Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-29 / 254. szám
/ 1980. október 29. tolna . ‘rféPÜJSÁG I/fjMOVi/ó/j^n/lóc • egy földrajzi (vízgyűjtőterület) körforgást végző vizek hasznosítására és kártevésük elhárítására irá- W«#«0» v politikai területegységen nyúló tevékenység. (Új Magyar Lexikon) A Sió balparti öntözőfürt jelentős beruházás, s az a feladata, hogy a Szekszárdi Állami Gazdaság, a sióagárdi, a tolnái, valamint a mözsi szövetkezet területének egy részén lehetőséget biztosítson az öntözésre. Az öntözhető területeiken intenzív kertészeti kultúrákat lehet beállítani, mód van a szántóterületek, legelők mesterséges csapadékkal való ellátására is. Ezen a vidéken évente átlag 600 milliméter csapadék esik. Az idei évre furcsa mód nem az volt jellemző, hogy a természetes csapadék meghaladta az átlagot, hanem az, hogy sok volt a csapadékos nap. Július végéig 64 esős nap alatt 241 milliméter csapadék esett. Minthogy áprilisban 16 nap alatt 82 milliméter volt a csapadék, elmaradt a kora tavaszi öntözés. Az öntözőfürthöz tartozó gazdaságok csak július 8-án kezdtek öntözni. Október elsejéig tartott az öntözési időszak, — ezideig 656 hektáron öntöztek, holott a kapacitás 1390 hektár lenne. Félgőzzel ment idén a munka, részben a már említett sok csapadék miatt, részben azért, mert kevés volt az öntözhető terület. A tolnai téesz, valamint az állami gazdaság idén csökkentette a burgonya vetésterületét, ezenkívül a vetésváltás miatt olyan növények kerültek az öntözhető területre, amelyek nem igénylik a mesterséges csapadékot. Hazánkban nem szokás öntözni például a kukoricát, de nem is lehet, hisz a gépesítése nem megoldott. Mit öntöztek hát idén? Mö- zsön legelőt, burgonyát, zöldségféléket, paprikát, káposztát, szántóföldi babot és lucernát. Tolnán kertészeti növényeket, zöldbabot, lucernát, Sióagárdon 140 hektáron 6— 8 féle kertészeti növényt, és 90 hektár cukorrépát. A Szekszárdi Állami Gazdaságban minimális volt az öntözött terület, mindössze a szőlpsza- porítoanyagot öntözték. Csupán összehasonlításul két adat: míg tavaly 200 ezer, idén 12 ezer köbméter vizet használt fel a gazdaság... Az öntözőfürtről ebben az évben 760 ezer köbméter víz jutott az intenzív termesztésre alkalmas területekre, szemben a tavalyi 1 millió 094 ezer köbméterrel. Igaz ugyan, hogy monokultúrában kevés növény termeszthető, de meg kellene vizsgálni az öntözőfürtre kapcsolt gazdaságokban, hogy a vetésforgóban melyek azok a növények, amelyek bő terméssel hálálják meg a mesterséges csapadékot. dFotó: Gk. Már nines vízhiány Pakson Szigorú korlátozó intézkedéseket kellett tenni tavaly Pakson, a májusi kánikula idején, mert a város magasabb fekvésű részei víz nélkül maradtak. Büntetésre is sor került, a kerti locsolás, az autómosás valóban megengedhetetlen ilyen körülmények között. Ugrásszerűen megnőtt a lakosság lélekszáma és az építkezés sem kevés, így természetes, hogy a korábbi nem kielégítő ivóvízellátás zavarai tovább fokozódtak. Csak úgy tudták biztosítani az egész lakosság vízzel való ellátását, hogy napo/ita kétszer elzárták a mélyebben fekvő utcáktól a vizet, így jutott a magas helyekre legalább néhány óráig. Örkényi József, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 3. számú, paksi üzemmérnökségének vezetője nagyon nehéz hónapokról tud számot adni, „az előírt 16 órás üzemmód helyett „hu- szonnégyóráztak” vagyis állandóan kellett működtetni a kutakat, a szivattyúkat. Ehhez pedig ügyeleti munkára volt szükség. Három hónapig mindegyikük szolgálatban állt tulajdonképpen éjjelnappal. Rengeteg volt a tanácskozás is. A város gondjának megszüntetését, a vízhálózat soron kívüli, gyors fejlesztését a következők döntötték el, illetve dolgozták ki a megvalósítás módját: a tanács, az ERBE, a PAV, a vízmű, a TÁÉV, a MÉLY- ÉPTERV. Azért beszélhetünk soronkívüliségről, mert szerepelt ugyan a tervben Paks vízhálózati fejlesztése, de későbbi időre. A gyakorlat, az igény felborította a tervet. Persze nem is lehet mindent pontosan, évre meghatározni ekkora beruházásnál, városváltozásnál, mint amilyen a paksi. Döntés született tehát tavaly újabb kutak fúrásáról. Végül is, összesen nyolc új kút készült, az év végéig. Bekötni, a hálózathoz kapcsolni csak egyet tudtak 1979-ben, a négyes számú kutat. Az idén eddig négy kút bekötése tötrént meg, tehát vissza van még három. Ebben az esztendőben nem volt vízhiány. Az augusztusi meleg időkben sem érte el a csúcsfogyasztás azt a meny- nyiséget, amire képes a vízszolgáltatás. Jelentős a tartalékkapacitás, mintegy három évre szól. Vagyis ha annyit növekszik a város lakossága a következő három esztendőben, amennyire számítanak, akkor is elegendőnek kell lenni a nyerhető víznek. Augusztus 7-én fogyott legtöbb víz Pakson, 5830 köbméter. Az összes kút bekötésével, hálózatra kapcsolásával napi 7000 köbmétert tudnak adni a városnak. A tartalék megnyugtató helyzetet mutat. Természetesen ennél a számításnál nem 24, hanem 16 órás üzemeltetést vesznek alapul, tehát a normális állapotot. Örkényi József elmondta még: a Virág utcai tározóban (Paks régi városrészében, dombtetőn) csak egy atmoszféra volt a víznyomás és a környék többszintes házait nem is tudták ellátni, ezért bekapcsolták a tározót a boehegyi tározó rendszerébe és öt atmoszférára emelkedett a nyomás. Tehát nincs már hiány itt sem. A Boche- gyen néhány éve kiépített hatalmas tározó látja el az atomerőmű lakótelepét vízzel, és részben a régi várost is. A Bochegy az egész környék legmagsabb pontja, Pakson kívül, a Németkér felé vezető út mellett. Rengeteg munka kellett a hálózat megépítéséhez, nagyok a távolságok, de megbízhatóan működik a rendszer, hiszen a víz a magasabb helyről folyik. nyomul a városba, a lakótelep toronyházaiba is. GEMENC/ JÓZSEF Szennyvíztisztítás Szekszárd első csatornázási tervei már 1913-ban elkészültek, de különböző okok miatt arra csak a 30-as évek elején kerülhetett sor. Mára a jelenleg üzemelő telep felett is eljárt az idő, annak bővítése, teljesítményének növelése elkerülhetetlen. Ez két ütemben folyik, az első ütem ez év végéig, a következő ütem az ezredfordulóig tart. Kétszeres mechanikai tisztítás, biológiai levegőztetés, a szerves anyagok teljes lebontása után olyan szennyvíz kerül ki a tisztítótelepről, ámely megfelel a környezet- védelmi követelményeknek. Tolna megye vízgazdái kodása Tolna megye a Sió—Nádor—Kapos vízgyűjtő területének alsó részén helyezkedik el. A terület felszíne igen változatos, vízfolyások által felszabdalt löszdombok sorozatából áll. A felszínre jellemző tagoltság, az erózióra hajlamos lösztakaró, valamint a sík vidéki vízelvezetés komplex vízrendezést követel meg. Dombvidéken az erózió állandó visszaszorítása, sík vidéken pedig a vízlevezető rendszerek karbantartása, a belvizek visszaszorítása a feladat. Mindezeken túl figyelembe kell venni a települések védelmét is. Szorosan kapcsolódik a víz- gazdálkodáshoz a felszíni és a felszín alatti vizek védelme, a lakossági, az ipari és a mezőgazdasági vízellátás, valamint a szennyvíz elvezetése és tisztítása. VÍZVÉDELEM, VÍZKÁRELHÁRÍTÁS A megye területén a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében van a Duna, a Sió, a Nándor-csatorna, valamint a Völgységi patak — mellettük a kiépített árvédelmi fővonalak hossza 209 kilométer. A másodrendű védvonalak, a lokalizációs vonalak és a nyári gátak hossza 100 kilométer. Tanácsi kezelésben mindössze 10 kilométer hosszú töltés van. A megyét keletről határoló, körülbelül 100 kilométer hosszú Duna-szakasz az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kezelésében van. A folyamszabályozási munkák legfontosabb feladata a jeges árvíz levezetése. Megyénkben jelentős a belvízcsatornák száma és hosz- szúsága, ezek fenntartásáról, karbantartásáról állandóan gondoskodni kell. A vízügyi igazgatóság kezelésében 328,6, társulati kezelésben 1047, tanácsi kezelésben pedig 234,7 kilométer hosszú vízfolyás van. Ezeknél a legfőbb szempont, hogy a különböző kezelésben lévő vízfolyásokat összehangoltan rendezzék. A víztározás témakörébe tartozik az öntözés, a halászat, valamint a szabad idő hasznos eltöltésének segítése. Az utóbbihoz megyénk földrajzi adottsága kedvező: elkészült a szálkai, a váraljai és a sötétvölgyi tó. IVÓVÍZELLÁTÁS A víz minőségében bekövetkezett negatív változások, az életbe lépett, új vízminőséget meghatározó szabvány az ivóvizek fogyasztás előtti kezelését, vastalanítását, gáztalanítását igényli. A mezőgazdasági kemikáliák és a kezeletlen háztartási szennyvíz miatt a felszínközeli vízadó rétegek elszennyeződtek, ezért a mélyebben lévő vízadó rétegek csapolása válik szükségessé. Mindez nem csekély költségnövekedéssel jár. Ez év végéig a megye 113 településéből 69-ben épült közmű, egyben pedig tsz kezelésű vízmű. Az ellátatlan települések közül a közegészségügyileg veszélyeztetett helységek száma 15, — itt a víz lakossági fogyasztásra alkalmatlan. Annak ellenére, hogy sok településen van vízmű, kevés a hálózatba bekötött lakások száma. Ennek jobbára az az oka,. hogy a vízművek többsége társulati úton, utcai nyomós kutakat épített. Jelentős probléma, hogy a veszélyeztetett települések száma várhaóan növekszik. Ezeken a településeken az ivóvíz- ellátást tartálykocsikkal oldják meg. Megyénkben egyébként a víztermelő kapacitás ez év végére eléri a napi 64 ezer köbmétert. CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS A közműves szennyvízcsatornával és tisztítóművel rendelkező települések száma megyénkben 10, ebből három kizárólag mechanikai tisztítást végez. Környezetvédelmi és településfejlesztési szempontokból célszerű lenne a csatorna- hálózatot jelentős ütemben bővíteni és ezzel párhuzamosan növelni a tisztítókapacitást. Nemcsak megyénkben, de országosan is probléma a kisebb létszámú, de fejlődő települések szennyvizének elvezetése és a tisztítást végző létesítmények építése. A szennyvíz tisztítása igen jelentős környezetvédelmi tényező. Jelenleg a lakossági és ipari vízfogyasztásnak csak egy részét tisztítják, a többi tisztítatlan víz, s szennyezi nemcsak a talajt, hanem a felszíni és a felszín alatti vízkészletet is. Kettős hasznosítás Az aparhanti Búzavirág Tsz 1958 óta foglalkozik halászattal. A mucsfa—aparhanti vízfolyás mellett nyolcvan hektáros telepített legelő és 34 hektáros, halgazdálkodásra alkalmas üzemi vízfelület van, amelyből az idén hektáromként nyolc mázsa ponty és tíz mázsa busa kerül a hálókba. Az őszi lehalászást a szövetkezet november harmadikén kezdi meg. A meglévő 34 hektáros vízfelület mellett további 18 hektáros víztározó megépítését tervezik Nagyvejkán, mivel a szövetkezet 80 hektáros területen a jövő évben legelőt telepít. A telepített legelő jelentősen csökkenti a növen- dékimarha-taikanmány költségét, ezért az aparhantiak nagy súlyt fektetnek az intenzív legeltetésre, a legelők öntözésére is. Csendélet Tíz. Tiszta víz... Tiszta víz... Maholnap már csak a címben idézett gyermekmondókában fordul elő. Meg a labortóriumokban, de az más dolog. Természetes (természetes?) vizeink állapota elszomorító, s főleg elgondolkodtató, Hovatovább az utolsó órában vagyunk. Ha még lehet tenni a jobbítás érdekében, itt a legfőbb ideje. Legnagyobb élő vizünk a Duna. Azt mondják a szakemberek, hogy tisztábban hagyja el az országot Mohács alatt mint amilyen állapotban Gönyü fölött hazánk területére lép. Lehet hogy így van, ez azonban semmit sem változtat azon, hogy tisztaságával korántsem lehetünk elégedettek. Ezért hadakoztunk annak idején — örülünk, hogy eredménnyel — a dombon szivornya üzembe állítása ellen. A fenol, a foszfor, az olaj és a növényvédő szerek széles skálája mellett újabban megjelent a szalmonella is. öntözésre módjával alkalmas, fürdésre még módjával sem. Legszennyezettebb folyóvizünk a Kapos, amely a kaposvári cukorgyár és főleg a vágóhíd jóvoltából már szennyvíz minőségűén lép megyénkbe. A környékbeli mezőgazdasági üzemekben a nyersen fogyasztható termények öntözését megtiltotta a KÖJÁL. Van olyan üzem, amelyben a paprika, paradicsom, uborka helyett most virágot öntöznek a Kapos vizével. A Sárvíz (Nádor-csatorna) ügyében fölcsillant némi remény. A fűzfői Nitrokémia 1982-re üzembe helyezi a víztisztítót. Ez jelentősen javítja a Sárvíz egész hosszában és a Sió Sióagárd alatti szakaszán a víz minőségét. Élő vizeink közül a Sió állapota a legjobb, különösen olyankor, amikor eresztik a Balatont. Persze, amikor a Nitrokémia ereszt, akkor a sióagárdi híd alatt még a békák is kiugrálnak a vízből. A szálkai víztározóról csak egyértelműen jót mondhatunk, ellenben vize — a horgászatot kivéve — altgí hasznosítható. Van egy sereg horgásztó és kisebb víztározó a megyében, köztük néhány nagyobb is, mint például a tamási és a dombóvári vizek. Ezeknek a minősége általában jó. És végül elérkeztünk legnagyobb üdülő-, fürdő- és horgászvizünkhöz, a faddi holt Duna-ághoz. Nem kell ahhoz vegyésznek lenni, hogy megállapítsuk, valmi baj van Domboriban. Nem tudjuk, létezik-e olyan algafaj, amely itt nem tenyészik, sőt nem érzi jól magát. Terpeszkedik a hínár és meleg nyári napokon büdös a víz sekély része. Sokan hibáztatják a horgászokat, mivel mértéktelenül sok etetőanyagot szórnak a vízbe. Ez igaz, de az is igaz, hogy legalább azokat kellene kiszűrni és akár súlyosan is büntetni, akik valóban mértéktelen mennyiségben etetik, például konyhai hulladékkal, a halakat. Aztán az egy, néhol másfél méteres iszapért már kár lenne a horgászokat hibáztatni. Ezt a vizet — ha egyáltalán azt akarjuk, hogy az ezredfordulón is fürdővíz legyen — meg kell kotorni. Még azt is meg merjük kockáztatni: kerül, amibe kerül. Hétszáz üdülő található a víz partján, kicsi és nagy, vegyesen. Ezek sorsáról is szó van, amikor a víz jövőjéről beszélünk. De addig is, ősszel engedjék le a vizet, amennyire lehet. A holtág vízgyűjtő területének van akkora hozama. hogy tavaszra pótolja, amit ősszel leengednek. Így legalábbis valamelyes vízcsere biztosítva lenne. L. Gy. Az öntözőfürt „félgőzzel” üzemelt Nem csak kertészeti növényeket, füvesherét si lehet öntözni
