Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-05 / 234. szám
8 NÉPÚJSÁG 1980. október 5. Energopolisz: Álom vagy valóság? Energopolisz — így nevezik azt az álomvárost, ahol az energia végeláthatatlan bőségben rendelkezésre áll és a város lakóinak bármilyen igényét teljesíti. A 20-as években megjelent, megsárgult újságlapokról bányásztam elő ezt a városnevet. Energopolisz — ez volt a címe annak a fantasztikus regénynek, amelyben a szerző a jövőt kutatta. A jövő itt van. Az energetikai bőség problémája pedig volt, van és a belátható jövőben is számolni kell vele. Amennyiben az energiaválságot letisztítjuk a kereskedelmi és politikai rárakódások- tól, akkor csak a probléma magja marad meg: vagyis, hogy — kell az energia és a lehetőség szerint minél több. Mindenkinek kell az energia. A Szovjetuniónak is egyre több, habár az ország részesedése a világ tüzelő- és energetikai tartalékaiból annak egyötödére rúg- és a tüzelőenergetikai komplexum termelésnövekedése az utóbbi 15 esztendőben 1,2-szere- sen múlta felül a világátlagot. Ennek ellenére kutatásokat folytatnak a Szovjetunióban az alternatív energiaforrások után. Méltán kelthetett volna szenzációt a Moszkvából keltezett közlemény, ha a külföldi sajtót abban a pillanatban nem az olajárak változása foglalkoztatja. 1979. szeptember 30-án kezdte meg a termelését a 48 gépegységre tervezett „Angara—5” első egysége. A demonstrációs erőműnek — a tudósok véleménye szerint — be kell bizonyítania a szabályozott termonukleáris reakció, mint az ökológiailag legtisztább energiahordozó ipari felhasználásának lehetőségeit. Az energia alternatív forrásaira irányuló kutatást mindenekelőtt a gazdaság érdekei diktálják. És nem utolsósorban az új utak keresése azok miatt a károk miatt, amelyeket a hagyományos energiahordozók okoznak a környezetben. Bolygónkon mind az ásványi, mind pedig a magenergia termelése korlátok között mozog. Földünk nem bír el többet egy meghatározott szintnél, mondjuk, olyan mértéket, amely százszorosán múlná felül a jelenlegi termelést. A tudósok szerint az ennél nagyobb volumenű energiatermelés olyan környezeti változásokat okozna, amelyek az egész civilizáció létét tennék kockára. Mindennek ellenére az Energopolisz nem megvalósíthatatlan álom. Először is azért, mert megengedhető az energiatermelés jelenlegi volumenének 100-szoros növelése (ez 10 milliárd tonna egyezményes fűtőanyagnak felel meg.) Másodszor: remény van arra, hogy addig az emberi találékonyság megleli a kiutat, s nem fenyeget a zsákutca veszélye. A Nap — a legtisztább és ezért sokat ígérő energiaforrás. A gondolat nem új. Aesku- lap két és fél ezer évvel ezelőtt azt írta: „A civilizált népek abban különböznek a barbároktól, hogy házukat a Nappal szemben építik.” Volt olyan időszak, amikor „energiaválság” lépett fel — nem volt elég tűzifa. Ilyenkor a napenergia melegítette a rómaiak lakó- és melegházait. Korunk energiaproblémái ismét arra kényszerítenek bennünket, hogy reménységgel tekintsünk forró csillagunkra. Már az egész világon működnek és korszerűsödnek a napenergiát hasznosító berendezések, amelyek hőt és elektromos energiát termelnek. A Szovjetunió is hatalmas nápenergetikai ipari és kutatóközpontot hozott létre az ország déli részén, a Krím- félszigeten. És hogy az emberek függetleníthessék magukat a földrajzi helyzet és az időjárás hatalmától, elkészítették az SZESZ (a szput- nyik napenergia termelő áldomások) kiviteli terveit. Vannak' más érdekes elgondolások is. Például az, hogyan lehetne energiát meríteni a napsugárzást roppant akkumulátorként tároló világtengerből? D’Arsonvale francia fizikus száz évvel ezelőtt megfogalmazott tétele nyomán — miszerint az óceán vizének hőmérséklet-különbségéből energia nyerhető — korunk egész szükséglete fedezhető lenne. Az óceán egy része már ad energiát az emberiségnek. A Szovjetunióban például felépítették és üzemel az apály— dagály erőmű a Kola-félsziget körül a Kiszlai-öbölben. Tanulmányozzák még két építés célszerűségét a Tuguri és a Penszinszki öbölben, ahol az ár—apály energiatartaléka 2—14 MW között mozog. És addig bizony, amíg a tervek megvalósulnak, veszendőbe megy az óceáni mozgások, hullámzások, ciklonok energiája. A sokat ígérő terveknek csupán egy a bökkenőjük: építésük nagyon sokba kerül. De csak egy ideig. Négyezer esztendővel ezelőtt Hamurabbi babiloni császár jót nevetett volna, ha valaki azt jósolja neki, hogy vasból, készítenek majd szögeket. Az ő birodalmában ugyanis ez a fém nyolcszor drágább volt, mint az arany. VALENTYIN TRUNOV Motoros hójárművek gal való érintkezés. A hagyományos közlekedési eszköz, a kutyaszán ma már egyre kevésbé felel meg az igényeknek, a modern helikopter viszont túl költséges. Ezért nagy jelentőségűek azok a fejlesztési kísérletek, amelyeket a Szovjetunióban a motoros hószánok építésére folytatnak. Már ma is felváltották a kutyaszánokat Szibéria hómezőin a motoros szánok, amelyeknek nagy jövőt jósolnak a tartós, nagy hava- zásos területeken. A rubinszki autógyár motoros szánja a Burán (Hóvihar). Kéthengeres, léghűtéses motorjával 80 kilométeres óránkénti sebességet képes elérni, viszonylag kis üzemanyag-fogyasztással. Vezetése semmivel sem igényel több szakértelmet, mint egy motorkerékpáré. Párnázott ülésén két személynek van hely és kisebb teher szállítására is átalakítható. De a Burannál jóval nagyobb teljesítményű hó járműveket is építettek már. Az úgynevezett aeroszánt, amelyet Tupoljev szerkesztett, légcsavar hajtja óránként 120 kilométeres sebességgel és kb. 800 kilogramm terhet szállíthatnak rajta. Egyszeri üzemanyagtöltéssel 600 kilométer utat tehet meg. Szocsi, az üdülőváros Az új szökőkút díszítőelemeit a természet alkotta egy barlangban Koreai NDK A vonszani botanikuskert A szép tavaszi napok beköszöntésétől késő őszig naponta sökezer látogató keresi fel a keleti partvidéken, Szongdovon tengeri üdülőhely közelében elterülő, sok látványosságot nyújtó vonszani botaníkuskertet. A 40 hektár kiterjedésű kertben több mint másfélezer fajta növény díszlik. A különlegességeket a virágos, a gyógynövény és a gazdasági növénykertben nevelik. Van itt ezenkívül gyümölcsös is. A virágoskert talán a legszebb. Itt szinte egész éven át nyílnak a virágok. A gazdasági növények részlegének külön érdekessége, hogy itt számos olyan vadon termő fa és bokor is található, amelynek a jövőben még sokoldalú gazdasági haszna is lehet. Szocsi a legnépszerűbb Fekete-tengerparti üdülőváros, ahol évente több mint 1 millió ember pihen és kap gyógykezelést, s az ország minden részéből évente több mint 3 millió vendég és nyaraló fordul meg. A szub- tropikus természet szépsége, a kellemes tengerparti klíma, a vendégszeretet és jóindulat sajátos légköre, a gyógyforrások és a gyógyiszap kedvez az ember gyógyulásának és hangulatának. Nagy-Szocsi több mint 140 km-en át húzódik a tengerparton. A híres fürdők sok külföldi vendéget is vonzanak, köztük egyre növekvő számban magyarokat is. A Szovjetunió minisztertanácsa 1975-ben határozatot hozott Szocsi ötéves fejlesztéséről. Ez a terv újabb szanatóriumok, gyógyintézmé- nyek építéséről, a meglévők felújításáról és bővítéséről, s újabb területek kijelöléséről intézkedett, hogy a város a legkorszerűbb • gyógyüdülő övezetté váljon. A mostani tervidőszakban csaknem 700 millió rubelt költenek a városgazdálkodási fejlesztésére. A nagy építkezések mellett a városban sokat tesznek a tájba illeszkedő építészeti megoldások és a kis építészeti együttesek kialakításáért. Szűcsit az e téren elért eredményekért 1979-ben az Oroszországi Föderáció állami díjával tüntették ki. KGST: Tengervédelmi kutatások Az embereik aggódnak, látván, hogyan hullanak a ragacsos folyadékokkal be. vont madarak ezrei a francia és az angol partokra. Van Ok az aggodalomra: a balesetet szenvedett tartályhajóból ömlik a fekete áradat... Ilyen katasztrófák gyakran előfordulnak. Az európai és az amerikai partoknál sok tengeren megfogyatkoznak a halászható halkészleték, olaj szennyezi be a fürdóhelyi partövezetek egyes részeit. Japánban, Toyama körzetében a vizek kadmiumszeny- nyezettsége 1Í10 személy halálát Okozta és a lakosok ezreinél súlyos megbetegedést idézett elő. A világóceán szennyezettségének leküzdéséhez szükség Van a különböző országok oceanológus tudósainak együttműködésére, erőfeszítéseik összefogására, a rendsze. rés tengervédellmt kutat ásók érdekében. Ehhez a feladathoz nagymértékben hozzájárulnak a KGST-tagáliamok oceanológusai. Az APN tudósítója azzal a kéréssel fordult Andrej Akszjonov professzorhoz, a Szovjet Tudományos Akadémia Oceanológiai Intézetének igazgatóhelyetteséhez, a KGST-tagállamok koordinációs központjának vezetőjéhez, hogy beszéljen a szocialista államoknak a világóceán kutatásában megvalósuló együttműködéséről. — Az óceán az energia az élelmiszer és a hasznos ásványok kiapadhatatlan forrásává válhat — mondta Andrej Akszjönov. A kifogott mennyiség helyes szervezés esetén évi 800 millió tonnás szinten tartható. Ez még a legmértéktartóbb becslések szerint is többszörösen fedezi az emberiség fehérjeszükségletét. Számos tudós úgy véli, hogy egyedül a Csendes-óceán alumíniumkészletei 20 ezer esztendőre, kobaltkészletei 200 ezer esztendőre elegendőek. Ennél fogva a világóceán kutatása a benne rejlő biológiai és egyéb erőforrások tudományosan megalapozott felhasználása céljából az egyik legfontosabb része annak a tudományos programnak, amelyet a szocialista országok oceanológus tudósai folytatnak. A tengerparttal rendelkező KGST-országok, Bulgária, az NDK, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió sokoldalú megállapodást kötött a világóceán problémáinak tanulmányozására. Létrehozta a tudományos munkák koordinációs központját, amely Moszkvában, a Szovjet Tudományos Akadémia Oceanológiai Intézetében van. A problémák megoldásában a testvéri országok 27 tudományos kutatóintézete vesz részt, köztük a gdanszki Tengeri- halászati Intézet, a sopoti Geofizikai Intézet (Lengyel- ország), a rostocki Tengerészeti Intézet (NDK), a román Tengeri Kutatóintézet, a bolgár Tengérkutatási és Oceanológiai Intézet, a moszkvai Oceanolóeiai Intézet, stb. A kontinensek feletti időjárást is jelentős mértékben meghatározzák az óceánban és a felette levő légkörben _ lezajló folyamatok. A len- ’ gyei, az NDK-beli és a szovjet tudósok a lipcsei egyetem zingsti obszervatóriumának bázisán kutatták az óceán és a légkör kölcsönhatásának folyamatait, hogy pontosítsák az energiacsere kiszámításának és a hidrometeoroló- giai előrejelzések elkészítésének módszereit. Szovjet es lengyel tudósok fontos kutatásokat végeztek az Atlantióceán északi részén, a különböző mélységekben levő állandó áramlások kiszámítására. A szovjet és a román tudósok együttműködése a Duna határszakaszának és a Fekete-tenger partmenti övezetének kutatásában a két ország által foganatosított sok hidrotechnikai intézkedés alapjául szolgált. A tudósok saját nemzeti programjaik alapján is tanulmányozzák a világóceán biológiai erőforrásait. Ismétlem, az óceán fontos élelmiszerforrás. A nyílt óceánban és a környező tengerekben való halászat adja manapság az élelmezésre felhasznált állati eredetű fehérjék egyharma- dát. A világ egyes térségeiben azonban — a vizek szennyezettsége miatt — már tilos a halászat. Az emberi szervezetre ártalmas higanyt találtak az Indiai- és a Csendes-óceán, a Bering-tenger, az afrikai partmenti vizek halaiban, moszatjaiban és kagylóiban. Az Atlanti-óceán partjain fejlett ipari országok helyezkednek el, élénk a hajóforgalom. Sok ország hajói halásznak itt. Ez különösen fontossá teszi, hogy megóvják az óceán északi részén a vizek tisztaságát. Ám itt is olyan ártalmas anyagokat mutattak ki, mint az olaj, a higany, a szintetikus mosószerek. Ezek az anyagok Észak-Amerika és Európa partjaitól terjednek tovább. Sok esetben rablógazdálkodás folyik a halállománnyal. A szocialista országok tudósai intenzív kutatásokat végeznek VSZEVOLOD MARJAN Képünkön az Amúr nevű aeroszán, amely Komszomolszk térségében teszi lehetővé a közlekedést a hó miatt elzárt falvak és a város között. A kutatást, a különféle növények akklimatizálódását és új növények nemesítését szolgáló területet kiegészíti még egy több mint 360 hektáros erdőterület, ahol erdészeti tudományos kísérleteket végeznek a vonszani kutatóik. A koreai kertépítés remekei, a szép pihenőhelyek, az árnyas utak nemcsak a holnapot szolgálják, de már a ma emberének is sók szép élményt nyújtanák — a pihenést, felüdülést teszik lehetővé. A vasútállomásra érkező vendégeket jellegzetesen délszaki táj fogadja Akupunktúra dohányzás ellen A lett orvosok jelentős tapasztalatokat halmoztak fel dohányzás elleni küzdelem akupunktúrás alkalmazásá- sában. A páciensnek már az első kezelés után észrevehetően csillapodik a dohányzás iránti vágya. A kezelés során keletkező mikroáramok az aktív pontokon keresztül a központi idegrendszerre hatnak, és mintegy felborítják a dohányzás iránti szükségletet diktáló „programot”. A lett orvosok imponáló statisztikával rendelkeznek. Az év nagy részén hóval borított területeken igen nagy gondot okoz a közlekedés. Szibéria északi részein azonban lakott települések vannak ilyen helyeken, ahol nem nélkülözhető a külvilág-
