Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-16 / 269. szám
1980. november 16. tíÉPÜJSÁG 3 Haladnak a maguk taposta úton Egy nagyközségi pártbizottság kialakulása Városi-járási pártértekezlet Pakson Egy pártbizottság kialakulása is folyamat. Azzal, hogy megválasztanak ennyi meg ennyi embert bizonyos tisztségre, még nem jön létre maga a testület. A megalakulás csak a kialakulás kezdete. Természetesen egy pártbizottság működési köre, feladatai meghatározottak. Általában. De a kereteket már minden testületnek magának kell megtöltenie tartalommal. Konkrét tennivalóik megkeresése, azok megtervezése, majd a határozatok végrehajtásának figyelemmel kísérése, a végrehajtás ellenőrzése, az új feladatok meghatározása helyi sajátosságoktól függ. Alig egy éve alakult meg a faddi nagyközségi pártbizottság. Ez elegendő idő volt arra, hogy testületté váljanak és ezzel párhuzamosan fel is térképezzék működési területüket — a nagyközséget. Nemrégiben a pártbizottság titkára Hága János, a járási pártbizottság végrehajtó bizottságát is tájékoztatta a kezdeti tapasztalatokról. * Négy évvel ezelőtt a termelőszövetkezet pártszervezete arra érett meg, hogy decentralizálják, tehát az egy nagy alapszervezetből három alakult, amelyet pártvezetőség irányított. A nagyközség területén ezenkívül még működött négy pártszervezet, üzemi és intézményi vegyesen, községi pártvezetőség irányításával. Ez a helyzet nyilvánvalóan nem volt ideális, még akkor sem, ha a gyakorlatban — összefogással — meg lehetett oldani a községpolitikai feladatokat is. Indokolttá vált az új szervezeti forma megteremtése, nemcsak a kialakult helyzet miatt, hanem azért is, mert ilyen módon sokkal egyszerűbben, tervszerűbben, össze- fogottabban lehet irányítani a nagyközség pártéletét és ezen keresztül az egész községet. A gazdasági élet segítése, ellenőrzése is azok dolga, akik ott élnek a faluban, annak minden rezdülését jól ismerik. Pontosan tudják hol szorít a cipő, mikor mit kell és lehet tenni. Vagyis egyszerűen arról van szó, hogy sokkal jobban érvényesülhet a nagyközségi pártbizottság irányításával a szocialista demokrácia és a párt belső demokratikus centralizmusa is, mintha több pártvezetőség végezné ezt a rhunkát, járási irányítással. A nagyközségi pártbizottságnál? 25 tagja van, a végrehajtó bizottság hét kommunistából áll. Három munka- bizottság alakult meg és viszonylag igen gyorsan meg is találták saját tevékenységi körüket. A gazdaság- és szövetkezetpolitikai, a pártépítési, a kulturális és ágit. prop. munkabizottság a kezdeti bizonytalanság után ma már tervszerűen működik. Egy ekkora településen — mintegy 4600 a lélekszám — élnek olyan köztiszteletben álló kommunisták, és közéleti emberek, akik képesek ellátni az új feladatokat. Általános feladataik megegyeznek bármelyik más pártbizottságéval. Ezek közül elég néhányat megemlíteni. Természetesen ez a testület is azért jött létre, hogy a párthatározatokból adódó helyi feladatokat megtalálja, támogassa a gazdasági munkát, egyben persze ellenőrizze is annak folyamatát, és ezzel érvényesítse a párt vezető szerepét. Nyilvánvaló, hogy ezek nem könnyű dolgok, még akkor sem, ha előlépésnek adott a községpolitika segítése. Ehhez előbb ugyanis meg kellett ismerni a községet. Ki ne látná be, hogy egészen más munkásként, vezetőként csak a saját munkahely érdekeit látni és képviselni és megint más egész települést egyként szemlélni, a közös érdekeket megkeresni. * A pártbizottsági tagoknak a járási, a pártvezetőségi tagoknak pedig a faddi párt- bizottság szervezett tanfolyamot a feladatok ismertetése céljából. Annál is inkább fontos volt ez, mert a pártvezetőségeknek, sőt az egyes párttagoknak is sok konkrét tennivalót hozott a párt- bizottság első éves működése. Csak egy példa ennek bemutatására. A községben mindig gondot okozott a felnőttoktatás. Éppen az új párt- bizottság határozata mozdította ki a holtpontról az ügyet. Ma már működik a palánki szakközépiskola kihelyezett tagozata a községben és soron lévő feladat annak megoldása, hogy elvégezzék az általános iskolát azok a fiatalok, akik ezt még nem tették meg. Az előbbi megszervezésével a pedagógus-pártszervezetet bízták meg, az utóbbiért pedig ugyanők, a művelődési ház, és az üzemek alapszervezeti titkárai együtt felelősek. Kindulás alapnak tekintettette a testület a termelőszövetkezetben folyó munka figyelemmel kísérését is, hiszen ez a legfontosabb gazdasági egysége a nagyközségnek. # A „kialakulás” szempontjából szerencsés évük volt, mert belpolitikai életünk jelentős eseményei zajlottak az idén. Ami pedig az ezzel járó rengeteg munkát illeti, szívesen végezték a község kommunistái. A tanácstagi és képviselőválasztások jó politikai légkörben zajlottak a nagyközségben. Most a népfront választások folynak. A tanács, a népfrontbizottság és pártbizottság között kitűnő és mindennapos a munkakapcsolat. A nagyközségi KISZ-bizottságban megvannak az eredményes munka feltételei. Az ifjúsági klub jól működik. Az úttörőcsapat pedig évek óta a legjobb a megyében, sőt országos híre van az ott folyó mozgalmi munkának. Tovább kellett erősíteni a párttagság körében is az úttörőcsapatnál végzett társadalmi munka megbecsülését. A legközelebbi, de egyúttal folyamatos feladat is a lakosság bevonása a községért végzett társadalmi munkába. A termelőegységek szocialista brigádjai eddig is kivették a részüket a munkából, most már más rétegeket is mozgósítani kell, mert tervek, tennivalók vannak még bőven. Hogy pontosan mi az, ami megvalósulhat Faddon a VI. ötéves tervben, még nem dőlt el. A tanács rendelkezik közművesített telkekkel, igény is van, sőt már meg is kezdődött a társasházakból álló jövőbeni lakótelep építésének a megszervezése. Ha bővítenék az óvodát, az hosszú időre megoldást jelentene a községnek, és még sorolhatnánk. Az első évben a pártbizottságnak saját soraiban is meg kell oldania néhány gondot. Azelőtt előfordult, hogy egy ember 4—5 funkciót is ellátott, már úgy, ahogy egyéni teherbíró képességéből kinek-kinek tellett. Most kettőnél több feladata senkinek sincsen. Az első sikeres év után már a maga taposta úton haladhat a faddi nagyközségi párt- bizottság. IHÁROSI IBOLYA Tegnap délelőtt Pakson, a munkásművelődési központban, Paks város és a paksi járás pártalapszerve- zetednek közel kétszáz szavazati és húsz tanácskozási jogú küldöttje részvételével városi—járási pártértékezle- tet tartottak. Az elnöklő dr. Kiss Frigyes, a megyei tanács járási hivatalának vezetője köszöntötte a küldötteket, az elnökségben helyet foglaló K. Papp Józsefet, a megyei párt- bizottság első titkárát, majd bejelentette a napirendet: 1. A városi és a járási pártbizottság beszámolója a pártértekezlet óta végzett munkáról; 2. A városi—járási pártbizottság megválasztása. Ezután Rigóczky István, a városi pártbizottság első titkára terjesztette elő a két pártbizottság közösen készített beszámolóját. — A városi és a járási párt- bizottság 1980. évi munkájának középpontjában a XII. kongresszus határozata, valamint a pártértekezletek határozatainak feldolgozása, ismertetése, a végrehajtás irányítása, szervezése állott — mondotta* bevezetőben. — Kiemelt figyelmet fordítottunk az 1980. évi gazdaság- politikai célkitűzések megvalósítására, a káderpolitikai határozat végrehajtásának ellenőrzésére, a hatáskörbe tartozó vezetők alkalmasságának vizsgálatára és a párt ifjúságpolitikai határozatának végrehajtására. A következőkben részletesen elemezte, értékelte a testületi munkát, megállapítva, hogy a napirendre tűzött és a pártbizottság által megtárgyalt kérdések jól segítették a XII. kongresszus határozataiban megjelölt feladatok egységes értelmezését, a végrehajtás megszervezését. Fejlődés volt tapasztalható a testületi tagók és a munkabizottságok tevékenységében, a tárgyalt napirendek, vizsgálatok jól igazodtak a politikai munka szükségleteihez. Az apparátus eredményesen segítette a felsőbb pártszervi határozatok, döntések helyi megvalósítását, tovább kell erősítenie felelősségét az olyan jelentős kérdésekben, mint a reszortmunkát érintő határozatok kölcsönös ismerete, a területi munkában való hasznosítása, gazdaság- politikai céljaink megvalósításának hatékonyabb segítése. Fejlődött a közbeeső pártszervek — pártbizottságok, pártvezetőségek — irányító, ellenőrző tevékenysége. A városi és a járási pártbizottság ezek mellett alapvető tevékenységét az alapszervezetekben folyó munka segítésére fordította, kiemelten foglalkozott a lakóterületi munkával. A továbbiakban a káder- munkával, az állami, társadalmi és tömegszervezetek pártirányításával foglalkozott a beszámoló', az ifjúság- politikai határozat végrehajtását elemezte. Az agitációs és propagandamunkáról szólva megállapította: — Alapszervezeteink többsége kiemelten kezelte a gazdaságpolitikái agitációs munkát. E feladat különös jelentőséggel bírt, hisz az V. ötéves terv utolsó évében vagyunk és ennek fontosságát jelentőségét az alapszervezetek .is átérezték. Párt- és tömegszervezeti oktatásban részt vett összesen 6000 fő, a párttagság több mint 80 százaléka részt vett valamilyen szintű, vagy formájú politikai képzésben. Javult a tartalmi munka és jobbak az oktatás tárgyi feltételei. Fokozódott a hélyi tanácsok szerepe a köz- művelődési 'intézmények munkájának segítésében, szorosabbá vált a művelődési intézmények és a KISZ- szervezetek kapcsolata. A beszámolóban tág teret kapott a gazdaságpolitikai tevékenység ejemzése. A párt- bizottság, ez irányú koordináló tevékenysége során összefogta a pártalapszervezetek gazdaságpolitikai tevékenységén túlmenően a társadalmi és tömegszervezetek ilyen munkáját is.— Gondot fordított mindkét pártbizottság a termelő egységekben a demokratikus légkör biztosítására, igényelte a dolgozók beleszólását, aktívabb részvételét a célok kijelölésében is. Ezáltal egyre inkább előtérbe került a termelésben a gazdálkodási szemlélet, az ésszerű, takarékos, gazdaságos termelésre való törekvés. Az eredményekhez tartozik többek közt, hogy előrelépés történt az anyag- és energiatakarékosság területén. A Paksi Atomerőmű építésében jelentős az előrelépés. A különböző szervezési és egyéb intézkedések hatására mind az építő, mind a szerelőmunkák felgyorsultak. Kedvezően alakult a mező- gazdasági termelés szerkezete, nőttek a hozamok. Ezúttal újább határozatra a további munkával kapcsolatban n'incs szükség — a februárban tartott két pártértekezleten elfogadott határozat, valamint a XII. pártkongresszus határozata, az ezek alapján kidolgozott feladat- tervek képezik a tennivalókat — mondta befejezésül Rigóczky István. A beszámolót vita követte, melyben felszólalt K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára is. Rigóczky István összefoglalója után a küldöttek egyhangú szavazással elfogadták a beszámolót. Az elnök ezután bejelentette, hogy a felsőbb pártszervek állásfoglalása alapján egységes irányítást kell megvalósítani a városi és a járási pártmunkában, létrehozni e célból a városi-járási pártbizottságot. Ezzel a két pártbizottság megszűnik. A pártértekezlet ezután zárt ülésen megválasztotta az ötvenegy tagú városi—járási pártbizottságot. A pártbizottság megtartotta első ülését, megválasztotta első titkárát Rigóczky István személyében, két titkárát — Baksay Ferencet, Schiller Józsefet, a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot, a kilenctagú fegyelmi bizottságot, valamint a pártépítési, a gazdaságpolitikai és az agitációs és propaganda munkabizottságot. Vetőmag jövőre Az Alsótengelici Állami Gazdaságban 406 hektáron termesztettek vetőmagnak való hibrid kukoricát. A termés bár megérett, még részben mindig a határban van, a mostoha időjárás miatt. Helyenként két erőgépet is fognak a ZMAI típusú csőtörő gép elé, hogy tudjanak mozogni a felázott talajon. A mintegy 80 hektárnyi területen még kint lévő, a jövő évi vetőmagnak való kukorica betakarítása igen nagy erőfeszítést követel a gazdaság dolgozóitól. A csövekről a csuhé eltávolítását, a kukoricafosztást „vendégmunkások” és katonák végzik. czs Minden percet kihasználnak a csőtörő géppel A kukoricafosztóban Takarékos mezőgazdák A mezőgazdaság által használt eszközök, anyagok, felszerelések idei áremelkedését teljes egészében nem ellensúlyozta az az egyszeri pénzügyi támogatás, amelyben az üzamdk — mintegy kárpótlásként — részesülnék. A gazdaságok emiatt is a korábbinál jobban rászorultak arra, hogy minden lehetséges módon takarékoskodjanak az anyaggal’, az energiával, a hellyel és az idővel egyaránt. Sokfélé helyi kezdeményezéssel sikerült ellensúlyozni a kiesést, sőt nem kevés gazdaságban még többlet nyereséghez is jutottak a takarékos gazdálkodással. Haj'dú-IBilhar megye gazdaságaiban a költségcsökkentés jegyében műszaki átalakításokra került sor. A balmazújvárosi Lenin Tsz-ben kicserélték a túlméretezett, sok energiát fogyasztó, de aránylag 'kis hatásfokkal működő villanymotorokat. Csökkentették az állattenyésztési telepéken a térvilágítást, a világítótestek működését auto- matilkiálkkal szabályozták. Csúcsidőszakban csak a legszükségesebb gépeket és berendezéseket üzemeltetik, és mindez rövid idő alatt 10 százalékos villamosenergia-'meg- takaríhást hozott. A nagyrá- béi, földest és a balmazújvárosi téeszek'ben a drága olaj helyett pakurával fűtik a szemestermény-szári tokát. Üj'atob tíz gazdaságban tervezik, hogy átallnak erre a módszerre. Olcsó építkezéssel javítják az állattenyésztés gazdaságosságát, Veszprém megye legnagyobb közös gazdaságában a vaszari Hunyadi Tsz- ben. Az olcsó technológia a tégla és a beton helyett a ráadásul gyorsabban is beépíthető fát helyezi előtérbe. A 45 millió forintos költséggel ]ét rehozott szarvasmarhatelepen egy állat férőhelyéneik költsége mindössze 32 000 forint, ami fele az országos átlagnak. A gazdaságos építési technológiát, — amelyet egyébként a téesz tervező csoportja dolgozott ki ■—, a megye más, állattenyésztő nagyüzemeiben is bevezetik. A hely jobb kihasználásával az előzetes számítások szerint évente csaknem kétmillió 'forint értékű villanyáramot és fűtőolajat takarítanak -meg a Béke őre Tsz- ben, a Baranya megyei Somberekén. Az öitlet, amelyet alkalmaznak, első díjat nyert az Alkotó Ifjúság 1980. évi pályázatán: kétszeresen hasznosítják a toaromfitelepék előnevel óit és így feleannyi épületet kell fűteni és világítani. Rigóczky István, a városi és a járási pártbizottság együttes beszámolóját mondja el