Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-15 / 268. szám

2 Képújság 1980. november 15. KOZLEMEIUY Madridi találkozó lljicsow beszéde lljicsov szovjet külügyminiszter-helyettes (balról) és a szovjet nagykövet (Folytatás az 1. oldalról) koztatottság. Gondoskodni kell a pályakezdő fiatalok el- h el yeZkedésé rő 1. A tervidőszak első felében — megfelelő előkészítéssel — át kell ítémi az ötnapos mun­kaihétre. © Országunk adottságai szükségessé teszik, ér­dekei megkövetelik, hogy to­vább fokozzuk részvéterünket a nemzetközi munkamegosz­tásiban. A munkaimegosztás fejlettebb formáinak alkal­mazásával, a hazai és a kül­földi vállalatok közötti együttműködés szélesítésével kell elősegíteni az árufor­galom dinamikus növekedé­sét. Gazdasági fejlődésünk alap­vető feltétele, hogy bővítsük együttműködésünket a Szov­jetunióval és a többi KGST- országgal. Aktívan részt ve­szünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásá­ban, a szakosítás, a kooperá­ció elmélyítéslében, a hosszú távra szóló célprogramok megvalósításában. Az egyen­jogúság és a kölcsönös elő­nyök alapján szélesedjenek gazdasági kapcsolataink a fejlett tőkés országokkal. Az együttműködés az áruforga­lom bővítésén kívül terjedjen ki a piackutatásra, a korsze­rű termelésszervezésre, a mű­szaki eredményék meghono­sítására, a közös vállalkozá­sok létrehozására is. A fej­lődő országokkal kialakított kapcsolatainkban rejlő lehe­tőségeket jobban kihasználva, a kölcsönös érdékeknek meg­felelően bővítjük gazdasági együttműködésünket, ily mó­don is támogatva politikai ás gazdasági önállóságúik meg­szilárdítására irányuló törek­véseiket. © Az 'élet színvonal -pol i ti- ka fő célja az elért szint megőrzése, megszilárdí­tása, az életkörülmények ja­vítása. A lakosság jövedelme és fogyasztása a gazdasági teljesítményekkel és az egyensúlyi helyzet javulásá­val összhangban alakuljon. Következetesebben kell érvé­nyesíteni a munka szerinti elosztás elvét, a teljesítmény­től függő bérezést. A szociálpolitikában a fő figyelmét a többgyermekes családok, az alacsony jöve­delmű nyugdíjasok, a hátrá­nyos helyzetűek életkörülmé- nyeinék 'javítására kell fordí­tani. A három- és többgyer­mekes családok családi pótlé­kának, az alacsony nyugdí­jaknak, valamint az egészség- ügyi, szociális, oktatási intéz­mények élelmezési normáinak reálértékét meg kell őrizni. A legalacsonyabb nyugdíjak reálértékét emelni kell. Indo­kolj növélni a kétgyermekes családok és az egyedülálló gyermekes szülök családi pót­lékát, a gyermekgondozási se­gélyt, az ösztöndíjakat és a szociális segélyeket. Az életkörülmények fej­lesztésében elsődleges feladat az alapellátás javítása, bőví­tése. Az egészségügyi ellá­tás és az általános iskolai ok­tatás feltételeit az átlagosnál gyorsabban kell fejleszteni. Javítani kell a bölcsödéi és óvodai ellátást. A nagy létszá­mú általános iskolás korosz­tályok elhelyezését új létesít­mények építésével és átmene­ti megoldásokkal is biztosíta­ni kell. Ugyanakkor jobban ki kell használni a meglevő egészségügyi, oktatási, kultu­rális létesítményeket, na­gyobb gondot fordítva több­célú hasznosításukra. A tervidőszakban 370—390 ezer lakás épüljön. Állami beruházásból 115—120 ezer új lakás épüljön, és mintegy 100 ezer lakás felújítására, il­letve korszerűsítésére kerül­jön sor. A magánerőből tör­ténő egyéni és csoportos la­kásépítkezések állami támo­gatását folytatni és bővíteni kell. Javítani kell a lakás- gazdálkodást. Igazságosabbá és arányosabbá kell tenni a lakosság hozzájárulását a la­kásépítés és -fenntartás költ­ségeihez. Anyagi ösztönzéssel és szervezési intézkedésekkel is elő kell segíteni a lakás­cseréket. Mindezek ered­ményeként a következő öt év­ben mintegy másfélmillió ál­lampolgár lakáskörülményei javulnak. Továbbra is fontos követel­mény a vásárlóerő és az áru­alapok összehangolása. A kielégítő áruellátás folyama­tos biztosítása, választéká­nak lehetőség szerinti bővíté­se elsőrangú feladat. A lakos­sági szolgáltatásokat az ál­lami vállalatok, a szövetkeze­tek, valamint a magánkis­ipar és -kereskedelem ösz­tönzésével és támogatásával érezhetően javítani kell. O Az irányító szervek rendszeresen kísérjék figyelemmel a népgazdasági terv teljesítését, idejében gondoskodjanak a szükséges intézkedésekről. A gazdasági szabályozás ösztönözzön a le­hetőségek, a tartalékok jobb kihasználására, a jövedelme­zőbb gazdálkodásra. A vállalatok terveikben a termelési szerkezet javításá­ra az ésszerű takarékosságra, az anyagi és a szellemi erő­források jó hasznosítására, gazdálkodásuk színvonalának emelésére helyezzék a hang­súlyt. Fejlődjék a gazdasági vezetők vállalkozási készsége, váljék jellemzővé a kezde­ményező, a változásokra ide­jében reagáló vezetési mun­kamódszer és stílus. Ez a ma­gatartás kapjon politikai tá­mogatást, társadalmi elisme­rést. A dolgozókat megfelelően tájékoztatni kell a vállalat helyzetéről, munkájáról: job­ban be kell vonni őket a tennivalók meghatározásába. Ezzel is elő kell segíteni a kollektívák mozgósítását és összefogását a társadalmi és a vállalati célok megvalósí­tására. Erősíteni kell a tár­sadalmi ellenőrzést. A tanácsok tervei, gazdál­kodása, bevételi forrásai a népgazdasági terv és a terü­letfejlesztés céljaival össz­hangban alakuljanak, erősöd­jék gazdasági önállóságuk. Ösztönözzék és karolják fel a lakosságnak a város- és köz­ségpolitikai célok valóravál- tását szolgáló kezdeménye­zéseit. O A pártszerveknek és -szervezeteknek a gaz­dasági munkát segítő és el­lenőrző tevékenysége a terv­ben foglalt gazdaságpolitikai célok megvalósítására irá­nyuljon. Segítse elő a maga­sabb követelményekhez és a változó körülményekhez való alkalmazkodást, a konkrét feladatok helyes meghatáro­zását és teljesítését, a társa­dalmi aktivitás, a kezdemé­nyezőkészség kibontakozását. A tömegpolitikai munka, a sajtó, a rádió és a televízió reálisan foglalkozzék gazda­sági helyzetünkkel, ismertes­se a gazdaságpolitikai célo­kat. Támogassa a helyes tö­rekvéseket, lépjen fel a ne­gatív jelenségekkel szemben, mozgósítson a népgazdasági terv megvalósítására. A tervkészítés szempontjá­ból hasznos volt, hogy a párt és a kormány felkérésére az előzetes elképzeléseket meg­tárgyalták, véleményezték a budapesti és a megyei párt- bizottságok, valamint a Ha­zafias Népfront elnöksége, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Intéző Bizottsága, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöksége, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnök­sége, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége, a Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Tanácsának elnöksége, a Magyar Kereske­delmi Kamara elnöksége, a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­gének elnöksége, a Magyar Közgazdasági Társaság elnök­sége. A Központi Bizottság felké­ri a tömegszervezeteket és-mozgalmaikat, hogy aktív munkával járuljanak hozzá a terv megvalósításához, moz­gósításának az országos és a helyi gazdásági, társadalom- politikai feladatok megoldá­sára. A szocialista munlkaver- Seny, a dolgozók munkamoz- galmai segítsék elő a terv céljainak az elérését. A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy a VI. öt­éves terv céljai reálisak, elér­hetőek, teljesítésük jól szol­gálja népünk érdekeit, szo­cialista hazánk fejlődését. Felhívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, egész népünket, hogy ereje, tudása legjavát nyújtva ve­gyen részt a terv végrehajtá­sában. II. A Központi Bizottság pár­tunk munkastílusának meg­felelően időnként 'áttekinti és ellenőrzi saját tevékenységét, összhangba hozza a párt előtt álló időszerű feladatok köve­telményeivel. Ez pártunk több mint hat évtizedes harcának arra a fontos tanulságára épül, hogy történelmi külde­tésének betöltéséhez, vezető szerepének hatékony érvénye­sítéséhez nélkülözhetetlen vá­lasztott testületéinek, minde­nekelőtt a Központi Bizott­ságnak a rendeltetésszerű mű­ködése. A XII. kongresszuson megválasztott Központi Bi­zottság első ülésén, 1980. már­ciusában úgy döntött, nogy a kongresszus határozatából ki­indulva megvizsgálja a párt vezető testületéinek munka­rendjét és munkamódszerét. A Központi Bizottság leg­utóbb 1968-ban hozott átfogó határozatot munkamódszeré­nek fejlesztéséről. A mostani vizsgálat megállapította, hogy az erről szóló határozat nyo­mán a munkamódszer jó irányban fejlődött. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a marxizmus—leni- nizmus elvei alapján alakítja politikáját, a párt életében és tevékenységében következete­sen érvényesülnek a lenini normák. Minden szinten a vá­lasztott testületek hozzák a döntéseket; a Központi Bi­zottság a munka irányát hosz. szabb távra szóló, elvi jellegű határozatokkal jelöli ki; a közép- és alsó szintű párt- szervek, a párt alaipszerveze- tei nagy önállósággal és szé­les hatáskörrel végzik mun­kájukat. A párt eszmei-politikai irá­nyítással gondoskodik arról, hogy társadalmunkban érvé­nyesüljenek a szocializmus elvei és építésének céljai. Tiszteletben tartva az állami és a társadalmi szervek ön­állóságát, politikájának, hatá­rozatainak az ott dolgozó kommunisták útján szerez érvényt. A Központi Bizottság a pártkongresszus útmutatásait követve folyamatosan napi­rendre tűzi a társadalmi fej­lődés által megérlelt felada­tokat, biztosítja a keletkező ellentmondások feloldását, a dolgozó osztályok, rétegek ér­dekeinek egyeztetését; a tár­sadalom alkotó erőit a szo­cializmus építésének legfon­tosabb feladataira szervezi, mozgósítja. A Központi Bizottság meg­erősítette a párt felső vezető testületéinek eddigi gyakorla­tát, amely hasznosítja a párt sok évtizedes munkájának elvi és politikai tapasztala­tait. Rámutatott, hogy a párt vezető szerepének további erősítése, a párt-, az állami és a társadalmi szervek ösz- szehangoltabb együttműködé­se, a magasabb követelmé­nyeket támasztó feladatok megoldása mindenekelőtt azt igényli, hogy a Központi Bi­zottság folytassa bevált gya­korlatát, fejlessze tovább irá­nyító, ellenőrző munkáját. A Központi Bizottság a munkarendjéről és munka- módszeréről elfogadott hatá­rozatát a párt folyóirataiban közzéteszi. (MTI) Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevőinek madridi talál­kozóján pénteken folytató­dott a bevezető politikai nyi­latkozatok sorozata. Nagy várakozás előzte meg a szov­jet felszólalást, amely az ENSZ-főtikár képviselőjének 'beszéde után hangzott el. A világszervezet főtitkára üzene­tében vázolva a találkozó fel­adatait, óvott attól, hogy a regionális konfliktusok elho­mályosítsák az emberiség előtt álló nagy célokat. A pénteki ülés bolgár elnö­ke ezután Leonyid lljicsov szovjet külügyminiszter-he­lyettesnek, a szovjet küldött­ség vezetőjének adta meg a szót. lljicsov beszédében amelyet feszült figyelemmel követtek, mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a madridi találkozó si­kere természetesen nem kö­zömbös az európai és nem­csak az európai népek számá­ra. „Vannak erők” amelyek szeretnék a madridi találko­zót tárgyszerű tanácskozás helyett valamiféle propagan­dafórummá, afféle szópár­viadallá változtatni” — han­goztatta a szovjet külügymi­niszter-helyettes. Értetlen­ségének és tiltakozásának adott hangot az amerikai küldöttségvezető csütörtöki beszéde kapcsán, mert az — megsértve a helsinki záró­okmányt — nyíltan beavat­kozott a Szovjetunió és más országok belügyeibe. lljicsov rámutatott, hogy a Szovjetunió következete­sen munkálkodott és munkál­kodik a helsinki záróokmány ajánlásainak végrehajtásán, és az aláíró államok közül első­nek foglalta ■ alkotmányába a záróokmány államközi kap­csolatokra vonatkozó megfo­galmazásait. A Szovjetunió — szögezte le lljicsov — ha­tározottan ellenzi a záróok­mány felülvizsgálatára irá­nyuló kísérleteket. A szovjet küldöttség veze­tője emlékeztetett azokra a konkrét javaslatokra, amelye­ket a Varsói Szerződés Szer­vezete a katonai enyhülés és PANORÁMA BUDAPEST Jacques G. Gerard, a Belga Királyság budapesti nagykö­vete pénteken fogadást adott hazája nemzeti ünnepe alkal­mából a rezidenciáján. A fo­gadáson részt vett Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter és Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes. Jelen volt gazdasági, társadalmi és kulturális életünk számos képviselője, valamint a bu­dapesti diplomáciai képvise­letek több vezetője is. MOSZKVA Ratifikálta a szovjet—Szí­riái barátsági és együttmű­ködési szerződést a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége pénteki ülésén, amelyet Leonyid Brezsnyev elnökletével tartottak meg. Amint beszédében Brezsnyev elmondotta, a szerződés ar-. ra hivatott, hogy elősegít­se a Szovjetunió és a Szíriái Arab Köztársaság együttmű­ködésének a két ország népe közötti barátságnak a tovább­fejlődését, megerősíti a béke és a békés együttműködés, az államok közötti szuverén egyenlőség elveit. MILANO Húsz terroristát tartóztatott le a hét folyamán az olasz rendőrség Milánóban és Ber- gamóban. A szélsőbaloldali terrorszervezetek tagjai ellen indított hajtóvadászatban kézre (került a Vörös Bri­gádok nevű terrorszervezet egyik vezetőjének felesége, a Szintén terrorista Rossella Simone Naria is. a leszerelés érdekében, a há­ború kitörésének veszélyét csökkentő rendszabályokra vonatkozóan tett. Jelezte, hogy a szovjet küldöttség több javaslatot fog a talál­kozó későbbi szakaszában előterjeszteni, hogy az euró­pai enyhülés mély és tartós legyen. A szovjet küldötségvezető elítélte azt, hogy egyes ál­lamok a szocialista országok­kal szemben gazdasági tilal­makat alkalmaznak, felmond­ják a tudományos és műszaki kapcsolatokat, nem teljesítik nemzetközi szerződéses köte­lezettségeiket. Ismét állást foglalt amellett, hogy tartsa­nak európai energetikai érte­kezletet. Jelezte, hogy szovjet részről készek tárgyszerűen megvitatni a családegyesíté­si kérdéseket, a szovjet ál­lampolgárok idegen állam­polgárokkal való házasságkö­tésének módozatait, valamint a hasznos emberi kapcsola­tok fejlesztését a kultúra, a tájékoztatás, a tudomány és a közoktatás területén. Mindez azonban csak az egyes országok törvényeinek tiszteletben tartásával, a bel- ügyekbe való beavatkozás ki­zárásával lehetséges. Leonyid lljicsov következőkkel zárta beszédét: — Egyesek az enyhülés osztatlanságára hivatkozva megpróbálják a világ más részein támadt feszültségi gó­cokat áthelyezni Európába, belevinni a madridi találko­zót olyan kérdések megvitatá­sába, amelyeknek, mint pél­dául az úgynevezett afganisz­táni kérdésnek, semmi közük feladataihoz. Itt az ideje, hogy megértsék: meddő pró­bálkozás beavatkozni Afga­nisztán belügyei'be. Az igaz­ság az, hogy a nemzetközi helyzetben nem az afganisz­táni eseményekkel követke­zet betörés, hanem azokkal a fegyverkezési döntésekkel, amelyeket 'két évvel koráb­ban hozták az. Egyesült Ál­lamok és néhány más NATO- ország vezétői köreiben, és amelyek kiélezték a feszült­séget, felgyorsították a fegy­verkezési hajszát.” Leonyid lljicsov végezetül kifejezte reményét, hogy a madridi találkozón a tárgy- szerűség, az építő szellem kerekedik felül és a találkozó beváltja azokat a reményeket, amelyeket Európa és a világ népei fűznek hozzá. Sorskérdések Péntek esti kommentárunk. Madridban az európai biztonsági és együttműködési ta­lálkozóval párhuzamosan tartja 15. kongresszusát a Szocialis­ta Intemacionálé. A tanácskozáson mintegy négyszáz küldött képviseli a szocialista pártokat. A nemzetközi szervezet — a hidegháborús években foly­tatott politikáját felülbírálva — napjainkban realista módon igyekszik megközelíteni korunk égető kérdéseit. A fegyver­kezési hajsza megállítására, az enyhülés légkörének megőrzé­sére, a közel-keleti helyzet rendezésére irányuló kezdeménye­zései világszerte kedvező visszhangra találtak. Olyan tekin­télyes politikusok vesznek részt az intemacionálé politiká­jának formálásában, mint Willy Brandt, az SPD elnöke — aki egyben a Szocialista Intemacionálé elnöke —, Bruno Kreisky osztrák kancellár, Olof Palme korábbi svéd minisz­terelnök, Mario Soares portugál, Francois Mitterrand francia és Kalevi Sorsa finn pártvezető. Brandt beszámolójában — híven eddigi politikai irány­vonalához — a világméretű fegyverkezési verseny haladékta­lan beszüntetésére szólított fel. Az európai biztonság és együtt­működés kérdéseiről Helsinkiben tartott értekezletet, a kon­tinens háború utáni történelmében mérföldkőnek nevezte. Csak helyeselhetjük megállapítását, hogy a belgrádi találkozó tapasztalatain okulva, Madridban meg kell kísérelni „az em­beri kapcsolatok konkrét megjavítását”. Állást foglalt amel­lett, hogy — miként azt a Varsói Szerződés tagállamai is egyöntetűen szorgalmazzák — tartsanak európai leszerelési konferenciát. Párizsban az európai kommunista és munkáspártok, még a nyáron, több témában közös cselekvésre szólították fel a Szocialista Intemacionáléban tömörült pártokat. Igaz, a nem­zetközi helyzet bizonyos vonatkozásában, például a Szovjet­unió által Afganisztánnak nyújtott segítség megítélésében, a kommunista és szocialista pártok nézete', nem egyezik, de sok más, fontos kérdésben könnyen közös álláspontra lehet jutni. örvendetes, hogy a Szocialista Intemacionálé madridi kongresszusán éppen az egész emberiséget foglalkoztató sors­kérdésekre a béke, az enyhülés és a leszerelés kérdésére Willy Brandt elnöki beszámolója pozitív választ adott. Bizonyságául annak, hogy az eszmei-ideológiai különbség ellenére a kom­munisták és a szocialisták közös nevezőre juthatnak az em­beriség háborítatlan jövőjéért és a haladásért vívott harcban. GYAPAY DÉNES

Next

/
Thumbnails
Contents