. (Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződött a szüret Nagy mennyiség, szerény minőség A hét (közepéig gyakorlati­lag befejezték a megyében a szőlő szünetelését. Az utolsó napokban a raaigyüzém ékben valamennyi dolgozó — alkal­mazottlak is — sízed'ték a für­töket, h i sz én. november m ásó - dikától a hónap közepéig nem lehetett szüretelni a télies időjárás miatt. A szokásosnál későbbi be- takarJtáls ellenére a megma­radt fajták — kékfrankos, zweiigelt, cabernet — egész­ségesék maradtak, különö­sebb veszteség nélkül vészel­ték át a hideg, havas időt. Utóbbiak minősége kielégítő volt, hiszen a Szekszárdi Ál­lami Gazdaságban tizenöt-ti- zerukillene cukorfokkal érkez­tek be az utolsó ládák. A mennyiség közelíti az 1978. évi rékord tömegét, a minő­ség azonban, jóval szerényebb a tavalyánál, hiszen a gazda­ság adatai szerint átlagban három cukorfokkal maradtak el a jelzett évjárattól. Átlag­nak a tizenöt cukorfok te­kinthető. A szekszárdi borvidék nagyüzemei a hét közepén fejezték be a szüretet, bár a tervek szerint — a biztosított munkaerővel — már ia hónap elején végeztek volna a mun­kával, ha az idő engedi. Az állami gazdaság átvevőhelye- dn eddig százharmincöt ezer mázsa szőlőt vettek át, illet­ve dolgoztak fel. Az egyéni termelőktől — ilyen hatszáz volt — tízezer mázsát vettek át Szekszórdow. (Ennél töb­bet termelnek a kiskerték­ben, hiszen a gazdák egy ré­sze a szövetkezetieken keresz­tül értékesíti a termést.) ■Érdekes, hogy a termelés gesztorságával megbízott ál­lami gazdaság 'és a téeszek fajtaporliitikájáraak köszönhe­tően érzékelhetően gyarap­szik a vörös fajták aránya és jó néhányan telepítenek kor­szerű kékszőlőt is, többek kö­zött a kék zweigelt, a telt für­tű oppontó és a kékfrankos fajtákat favorizálják. Ezek a fajták az idén is bizonyítják,- hogy szélsőségesnek vagy legalábbis szokatUanmak mondható időjárás esetén is biztonságosan teremnek, vi­szony lág jó minőséget produ­kálnák, és a termés egészsé­ges marad, csekély a veszte­ség. ........................................................................................................................... A Keselyűsi úti átvevőtelepen az utolsó mázsákat rakják le-------------- ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ■ I —■ ~ I M ■ . L osonezi Pál látogatása Kőbányán Az Elnöki Tanács elnöke az Üjhegyi lakónegyedben (Képtávírónkon érkezett.)

Next

/
Thumbnails
Contents